Fejér Megyei Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
Az Országgyűlés bizottságai tárgyalták Kedvező változások a tanácsok beruházási tevékenységében Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfői ülésén megvitatta az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság, valamint a tanácsok 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról készített jelentést. A testület ülésén jelen volt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Antalffy Györgynek, a bizottság elnökének bevezetője után Kun László igazságügyi- és Békesi László pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról előterjesztett jelentés többek között megállapítja: 1984-ben a bíróságok alapvető feladataikat olyan időszakban teljesítették, amikor mennyiségileg több, minőségileg bonyolultabb ügy került a bírák elé, s ezzel egyidejűleg bővült az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok hatásköre is. A megnövekedett feladatok természetesen emelték a működési költségeket is. A bűncselekmények azonban nemcsak megjelenési formájukban váltak veszélyesebbé, hanem egyre szervezettebbek. Már az 1985-ös adatok is azt támasztják alá, hogy évek óta folyamatosan emelkedik a vagyon elleni bűncselekmények száma, és a fiatalkorúak által elkövetett törvénysértések köre. A társadalmi-gazdasági feltételrendszer változásának egyik mellékhatásaként pedig új típusú perek keletkeznek. Ezért egyre több olyan ügygyel kerülnek szembe a bírói testületek, amelyben csak szakértők bevonásával lehet tisztázni a helyzetet. Mindez természetesen a költségekre is kihat. A bíróságok munkáját az is nehezíti, hogy sokan egyes bűnelkövetési magatartásokat — főleg a gazdálkodás területén — bocsánatos bűnnek tekintenek, s arra hivatkoznak, hogy az élet túlhaladta a jogi szabályozást. Több felszólaló is hangsúlyozta: fokozottabb ellenőrzésre van szükség a gazdálkodásban és sokkal többet kellene tenni a bűnmegelőzésért, mint amennyit jelenleg teszünk. Az előzőekhez hasonló megállapítások hangzottak el a Legfelsőbb Ügyészség munkájával összefüggésben is: az ügyészség is azt tapasztalja, hogy tavaly folytatódott a bűnözés növekedésének tendenciája, s ezen belül emelkedett a súlyosabb bűntettek aránya. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt esztendőben is kiemelkedően fontos feladatként kezelte az emberi életnek, az állampolgárok testi épségének és jogainak büntetőjogi védelmét. A különböző erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróságok kellően szigorúak voltak, de a büntetéskiszabást differenciálták. Folyamatosan figyelemmel kísérték a gazdasági és a társadalmi életben, illetve a bűnözés méreteiben és összetételében mutatkozó új jelenségeket és irányzatokat, s a helyes bírói gyakorlat kialakítása érdekében kidolgozták a szükséges elvi iránymutatást is. A bírói gyakorlat szigorú eszközökkel próbálta visszaszorítani a közélet tisztaságát veszélyeztető korrupciós bűncselekményeket, de nyilvánvaló, hogy ezen a téren csak társadalmi összefogással és büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazásával lehet jelentősebb eredményeket elérni. A bíróságok működését illetően egyre szorítóbb gond a bírósági dolgozók nem megfelelő erkölcsi és anyagi elismerése. Nehézségek vannak a bírói állások betöltésénél, a megfelelő színvonalú utánpótlás biztosításánál is. A bizottság áttekintette a tanácsok tavalyi gazdálkodását is, és összefoglalóan megállapította, hogy ebben fontos szerepet kapott a feladatok rangsorolása, ami ugyan nehezítette a gazdálkodást, másfelől azonban fegyelmezettebb beruházási