Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 7.23: Kopogtató. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalok. 9.00: Kulturális Magazin. 10.09: Bummbele cirkusz. 11.03: Világhírű zongoraművészek. 12.10: Édes anyanyelvünk. 12.15: Lemezmúzeum. 12.57: Egy korty tenger. Fekete Gyula Írása. 18.07: Simándy József operettdalokat énekel. 13.33: Kozmosz. 13.53: Így láttam Bartókot. A mikrofonnál. Gertler Endre. 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.12: Opera-művészlemezek. 15.54: Csendes Don. Solohov regénye rádióra alkalmazva. 16.34: Buvári Lívia népdalokat és régi magyar dalokat énekel. 17.10: Közvetítés a Magyarország—Svédország tenisz Király Kupa mérkőzésről. 17.20: Árnyékharcos. Tokiói beszélgetés Akiro Kuroszavával. 17.40: Arturo Toscanini vezényli a BBC és az NBC szimfonikus zenekarát. 18.45: Közvetítés a Magyarország—Svédország tenisz Király Kupa mérkőzésről. 18.55: Közvetítés a Thália Színházból. Színházi regény. Bulgakov műve. 21.18: Új nótafelvételeinkből. 22.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. Tóth Zoltán brácsázik. 23.10: A Bécsi Filharmonikus zenekar felvételeiből. 0.10: Póka Éva és Darvas Iván sanzonokat énekel. PETŐFI RADIO 6.00: Népszerű muzsika a koránkelőknek. 7.00: A református egyház félórája. 7.30: Günter Metz Bach-műveket orgonál. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Szívesen hallgattuk! 10.33: A Pénzügyőr zenekar játszik. 10.57: slágermúzeum. 11.57: Jó ebédhez szól a nóta. 12.54: Születésnap — 2. rész Szabó Magda regénye rádióra alkalmazva. 14.04: Híres zenekarok albuma. 14.33: Táskarádió. 15.30: Jelenidőben. 16.00: Liza Minnelli énekel. 16.39: Slágerek mindenkinek. 17.40: A vasárnap sportja. Totó. 18.00: Pesti házak titkai. 18.33: Kapcsoljuk a Pataky István Művelődési Központot. „Röpülj páva..A Magyar Rádió és a Magyar Televízió népdalversenye ” (VI. elődöntő). 20.00: Szellemi térképolvasás. 20.10: Gesztusok és látványok, szavak és tőmondatok. 20.33: Közvetítés a Magyarország— Svédország tenisz Király Kupa mérkőzésről. 20.43: Sokféle. .. 21.43: Örökzöld dallamok. 22.41: Új dzsesszfelvételeinkből. 23.10: A királyné csipkekendője. Részletek Johann Strauss operettjéből. m. MCSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.08: Cosi fan tutte. Részletek Mozart operájából. 9.06: Szimfonikus zene. 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Rádiószínház. Súlytalanság. Maróti Lajos hangjátéka. 12.22: Dzsesszfelvételekből. 13.05: A „Moszkvai Virtuózai” kamarazenekar hangversenye a Pesti Vígadó hangversenytermében. Vezényel és hegedűn közreműködik: Vlagyimir Szpivakov. 14.12: Kis magyar néprajz. 14.17: Nicolai Gedda operafelvételeiből. 15.04: Modern írók portréi. 15.24: Shura Cherkasky zongorahangversenye a Bergen Fesztiválon. 16.52: Kritikus füllel... 17.27: A magyar széppróza századai. 17.42: A progresszív beat híres előadói. 18.22: A Hamburgi Monteverdi kórus énekel. 19.03: Otto Klemperer vezényel. 20.33: Csajkovszkij, a-moll trió. 21.18: Új operalemezeinkből. BUDAPEST TV I 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Ism.) (Sz) 8.10: Mindenki iskolája. Matematika. Terek és formák. (Ism.) 8.40: Fizika. Az egyszerű gépek. (Ism.) 9.10: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Prim kíváncsi. NSZK rajzfilmsorozat. 1. rész: A jégkrém titkai. (Sz) 2. A róka és a farkas. Csehszlovák bábfilm. 9.30: Tau bácsi. Magyarul beszélő csehszlovák gyermekfilm-sorozat. 3. rész: Tau bácsi a hegyekben. (Sz) 10.05: Hírek. 10.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 10.15: Reklám. 