Fejér Megyei Hírlap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Csütörtök, 1976. január 1. ------------------------------------------------------HÍRLAP EREDMÉNYES ÖT ESZTENDŐ — ' . " " ~~ • ........ ’ —..........................■■ Tizenketten a negyedik ötéves tervről Terv-forduló is volt ez az év vége; 1975 búcsúztatásával a negyedik ötéves tervtől is „elköszönünk”. Visszatekintésünk, szokásos számvetésünk öt év eredményeit, sikereit, gondjait és örömeit is átfogja. Tizenkét vállalat, üzem, gazdaság, intézmény vezetőjétől kérdeztük: mit tartanak legfontosabbnak ezek közül? ÁGOSTON OSZKÁR, a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának igazgatója: A IV. ötéves tervben elért eredményeinket dokumentáló tényszámok között nehéz rangsort megállapítani. Mégis, ha sorrendben mondom az adatokat, elsőként talán azt említeném meg, hogy a termelékenység a vártnál lényegesen nagyobb mértékben nőtt, és így az ötéves terv teljesítése során az egy főre jutó termelési érték a tervezett 1,3 millió forint értékű termékkel szemben csaknem másfél millió forintot érő lett. Az ötéves terv teljesítéséhez erre a termelékenység növekedésre annál is inkább szükség volt, mert létszámunk az öt év során végig mintegy száz fővel a tervezett alatt volt. Összegezve: a negyedik ötéves terv évei alatt összesen kétmilliárd-ötszázhétmilió forint termelési értéket produkáltunk itt Dunaújvárosban, a Beton- és Vasbetonipari Művek, végső soron a népgazdaság számára, s ez majdnem kétszázmillió forinttal több, mint amennyit 1970-ben terveztünk. Fontosnak tartom még kiemelni az össztermelésünk mintegy 30 százalékát kitevő lakáselemek gyártásában elért eredményünket. Ebből a termékből a tervezett 6260 helyett 7044-et gyártottunk A IV. ötéves terv sikeres,teljesítése egyben 1975. évi termelési tervünk 101 százalékos teljesítését is jelenti. HEGYI JÁNOS, a SZIM székesfehérvári köszörűgépgyárának igazgatója: — A negyedik ötéves terv időszaka alatt a gyár kollektívája jelentős sikereket ért el. Árutermelésünk az öt év alatt 68,6 százalékkal nőtt, amit létszámnövekedés nélkül, a hatékonyság fokozása révén értünk el. Ebben az időszakban a legfontosabb feladatunk a termékszerkezet korszerűsítése volt. 1971-ben a vasúti fék gyártása mellett megkezdtük a közúti fékek gyártását is. A termelési összetétel változását jól mutatja az alábbi adat: 1970-ben összes termelésünk 45,4 százalékát tette ki a járműfékgyártás, az idén ez az arány már 79,4 százalékra nőtt. A gazdasági eredményeknek megfelelően nőtt dolgozóink átlagkeresete is: a munkásoké 37,9 az alkalmazottaké pedig 27,3 százalékkal. Beruházásokra összesen 96 millió forintot fordítottunk. Dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében számos intézkedést tettünk. Például: elkészült a 176 személyes munkásszállónk, új 790 személyes fürdő öltözőt építettünk. Az ipari tanulóink számára új műhelyrészt alakítottunk kel, korszerűsítettük a nagycsarnok fűtését. Száz férőhelyes óvoda építését vállaltuk. BERKES ISTVÁN, a Váci Petőfi Tsz elnöke: — Szövetkezetünk, a negyedik ötéves tervet szanálással kezdte. Jó adottságai ellenére 1971-ben több mint hárommillió forint mínusszal zárták a gazdasági évet. Kemény munkával, a negyedik ötéves tervben rögzített előírások és feladatok következetes megvalósításával