Fejér Megyei Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
Tettekben gyarapodó városszeretet A felszabadulás 40. évfordulójára megszépült megyeszékhelyen sikeres évet zárt a Városszépítő ésVédő Egyesület is 1985-ben. A legutóbbi elnökségi ülésen vitára bocsátott beszámolótervezet a tavaszi játszótér- és parkgondozási akciók és az őszi temetőrendezési munkák eredményei mellett számos színes, érdekes ötlet megvalósulásáról is számot ad. A városszerető lakosság örömmel tapasztalhatta, hogy Székesfehérvár értékes szobrai sorra megújulnak. Befejeződött az Országalma rekonstrukciója, hamarosan a Varkocs-szobor is visszakerül talapzatára. Pátzay Pál Szabadság téri nevezetes huszáremlékműve is szemmel láthatóan szépült, azonban a felújítási munkák során az is kiderült, szükség van a pótolhatatlan értékű lovasszobor statikai megerősítésére is. A Velence Szálló előtti tér közepén ismét eredeti szépségében mutatkozik a két vaskandeláber. Felújításukhoz elsősorban is a Videoton szocialista brigádjai adták szakértő munkájukat. Új színfoltokkal is gazdagodott 1985-ben Székesfehérvár a városszépítők segítségével. A felszabadulás 40. évfordulója évében került helyére Bors István Munkácsydíjas szobrászművész Memento című alkotása a Rózsáskertben, a posztamens építéséhez a Fejér Megyei Tervező Iroda adott segítséget. Megszépült az István téri park is. Itt a régi kút felújításához és a hangulatos „nosztalgiai padok"’ elhelyezéséhez adták a városszépítők munkájukat. Kovács Jenő órásmester a bazilika toronyóráinak felújításával szolgálta a város értékeinek megőrzését, hangulatának gazdagítását. Új lakótelepeink életét színesítheti a Sütő utca 2—4. számú épületet díszítő virágosító akció, amelyhez a vízügyi igazgatóság biztosította a célszerűen alakított ládákat. A Városszépítő ésVédő Egyesület tervezett kezdeményezései közül néhány dolog megvalósítása késik. A műemléki épületek megjelölésére alkalmas új táblák és a romkerti ismertető elhelyezéséhez a műemléki felügyelőséggel kell további egyeztetéseket folytatni. A Stremenykút elhelyezése és a Kálvária sor felújítása jelentős anyagi befektetéseket és sokoldalú koordinációs munkát igényel, a teljes megvalósításig. A Fehérvári Áruház elé tervezett órás „randevú oszlop” viszont talán már ebben az évben a helyére kerülhet. A Városszépítő ésVédő Egyesület elnöksége 1986-ra is az elmúlt évekhez hasonló terveket terjeszt a márciusi közgyűlés fóruma elé. A játszótér-, park- és temetőgondozási akciók folytatása mellett várhatóan további tíz „nosztalgiapad” elhelyezésésére kerül sor. Ismételten keresik a Dózsa György téri zenepavilon megmentésének és szakszerű felújításának a lehetőségeit. Tovább tart a szobrok, emlékművek rekonstrációját segítő és a lakótelepi virágosító akció is. Mindehhez a Városszépítő ésVédő Egyesület 1,1 millió forintos költségvetéssel és a megyeszékhely számos vállalati kollektívájának, városszerető polgárának segítőkész támogatásával rendelkezik. Kóbor István Gerlényi Lászlóné vezető gyógyszerész a rendhagyó osztályfőnöki órán ízelítőt adott hivatása szépségeiből. A Teleki Blanka Gimnázium harmadikos diákjainak figyelmébe (képünkön) dr. Kempler Kurt: A gyógyszerek története című könyvét ajánlotta Fotó: Neményi Ágnes Osztályfőnöki óra a patikában Miért szép a gyógyszerész hivatás? — Melyik két tárgyból kell az egyetemen felvételiznie annak, aki gyógyszerész akar lenni? — Milyen a jó gyógyszerész? — Ön miért választotta ezt a szakmát? Kíváncsi kérdések a megye egyik legrégibb működő