Fejér Megyei Hírlap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
A moszkvai Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amely három törvénytervezetet vitat meg. A képen: szavaz az elnökség. Az első sorban (balról jobbra) Rizskov, Gromiko és Gorbacsov. (Tudósításunk a 2. oldalon) Pártfórumon tárgyalták Teljesítette féléves tervét a Dunai Vasmű A Dunai Vasmű teljesítette az első féléves feladatait, ezt állapította meg dr. Szabó Ferenc vezérigazgató tájékoztatója alapján a nagyvállalat pártbizottsága tegnap délutáni ülésén. A testület többek között megvitatta az első hat hónap eredményeinek összegezését. Eszerint: a Dunai Vasműben 440 ezer tonna nyersvasat, 525 ezer tonna kokszot gyártottak, valamelyest többet a számítottnál. Ugyanakkor acélból, melegen és hidegen hengerelt termékből valamenynyivel kevesebbet a tervezettnél, vagyis a januári és februári lemaradást ez ideig nem tudták pótolni. A kohászati másod- és harmadtermékek közül, spirálcsőből és profiláruból a tervezettnél többet gyártottak, radiátorból viszont kevesebbet. Mintegy százezer tonna terméket értékesítettek tőkés piacon. A hazai és külföldi megrendelőknek szállított termékek minőségi reklamációja 0,6, illetve egy százalék között mozog. Az első öt hónap mérlege 270 millió forint vállalati eredményt mutatott. Június végére várhatóan elérik a tervezett 350 millió forintnyi nyereséget. Az exportpiacokon értékesített termékek árai emelkedő tendenciát mutatnak az első félévben A nagyvállalat vezetői tárgyalásokat folytatnak a vasműben foglalkoztatott lengyel vendégmunkások felváltásáról, a borsodi térségben felszabadult munkaerő átcsoportosításával, mintegy 300 szakmunkásról van szó. A Dunai Vasmű 160 millió forint vagyonadó visszatérítésben részesült, amit teljes egészében kisgépesítésre, valamint a műszerpark korszerűsítésére fordítanak. Folynak a tárgyalások a vaskohászati ágazat és gazdálkodási egységei új irányítási, szervezeti rendszerének kialakításáról is. A tröszt, a holding és a részvénytársasági forma egyaránt szóba került, mint megoldási lehetőség, döntés még nincs. A második félévben elsősorban a hengerészekre vár nagy feladat, hogy a hengerelt készáru termelésben mutatkozó lemaradást pótolják, hogy mind a hazai megrendelők igényeit kielégítse és exportfeladatait is maradéktalanul teljesítse a vasmű. Stossek A Dunai Vasmű gyártmányaiból: horganyzott acéllemez-váz A belső tartalékok jobb feltárásával Tegnap délután, Varga Ferenc titkár vezetésével, ülést tartott az Ikarus székesfehérvári gyárának üzemi pártbizottsága. A testület többek között a gyár első féléves tevékenységéről készült tájékoztatót vitatta meg. Balla Károly igazgató előterjesztésében. A tájékoztató a Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatában, valamint az üzemi pártbizottság tavaly decemberi feladattervében foglalt célok figyelembevételével készült. Az első félévben 4266 autóbuszt és felépítményt értékesítenek, a nettó árbevétel várhatóan 2,8 százalékos növekedése mellett. A tavalyi időszakot jelentősen meghaladja a rubel elszámolású export és a belföldi értékesítés, a legnagyobb nyereséget biztosító tőkés piacra azonban kevesebbet tudnak eladni. Néhány korábbi piacra megszűnt, illetve csökken a szállítás, de emellett a rendelések és teljesítések a második félévben jelentkeznek majd számottevően. Az első félév várható nyeresége 357 millió forint, a tavalyi időszaknak valamivel kevesebb, mint fele. Ebben az évben 1250 csuklós autóbusz készül, az új 300-as típuscsaládból 