Fejér Megyei Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1986. NOVEMBER 1. SZOMBAT Gazdaság- és társadalompolitika Búzavetés végén a Szabad Életben Fajta és gondosság Az utolsó fordulókat tették meg a vetőgépek pénteken a Székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet 18-as tábláján. A borongós, hűvös időben Bódis Tamás főagronómus arca sem túl vidám. Kemény talajon, porban kezdtük a magánykészítést, az aszály 25—30 százalékkal növelte a vetés költségeit. Könnyebbséget csak az október végi, 16—25 milliméter eső hozott — adta meg az okát. A talajelőkészítést két Rába-Steiger traktor végezte, könnyű tárcsával, illetve ásóboronával, továbbá egy John Deere, nehéz tárcsával. Velük párhuzamosan haladt a háromfajta vetőgép, egy másik táblán pedig az új módszert, a szórvavetést a HSZV—12-es, röpítő tárcsás vetőgép illusztrálta. A vetőgépek után a gyűrűshengerezés zárta a talajmunkát, a keservesen kiböjtölt vízkészlet megőrzése és a tömör vetőágy érdekében. A Szabad Életben az idén 900 hektáron vetettek őszi búzát, de előtte gondosan elvégezték a talajfertőtlenítést és a gyomirtást. A jó minőségben elvégzett agrotechnikai munkákon kívül Kisfaludon a vetőmag, a jól termő, a szélsőséges időjárást tűrő fajták kiválasztására is nagy gondot fordítottak. — Nem titok, hogy előszeretettel próbáljuk ki az új fajtákat, sőt az elismerés előtt álló fajtajelölteket is — magyarázta Varjas Gyula elnök. — A most elvetett martonvásári 10-es, 12-es, 14-es és 15-ös, valamint a legújabb szegedi fajták mellett, földbe tettünk a fajtajelölt MV—18-asból is. Ezzel a módszerrel lépéselőnybe kerülünk, hiszen 20—30 hektáron előre biztosítjuk jövő évi vetőmagszükségletünket, másrészt a kísérleti parcellákat a fajták, a kemikáliák és a vetési eljárások összehasonlításának tekintjük. A kísérleti terméseredmények alapján határozzuk meg ugyanis a következő évek vetésszerkezetét, fajta-arányait. Ily módon évről évre 70—130 kilóval nagyobb hektáronkénti átlaghozamot, 1986-ban például csaknem 1,5 millió forint árbevétel-többletet értünk el búzából. A HSZV—12-es vetőgépet éppen töltötték a tábla szélén. Az ügyes, hidraulikus emelőszerkezettel ellátott pótkocsi néhány percre csökkentette a kieső időt, s Újvári János máris megindulhatott a gépével, amelynek elején pókláb-szerűen nyúlt ki két oldalt a vetésszélesség jelző. — A szórvavetés legalább megduplázza a vetési teljesítményt. Amott három Lajta-gép 18 méter szélességben vet és lassabban halad, én pedig egyedül 12 méterre szórom a magot — fűzte hozzá a traktoros. Valóban, az élénkpiros búzaszemek egyenletesen szálltak mindkét oldalra, s a főagronómus leguggolva ellenőrizte a szemek eloszlását. Azt bizonygatta, így egyenletesebb a kelés is, és az idén már a terület 60 százalékán az új vetési módszert alkalmazták. A Székesfehéravári Szabad Élet Tsz-t többek között búzatermesztésben is az ország legjobb gazdaságaival emlegeti egy sorban. Ennyi lenne a titok? A gondos talajelőkészítés, növényápolás és az új fajták, új eljárások befogadása? — Semmi csalafintaság nincs ebben; nálunk az idei aszályos évben is hét tonna volt a búza átlagtermése, a kukorica, amelynek betakarítását a napokban fejeztük be, pedig nyolc tonnát adott hektáronként. Mi ezen az őszön is megadjuk a gabonának a nyolc tonna feletti átlaghozamra „jogosító” tápanyagot, a többi az időjárástól függ — tárta szét a karját az elnök. Ide, a vetési beszámoló végére kívánkozik, hogy a határjárás előtt Varjas Gyula beszédes