patikájában, Székesfehérváron, a Vörös Hadsereg útján, a 31-es gyógyszertárban. Gerlényi Lászlóné vezető gyógyszerész és Baráth Józsefné, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megyei elnöke felelt mindarra, amire kíváncsiak voltak a Teleki Blanka Gimnázium diákjai. Kerék Csilla, Várhegyi Mónika, Mony Attila s a többi harmadik A osztályos megtudhatta: széppé teszi e hivatást az, hogy a gyógyszerész partnere az orvosnak, s nap mint nap segíthet betegek százain. Gondosság, megbízhatóság, türelem, önállóság — ezek az igazi gyógyszerész jellemző tulajdonságai. Javasolják e szakmát mindazoknak, akik szívesen dolgoznának tiszta, csendes munkahelyen, fehér köpenyben, kutatóintézetekben, laboratóriumokban és persze főként gyógyszertárakban. Tegnap délután, e rendhagyó osztályfőnöki órán a középiskolások — vállalkozó kedvű tanárukkal, Schermann Ágnessel együtt — körülnézhettek mindenütt. Lemehettek kivételesen a csigalépcsőn a gyógyszertár pincéjébe is, ahol különleges, régi tégelyekben kenőcsöket, zsírokat, alkoholt tartanak. — Lehet kérni ezekből a szép üvegcsékből? — érdeklődött félig tréfásan Elek Andrea. — Mert szívesen díszíteném velük a szobámat... Díszes, régi tégelyeket persze nem vihettek magukkal a diákok. Mindegyikük táskájába került viszont több színes prospektus, ismeretterjesztő füzet, kártyanaptár. És főként: képet kaptak egy kevéssé ismert, de igen szép és érdekes szakmáról, megízlelhették, mit is jelent a hivatás szeretete és tisztelete. A pályaválasztás előtt álló, második és harmadik osztályos középiskolások érdeklődését továbbra is örömmel fogadják e fehérvári patikában s a megye többi gyógyszertárában. (csatha b.) Művelődéspolitika A Vörösmarty Színház tavaszi bérletsorozata A város és a megye színházlátogatói ismét sokszínű programból kereshetik ki a kedvükre valót. A különböző bérletek ajánlatában első helyen említhetjük a színház újabb önálló produkcióját, a Mese a halhatatlanságról című játékot, Sárospataky István művét, mely a tánc és a színpadi játék sajátos összefonódása. Az ősbemutató rendezője és koreográfusa a Kossuth-díjas Eck Imre, a főszerepekben Holl Istvánt, Uhrik Dórát és Eck Imrét láthatjuk az Alba Regia táncegyüttes közreműködésével. Az A bérletből érdemes kiemelni Mezei András Magyar kocka című zenés dokumentumszatíráját. A Thália Színház előadása a Rubik-storyt dolgozza fel. A B bérlet érdekessége ugyancsak a Thália Színház produkciója. Boccaccio Dekameronjának színpadi változata Kazimir Károly rendezésében. A humor kedvelői találkozhatnak Salamon Béla „örökségével”, a Vidám Színpad ismert művészeinek tolmácsolásában. A bérlet két zenés bohózata is a könnyű műfaj kedvelőinek figyelmébe ajánlható: a Jóból is megárt a kevés című összeállítást a Thália Színház „hozza”, az Agyő, kedvesem című bohózat a kaposváriak „csemegéje”. A bérlet sem szűkölködik zenés darabokban, a Vidám Színpad a Szeretem a feleségem című darabot játssza, a Rock Színház ezúttal hangulatos rockegyveleggel jelentkezik. Mai magyar szerző, Kolozsvári Papp László művét, a Hazánk fiait a Józsefvárosi Színház előadásában láthatjuk. A tavasz folyamán változatos képzőművészeti kiállítások lesznek az emeleti galériában. Márciusban Horváth László kollázsait, áprilisban Orisekné Farsang Erzsi festményeit, májusban Varga Győző plakátjait tekintheti meg a színházlátogató közönség. A bérletek még kaphatók február 10-ig a színház szervezési irodájában. Fosztogatók, haknizók Kerüljük ki a pocsolyákat! Egyre több népművelő panaszát hallom mostanában a haknibrigádok