politikát és a fejlesztési pénzeszközök tervszerűbb felhasználását is eredményezte. A kedvező változások mellett azonban számos figyelmeztető jel mutatja, hogy a bevételkiesések miatt több megyében fizetési gondok keletkeztek. Gazdaság- és társadalompolitika_____________________ A lakásépítés támogatási rendszerének bővítésére van szükség Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Stadinger István elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testület az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Posta tájékoztatója alapján megvitatta az építőipar, a közlekedés, valamint a posta és a távközlés 1984. évi költségvetésének végrehajtását. A három ágazat múlt évi teljesítményét összegző írásos beszámoló megállapítja: A kivitelező építőipar tavalyi építési-szerelési teljesítménye az előző esztendőhöz képest mintegy 7,6 százalékkal, csökkent, viszont nőtt a magánépítkezések száma. Számottevően, mintegy 35 százalékkal emelkedett a kisvállalatok és a kisszövetkezetek építési teljesítménye. A versenytárgyalásokkal elvállalt munkák száma az előző évinek a háromszorosára nőtt. Egyes megyékben — például Borsodban, Hevesben, Nógrádban és Zalában — a versenytárgyaláson alapuló szerződéskötések aránya 10 százalék fölé emelkedett. Tovább erősödött az építőipar vállalkozó jellege, s a vállalkozás és a verseny feltételeihez igazodva folytatódott a szervezeti rendszer rugalmassá tétele. A változó építési igények jobb kielégítéséhez nagyban hozzájárultak kisvállalkozások, amelyeknek a száma 1984 végén elérte az 5500-at. Jelentős volt továbbá az építési feladatok megoldásában a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szakcsoportok közreműködése is. A népgazdasági terv 1984-ben 70—74 ezer lakás megvalósításával számolt. Ténylegesen 70 400 lakás épültel ki. A tervezett 11400 budapesti lakásból 8500 készült el. A közlekedési vállalatok személy- és áruszállítási teljesítményei tavaly meghaladták az előző évi szintet; a szállítási igényeket a közlekedési ágazat összességében kielégítette. Az áruszállítás teljesítménye — a tengerhajózási és a közúti magánfuvarozás adataival együtt — 3,8 százalékkal, az elszállított áruk tömege 1,8 százalékkal növekedett. A szolgáltatások minősége nem javult számottevően, de bizonyos területeken kedvező változások tapasztalhatók. Így például valamelyest nőtt a személyszállító vonatok utazási sebessége, csökkent a késések aránya. A postai és a távközlési szolgáltatások köre bővült, a közönség igényeinek jobb kielégítését több intézkedés segítette. A posta összességében 21,4 százalékkal többet fordított álló- és forgóeszközeinek fenntartására, mint 1983-ban. Az írásos tájékoztatót kiegészítve Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes elmondotta: a helyközi tömegközlekedésben kedvező változások történtek, 1984- ben a magánfuvarozók teljesítménye már jól érzékelhető volt a személy- és az áruszállításban. Sajnos, a közutak állapota tovább romlott, ugyanis a forgalom növekedésének ütemét nem tudta követni a karbantartási tevékenység. A forgalomnövekedéssel arányos felújításra a minisztérium tervet dolgozott ki. A közlekedésben 1984-ben nem volt veszteséges vállalat,, ez annak is köszönhető, hogy számos szervezési, energiaracionalizálási intézkedést — például a vasútnál villamosítást, dízelesítést — hajtottak végre. Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a szokatlan hideg miatt idén az első negyedévben ötmilliárd forinttal csökkent az ágazat termelése, ezért különösen nagy feladatok várnak az építőiparra. A lemaradást nagyrészt már behozták a vállalatok, de most is 7,8 százalékkal marad el a teljesítményük a múlt évihez képest. Ennek megfelelően számítani kell arra, hogy a tervtől elmarad idén az ágazat teljesítménye. Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese a telefonhelyzettel kapcsolatban kiemelte: nőtt ugyan a bekapcsolt állomások száma, de a várakozóké is. Ma 460 ezer igénylőt tartanak nyilván, az átlagos várakozási idő 13 év. A vitában felszólalók felvetették: az építőiparból évente 8—10 ezren vándorolnak el, s közülük sokan szakképzettek. A lakásépítésben a jövőben is fontos szerepet játszik a magánerő, ezért a támogatási rendszer bővítésére, újragondolására van szükség. A falusi építészet helyzetéről szólva kiemelték: több helyen a harmonikus, kiegyensúlyozott utcaképet a stílustalan házak összevisszasága váltotta fel. Kivitelezői, pénzügyi és hatósági megoldást kellene keresni arra, hogy az építtetők olyan terveket kapjanak a kezükbe, amelyek alapján a tájba, a közvetlen környezetbe jól illeszkedő házat emelhetnek. A MÁV helyzetéről szólva a képviselők hangoztatták: a kocsipark felújítására évről évre kevesebb pénz jut, s a vágányfelújítás mértéke is jóval elmarad a szükségestől. Tavaly a kívánatos 17 helyett csupán hat mozdonyt kapott a MÁV, és szakképzett munkaerőből — például váltókezelőből, sarusból — is kevesebb van a kelleténél. A képviselők rámutattak: a három népgazdasági ágazatnak — az építőiparnak, a közlekedésnek, illetve a postának és a távközlésnek — a mostaninál erőteljesebb központi támogatásra van szüksége, hogy lehetőségük legyen a „felfutásra”. (MTI) Egymillió négyzetméteren Útjaink gazdái Megyénkben az állami úthálózat hossza 1319 kilométer. A megoszlása azonban már tekintélyt parancsol: a fenti összesített úthossz tetemes része, mintegy négyszáz kilométernyi főútvonal. Mindezek megyénk elhelyezkedéséből, földrajzi adottságaiból következő sajátosságok. S az is, hogy az említett utak jelentős forgalmat vezetnek át szűkebb pátriánkon. A nagyobb forgalom természetesen jobban igénybe veszi az úttestet, a burkolatot. Az állami úthálózat gazdája megyénkben a Veszprémi Közúti Igazgatóság székesfehérvári koordinációs üzemmérnöksége. Aktuális feladataikat Kratancsik Béla, a koordinációs üzemmérnökség vezetője foglalta össze: — A forgalom jelentős hányadát a főutak „viszik”, ezért tekintjük ezek fenntartását, karbantartását kiemelt feladatnak. Azonban ma már cseppet sem merev ez a „főúthálózat szemlélet”, hiszen tekintettel kell lennünk az alsóbbrendű utakra is, azok állapotát is meg kell őrizni a jelenlegi színvonalon. Kétségkívül nem könnyű a dolgunk: az útjaink állapotából adódó igényekkel, anyagi kereteink miatt csak nehezen tudunk lépést tartani. Mivel azonban elsődleges szempont, hogy út nem mehet tönkre, úgy kell beosztanunk, elosztanunk a rendelkezésre álló összeget, hogy mindenhová jusson, vagyis minden úton elvégezhessük a legsürgetőbb javításokat. Mindezekből kitűnik, hogy ezek a feladatok elsősorban az állagmegóvást jelentik... Az éves keretösszeg, amelyből „mindenre kell, hogy jusson”, 230 millió forint. Ez a fejlesztés és a fenntartás költségeit is tartalmazza. A közúti igazgatóságnak megyénkben több aszfaltkészítő telepe is van. A legnagyobb ezek közül a polgári C—25-ös keverőtelep, ahol évente 17 ezer tonna aszfaltot készítenek „házilag”. A saját előállítású aszfaltot a burkolat megerősítési munkákhoz használják. Saját keverésű aszfalttal végeztek burkolatmegerősítést például a Dunaföldvári Seregélyessel, az Enyinget Siófokkal és a Székesfehérvárt Kincsesbányával összekötő úton. Az