grafikont mutatott az irodájában. Az ötvenes évek 2,2 tonnájáról 8,7 tonnára „tornászták fel” a búza átlagtermését. A jól végzett munka tudatában, ennél alább jövőre sem akarják adni. Zsiday Csaba Töltik a HSZV szórva-vetőgépet. A módszer megduplázza a vetési teljesítményt Irodalom a gépek mellett mindennapos dolag, hogy a nyugdíjasok visszamennek régi vállalatukhoz dolgozni. Az viszont ritkább, hogy társadalmi munkát végezni járnak vissza. Pákozdi Katalin, aki 27 évig volt a VOR dunaújvárosi gyárának dolgozója, ez utóbbiak közé tartozik. Legtöbbször nem is megy üres kézzel, hanem nehéz csomagokat cipelve. Könyvek vannak bennük, a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kötetek. Vissza ritkán visz belőlük, szinte mind a dolgozók könyvespolcaira vándorol. Még a gyár vegytisztító részlegében dolgozott, amikor elvállalta a politikai könyvek terjesztését. Mitagadás, akkor nem igen kapkodott senki e megbízatás után. Úgy látott a munkához, hogy már az első évben megháromszorozta elődje forgalmát. Ugyanis nem várta meg, hogy a lányok, aszszonyok keressék őt, hanem a gépek mellé vitte a könyveket. S nem kellett sok idő, amikor meglátták már messziről kiabáltak neki: Mit hozott Kató néni? A könyvterjesztői munkát nem látja befejezettnek a könyv eladásával, hanem módot talál rá, hogy napok, hetek múltán érdeklődjön arról, hogy elolvasták-e, tetszett-e? És ilyenkor hoszszas beszélgetések következnek. Elve, hogy csak jó könyvet szabad ajánlani, mert aki egyszer „becsapottnak” érzi magát, legközelebb már meggondolja a vásárlást. Meggyőződése, hogy a politikai, történelmi témájú könyv nagy nevelőerő, és mindenképpen a jövőt szolgálja. Néha amikor könyvet ajánl, megkérdezik tőle: „Ugyan minek ezt nekem tudni?” Válaszával a szülői felelősségre apellál: „És, ha a gyereked erről kérdez, mit válaszolsz neki?” Nagyon szereti a fiatalokat, de ezt az érzését is könyvekkel közvetíti. Szívesen megy az ipari tanulók közé, és nekik külön olcsó könyveket válogat, amit kevés pénzükből is megvásárolhatnak, amelyekkel megalapozhatják majdani könyvtárukat. Azt mondja Pákozdi Katalin, hogy számára a legnagyobb öröm, amikor az autóbuszon olvasó asszonyokat lát, amikor az ebédidőből maradó néhány percre is könyvet vesznek a kezükbe. Most, hogy nyugdíjban van, már bőven jut ideje könyvterjesztéssel foglalkozni, de amikor még dolgozott, bizony munka után végezte ezt. A gyárban már akkor azt tartották: a munkaidő után végzett munka lehet csak társadalmi tevékenység. M. L. Szénszállal erősített műanyag Szénszállal erősített műanyagok előállításával kísérleteznek a Budaplast Fővárosi Műanyagipari Vállalatnál. A szénből készült igen vékony, s rendkívül nagy szakítószilárdságú szálak használata különféle szerkezeti anyagok erősítésére világszerte újdonság. Ezt az új anyagot eddig a legfejlettebb országokban főként a repülőgépek, rakéták külső burkolatának kialakításához használták. A szénszállal erősített műanyagok sokkal szilárdabbak a fémnél, súlyuk azonban jóval kisebb. A szénszálnak ezt a kedvező tulajdonságát igyekeznek újabban kihasználni az autóiparban is, különféle karosszériaelemek elkészítéséhez. Az új szerkezetű anyagokkal egyrészt fokozzák az autók biztonságát, másrészt pedig csökkenteni tudják a gépkocsik fogyasztását azzal, hogy kisebb lesz a súlyuk. A szénszálak alkalmazásának várhatóan nagy jelentősége lesz a műszaki műanyagcikkek előállításában is. Látogatás Fejérben Fejér megyében tett tegnap látogatást Mihalics Veronika, a