10.20: Alpesi Sí Világ Kupa. Férfi műlesiklás — I. futam. Közvetítés Kitzbühelből. (Sz) 11.20: Vitéz László és a többiek. Kemény Henrik, a Népművészet Mestere előadója. Az elásott kincs című vásári bábjátékot. (Ism.) 11.55: Horgas Béla Ciki, te boszorkány. Játék egy felvonásban. A Budapesti Gyermekszínház előadása, felvételről. (Sz) 12.45: Reklám. 12.50: Alpesi Sí Világ Kupa. Férfi műlesiklás — II. futam. Közvetítés Kitzbühelből. (Sz) Kb. 14.00: KELETI MÁRTON-sorozat: Változó felhőzet. Magyar film. 15.40: Vasárnap délután. (Sz) 17.35: Műsorainkat ajánljuk! (Sz) 18.00: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 18.35: Reklám. (Sz) 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek — Totóeredmények. 20.05: Petőfi. VI/6. rész: „Föltámadott a tenger”. (Sz) 21.15: Sporthírek. (Sz) 21.25: Menekülés Magyarországra. Dokumentumfilm. (Sz) 22.25: Hírek. 22.30: „A költészet fája életem. . .” válogatás Petőfi Sándor verseiből. VI/6. rész. (Sz) OSZTRÁK TV I 12.00: Könyv — a gyermek barátja. 16.45: Képeskönyvben lapozgatva. Gyermekműsor. 17.05: A majmocska. Rajzfilm. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát, gyerekek! 17.15: Idősek klubja. 18.30: Operakalauz. Verdi: A trubadúr. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Vidám, zenés, szórakoztató műsor. 21.50: Hírek. OSZTRÁK TV II 10.25: Síversenyek közvetítése Kitzbühelből. 14.00: Teniszversenyek közvetítése New Yorkból. 17.20: A party. Filmkomédia. 18.30: Okay. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Vörös és fekete. Film Stendhal regényéből. 22.40: Sporthírek. 22.50: Charlie Chan a kincsesszigeten. Bűnügyi film. 0.05: Hírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A reggelről ismerni meg a napot — gyermekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.00: Kritikus pont. 14.30: Twist Olivér — film gyermekeknek. 16.00: Vasárnap délután. 19.00: Miki egér csapata. 19.27: Ma este. 20.00: Nagy város — tv-játéksorozat. 21.20: Kamerával a világon át. 22.10: Sportszemle. BELGRÁD TV II 16.00: Röplabda-bajnokok kupája: UGSK (Veliko Gradiste)— Dinamo. (Bukarest) 16.45: Kitzbühel: Műlesiklás (felvételről) 17.55: Kosárlabda: Sibenka—Partizan. (Közvetítés) 19.55: Ma este. 20.00: Jerome Kern dallamai. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Tegnap, ma, holnap. 21.25: Effie Brnest — nyugatnémet film. SZLOVÁK TV 1 8.15: Hírek. 8.20: Gyermekműsor. 10.40: A Sportka számainak húzása. 10.50: A Nagy Honvédő Háború. Dokumentum-sorozat 12. rész. 11.40: A hét tükre. 12.10: Hírek. 12.30: Alpesi Sí-Világkupa. Férfi műlesiklás első futam. 12.55: Alpesi Sí-Világkupa. Férfi műlesiklás második futam. 14.00: Csehszlovákia—NDK Király Kupa Teniszmérkőzés. 16.35: Zenés szórakoztató műsor. 17.10: Darbujan és Pandricola. Cseh reesefilm. 18.30: Esti mese. 18.40: Zenés szórakoztató műsor. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vasárnapi vers. 20.05: Éretlen málna. Tv-játék. 21.45: Sporthíradó. 22.00: Kultúra 1981. 22.40: Összeállítás Jégkorong Liga mérkőzésekből. 23.40: Hírek. SZLOVÁK TV II 15.45: Hírek. 16.00: Ismeretterjesztő műsor. 16.45: Gyermekműsor. 17.35: Rövidfilm-összeállítás. 18.40: Műsorajánlat. 19.00: Pallasz Athene és poszeidon városa. Útifilm. 19.30: Pedagógusok műsora. 19.50: Pár perc könnyűzene. 20.00: Autók és emberek. Francia filmsorozat 2. rész. 21.00: A TIP Labdarúgó ankétjának eredményhirdetése. 21.35: Hírek. 21.50: Talált tárgyak. Tv-sorozat 4. rész. Gyermekfoglalkoztatás Gárdonyban A gárdonyi nagyközségi könyvtár vezetője, Klausz Gábor jó kapcsolatot alakított ki az általános iskolával és az óvodával. A művelődési intézmény rendszeresen tart könyvtári órákat az iskolásoknak és az óvodás gyermekeknek. Az agárdi könyvtár helyisége kicsi, ezért az agárdi iskola napközis csoportjainak helyben szerveznek havonta egy foglalkozást. Klausz Gábor itt 2—5. osztályos tanulókkal foglalkozik. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy a témával kapcsolatos könyveket egy hónapra kikölcsönözhessék. Az olvasóvá nevelést szolgálja a könyvtári rendezvények sorozata. Gárdonyban figyelemre méltó a gyermekolvasók száma. Itt nem a számszerű növekedés a cél, hanem a minőségi előrelépés. Elmondható, hogy az általános iskolások nyolcvan százaléka rendszeresen látogatja a nagyközségi könyvtárat. A nagyközségi könyvtár és a Gárdonyi Géza Úttörőcsapat közös pályázatot hirdetett az „Olvasó őrs” cím elnyerésére. A pályázat a napokban zárult. Az első hat helyezett őrs kapta meg ezt a címet és az oklevelet. A 1—3. helyezett csapat könyvutalványt is átvehetett jutalomként. A pályázat újabb része lesz az idén áprilisban tartandó rajzverseny, amelyre egy-egy őrs két taggal nevezhet. A rajzok irodalmi témákat dolgoznak fel. Az iskolásokkal és az óvodásokkal való rendszeres kapcsolat segíti a könyvtár propagandamunkáját, és számos új hívet szerez az olvasók nagy táborának. Mohai János TÁNCSZÍNHÁZ NYÍLT BUDÁN. „Táncfórum a budai Vigadóban” elnevezéssel január 12-én táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Corvin téri székházában. A befogadószínházként működő, új kulturális intézményben a hétfői estéken, a hazai balett- és folklóregyüttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget. A képen: Szabadi Edit és Lőcsei Jenő az Opera Balett szólistái Száz éve született Oláh Gábor A debreceni remete emléke A XX. század rendkívül sokszínű és változatos magyar irodalmának kevés olyan különös, magányos alakja volt, mint Oláh Gábor. Debrecenből indult és Debrecenbe tért meg már igen hamar, hogy lényegében sohase mozduljon ki többet szülővárosából, ahol viharokat kavart, csakúgy mint az irodalmi élet forgatagában. Ilyennek látta tehát önmagát, s amikor 1908 körül országos hírnévre tett már szert, s valóban rendkívüli tehetsége már mások által is igazoltatott, éppen túlzott és szertelen tehetségtudata miatt következett be életének talán legtragikusabb tévedése. Elutasította Juhász Gyula felhívását, hogy álljon be a Holnap íróinak táborába, azzal az indoklással, hogy nem ismeri kellően a társaság tagjait, s maradt a tringa által alapított Bokréta nevű debreceni társaságnál. A Rákosi Jenő vezette retrográd irodalmi körök azonban sikerrel használták ki ezt a választást, s Oláh Gábor Ady Endre és a haladó magyar irodalom ellen akarták kijátszani. A kezdeti sikereket hozó szerep megszédítette a — saját kifejezésével élve — Debrecenbe visszahanyatlott költőt, de a kortársak szigorú és mégis igazságos ítélete előle nem térhetett ki. „ .. .egységes mondanivaló híján a fantázia szabadon űzi kapkodó játékait ... az olvasó sajnálja, hogy a képzelet ereje, a nyelv ennyi gazdagsága ily szélházi műre pazaroltatik.” — írja Babits Mihály a Korunk hőse című elbeszélő költemény kritikájában. Majd véleményét így foglalja öszsze: „Oláh Gábor a magyar irodalom legszebb ígéretei közé tartozik — de ez az ígéret még beteljesülésre vár.” Valóban — bár jeles költői munkákkal és tanulmányokkal gazdagította irodalmunkat — megmaradt örök ígéretnek. A Nyugattal való Mert nem akármilyen becsvággyal indult el a pályán, s nem akármilyen tehetséggel; csakhogy a becsvágy olykor tévutakra vitte; a sistergő, fiatalos tehetség, az átütő nyelvi erő pedig idővel hamvadni látszott, s nagy kortársaival, Adyval, Babitscsal, Juhász Gyulával és Móricz Zsigmonddal nem tudott lépést tartani. Kapcsolata 1911 után hoszszú időre megszakadt, a húszas évek elejétől pedig az egész irodalmi élet perifériájára szorult, s bár később újra kapcsolatot talált Babitscsal, Kosztolányival és másokkal, debreceni remeteségéből már nem tudott és nem is akart kilépni. 