ordas támadásai miatt. Sok esetben zsákbamacskát árulnak, s csak a nyílt színen derül ki, mivel akarják megetetni a közönséget: emészthetetlen, gyomorforgató, ízlésromboló szöveggel, aminek ráadásul az ára is borsos. Nem ritka, hogy más műsort hoznak, mint amiben megállapodtak és más összeállításban adják elő. Amiatt már nem füstölögnek a műsorfogadók, hogy egy napra, egy estére több fellépés megszervezését kérik. Már az is megszokott, hogy mindenütt elkérik a teljes fellépési díj mellett az utazási költségeket. Mindezt nem sajnálják azoktól, akiktől szellemi csemegéket, élményt kapnak, de gyakran van dolguk készületlen előadókkal, fésületlen produkciókkal. Sokan úgy lépnek közönség elé, hogy azt sem tudják, kiknek játszanak. Szétszórtak, rögtönöznek, megpróbálják átejteni a közönséget, noha tudván tudják, a nézőket, a hallgatókat nem lehet becsapni. Minderről azért is érdemes beszélnünk és közösen gondolkodnunk, mert egyre több hivatalos, félhivatalos és magántársaság kínálja magát, egyre több „vadorzó” garázdálkodik a szórakoztató műfajokban és színpadokon jogosítvánnyal, vagy anélkül. Ugyanakkor a művelődési házak, a könyvtárak, a klubok pénztárcája apadóban van, nem engedhetik meg maguknak, hogy silány produkciókra, értéktelen tingli-tanglikra pazarolják pénzüket. A közízlés elleni merényletekért borsos árat fizetni több mint könnyelműség, vétkes felelőtlenség! De ha olcsón kínálják magukat, akkor se legyünk vevők a semmit ügyesen ondolálók portékáira. Legutóbb Urbán Lászlótól kaptunk egy felügyeleti feljegyzést, amelyben a bicskei körzetben történtekről számol be. Az egyik közismert honi utazó két klubkönyvtárban tartott élménybeszámolót, intézményként háromezer forintért. Aki ajánlotta őt és garantálta a „nagy ember” megjelenését, ezerkétszázat kért. Afféle árukapcsolásként még valaki bekerült a műsorba szerény ezer forintért. (Plusz útiköltség mindenkinek). „Az idevonatkozó rendelet szerint tudományos fokozattal rendelkező előadói tiszteletdíj határait jelentősen túllépték, viszont 50 forintos belépődíjat szedtek a kiadások biztosítására. Az egyik községben 150, a kisebb településen ötven fizető érdeklődő volt” — írja levelében Urbán László. A közönség az élménybeszámolóval elégedett volt, viszont felháborította a szervező, az „élelmes menedzser” magatartása, aki egymondatos bemutatásért több mint ezret vágott zsebre. „A műsor-kalandorkodás netovábbja — folytatja a levélíró —, hogy a harmadik személy, technikusi alibivel, csupán a neves utazó Mercedesét vezette és semmiféle technikát — mikrofont, erősítőt — nem alkalmaztak a műsorban.” A közművelődés berkeiben hallható pletykák szerint, már olyanok is vannak, akik minden aláírás, nyugta nélkül kérik a tiszteletdíját. Mélységesen egyetértek Urbán László megjegyzésével: „Több mint két évtizedes népművelői tapasztalattal kifogásolom az ehhez hasonló tevékenységeket. Meggyőződésem, hogy ilyen áron a közönség sem akar műsorhoz, szórakozáshoz jutni. Ezért a már több helyen elhangzott kezdeményezéshez csatlakozva, hangsúlyozom, mi népművelők alkossunk szilárd egységet, a hasonszőrű szervezőkkel, menedzserekkel, kétes hírű brigádokkal ne vállaljunk közösséget!” A tapasztalt népművelőknek jó a szimata, már a műsor portékáját áruló fazonjáról kitalálja, kivel áll szemben, mire számíthat. A tapasztalatlanok gyakrabban esnek csapdába, megtévesztik őket a „nagy nevek”, a hangzatos megfogalmazások. No és az, hogy semmiféle biztos információval nem rendelkeznek a válogatók, a megrendelők. Többnyire