KISZ Intéző Bizottságának tagja, az ifjúsági szövetség Somogy Megyei Bizottságának első titkára. Székesfehérváron Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkára kíséretében a 320. Sz. Árpád Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet vezetőivel és diákjaival találkozott. Ezt követően Velencén, a politikai képzési központban a KISZ megyei és városi bizottságainak vezetőivel folytatott eszmecserét a vezetőképzésről és a tömegpropagandáról. A lakóterületi ifjúsági munkával Sárbogárdon ismerkedett a KISZ Intéző Bizottságának tagja. Injekcióstű-gyártó gépsor Kínába Egyszer használatos injekcióstűket gyártó két gépsort indítottak útnak a Diósgyőri Gépgyárból Kínába. A berendezés, amely ötödannyi helyet foglal el mint a korábbi hasonló gépsorok, a Diósgyőri Gépgyár, a Medicor és az amerikai Toolmatic cég közös fejlesztési munkájának eredménye. A legkorszerűbb eljárással dolgozó géplánc magába foglalja a méretre húzó, egyengető és darabológépeket is. A Toolmatic Kínában referenciagénnek szánja a most leszállított berendezéseket, és a fejlesztésben részt vevő magyar vállalatokkal együtt komoly gazdasági eredményt vár a gépsortól a kínai és általában a távol-keleti piacon. Ha a bemutatkozás sikeres lesz, amire minden remény megvan, igen jelentős üzleti lehetőséghez jut a Diósgyőri Gépgyár is. Egy-egy berendezés ára ugyanis megközelíti a hárommillió forintot. GYÓGYULÓBAN — Most mit csináljak? Kifogtam magamnak ezt a lázat, meg a kínzó köhögést, pedig nincs is itt még az ideje, nincs járvány, influenza, azt mondják. Itt, a váróban azért elég sokan köhögünk egymásra, amíg sorra kerülünk, be az orvoshoz. — Táppénzen van? — Ma szeretném visszaíratni magam, munkába. Még nem bírom jól magam, de majd befejezem a gyógyulást fizetésért, az üzemben. Srác koromban soha nem voltam én beteg, szívós anyagból vagyok. Csak, tudja, ha az ember lehúzott már néhányszor tíz évet az életből, kemény fizikai melóban, a szabad ég alatt, mert villanyszerelő vagyok. .. Elkoptam én is már annyira, hogy itt fáj, ott zörög, örökké az orvosnál ücsöröghetnék. Most lázam sincs. A köhögés meg ... A cigarettától úgyis . . . — A pénz miatt siet viszsza? — Azért is. De meg is untam, úgyis örökké csak küldözgetnek, röntgenre, belgyógyászatra, egyik orvostól a másikig, mintha közlekedési rendőrök volnának, s mindenütt: várni. Kaptam orvosságokat, azoktól gyógyulóban vagyok, íratok is még, aztán — remélem, sokáig nem látnak az orvosok. — Most még hagyján — mondja a körzeti orvos — most nincs is sok beteg Fehérváron, legalábbis az én körzetemben. De mit csináljak, ha annyi lesz a beteg az ajtóm előtt, hogy ha szorosan venném, három perc jutna egyre-egyre. Még megvizsgálni is kevés. És köziben telefonon is sürgős hívások, nagyon rosszul van valaki a családból.. . Többnyire kiderül, hogy nyugodtan megvárhatta volna a rendelés végét, de ha csak egyszer is ... Vállalhatom a felelősséget? Láthatatlanban? Persze, ha indokolt, ha indokolatlan a sürgős hívás, a váróban ülő betegek isszák meg a levét, mert még később kerülnek sorra. Nincs, de nem is lehet egészen pontos jogi szabályozás arról, hogy egy felnőtt magyar állampolgár mikor, milyen mértékig igényelheti — a mindenkire érvényes ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jog alapján — az orvosi segítséget. Adott esetben: a beteg hozzátartozója nem orvos (ha az lenne, nem kéne orvost hívni), nem tudja szakszerűen eldönteni, mennyire veszélyes a magas láz, a szívtáji fájdalom. Aggódik