energiatakarékos felületi bevonások között népszerű a bitumenemulzió alkalmazása. Az e módszerrel végzett munkák közül kiemelkedik a Velence —Csákvár—Tata útvonalon történt felújítás, de ide tartoznak a Paks és Cece, az Adony és Velence, valamint a Mezőfalva és Sárbogárd közötti burkolatjavítások is- B. L. Az MNOT elnökségének ülése A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Minisztertanács felkérésére hétfőn kibővített ülésén, Duschek Lajosné, az MNOT elnöke vezetésével, megvitatta a hetedik ötéves népgazdasági tervjavaslatot. Az ülésen Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott vitaindítót. Jelen volt Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Elegendő szalma a cellulózgyártáshoz Megtermett a dunaújvárosi papírgyár szalmacellulózgyárának szalmája. A Fejér és Tolna megye 33 mezőgazdasági nagyüzemét átfogó dunaújvárosi szalmacell társaság az idei szalmából 34 ezer 300 tonnát takarított be, 38 óriásbálázó, rendező és rakodó gépsorával. A magasfokú gépesítésnek köszönhetően két hét alatt fejezték be ezt a munkát és végeztek az egyenként 450 kilogrammos bálák kazlatásával, valamint a minőséget megőrző betárolással is. A szalmacellulózgyár ebből a szalmamennyiségből 14 ezer 700 tonna cellulózt állít majd elő. Azért csak ennyit, mert az egyébként évi 20 ezer tonna kapacitású gyár rekonstrukciója megkezdődött és 1986-ban hat hónapra teljesen leállnak a termeléssel. 1987. január 1-től viszont már évi 30 ezer tonna cellulózt gyártanak Dunaújvárosban, ami megnöveli a szalmatermelő társaság feladatait is, mert a jelenleginél jóval több, évi 78 ezer tonna szalmát kell biztosítaniuk a zavartalan termeléshez. A társaság erre is felkészült, öt gépsor beállításával a dunaújvárosi gyár legfontosabb alapanyagát teljes egészében — és a jelenlegi magas technikai színvonalon — elő tudják teremteni. Számításaik szerint a szalmafelhasználás ugrásszerű növekedésével javul a társaság gazdasági eredménye is, mert amíg jelenleg az önköltség szintjén dolgoznak, a rekonstrukció után 1 tonna szalmán már 68 forint tiszta nyereségük lesz. Magyar-szovjet szőlőkutatás Egyeztetik a következő öt év közös feladatait a magyar és a szovjet szőlőkutatók. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Központú Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, valamint a kisinyovi, a novocserkasszki, a jereváni és a tbiliszi kutató intézet tudósai a tízéves sikeres együttműködés után tovább bővítik a kutatási témákat, új agrotechnikai, tápanyagutánpótlási, művelési eljárásokat dolgoznak ki. A magyar és a szovjet szakemberek egymás kísérleti parcelláin közösen ellenőrzik a cserélt fajták alkalmazkodóképességét, hozamát. Ezekben a napokban szovjet kutatók járják a hazai nemesítőtelepeket és fajtaösszehasonlító értékeléseket tartanak. Jelenleg a Kecskemét melletti Miklós- és Katonatelepen, Lakitelepen és Egerben 40 új nemesítésű szovjet borszőlő fajtajelölt vizsgázik, s ugyanennyi magyar fajta bizonyít a Szovjetunióban. A közös cél: megtalálni azokat a törzseket, amelyek fagytűrőek, betegségekkel szemben ellenállók, jó minőségű és bő termést hoznak. A múlt évi kemény tél segítette a kutatók munkáját, a fagyra érzékeny fajták mindkét ország kísérleti telepein kiszelektálódtak. Továbbléptek a szőlő rezisztens tulajdonságának javításában is. Vas műszaki VÁSÁR a FÓKUSZ ÁRUHÁZBAN poliészter hullámlemez régi ár 430,— új ár 360,— vegyestüzelési kályha régi ár 7560,— új ár 4300,— továbbá több száz cikk engedményes értékesítése (cseh radiátorok) OKTÓBER 13-IG. Legyen a vásárlónk Ön is! FÓKUSZ ÁRUHÁZ, ENYING. 14 798