Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
NEM MINDENNAPI KENYERÜNK RÖVIDESEN MEGJAVUL A FEHÉRVÁRI TELEFON HÉTVÉGI MELLÉKLET „MIÉRT VISELKEDNÉNEK MAJOM MÓDJÁRA?" Zárszámadások A kápolnásnyéki tanácskozással szűkebb hazánkban is megkezdődtek a zárszámadási fórumok. A következő hetekben országosan 1302, a megyében 61 mezőgazdasági tsz tart zárszámadást. A tagság és a vezetőség mérleget készít: miként éltek adottságaikkal, a lehetőségekkel, milyen eredményeket könyvelhetnek el a múlt esztendő cseppet sem könnyű munkája nyomán, s szó esik arról is, hogy 1983 alapjaként — miként hasznosult, forgott, szaporodott a közös vagyon. Elöljáróban annyit, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1981-hez képest négy százalékkal növekedett. Ezen belül a tsz-ek — az előirányzottat meghaladva — hét százalékkal produkáltak többet. Az adatok mögött kézzelfogható tények csoportosulnak: a kiegyensúlyozott belső ellátás színvonalát, s a népgazdaság kereskedelmi egyensúlyát javító áruk. A gyümölcsöknek, a zöldségnek, a gabonaféléknek és a húsnak megannyi tonnája. A mennyiségi mutatókat, a hektáronkénti hozamokat tekintve gabona- és kukoricatermelésünk elérte a világ élvonalát. Szőlőből országszerte rekordmennyiséget szüreteltek. Olyannyira, hogy sok helyütt gondot okozott a feldolgozás, a tárolóterek szűkössége miatt. A zöldségtermesztés viszont alatta maradt a várakozásnak, az előállított mennyiség nem érte el az előző évit. Ami az állattenyésztést illeti: gyarapodott a szarvasmarha-állomány, Fejér megyében 5 százalékkal, a tejértékesítés 6 százalékkal nőtt, a tehenenkénti tejtermelés meghaladta a 4400 litert. Az év közepére a sertésállomány országosan meghaladta a 9 milliót, a növekedés megyénkben több mint 7 százalékos volt, összegezve egyértelműen megállapítható, hogy 1982- ben az agrárágazat ismét előrelépett, s ebben döntő részt vállaltak a szövetkezetek. Ma már az agrár- és élelmiszeripari üzemek elő tudják állítani a belföldi ellátáshoz és az exporthoz szükséges árumennyiséget, egyes területeken többet is annál. Az idei esztendő terveit, feladatait a tavalyinál még keményebb közgazdasági környezetben, nehezebb feltételek közepette kell megoldani. Nem szólunk a számszerű követelményekről. Arról viszont igen, hogy a mennyiségi mutatókat alapul véve, a magyar mezőgazdaság is az intenzív, minőségi fejlődés kapujába érkezett. Nemcsak a hozamok növelésére, „megfejelésére” kell az agrárüzemeknek törekedniük, hanem arra is, hogy az árualapokat minél gazdaságosabban, még több haszonnal állítsák elő. Feltételeként annak, hogy — közös vagyonukat gyarapítandó — ésszerűen állhassunk helyt a nemzetek versenyében. Ez alkalmasint azt jelenti, hogy nem minden esetben és nem a minden áron való hozamnövelés a legfőbb cél, hanem a mennyiségi színvonal tartásával a költségek csökkentése, az árufajták olcsóbb, jövedelmezőbb megteremtése. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Szombat, 1983. január 29. XXXIX. évfolyam, 24. szám Ára: 1,80 Ft Hosszú távon jó feltételek Dunaújvárosban Lassuló fejlődéssel is szép gyarapodás A mai szűkös gazdasági helyzetben, amikor kitapinthatóan lassul a fejlődés üteme, Dunaújváros több olyan létesítménynyel gyarapodik 1983-ban, amelyek hosszabb időszakra jó színvonalon biztosítják az egészségügyi szolgáltatás, a kereskedelmi ellátás, illetve — az idén tovább épülő és várhatóan jövőre befejeződő 16 tantermes iskola átadásával — az általános iskolai oktatás tárgyi hátterét — állapította meg tegnap délutáni ülésén a dunaújvárosi pártbizottság. A város politikai irányító testülete Dunaújváros 1983. évi főbb városfejlesztési, társadalmi munka és környezetvédő feladataival ismerkedett, s foglalt e kérdésekben állást, Sárosi József tanácselnök előterjesztése alapján. A tervezett városfejlesztési célok részletezése nélkül -elmondható, hogy Dunaújváros idén a hatodik ötéves terv előirányzatainak súlyponti létesítményeivel gazdagodik. Elkészül a Dunai Vasmű