35-öt gyártanak. Elkészült a Rába alvázas 396-os, és a BNV- nagydíjas, 365-ös típusú busz, kifejlesztették a japán Isuzu alvázas mikrobuszt és a VW-kooperáció keretében legyártották az 521 P—1 típusú buszt. Tovább folytatódnak az 1985-ben kezdődött fényezőberuházás építési munkái és technológiai szerelése. A szervezeti és létszámátcsoportosítás folytán 4537- ről 4366-ra csökkent a létszám, a közvetlen termelésben dolgozók száma változatlan maradt. A szállítók 1 milliárd 50 milliós áremelést érvényesítenek vállalati szinten, amely nagy kiesést jelent és amelyet szocialista importtal sem tudnak helyettesíteni. A hozzászólók szerint fontos lenne a gazdasági szabályozók átgondoltabb érvényesítése, a belső átcsoportosítások és a létszámgazdálkodás hatékonyabbá tétele. Alapvetőnek tartják a belső tartalékok jobb feltárását és a ráfordítások csökkentését is. sz. 7. /ov ~ TM■■■ Vá ^B CT EZ I f vilAg proletárjai, A spanyol király rLULll IVEU T Cl l EGYESÜLJETEK! J Magyarországra I mm ■ ■ mm n ^ ^ iát ogat I A I gfegii ^B Ilii Jfa evfoiyam melhívására a közeli napokban hivatalos látogatásra (Bt, naK JBBapI i'C ' '"’"fV' 152. szám királya. (MTI) ' ................... • . ...............................J L________ j hazánkba érkezik I. János Károly Spanyolország ^ Szerkezetváltás Fejér megyében (13) Exportképes termékek az ipari szövetkezetekből Néhány évvel ezelőtt a Fejér megyei ipari szövetkezeteket alacsony színvonalú bedolgozói tevékenység (bérmunka), sok élőmunka és viszonylag csekély szakképzettség jellemezte. Az országos rangsorban mind a hatékonyság, mind az önálló termékgyártás és export részarány tekintetében az utolsó helyek egyikét foglalták el. 1987-re gyökeres változás következett be: bár a foglalkoztatottak létszáma nem változott (4500 fő), az ipari szövetkezetek kétharmada újonnan alakult, vállalkozói típusú és önálló, exportképes termékgyártással rendelkező kisszövetkezet. Az ipari szövetkezetek termelési értéke 1985-höz képest 1986-ban 60 százalékkal, a nyeresége kétszeresére nőtt (2 milliárd, illetve 374 millió forint), s ami az emelkedő hatékonyságot mutatja: az árbevételarányos nyereség 18 százalékkal volt magasabb. A termelési értéknövekedés 35 százalékban a termékszerkezet átalakításából származott. Mindennek eredményeként az ipari szövetkezetekben jelentősen nőtt az ipari tevékenység és önálló termékgyártás, s míg a szolgáltatások részaránya szinten maradt, addig tetemesen csökkent az építőipari és a hagyományos könnyűipari (bedolgozó) termelés. Új ágazatok, tevékenységi körök honosodtak meg: a számítástechnikai, elektronikai részegység gyártás, a szerszámgép alkatrész- és finomöntvény termelés, valamint a bútorgyártás. Az új ipari termékek közül említést érdemelnek a Mikrokémiai Kisszövetkezet exportképes, illetve importot helyettesítő vegyi termékei: a horganypor, a kumársav, a vasoxalát és a szulfithig. Az Univerzál Ipari Szövetkezet az infra hősugárzó készülék-család új, speciális tagjait és a tejipari hűtőládát fejlesztette ki. Az Albacomp Kisszövetkezet exportra is gyárt különféle számítástechnikai részegységeket, például a Winchester discillesztőt Angliába szállítja. A hagyományos szövetkezetek közül a Vértes Ipari Szövetkezet elektronikai alkatrészeket is készít. Bicskén, a Floriana Ipari Szövetkezetben precíziós öntvények, eurokonténerek és vendéglátóipari bútorok készülnek exportra is. A Martonvásári Produkt műanyaghegesztő készülékkel, maszszírozó géppel, elektromos szabászollóval és vakolattoló spkalival rukkolt