Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

-------------------------------------------------------------------------- ' ■ “’ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JANUÁR 15. SZOMBAT S­ OLDAL . ......................................—....... . ^ Száz évvel ezelőtt született NAGY LAJOS ro-i0 Először hallván a nevét, azonnal felfigyeltem rá, csupán az­ért, mert anyai nagyapámat, továbbá a Horthy-rendszer börtönéből 1920 nyarán külföldre szökött nagybátyámat is így hívták. Később kiderült, hogy majdnem földik vagyunk, lévén Apostag, Nagy Lajos szülőhelye, kb. olyan messze szü­lőfalumtól, mint Kiskörös. Annak szülöttjét, Petőfi Sán­dort ugyanis a patajiak mindig is a mi vidékünkről szár­mazónak tartják. Így voltam Nagy Lajossal is. Elismerésem nőtt iránta, amikor elolvastam „Kiskunhalom” című szociog­ráfiáját, mert azt, mintha a szülőfalumról írta volna. Igaz is, mindkettő dunamenti község. „A tanítvány” című társa­dalomkritikai regény pedig sok rokonvonást mutatott ko­rábbi életemmel, mivel valaha, ha rövid ideig is, de én is házitanítóskodtam... -91­1 Nagy Lajos, 1883. február 5-én született, házasságon kí­vüli gyermekként, Apostagon. Anyja, Nagy Júlia, Pesten volt cselédlány. Később, kosztosok tartásából élt. Nagy­­Lajost, hatéves koráig, ta­nyán lakó nagyszülei nevel­itek. Noha iskoláit Pesten vé­gezte, a nyári szünidők jó­­részét Apostagon töltötte, így vált észrevétlenül a sze­gények szószólójává. Noha testi erője és szellemi képes­ségei szerint kivált társai köz 70l, törvénytelen származá­sai, a kor maradi szemlélete miatt, súlyos teherként ne­hezedett rá. Ennek ellenére kitűnő tanuló volt. Beirat­kozott a jogra is, de diplomát­­nem szerzett. Dolgozott ügy­védi irodában, volt szolgabíró és házitanító is. Huszonhét éves, amikor elhatározza, hogy írásból tartja fent ma­gát és az írásnak él. Írói te­vékenysége együtt indult a Nyugattal, de kibontakozása attól külön úton történt. Stí­lusa, a romantika nélküli ún. „kemény” próza. Példaképé­nek az orosz irodalmat tar­totta, mert az orosz írók a szegények életét alulról néz­ve ábrázolták, ő is ezt az utat követte ... Már 1914-ben szocialistának vallotta ma­gát Első írásainak egyike, az „özvegyasszonyok”, eloszlat­ta azt a ködöt, amelybe a népszínművek burkolták a magyar falut amelyben a magántulajdon farkastörvé­nye uralkodik. „Egy délután a Grün irodában” című no­­vellájában az emberi érzése­ket megsemmisítő sivár vi­szonyokat tűzte tollhegyre. A „frányás történetben” a cse­­lédembernek az úri hatalom földmegjeivel való szemben­állását villantotta fel. Már ekkor fellelhetők művészeté­nek alapvonásai: a natura­­lisztikus, szinte rideg tényle­­­írás, amely mögött robbanás­ig kész indulatok feszül­nek ... Az első világháborút — "ideggyengeség miatt felmen­tették a katonai szolgálat alól — mélységesen elítélte. Már 1914-ben szocialistának vallotta magát. A polgári de­mokratikus forradalomtól többet várt. A proletárforra­dalom alatt a Szellemi Ter­mékek Országos Tanácsának lett a lektora. Ekkor írt mű­veiben a túlságosan mélyre gyökeredzett szolgaszelle­met ostorozta. Az ellenfor­radalmi rendszer kifejezetten nem üldözte, de mivel nem volt hajlandó a rendszer szolgálatába állni, mellőzték. Még az elhalványuló Nyugat­ban is, amelynek pedig 1922- től főmunkatársa volt, csak ritkánt