támogatásával épült 2. számú szakorvosi rendelő és megnyitja kapuit a vásárlók előtt a Skála Dunaújváros Áruház. A telepszerű keretekben épülő lakások száma — nemcsak a városi tanács mérséklődő anyagi lehetőségei, hanem a Kecskemétről ideszállított panelből épülő lakásoknak az országos átlagot jócskán meghaladó ára miatt is — csökken. A tervben 289 lakás átadása szerepel, de a városi tanács a magánerős és szövetkezeti építési lehetőségek igen színes palettáját dolgozta ki a több mint 2500 lakásigénylő megnyugtató elhelyezésére. Amennyire a lehetőségek engedik, tovább terjeszkednek a város parkjai, a föld alatt tovább nyújtózkodnak a közművezetékek, folytatódik a belvárost a Béke városrésszel összekötő Dózsa György út szélesítése, új telefonkábelek kerülnek a posta és az újabban épült lakóterületek között ásott árbokkokba, új körzeti orvosi rendelő és terhestanácsadó fogadja a rászorulókat a Béke városrészben. A város minden korábbinál nagyobb figyelmet fordít idén a környezetszennyezés visszaszorítására és a környezeti tisztaság tartós megteremtésére. Igaz, a korlátozott anyagi lehetőségek aligha kelthetnek vérmes reményeket a lényeges javulás dolgában. Annál reményteljesebb viszont a város lakosságának már számtalanszor igazolt, a közösségi érzésből táplálkozó társadalmi munkája. A múlt év kommunista szombatjai és kommunista műszakjai, a tervet másfélszeresen túlteljesítve, 28 millió forint értékű munkával segítették a városfejlesztés céljainak megvalósulását. Ha a lakosság szorgalma 1983-ban sem hagy alább, az idei feladatok valóra váltását 22 millió forint értékű társadalmi munkával segítheti. s. b. Jobb kapcsolatot a partnerek között Több áru a tsz-ekből, külföldi piacokra is Az export árualapoknak tavaly ilyenkor tervezettnél nagyobb bővítését szorgalmazó, a nyár elején postára adott miniszteri levélre Fejér megye termelőszövetkezetei a többletként termelt gabona, zöldség, gyümölcs, vágóállat száz és ezer tonnáival válaszoltak. A maguk módján tehát hozzájárultak ahhoz, hogy a tőkés piac beszűkülése, a kereskedelmi diszkriminációk ellenére tavaly is eredményes volt a mezőgazdaság exportja, összegezésként ezt állapíthatta meg az az előterjesztés, amelyet a területi tsz-szövetség elnöksége vitatott meg tegnap délelőtt, Markwarth László áruforgalmi szakágazatvezető összeállításában. A termékforgalmazás 1982. évi tapasztalatait és idei feladatait körvonalazó jelentés abból indult ki, hogy bár a mezőgazdasági termékek exportpiacain továbbra se várható fellendülés, az ágazatnak jelentős mértékben hozzá kell járulnia a fizetési mérleg javításához. A múlt esztendő példája is bizonyítja, hogy a szövetkezeti nagyüzemek (és az általuk integrált kisgazdaságok) a nehéz helyzetben is találnak módot az árualapok bővítésére. Nem végleges adatok szerint a megye szövetkezetei 1982-ben gabonából csaknem 34 ezer tonnával, vágóállatból 289 tonnával értékesítettek többet a tervezettnél; az ugyancsak jelentős exportcikk, az étolaj alapanyagából, napraforgóból 2200 tonnával növelték a tervezett mennyiséget. Nagyrészt a szövetkezetek által bővített árukészletből a Fejér megyei Gabonaforgalma és Malomipari Vállalat tavaly 130 ezer tonna búzát és 70 ezer tonna kukoricát exportált. (A szállítás jelenleg is folyik.) A Zöldért Vállalat és közvetlenül a szövetkezetek 4700 tonna burgonyát és 1400 tonna zöldséget adtak el külföldi piacokra. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 3000 vágómarhát (a felvásárolt mennyiség 17 százalékát) szállította exportra; a pápai és a kapuvári húsüzemben feldolgozott mintegy 125 ezer Fejér megyei sertés zömmel exportra került. Az értékesítéssel kapcsolatos gondokat jelzi, hogy a megye termelőszövetkezetei tavaly a szokottnál is többször kérték a szövetség, az érdekképviselet közreműködését, segítségét. Szövetségi „beavatkozásra” volt szükség a gabonatárolás, a minőségvizsgálatok, a zöldségminősítések, a burgonyaár-felülvizsgálat, a tojásfeldolgozási együttműködés szerződése körüli vitában. Gyakoribbá és összességében eredményesebbé vált a szövetség és a partnervállalatok vezetőinek érdekegyeztető munkája. Ennek ellenére az írásos előterjesztés és a szakágazatvezető szóbeli kiegészítője is hangsúlyozta: a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló- feldolgozó vállalatok között erősíteni szükséges az árukapcsolatokat, javítani kell az együttműködést, fejleszteni a kölcsönös érdekeltséget. Minden jel szerint növekszik az egymásra utaltság, ami a kapcsolatok erősítésére ösztönöz, ugyanakkor mindkét fél számára szűkül az engedményadás lehetősége. Semmi körülmények között nem szabad megengedni, hogy a vállalati kapcsolatok fogyatékosságai az eredményes exporttevékenység akadályozói legyenek. Az elnökség felhívja a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a szerződésekben reálisan teljesíthető kötelezettségeket fogadjanak; a partner vállalatok által igényelt szolgáltatásokat csak meglévő erejük határáig vállaljanak, de alapos ok nélkül ne zárkózzanak el efféle szolgáltatások lehetséges teljesítése elől. Idei terveikben (az exportárualapok további bővítését figyelembe véve), megyénk szövetkezetei a kukorica termőterületének növelésével, a gabonatermesztés hozamainak stabilizálásával, illetve növelésével számoljanak. Növelni szükséges a vágósertés és a hústípusú vágómarha termelését; a felhasználói igényekhez igazodjanak a juh- és a baromfihús-, a tojás-, a konzerv- és a zöldségtermelésben. F. F. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy a kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A kegyelmezési gyakorlat az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az elv, hogy a kegyelmezés kivételes államhatalmi aktus. A bíróságok által kiszabott ítéleteket végre kell hajtani; kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humánus okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az elmúlt évben felterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait is. Tavaly a megelőző évihez viszonyítva 20 százalékkal több, állampolgársági kérdéssel öszefüggő ügyet intéztek el. Emelkedett a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek száma, és jelentős a házasságkötéssel összefüggő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista országokban élő magyar származásúak közül sokan kérték állampolgársági helyzetük rendezését, vagy hazatérésük engedélyezését. Az állampolgársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, valamint a családok egyesítéséhez fűződő érdek is. Állampolgársági ügyben előterjesztett kérelem elutasítására, magyar állampolgárságtól megfosztásra ritkán, és elsősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állampolgársági ügyek előkészítését és időszerű elintézését jól segítették a Belügyminisztérium, a tanácsok igazgatási, valamint hazánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró viszszahívásáról határozott és bírákat választott az Elnöki Tanács. (MTI) KISZ megyebizottsági ülés KÉSZÜLNEK A TÉGLÁK FEHÉRVÁRON. Véget ért a szokásos téli nagyjavítás, a berendezések felújítása a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat székesfehérvári téglagyárában. A rendkívül kedvező időjárásnak köszönhetően, a tervezettnél egy héttel korábban „égették” a téglát a gyárban. Január 17-én elkezdődött a nyerstéglák gyártása, majd két nap múlva felsűtötték a kemencéket is, 24-én pedig elhagyták a gyártósorokat az idei első kiégetett, kész téglák. Ha ilyen enyhe marad az időjárás, és továbbra is zavartalanul folytathatják a tervezettnél korábban elkezdett termelést, akkor várhatóan máris egymillió kis méretű egységnek megfelelő B 30-as téglát sikerül gyártani a terven felül ülést tartott tegnap délelőtt a KISZ Fejér megyei Bizottsága. A testület tagjai megtárgyalták és elfogadták az 1983. évi költségvetést, a megyebizottság munkaprogramjáról szóló kiegészítő javaslatot, valamint a munkamódszerének és munkarendjének fejlesztésére előterjesztett javaslatot is.