1942-ben már egészen elkomorult kedélyállapotban, hosszú, súlyos betegség után, és már sokak által elfeledve halt meg. Bóka László így emlékezett rá: „Oláh Gábor valóban belsőleg sértett ember volt, nem kedvezett neki a debreceni magány. De miért furdalt mindenkit a lelkiismeret? Babits azt mondta nekem róla: »Barátunk volt és cserbenhagytuk«.” G. A. Oláh Gábor vagyok, a büszke költő, Az örök Isten arany trombitája, Viharok elé vihardalt süvöltő, A nap heroldja, népek hajnalára. Kiáltó szó kietlen pusztaságon, Ki elvarázsolt várost élni hív, Soha nem járt homokon tiszta lábnyom, Lápon: vezérláng, csalfa s primitív. Oláh Gábor Gyerekség Integetni kell neki reggelente, ezt kéri, amikor otthagyom az óvodában. Mindig kicsit bosszúsanegyeztem bele. A fiúk nem ilyenek — dörmögömmagamban. Aztán, látva az arcát, lepkekezét a tüllföggöny mögött, ahogyan átnéz, kikukucskál kaparászva, megértem, s elfog a szégyen. Igen, neki van igaza. Nem tudhatjuk, percekre várunk vagy örökre el, a tennivalók rácsa mögött meddig labdázik velünk az újabb — munka? — nap, mikor enged egymáshoz újra. Legszívesebben átmásznék a kerítésen, föl azablakba, és hoznám őket vissza, vissza,vissza. Mozi A nyolcadik utas: a halál Egy filmesztéta — akitől mindenki a filmművészet magasabb régiókba való emelését várta — egy előadáson azzal a szkeptikus megállapítással lepte meg hallgatóit, hogy a film soha nem volt művészet, mindig is ipar marad. S bár sietve tolonganának öntörvényű alkotók cáfolni ezt az állítást, sok jel mutat arra, hogy megtervezett siker, az úgynevezett monumentális alkotások inkább sorolhatók az ipari termelés szférájába, mint a művészi alkotások közé. A Twentieth Century Fox — a Csillagok háborúja után újabb hatalmas üzleti vállalkozásba kezdett, King-Kong és Drakula utódjaként a galaktikus szörnyeteget komponáltatta filmre egy úgynevezett science fiction keretében. Azért mondom, hogy úgynevezett, mert mint már megszoktuk, a tudományhoz ennek éppúgy semmi köze sincs, mint az ellentmondásmentes fantáziához, annak ellenére, hogy — hála a luxusköltségvetésnek — Ridley Scott filmjében az űrhajóról nem kávéfőzőre asszociálunk, s az elektronikus berendezések is a működés illúzióját keltik. S mivel ez a film is a forgalmazási oldalról indult el, a reklámhadjárat megelőzte a forgatást, szükségszerű, hogy ipari alkotásként elemezzük, félretegyünk minden esztétikai megfontolást, és azt keressük, hogy milyen mesterfogásokkal érik el az alkotók céljukat, az Amerika- és Európa-szerte teltházas mozikat. A film — amióta mozi van a világon — elsősorban az érzelemre kíván hatni, mindig sikeresebb volt egy megható szerelmes film, egy félelmet ébresztő katasztrófafilm, vagy a sajnálatunkra apelláló szentimentalizmus, mint a tézisművek, az értelmet megcélzó alkotások. Az érzelemre hathatnak a szavak, de a film esetén a dialógust meghaladja a látvány. Körülbelül ilyen levezetés alapján állhatott össze az Idegen (vagy magyar forgalmazásban: A nyolcadik utas: a halál) receptkönyve; célozz meg egy érzelmet, és azt szolgáld látványosan. Az érzelem esetünkben az undorral, gyűlölettel terhes félelem, s bármennyire negatív lelkiállapot ez, a sikerhez elegendő, mert a néző kockázatmentesen félhet, ő még akkor sincs veszélyben, amikor a gyomra már mogyorónyira szorult össze. A látvány: az emberrel táplálkozó polip-hüllő-majom, az