a betegéért. — Az orvos kötelessége, hogy a hívásra kimenjen, megvizsgálja és ellássa a beteget — mondja a városi egészségügyi osztály vezetője. — Magam is így tettem, amíg ezt a munkát végeztem, hosszú évekig ... — És ha emiatt csak három percek jutnak a váró betegeire a rendelési idő hátralévő részéből? — Lelkiismeretes orvos annyi időt fordít minden betegére, amennyi szükséges. Akár a rendelési időn túl is. De ilyen ritkán adódik. Fehérváron minden orvosi állás be van töltve, az egy orvosra jutó napi körzeti betegforgalom (kivéve a gyermekrendelőket) alatta van az országos átlagnak. Panasz? Nekem is mondták már, nem egyszer. Ilyenkor mindig az volt a válaszom a kollégáknak: csak szólj, ha akarod végigülöm a rendelésedet, meglátjuk közösen, futja-e tényleg megfelelő ellátásra az idődből.. . Kétszáznegyven egészségügyi dolgozó, közülük ötvennégy orvos a székesfehérvári körzetekben — ez az örökség, amit most — az egészségügyi integráció utolsó lépcsőjét is meghágva — örökségül hagyott a tanács a megyei kórház-rendelőintézet által irányított városi alapellátás számára. Ezentúl együttműködési szerződés rögzíti a város és a kórház kötelezettségeit, hallom az illetékes főigazgató-helyettestől. A tanács, persze, ezzel nem tette le a felelősséget a városi lakosság jó ellátásáért ezen a roppant fontos, életre-egészségre menő szolgáltatási területen, így például már most is a 25 felnőtt körzeti orvosi állás gyarapítására, új kialakítására készül az épülő nyugati városrészben. Fehérvár felnőtt járóbetegellátásában nagy segítséget nyújt (elsősorban a nagyüzemekben) a roppant fejlett üzemorvosi szolgálat is. Az integráció haszna pedig a hatékonyabb gyógyítás, ugyanezekkel a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Amit az integráció lényege felől még tájékozatlan beteg „küldözgetésként” fog fel, az voltaképp gyorsabb gyógyulása érdekében történik, a szakorvosi rendelések és a körzetek együttműködésével. Más kérdés, természetesen, hogy ez az együttműködés „működhetne” még megolajozottabban, még zökkenőmentesebben is. Ebben remélhetőleg éveken belül eligazít majd mindenkit a fehérvári orvosi rendelőkben az integráció élő gyakorlata. A gyógyulás feltételei tehát rendelkezésre állnak a székesfehérvári körzeti ellátás számára. A tárgyi és a szakmai feltételek legalábbis. Az emberi minőség követelményei felől is igen ritkán érkezik már panasz a felettes egészségügyi szervekhez. Hallok, visszamenőleg, egy táppénzes visszaélés ügyéről, amelyben lezárult már az eljárás, a vétkes megkapta érte azt, ami megillette. Egy másik, ugyancsak lezárult fegyelmi ügy, amit az egészségügyi osztály vezetője említ: az egyik rendelőben rákaptak, hogy a rendelési idő befejezése előtt fél órával már nem osztanak kartont a betegeknek. Holott az orvosnak és egyáltalán, az egészségügyi dolgozónak nemcsak etikai, hanem munkajogi kötelessége is, hogy a rendelési idő utolsó percéig fogadja és ellássa a segítségért hozzá fordulókat. Az új integrációs helyzetben hallom, a megyei kórházrendelőintézet főigazgató-helyettesétől, még nem volt szükség fegyelmi vagy etikai eljárás indítására. De indokolt esetben természetesen ők sem lesznek kevésbé következetesek. Hiszen ez a rendettartás nem rongálja, ellenkezőleg: növeli az orvostársadalom tekintélyét. Azt a nagy tiszteletet és bizalmat, amit hivatástudattal elkövetett, lelkiismeretes, s jól felkészült orvosok sokasága vívott ki, nemzedékek során, a magyar orvostársadalomnak. Mekis János 3. OLDAL