tízmilliós eredménynyel zártuk ezt a tervidőszakot. És az a célunk, részben már véglegesített formába, tervbe is rögzítettük, hogy az ötödik ötéves tervben rejlő lehetőségeket is jólkihasználjuk. A búzatermesztésben tartjuk a negyvenöt-negyvenhat mázsás hektár átlagot, a termesztés költségeinek nagyobb növekedése nélkül. A termesztés feltételeiről gondoskodtunk. Folytatjuk háromszáz hektáron a napraforgó termelést, amely az elmúlt két évben a leggazdaságosabb növények közé került, elértük a hektáronkénti tizennyolc mázsás átlagot. Tervünk az, hogy az ötödik ötéves terv végéig elérjük a húsz mázsát. Ahogyan megterveztük, jövőre már kétszázas tehenészettel gazdálkodunk, a tervidőszak végéig elérjük a háromszázat, a háromezerötszáz literes fejési átlagot, 1980-ig a jelenlegi nyolcszázról ezerötszázra növeljük az anyajuhállományt. MÓRI ISTVÁN, a Hazafias Népfront székesfehérvári városi bizottságának titkára: — Igen eredményes öt esztendőt tudhatunk magunk mögött. Fehérvár lakói, üzemeinek, hivatalainak dolgozói szívvel-lélükkel segítették a tervek valóraváltását, négy év alatt a lakossági vállalatok által teljesített társadalmi munka megközelítette a 100 millió forintot. Ez időszak alatt épült fel a Millenniumi óvoda, az ifjúsági ház, magasodik a város határában e Millenniumi emlékmű. A Piac téri várfal kibontásánál, rendezésénél is sok társadalmi munkát tudhatunk a közreműködők javára. Különösen szépen fejlődtek a városperemi lakóterületek, elsősorban öreghegy és Ráchegy. Az itteni lakosság két keze munkájával is közreműködött, hogy szebbé tegye lakóhelyét, öreghegyen megépítettek 16 kilométer vízvezetéket, s átadták az ugyancsak társadalmi munkában épített orvosi rendelőt, gyógyszertárat. A ráchegyiek a fásításban és a járdaépítésben jeleskedtek. Négy év alatt több ezer facsemete került a földbe, s évente 70 ezer tő virágpalánta díszíti a lakóhelyek környékét. Az utóbbi ,időben az új lakótelepek lakói is bekapcsolódtak a környék rendezésébe: fát ültettek, murvát hintettek stb. Az üzemek közül a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, a Könnyűfémmű és az Ikarus jeleskedtek leginkább és segítették a várospolitikai tervek megvalósítását. TARR MIKLÓS, a székesfehérvári Nehézfémöntöde gazdasági igazgatója: — Sikeres, minden korábbinál eredményesebb időszakot tudhatunk magunk mögött. Az öt év krónikájából az alábbi legjelentősebb eseményeket emelném ki: felépült az új telephelyünk, 1972. első felétől már minden vonatkozásban korszerű körülmények között termelhettünk. A következő évben, 1973-ban a nyugatnémet KLUDI céggel kötött kooperáció révén exporttal is bővült termelésünk. Idén pedig korszerűsítettük a folyamatos öntőtechnológiát. Az öt év alatt több mint kétszeresére nőtt a termelésünk: 1971-ben 247 millió, 1975-ben (várhatóan) 590 millió forint lesz az árbevételünk. Nyereségünk 15 millióról 55,4 millió forintra, létszámunk 275-ről 382-re, s bérszínvonalunk 26 900 forintról 36 704 forintra emelkedett. Az 1975-ös évről még csak annyit: kongresszusi verseny-felajánlásként 30 millió forinttal kívántuk növelni a termelési értékünket, s 45 millió forintra teljesítettük vállalásunkat. Vállaltuk, hogy négy millió forinttal csökkentjük az önköltséget, 4,2 millió forintos önköltségcsökkentést értünk el. Exporttervünket 