elpusztíthatatlan tökéletes organizmus, valamint Gigernek Oscar-díjjal jutalmazott tervei, a szépen felépített Nostromo kereskedelmi űrhajó s annak ügyes trükkökkel felnagyított monumentalitása. A mestermű mindebből egy ügyes rendező kezei között jön létre, aki túllép King-Kong és Drakula bugyuta ijesztgetésein, valódi rémisztgetést produkál. Segíti ebben a végig takarékos megvilágítás és David Litchfield meglepetésekre alkalmas képszerkesztése. Művészetről persze szó sincs, az ijedt nő partnere karjaiban keres menedéket a moziban és borzongva súgja: „Szörnyű ez a marhaság, én nem nézek oda”. Az utcán csoportokba verődik az ifjúság, s aki már látta izgatottan újságolja a holnapi közönségnek: „mindenkit megevett az a ronda dög, csak azt a nőt nem, akinek volt lélekjelenléte!” Érzelmek. Kicsit gyermekiek, kicsit éretlenek, pontosabban olyanok, amilyenekre az amerikai filmipar számított. Ilyen amikor egy bravúrosan megszerkesztett hatásmechanizmus segítségével a film és közönsége tökéletesen összhangban van. V. J. A. Ok és okozat Vajh mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Emez ősrégi kérdés jut eszembe olvasván irodalmi hetilapunk rádiókrónikáját. A kritikus beszámol a Férfiak városa című riportműsorról. Hallgatja a megszólaltatott nőket „És valamiféle tisztelet, csodálat ébredt bennem irántuk. Emberi méltóság, fölény, önmaguk vállalása a felvillanó aszszonyarcokon. Életkörülményeik — ahogy ők mondják: gazdasági bázisuk — lehetővé teszik, hogy ha a férjük durva hozzájuk, felbontsák az életközösséget El is válnak, nem is kevesen. Egy év statisztikája szerint hatszáz válás közül négyszázhetvenet a feleség kezdeményezett. Az ok többnyire az iszákosság”. Érthető ok. Vagy tán mégsem annyira magától értődő? Lehet, hogy nehéz felfogású vagyok, de azon csodálkozom, töprenkedem, vajon az öntudatosan váló asszonyok miért mentek iszákos férfiakhoz feleségül. Netalán az esküvő előtt nem ittak? Hát akkor milyen házasság az, amelyben részegessé válik a férj? Kynosagresi Antiszthenésztől megkérdezték egyszer: Mi az ünnep? Alkalom az ivásra, felelte a bölcs, a kynokis filozófiai iskola megalapítója. Én hadd kérdezzem, az ivás ok-e a házasságra? Avagy a házasság ok az ivásra?! Óperenciával határos? Költő segítségül hívásával beszél a hazaszeretetről egyik színes lapunk: „A szülőföld — Ady szavaival élve: az Értől az Óceánig — közös boldogulásunk színhelye, megismerésének és tisztelésének fontos eszköze a turisztika”. Nem egészen értem. Közismerten tengertelen hazánk, közös boldogulásunk színhelye nem Hegyeshalomtól Záhonyig terjed? Szegény Ady nem az Óperenciás ország turistáiról írt, még csak nem is az ismerd meg hazádat mozgalomban való részvételre buzdított versében. Azért persze szép dolog a turisztika is, a honismeret is, de a versismeret se kutya — különösen, ha költőt idézünk. Kóbor Vénuszok A könyvek jegyzetapparátusa az olvasó felvilágosítására szolgál. De hogyan világosodjon föl, ha szemérmes, tudnillik a jegyzet? A szabadságharc végnapjait felidéző emlékirat egyik mondatához: „Szegeden már a vulgivaga Venusok is téniasszonyokká lettek” — a következő eligazítást találni: vulgivaga kóborló. Ez önmagában igaz is. Bár Vénusz jelzőként nem a legjellemzőbb tulajdonságot jelzi, még akkor sem, ha eredetileg Venus mezei istennő volt. A Venus vulgivaga megfelel Aphrodité Pandémosznak, a hetérák patrónájának. S így már érthetőbb a dolog. Édes-érdes anyanyelvünknek rengeteg szava, szakkifejezése van az efféle nőszemélyekre, de mivel én is elszemérmesedtem, csupán a cédát említem. A többit a találékony fantáziára bízom. Simon Zoárd Tallózás