elő. A dunaújvárosi Isoplus Kisszövetkezet kohósalak falazóblokkokat gyárt, a Műanyagfeldolgozó Kisszövetkezet a Garzon Bútorgyár részére fénygőzölt műanyagfogantyúkat készít, végezetül az Enyingi Vegyesipari Szövetkezet szellemes gépkocsi kerékrögzítő zárszerkezetet, a Sárbogárdi Mezőföld Ipari Szövetkezet gépkocsi riasztókészüléket konstruált. Ezeket, a vázlatosan felsorolt törekvéseket a szükség hívta életre, hiszen a csökkenő belföldi megrendelések és bérmunka helyébe gazdaságos, új tevékenységet kellett találni, a munkakultúra és a műszaki színvonal egyidejű növelésével. Végezetül egy jellemző adat: a megye 13 ipari szövetkezete és 45 kisszövetkezete 1986-ban csupán 8 millió, idén több mint 50 millió forint értékű önálló export-árbevételt ér el Zs. Cs. A fehérvári Albacomp Kisszövetkezet exportképes számítástechnikát illesztő egységeket gyárt ki Jorasi László Szövetkezeti építés, felújítás megyénkben Tizenhatezer lakás gazdái A Szövosz X. kongresszusa a lakásszövetkezetek helyzetét, tevékenységét értékelve meghatározta az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. A fő cél az, hogy a lakásszövetkezetek megfelelően tudjanak kapcsolódni a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó lakásellátási, fejlesztési társadalmi-gazdasági programhoz, és vegyenek részt az építési, fenntartási feladatok megoldásában. Arról, hogy a megyénkben hogyan tudnak ennek megfelelni a lakásszövetkezetek, dr. Tóth Kása Gyula, a Mészöv lakásszövetkezeti titkárságának a vezetője készített jelentést a szövetség elnökségének legutóbbi ülésére. Fejér megyében a szövetkezeti lakásállomány megközelíti a 16 ezres lakásszámot, és a kezelt lakásvagyon értéke meghaladja a 4,5 milliárd forintot. A lakások döntő többsége — 90 százaléknál nagyobb részaránya — szervezett karbantartásba vont ingatlan, és ez a tény alapvető garancia a különböző állagmegóvási, felújítási munkák tervszerű végzéséhez. Nem kedvező azonban — bár ez az országos tendencia is —, hogy az építés megtorpant. Ebből a kivezető utat csak azok a szövetkezetek találták meg, melyek saját építő szervezet létrehozásával próbálták munkájukat eredményessé tenni. A közelmúlt néhány változása bővítette a lakásszövetkezetek mozgásterét. Az építő szövetkezetek hitelképessé váltak, lehetőség nyílt kedvező kamatozású hitel igénybevételére, biztosított továbbá a szervezett cserében való részvétel, miként azt előtakarékosság szervezése is. Ezenkívül a lakásszövetkezeti pénzeszközök a lakossági betétek szerint kamatoznak, így kialakulhat egy olyan összetett lakásszövetkezeti tevékenység, ahol egy folyamatosan építő, szervezett cserével is foglalkozó szövetkezet eredményesen gazdálkodhat, és a tagság javára, olcsóbban végezheti a karbantartási feladatokat is. A lakóépületek korát figyelembe véve, a VII. ötéves tervidőszak alatt az állagmegóváshoz 70—75 millió forint szükségeltetik, felújításra pedig 115—120 millió forint felhasználása várható. Ez nagyon komoly munkát alapos tervszerűséget kíván, melyből az önelszámoló karbantartó részlegeknek nagy feladat jut. A felújítási munkák tervezési részfeladatait nagy mértékben könnyítené egy olyan megbízható nyilvántartási rend kiépítése, amely ma még nincs meg megyénk minden lakásszövetkezeténél. Több nagy szövetkezettel egyetértésben megvalósítandó a megye lakásállományára vonatkozó számítógépes nyilvántartás kiépítése. Ez kiterjedne a házak építési technológiájára, a lakások korára, s az egyes épületrészek felújítási ciklusidejének a meghatározására. G. G.