Fejér Megyei Hírlap, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
NEM GYEREKJÁTÉK A MEDOSZ ÉS A HVDSZ MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR THORDAY TANÁR ÚR AXIÓMÁI FEJÉR MEGYEI HÍRLAP fl^SZM^ECYEmZOTTSflGHi^EGYenflNAmApj^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Hétfő, 1985. október 28. XLI. évfolyam, 253. szám Ára: 1,80 Ft Népfrontértekezlet Székesfehérváron Megélénkült a közélet A Hazafias Népfront Székesfehérvár városi értekezletének résztvevői szombaton a megyeszékhely tanácsának nagytermében jöttek össze, hogy meghallgassák és megvitassák a népfront városi bizottságának beszámolóját az 1980 óta végzett munkáról. Ám nemcsak a népfrontos tevékenységről és tennivalókról volt szó, hanem az attól elválaszthatatlan újabb középtávra szóló tanácsi tervkoncepcióról is. Részt vett a városi népfrontértekezleten Knizse Gyula, az MSZMP megyei bizottságának titkára, ott voltak a városi pártbizottság vezetői, a városi tanács tisztségviselői, országgyűlési képviselők és pótképviselők, valamint a népfronttal együttműködő politikai, társadalmi szervek, tömegszervezetek képviselői. Az értekezlet résztvevőit Kiss László, a Hazafias Népfront városi elnöke köszöntötte, majd Nagy Gabriella, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára szóban egészítette ki az írásos beszámolót. Arról szólt a jelentés, hogy a beszámolási időszakban eredményesen dolgoztak Székesfehérváron a népfrontszervek a szocialista nemzeti egység erősítése, a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. A 25 városkörzet bizottsága egyre jobb összhangban tevékenykedett, megnyerve az ügynek új munkatársakat, új aktivistákat. A beszámolás ideje alatt erőteljesebben munkálkodtak azért a népfrontosok, hogy a városban élő és itt dolgozó emberek tudatában, érzésvilágában fejlődjön az egészséges lokálpatriotizmus. A mozgalom adta módszerek, lehetőségek alkalmazásával, a város szeretetére, a városfejlesztés társadalmi segítésére, a közös értékek megbecsülésére, védelmére ösztönözték a lakosságot. A népfrontbizottság kezdeményezésében e ciklusban megalakult városszépítő és -védő egyesület is elismerésre méltóan tevékenykedik az ügyben. Említésre méltó a területbejárás rendszere és a társadalmi munka értéke, ami az utóbbi fél évtizedben a tervezett 101 millió forinttal szemben várhatóan 265 millió forintot tesz ki. Ez a tényszerű adat nagyszerűen reprezentálja az összefogás erejét, amiben még igen sok a tartalék. Miként van még tartalék a népfrontbizottság és a tanács együttműködésében, a körzeti népfrontvezetők és a tanácstagok, a lakóterületi pártalapszervezetek és a körzeti népfrontbizottságok kapcsolatrendszerében is és a lakóbizottságok mozgatása sem hanyagolható ezután. Jól érzékelték a népfrontszervek a város lakosságának növekvő közéleti érdeklődését és különböző témájú fórumok összehívásával is hozzájárultak a lakóhelyi demokratizmus fejlesztéséhez. A sokrétű tevékenységben sok ezer régi és új népfrontaktíva vesz részt. Az összetett tevékenységből kiemelkedik az alkotmányos, közjogi munka, amely az általános választások alkalmával igencsak felélénkült. Végeredményben egyenletesen fejlődő, a kor követelményeihez igazodó, eredményes munkáról adott számot az újabb feladatokat megjelölve a beszámoló. Kapcsolódott a lakóhelyi demokratizmus folyamatához a hetedik ötéves tanácsi tervkoncepció, amiről a körzetekben már véleményt mondtak az emberek. A társadalmi vita hasznosságát is elemezte Balázs Miklós, a városi tanács elnöke, rámutatva a városi és a térségi érdekközösségek további lehetőségeire. A beszámolót és a tanácselnök tájékoztatóját felszólalások követték. Seres József, a Székesfehérvári Pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében is megköszönte mindazoknak munkáját, akik közéleti felelősséggel járultak és járulnak hozzá a megyeszékhely javát szolgáló közszellem formálásához, a népfrontmozgalom tartalmának gazdagításához. Horváth András, a Hazafias Népfront megyei titkára, az egyre inkább politizáló fórumok hasznosságát méltatta, és hangsúlyozta a társadalmi bázis szélesítésének lehetőségeit. Felszólalt az értekezleten Molnár Géza, dr. Irmes Gellért, Szűcs