87 millió forintrateljesítettük, ami 3 millióval több a tervezettnél. TARCSI REZSŐNÉ, Ercsi tanácselnöke: — Ha leltárt készítünk Ercsi fejlődésének utóbbi öt évéről, sok tárgy, sok siker kerül a listára. A gazdagodásnak csak külső, látható jegyeit sorolom, mert néhány sorban nem lehetne összegezni azokat a változásokat, amelyek az emberek életformájában, tudatában hoztak új mennyiséget és minőséget. • — A lakosság jobb ellátását szolgáló nagy élelmiszer áruházunk az utóbbi évek gyümölcse. Ötven gyermeket fogadó óvodát építettünk és már hozzákezdtünk az új alapozásához, amely 100 óvodásnak kínál otthont. Ez is, mint sok más a nagyközségben, a helyi erők összefogásának eredménye. A dunai kőolajfinomító például egymillió forinttal járult hozzá a közös ügyhöz, a honvédség 770 ezer forintot tett a közös kasszába Megvan a község „kútfője”, 1500 köbméter vizet tud szolgáltatni naponta, ez hosszú évekre kielégíti ivóvíz-igényünket. A vízműtársulás megszervezése a következő feladatunk. Épül a szennyvízelvezető rendszer, a tisztító telepe. Új utak épültek, szaporodtak a járdák kilométerei, házsorok, új utcákká verődtek, öt év alatt több mint kétszáz családi és társasház épült nagyközségeinkben. DR. DUDAR ISTVÁN, a Fejér megyei Tsz-szövetség titkára: — A megye mezőgazdasági termelőszövezetei politikailag, gazdaságilag, és szervezetileg is tovább erősödtek a negyedik ötéves terv éveiben. A természetes bizonyíték erre az a termelési eredmény, amit a közös gazdaságok produkáltak. A megye ötéves terve a halmozott termelési érték 50 százalékos növekedésével számolt, amit már 1974-ben elértek a tsz-ek. A növénytermesztésen belül a búza- és a kukoricatermesztés eredménye külön is figyelemre méltó. A megváltozott világpiaci igényekre tekintettel, a tervezettnél háromezer hektárral nagyobb területen termeltek búzát 1975-ben a gazdaságok. Az előirányzott 33,1 mázsa/hektáros átlaghozamot is jóval túlhaladták, 37,6 mázsa volt az átlag, de az 1974. évi termés ezt is meghaladta. Az ágazat eredménye azzal jellemezhető, hogy a negyedik ötéves terv ideje alatt a hatodik év termését is megtermelték a szövetkezetek, ami mintegy 20 ezer vagonnyira tehető. Kukoricából hektáronként 50 mázsával számolt a terv 1975-re, a tényleges eredmény 63—64 mázsa lesz, ami már a legfejlettebb országok átlagával egyenlő. A tervezettnél 7 ezer vagonnal nagyobb termés jelzi, hogy fokozatosan megteremtődik a kukorica ipari feldolgozásának bázisa is. Az állattenyésztésen belül a legjelentősebb eredményeket a sertéstenyésztés hozta. Bár a legutóbbi két évben csökkent , a háztáji gazdaságok által termelt mennyiség, a sertésállomány 30 ezerrel meghaladja a tervezettet, az értékesítésben mintegy 80 000 többlet várható. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében nem értük el a terv céljait, a háztájiban csökkent az állomány, a hozamok sem nőttek a tervezettnek megfelelően. A tett intézkedések azonban jelzik, hogy néhány éven belül ez az ágazat is azt adja, amit a népgazdaság vár tőle. A gazdálkodás eredményeinek növekedéséhez feltétlenül hozzájárult a két évvel ezelőtt kezdődött egészséges koncentráció, a szövetkezeti demokrácia, az önkormányzat nagyon jelentős fejlődése. PÓLINGER KÁROLY, a Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: — Sokan aggódnak, hogy