megérzésükre kell hagyatkozniuk, mert nincs rá lehetőség, hogy a bemutatás, az előadás előtt láthassa a műsort és mondhassa: „Ez az én közönségemnek nemhogy pénzért, de ingyen sem kell!” Nem becsülöm le a szórakoztató műfajokat. Vallom, hogy szükségünk van rájuk, feszültségeink feloldása, a kikapcsolódás, a könnyed időtöltés, a lazítás miatt. De szórakoztatás címén sem lehetünk igénytelenek, ízlésrombolók. A könnyű műfajokban is van jó és rossz minőség. Az értékek felelős őrzőinek, közvetítőinek a színe-javát kell kiválasztania, felkínálnia fogyasztásra. A szűkös anyagi lehetőségek között a kevesebb több lehet. Egy-két jól kiválasztott, élményt nyújtó produkció összehasonlíthatatlanul többet ér, mint sok értéktelen fércmunka. Platon mondta: az ifjúból akkor lesz férfi, amikor már kikerüli a pocsolyákat, ahelyett, hogy belelépne. Pocsolyák voltak, vannak és lesznek a kultúra területén is. Felnőttségünk, érettségünk fokmérője, hogy időben felismerjük-e, akkor is, ha csillogó jégréteg takarja. A szórakoztatóiparban egyre többen röpdösnek szabadon, kakaskodnak, tollasodnak kihasználva gyengeségeinket. Ne hivatkozzunk végtelenségre, hiszen a népi bölcsesség is figyelmeztet: Nem jön be a kakas a házba ha nincs nyitva az ajtó. Érdemes véd- és dacszövetségre lépnünk, s az ajtókat a fosztogatók előtt becsuknunk. Akár sportot is űzhetnénk abból, hogy kinek a gyűjteményébe kerül több megtépázott kakastoll. Zágoni Erzsébet ÚJ BOLT—színesebb választéki “■ ■ SaiSa ■ -IViiVVr FESTÉKBOLT VeezDrím. BelvEroe/Cewhát IM.7 Tel.:12-225 ÁRUAJÁNLATUNK: bevonó anyagok, felületkezelő anyagok,korruzingátló alapozók, tapaszok, kittek, tömítőanyagok, közbenső alapozó festékek, átvonó festékek, lakkok, pácok, higuók, színezőpaszták, műpadlók, kötözőzsinegek, Cordel zsinórok csiszoló áruk, autóápolási cikkek, művirágok, műanyag hordók, kádak, kefék, ecsetek, seprők, műanyag tömlők, fóliák, tasakok, zsákok, légpárnás fólia, kartonplaszt lemez, Tivepánt csomagoló rendszer, szilárd és folyékony műtrágyák. Nyítvatartási Hétfőtől-péntekig: 8-18 óráig Szombaton: 8-13 óráig Szolgáltatásaink: Trinát Color fedőzománc 216 színárnyalat kívánság szerinti, díjmentes keverése,, szaktanácsadás. (Q)(fi)(en)(TM) Hét kórus bemutatója A múlt év végén megkezdődtek a Liszt Ferenc Vasas dalosünnepek területi bemutatói. Budapesten, Miskolcon és Jászberényben rendeztek már kórustalálkozókat a Liszt-évforduló jegyében. Székesfehérváron február 8—9-én a Videoton Oktatási Központban lesz a következő területi bemutató hét énekkar részvételével. A szombton 19.30 órakor kezdődő hangversenyen fellép a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Vegyeskara, a nagykanizsai 406. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Leánykara, a Balatonfüredi Városi Vegyeskar, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara, a Vasas Művészegyüttes és Ifjúsági Ház Vegyeskara. Megyénk képviseletében két kórus lép dobogóra, a Videoton Vegyeskara és az Ikarus Ifjúsági Vegyeskara. A kórusfesztiválon a Lisztművek mellett többek között Kodály, Bartók, Bárdos szerzemények is felhangzanak. Vasárnap délelőtt 10 órától nyilvános összkari próbát tartanak és ekkor Liszt, Kodály, Bach, Händel műveket adnak elő, Dömötör Zsuzsa, Kalmár Márton, Kisgergely Mária, Vörös János, Pileczky Erzsébet, Zongor Árpád és Vass Lajos vezényletével, a Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. A Vasas dalosünnepek következő területi bemutatója február 22—23-án lesz Dunaújvárosban a Bartók Béla Művelődési Központban.