Józsefné, Galántai Tamás, Kaleta Jánosné, Karl József, Reichert Béla, Füzi Sándor, Karászi Kálmán. A választáson ötventagú bizottság tagjainak szavaztak bizalmat. Az elnökségben tizenheten dolgoznak. Elnöknek ismét Kiss Lászlót választották. Alelnökök: Dávid Lajos, dr. Gartai István, dr. Horváth István. Titkárnak Nagy Gabriellát választották. N. E. Losonczi Pál hazaérkezett New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap délelőtt hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 40. jubileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára; Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Hazánkba érkezett az osztrák külügyminiszter Leopold Gratz, az Osztrák Köztársaság Szövetségi külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A lenini normák szellemében vitatja meg a szovjet társadalom Az SZKP új szerkesztésű program tervezete „Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésében — az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján — előirányozza a szocializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szerkesztésű programtervezete, amelyet a szombati szovjet sajtó hozott nyilvánosságra, s az alábbiakban rövidítve közlünk. Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világtörténelmi folyamata, amely a nagy októberrel kezdődött, a német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása után meghozta a kizsákmányolók hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika számos országában. A szocializmus, amely elsődlegesen a Szovjetunióban vált valósággá, világrendszer lett. Az új társadalom felépítésének marxista-leninista elmélete gyakorlatilag nemzetközi méretekben igazolódott, s a szocializmus földünk hatalmas térségein jutott érvényre, országok egész csoportjának példáján szemléletes módon igazolódott vitathatatlan fölénye, a kommunista civilizáció létrehozásának útjára százmilliók léptek. Újabb és újabb népek vonják meg bizalmukat a kapitalizmustól, nem kívánják vele összekapcsolni fejlődésük távlatait, szívósan vonzódnak a társadalmi berendezkedés olyan típusához, az olyan társadalmi viszonyokhoz, amelyek a szocialista országokban már kialakultak.A program a Szovjetunió kommunista távlatait jellemezve rámutat, hogy az SZKP végső célja, a kommunizmus felépítése a Szovjetunióban. Az okmány szerint „a szocializmus és a kommunizmus az egységes kommunista formáció két egymás után következő szakasza. A kettő között nincs éles határ; a szocializmus fejlesztése lehetőségeinek és fölényének minél teljesebb kibontakoztatása, a rá jellemző általános kommunista elvek erősítése jelenti a társadalom tényleges előrehaladását a kommunizmus felé.” ,,A kommunizmus osztálynélküli társadalmi rend, ahol a termelőeszközök egységes össznépi tulajdonban vannak, a társadalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlőséget élvez, ahol az emberek sokoldalú fejlődésével egyidejűleg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése alapján növekednek a termelőerők, ahol bőven buzog a társadalmi gazdaság valamennyi forrása és megvalósul a magasztos elv. „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint.” A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgozók kitűnően szervezett közössége, ahol érvényesül a társadalmi önigazgatás, a társadalom javára végzett munka mindenki számára elsőrendű létszükségletté, felismert szükségszerűséggé válik, ahol minden egyes ember képességeit a nép szempontjából a legnagyobb haszonnal gyümölcsöztetik.” Az SZKP új szerkesztésű programtervezete meghatározza a párt gazdasági stratégiáját, szociális politikáját, a szovjet társadalom politikai rendszere fejlesztésének, az eszmei nevelőmunkának, az oktatásnak, valamint a tudomány és a kultúra terén kifejtendő tevékenységnek a feladatait. Az okmány kifejti, hogy az SZKP milyen feladatokat tűzött ki nemzetközi síkon, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a pártpolitika fő célkitűzéseiként. Ezek a következők: biztosítani kell a kedvező külső feltételeket ahhoz, hogy tökéletesedjék a szocialista társadalom és továbblépés történjék a kommunizmus felé a Szovjetunióban, ki kell küszöbölni a világháború veszélyét, el