jelentek meg írásai. A húszas évek elején küz­dött a faj­üldözés és a nacio­nalizmus ellen. Ennek bátor és művészi bizonyítéka a „Farkas és a bárány” című novella. Nem kerülték el fi­gyelmét a közélet visszataszí­tó jelenségei sem. Az ellen­­forradalom első éveiben ösz­tönös cselekvése az álruhás beszéd. A korabeli viszonyok a rövid, szellemes írásoknak kedveztek, így születtek meg a „Képtelen természetrajz” darabjai az állatokról, hol vi­dám hangvétellel, hol maró gúnnyal fűszerezve. Mindben megtalálható a rendszer ki­szolgálóinak aljassága, buta­sága és szadizmusa ... A húszas évek végén, a radikális Századokban, már az előretörő fasizmus ellen emelte fel szavát. Az irónia és a gúny volt fegyvere. Mél­tó társa volt Gábor Andor­nak és Bálint Györgynek, a kor kiemelkedő kommunista publicistáinak. Közel került az illegális kommunista párt­hoz. Megismerkedett Gergely Sándorral, Gereblyés László­val, Tamás Aladárral és Jó­zsef Attilával. Utóbbi mind­végig atyai barátjaként tisz­telte. Gyakran írt a Száz­százalékba, a Forrásba, majd a radikális „Együtt”-et szer­kesztette. A felszabadulás előtt közel egy évtizedig dol­gozott a kommunista párt vonzásában s ez meghozta művészete kiteljesedését. Egyik kimagasló alkotása „A lecke”. Lírai monológ, a szol­gaszellem ostorozása, fájdal­mas jajkiáltás az ember meg­alázása ellen. Az 1934-ben írt „Kiskun­halom” című szociográfiája méltán sorolható Darvas Jó­zsef: „A legnagyobb magyar falu”, Féja Géza: „Vihar­sarok”, és Illyés Gyula: „Puszták népe” című remeke mellé. Ugyanebben az évben Illyés Gyulával együtt részt vett a szovjet írók első kong­resszusán. Élményeiről „Tíz­ezer kilométer Oroszország földjén” című riportsorozat­ban számolt be. A „Pincenapló”-t, 1945 ja­nuárjában, lobogó mécs­világnál, egy pincébe zárt kö­zösségben, vibráló bizalmat­lanság és félelem légkörében írta. Ennek utolsó sorai hir­detik programját: „Elvégez­tetett! Vége a háborúnak, vége a pincének, a hallgatás­nak, a lapulásnak. Minek is van még vége vajon? Kell, hogy vége legyen az eddig volt ezer éve tartó világnak. Megmaradtunk. Véletlenül. Ezer veszély közt. És most az a gyanúm, hogy nem farsang következik, hanem új harcra kell készülnünk. Csakhogy ezentúl kedvezőbb feltételek közt harcolunk. Még él a szellem és az az ördögi aka­rat, amelyből minden szen­vedés fakadt.” Tagja lesz az MKP-nek, egymás után je­lennek meg művei. A felsza­­baduás után, három évvel Kossuth-díj­jal tüntetik ki. A felszabadulás után sem raj­zolt idilli képet. Megkereste és kicsúfolta a régi világ meghúzódó árnyait, nem kí­mélte az eszmélő gazdagot, aki ismét ragyogni látszik, a fanyalgó nagyságokat, a cse­lédet ugrató „elvtársnőt”, az osztályos társairól megfeled­kező kiemelt munkást és a szocializmus cinikus haszon­­élvezőit sem. Fő ereje, a fi­nom lélekrajz. Régi indulata lecsitult, elkötelezettsége és pártossága azonban változat­lan. Utóbbit a maga számára így értelmezte: „Habozás nél­kül, a tények ismerete nél­kül, a szegény ember mellé állni.” „A lázadó ember”-ben így fogalmazta­­ meg írói programját: „Egész írói pá­lyámon eltántoríthatatlanul ragaszkodtam ahhoz, hogy csak azt írom, amit érzek és gondolok, bármi lesz is írása­im következménye.” Fárad­hatatlanul dolgozott tovább. „A menekülő ember” című műve megjelenését már nem érhette meg, mert 1954. októ­ber 