majd nem sikerül folytatni a háztáji sertéshústermelést olyan mértékben, mint a negyedik ötéves tervben. Fejér megyében, az ismert gondok ellenére, 1975-ben is több, mint százhúszezer hízót adott a háztáji, a negyedik ötéves tervidőszak második legjobb éve volt ez megyénkben. Véleményem szerint nem lesz különösebb baj az ötödik ötéves terv első évében sem. Annak ellenére optimista vagyok, hogy ez évben nagy mértékben csökkent a háztájiban a kocaállomány. A tsz-ek, az állami gazdaságok, valamint vállalatunk kocaakciója ezt, ha nem is teljes mértékben, de megfelelő módon ellensúlyozta. Vállalatunk egymaga több, mint háromezer-ötszáz kocát helyezett ki a háztájiba és olyan kapcsolatot teremtett a szerződő partnerekkel, hogy annak alapján bizakodhatunk is a tervezett felvásárlási terv teljesítésében. — Véleményem szerint jövőre a háztáji adja a negyedik ötéves terv átlagát, ami száztízezer hízó. Igaz, hogy az év első felében, az előző évihez mérve, valamivel kevesebb lesz a háztájiból a hízó,, de az év második felében már ismét a régi forgalomra számíthatunk. SCHÖN JÓZSEF, a Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igazgatója: Az utóbbi fél évtizedre szóló forgalmi tervünket 1975. október 10-én teljesítettük. A tervidőszakban több mint négy és fél milliárd forintot forgalmaztunk. A növekvő forgalom nagyobb hányada — 60 százaléké — termelékenységből adódik. A lakosság elsősorban kereslete alapján és a vásárlói igények kielégítésében méri munkánkat. Úgy érzem, ez ügyben is megtesszük a tőlünk telhetőt. Öt éve nem egészen százmilliós átlagkészlettel dolgoztunk, 1975-ben 144 millióssal, gyorsult a forgási sebesség ami a hatékony készletgazdálkodásunkat mutatná. A 115 négyzetméterről 7537 négyzetméterre nőtt az eladótér. Bővült a szaküzleti hálózat — Domus, cipő. Agroüzletház — tíz egységünkben vezettük be az önkiszolgáló rendszert. Megvalósítottuk ,,pinceprogramunkat”, vagyis raktárainkat leköltöztettük a pincékbe, s ezzel is megnagyobbodott az eladótér. Javult a dolgozóink szociális helyzete, keresetük éves átlagban meghaladja a 30 ezer forintot. Jogos büszkeséggel említem meg kollektívánk szocialista brigádjainak munkaszeretetét, új elgondolásainkat támogató magatartását. Ennek köszönhető, hogy egy kivételével minden évben „dobogós” vállalat voltunk. Vagyis, minden reményünk megvan a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaja kitüntetésre. SZABÓ GYULA, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet elnöke: — Szövetkezetünk egyidős az ötéves tervvel. 1970-ben hét üzlettel indultunk, akkor 92 millió forintos évi kereskedelmi forgalmunk volt. Jelenleg 34 egység tartozik hálózatunkba és a forgalom elérte a 200 milliót. Öt év alatt 760 millió forint értékű árut adtunk el. Szövetkezetünk 700 munkástaggal látott hozzá a kezdetek feladataihoz, ma 2500-an részesei eredményeinknek, sikereinknek és természetesen a ránk váró újabb, nagyobb feladatoknak. A népgazdasági és a lakossági igények még nagyobb arányú fejlesztésre köteleznek bennünket. Már elkészültek a tervei Dunaújváros legnagyobb áruházának, amely a Dózsa György úton épül, és 2400 négyzetméter alapterületű lesz Kiskereskedelmi egységeinket újabb 1500 négyzetméterrel növeljük. Négy új vendéglátóipari egység szolgálja a következő években a dunaújvárosainkat