kell érni az általános biztonságot és a leszerelést; a Szovjetuniónak szüntelenül szélesítenie és bővítenie kell együttműködését a testvéri szocialista országokkal, mindenképpen elő kell mozdítani a szocialista világrendszer erősödését és fejlődését; fejleszteni kell az egyenrangú, baráti kapcsolatokat a felszabadult országokkal; a Szovjetuniónak fenn kell tartania és fejlesztenie kell kapcsolatait a tőkés államokkal a békés egymás mellett élés, valamint a hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködés alapján; ápolni kell az internacionalista szolidaritást a kommunista és a forradalmi-demokratikus pártokkal, a nemzetközi munkásmozgalommal, a népek nemzeti felszabadító harcával — hangoztatja az okmány, majd kiemeli: „Az SZKP-nak a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontja egyesíti magában a szovjet nép érdekeinek szilárd védelmét, az imperializmus agresszív politikájával való határozott szembehelyezkedést és a párbeszédre, a nemzetközi kérdések konstruktív megoldását célzó tárgyalásokra való készséget” — hangoztatja az okmány. „Nincs magasabb rendű és felelősségteljesebb küldetés, mint a béke megőrzése és erősítése, az agreszszió és a militarizmus erőinek megfékezése — a mai és az elkövetkező nemzedékek életének nevében. A szocializmus eszménye a háborútól és a fegyverektől mentes világ.” A szocialista országokkal való együttműködést érintő fejezet kimondja: „Az SZKP elsődleges jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének és erősítésének. A párt szilárd elvtársi kapcsolatokra és sokoldalú együttműködésre törekszik a Szovjetunió és a szocialista világrendszer minden állama között. Abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összeforrottsága megfelel mindannyiuk saját érdekeinek csakúgy, mint közös érdekeiknek, és szolgálja a béke és a szocialista eszmények győzelmének ügyét. Az SZKP különleges gondot fordít a barátság átfogó erősítésére, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai közötti kapcsolatok fejlesztésére és tökéletesítésére. Ezen országok sokoldalú együttműködésének hajtóerejét jelentik az őket irányító kommunista és munkáspártok. A testvéri országok kommunistái összeforrottságának erősítése, és a társadalomirányítási gyakorlat kölcsönös gazdagítása céljából az SZKP a jövőben is közreműködik a pártközi kapcsolatok szélesítésében, amelyek kiterjednek a pártok valamennyi szintjére a Központi Bizottságoktól az alapszervezetekig. Az SZKP ugyancsak hozzá kíván járulni a vélemény- és tapasztalatcseréhez kétoldalú, illetőleg sokoldalú alapokon. Az SZKP továbbra is folytatja a Szovjetunió és a többi szocialista országok közötti államközi kapcsolatok szilárdításának, azok egyezményes keretek közötti rögzítésének, a törvényhozó szervek, a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének irányvonalát, és a politikai együttműködés minden formájának további aktivizálására törekszik. A szovjet kommunisták szorgalmazzák a testvéri országok mind hatékonyabb együttműködését a nemzetközi színtéren, figyelembe véve mindegyikük saját érdekeit, illetve a közösség általános érdekeit. Olyan körülmények közepette, amikor még létezik a NATO imperialista katonai tömbje, a párt szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel elősegítse az imperializmus agresszív törekvéseivel szembeni kollektív védelem, a szilárd békéért és a nemzetközi együttműködéséért vívott küzdelem eszközét jelentő Varsói Szerződés Szervezete tevékenységének tökéletesítését. A gazdasági együttműködés területén az SZKP síkraszáll a szocialista országok anyagi összeforrottságának alapját jelentő szocialista gazdasági integráció további elmélyítéséért. A párt különösen fontosnak tartja, hogy a testvéri országok következetesen egyesítsék erőiket a termelés intenzívebbé tételének, a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsításának kulcsfontosságú területein, hogy együttesen oldják meg a történelmi jelentőségű feladatot; népeik jólétének emelése, biztonságuk erősítése érdekében meghódítsák a tudományos-műszaki fejlődés újabb csúcsait. Az SZKP a jövőben is aktívan részt vesz abban a közös munkában, amely a test(Folytatás a 2. oldalon)