28-án elragadta a halál. Műveit számos idegen nyelv­re lefordították. Úgy emlékezzünk rá, mint naiv prózaírónkra, egyik leg­kitűnőbb szatirikusunkra és a magyar próza legharcosab­ban szocialista alkotóművé­szére ... Dr. Gyimesi Dömötör kedvezett a tavalyi évjá­rás megyénk egyik legna­gyobb mezőgazdasági válla­latának, az Agárdi Mezőgaz­dasági Kombinátnak. Az év­járás ez esetben nem csupán és nem is elsődlegesen az idő­járásnak köszönhető. Sokkal inkább tulajdonítható a kö­vetkezetes, színvonalában ja­vuló munkának, a szigorúbb követelményekhez igazodó te­vékenységnek. A megye gaz­daságában a múlt évben elő­állított mintegy 86 milliárd forint értékű bruttó terme­léshez a mezőgazdasági nagy­üzemek 17 milliárd forint ér­tékkel járultak hozzá. Az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát, nagyságrendjének megfelelően, hozzávetőleg ugyancsak egyötödös arányt képvisel az ágazati kategóri­án belül. — A már mögöttünk lévő évben nőtt a termelési érték, és nőtt az árbevételünk is. Eredményünk, a szigorú köz­­gazdasági környezetben és feltételrendszerben a terve­zettnek megfelelően alakul — néz vissza a megtett útra Ozvald László vezérigazgató. Nekem pedig visszacseng a parlament téli ülésszakán el­hangzott elismerés, amely a magyar mezőgazdaságot illet­te. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára mondotta, hogy az eltelt négy évben, de kü­lönösen 1982-ben nemzetközi­leg is figyelemre méltó ered­ményeket értek el a mező­­gazdaság dolgozói az egy főre jutó hústermeléssel és a csak­nem 15 millió tonnás gabona­­termeléssel. Ebben benne van az agárdi kombinát termelési sikere is, amiről a vezérigazgató a kö­vetkezőket mondja: — Jó érzés nyugtázni, hogy nálunk több mint ötezer hek­táron megtermett a 8 tonnás átlag kukoricából, így tagjai lehettünk a 8 tonnások klub­jának. Ugyanakkor azt is tu­dom, tudjuk, hogy több mint száz mezőgazdasági üzemben 10 tonnán felüli volt a kuko­rica átlagtermés és nem rit­ka a 8—9 tonna sem. Vagyis, van további lehetőség, van még bennünk tartalék. Eredményük annál inkább figyelemre méltó, mert a nö­vénytermesztésben legfonto­sabb egyenlegjavító feladat volt és marad az exportáru­­alap bővítése. Ehhez pedig el­engedhetetlen a többletter­més, a hozamok növelése. A másik nagy ágazaton, az állattenyésztésen belül, az élőmarha jelenleg és hosz­­szabb távon is jelentős szere­pet tölt be a közvetett ex­portban. Ennek érdekében határozták el a húsmarha­­termelés növelését, valamint a hízóalapanyag felvásárlá­sának fokozását 1­000-ről 1400-ra.­­ Jelentős nagyságrendű nálunk a vágóállat mennyi­sége. Marhából, sertésből és baromfiból 7604 tonnát érté­kesítettünk. Van saját vágó­­hídunk és feldolgozó üze­münk is, de a vágóhidakra a tervezettnél többet szállítot­tunk. A tejtermelésben tehe­nenként 6405 literrel számo­lunk, de a Holstein-fríz állo­mány 6300 literrel jár az élen. Az összes tejtermelés meghaladja a 11 millió litert. A kombinát valamennyi termelőhelyén, az Agrokomp­­lex tevékenységében is, az exportértékesítés növelése volt a cél. Azonban a szállí­tás külkereskedelmi, pénz­ügyi ügyletek késedelme mi­att akadozott, de idén már realizálódnak a tervek. Ezzel jobb pozícióba kerül a velen­cei üzem. Baromfitartó tele­peket szállítanak majd Egyiptomba és Algériába. Előreláthatólag az osztrák LINZER céggel kötött