és környékén élőket. A Munkás Művelődési Otthon mellett létesülő vendéglátóipari kombinátunk már az idegenforgalom igényeivel is számol. — Büszkék vagyunk arra a kulturális misszióra, amelyben úttörő szerepet vállaltunk. Nemcsak az anyagi javak kínálását, fogyasztását tartjuk fontosnak, a szellem gyarapodását is. Üzleteinkben helyet adtunk a könyveknek, újságoknak. Nemcsak tetszetős áruk kínálják magukat a polcokon, a szellem rangos alkotásaiból is „önkiszolgálhatják” magukat a vásárlók. BORBÁS SÁNDOR, a Könnyűfémmű pártbizottságának titkára: — Öt év alatt vállalatunk nagy utat tett meg: ez időszakban helyeztük üzembe a szélesszalag-hengermű, 1. üteme keretében megépített objektumokat, és szinte megduplázódott a termelési kapacitásunk. Üzemünk nagyüzemmé vált, méghozzá országos jelentőségű nagyvállalattá. Túlléptünk tehát a korábbi gondokon, 1973-ban már elnyertük a Kiváló Vállalat címet, s ez a gazdasági fellendülés kihatott a későbbi munkahelyi légkörre, csökkent a nagyarányú munkaerőmozgás. Politikai feladatnak tekintettük ez időszakban a munkássá nevelést, tekintve, hogy a munkáslétszámunk megnőtt. Termelést segítő, embert formáló politikai munka, volt a kommunistáké, egy heterogén dolgozó kollektívából kellett egységes, a munkát, a termelést értő munkáskollektívát nevelni. E munkánkat segítette a szakszervezet, az üzemi KISZ- és a társadalmi szervek. Dolgozóink valóban értik, segítik a munkát, bizonyítja ezt az is, hogy a vállalat termelése négy év alatt megkétszereződött, s a termelés növekedése túlsúlyban a termelékenységből származik, s ez az arány évről évre növekvő. Ezek az összetevők tették lehetővé, hogy 1974-ben sikerült felszámolnunk a veszteséges gazdálkodást, és sikeresen teljesítettük a IV. ötéves tervet. A vállalat több mint 150 szocialista brigádja szép példát mutatott a munkaerkölcsből. 3 DREVENKA GUSZTÁV, a Fémmunkás Vállalat fehérvári gyárának igazgatója: — Gyárunknak a IV. ötéves terv, az első ötéves tervet jelentette, amelyből teljes erővel részt vállalhatott. Értékesítésünket erre az időre egymilliárd forintta terveztük, s ezt 104 millióval teljesítettük túl A tervidőszak első évében 142 millió forintnyi alumínium szerkezetet értékesítettünk, s az idén ez az érték már 305 millió volt. Megdupláztuk termelésünket, s megtérültek a gyár beruházási költségei. A jövő évtől a tiszta népgazdasági hasznot gyarapítjuk. Eredményeinket a termelékenység javításával, a jobb munkaszervezéssel értük el, ugyanis évenként átlagosan nyolcvan munkással kevesebb vett részt a termelésben, mint az szükségeltetett volna. A szép termelési eredményeknek köszönhető, hogy a tervezettnél több bért tudtunk kifizetni. 1975-ben egy-egy dolgozónak 29 ezer 848 forint helyett 31 ezer 944 forintot juttattunk. A termékeink hatvan százalékát belföldön értékesítettük. Szerkezeteinkkel segítettük a Beremendi Cement és Mészmű, a miskolci, a gyulai húskombinát, és a Hilton szálló építését, s részt vettünk a lakásprogram megvalósításában. Külföldi nagy építkezésekre is eljutottak termékeink példákra az Uszty-Ilim-i cellulóz kombinát, a kievi kibernetikai intézet és az algíri olimpiai létesítmények. — Szocialista brigádjaink igen jelentős társadalmi munkát végeztek a város javára is, a Millenniumi óvoda és az emlékmű kivitelezésében.