meg­állapodás szerint Ausztriába is elviszik az Agrokomplex hírét a kész házak. Ilyen tí­pusúak épülnek Budapesten az Istenhegyi úton és épül­nek idén Agárdon, a kombi­nát lakónegyedében is. Továbbra is vállalkoznak kommunális létesítmények — sportcsarnokok, uszodák — gyártására, építésére. Újdon­ságaik közé tartozik az UNIBOX pihenőszínek gyár­tásának beindítása is. Aján­latot tettek Grúziában létesí­tendő sertéstelepekre, az NSZK-ban meg a fa alap­anyagú állattartó épületek szállítására. Szorosan az alaptevékeny­séghez tartozik az Agrokomp­lex fehérjetakarékos takar­mányrendszerre, amit 360 partnergazdaság hasznosít. Az itteni sertéstakarmányo­zási technológia alapján az országos átlagnál 4,­5 szá­zalékkal kevesebb takar­mánnyal állítanak elő egy­ségnyi állati terméket. Ár­ban is állják a próbát. Im­porttakarékos eljárásaik di­csérendők. Ezért ajánlották a múlt év­ közepén az irányí­tó szervek a többi takarmány­­gyártóknak, hogy az agárdi fehérjeszintre csökkentsék receptjeik fehérjeszintjét. Ez több mint 40 ezer tonna szó­­jamegtakarítást eredményez­het országos szinten. Nincs megállás. Az idei népgazdasági terv továbbra is számol a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés emelkedésével. Az ágazatra előirányzott 2—3 százalékos emelkedést az teszi különö­sen nehéz feladattá, hogy az a tavalyi sikeres munkára épül.­­ Az előző évinél is nehe­zebb körülmények között ter­vezzük, végezzük munkánkat. Minden épkézláb, javunkat szolgáló kezdeményezésnek zöld útja van kombinátunk­ban. Elsősorban a költséggaz­dálkodásnak vannak jelentős tartalékai. Ugyanakkor az­zal is reálisan számolunk, hogy további hozamnöveke­dést csakis a ráfordítások arányos méretű növelésével érhetünk el. Ez még akkor is így lesz, ha a növénytermesz­tési ágazat tápanyagvissza­pótlásában folyékony műtrá­gyákat alkalmazunk — for­dul a mába a vezérigazgató. A mához tartozik a ve­tésszerkezet korszerűsítése, a növényvédőszer-költségek csökkentése. Az állattenyész­tésben a racionális takar­mánygazdálkodás. Takarmányelőállításban a gyártásfejlesztés, a ható­anyagbevitel technológiai korszerűsítése ad munkát. Minden területen az ésszerű takarékosság vezényli a tet­teket. Így például a komplett premix porlási veszteségei­nek csökkentése éves szinten 150 tonnányi megtakarítást jelent. A 8000 tonna nedves szem- és 7400 tonna csőzúza­lék energiatakarékos tárolása végül is az állatállomány ta­karmányozási költségeit csökkenti. Ipari termékeiknél a ver­senyképesség és a piacbőví­tés a cél. Kifejlesztettek tró­pusi állattartó és -hizlaló te­lepeket, hazai viszonylatban pedig az olcsóbb ridegtartású szarvasmarhatelepeket kínál­ják. Kísérletképpen finomí­tott tüzelő előállítására is vállalkoznak és megbízást kaptak energiatakarékos ter­ményszárító prototípusának elkészítésére. Sok minden más elképze­lés, megújuló akarat szolgál­ja a gyakorlatot. A kombinát dolgozói azon vannak, hogy megőrizzék, öregbítsék mun­kahelyük jó hírét. Németh Erzsébet Eredményt termő akarat Gazdaságosan dolgozott tavaly a zichyújfalui szárítóüzem Fotó: Rabáczy Szilárd Az agárdi kombinát évjárásai ' Ml ~'­ ,-y; : ; .: yy yyyyy.yfSíiy - t , j ■■*«-. - | .-X'. * M^BMaMiOjilji|TrgaMMIBmHHMSMM.«MEliMreg|gaB^JW»sciaaRM ‘AC IBI­MmMWBIIIiBW’­V : | | . ' , , V-, , , , V ^ ■­­ ' : ' y ' • 'WSmSSKBU!I jj|; ' '

Next