Fejér Megyei Hírlap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
Az SZKP KB ülése (Folytatás az 1. oldalról) pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a Központi Bizottság a Politikai Bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a Központi Bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A Politikai Bizottság megvitatta a kérést — mondotta Gorbacsov — és úgy határozott hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját, és érdemeit. Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezzető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették Politikai Bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet. PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet. KB titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválaszották Borisz Pugót a Lett KB első titkárát. A hét két kérdése . Népszerű lesz-e Rakowski? ..Kaszkadőri feladat ma az ország kormányrúdjához állni” — nyilatkozta kedden Mieczyslaw Rakowski, Lengyelország kedden megválasztott új miniszterelnöke, akit már a nyolcvanas évek elején is ,,válságpolitikusként” ismert meg a közvélemény. Most, a nehezen megfékezett sztrájkhullám után rendkívül feszült a helyzet, bár a problémák nyilván nem olyan súlyosak, mint 1981-ben voltak. Most is nagyon nehéz feladatokkal kell szembenéznie az új kabinetnek. Nem véletlen, hogy Rakowski elődje, Zbigniew Messner széles mosoly kíséretében vált meg hivatalától, s búcsúbeszédében is megjegyezte: ,.a kormány megy, a problémák maradnak”. A lengyel társadalom még ma is megosztott, s minden felelős vezető tudja, hogy a régi módon már nem lehet az országot vezetni, régi eszközökkel semmiképp sem lehet érvényre juttatni a minduntalan hangoztatott reformtörekvéseket. A lengyel vezetés ezért szeretne megnyerni magának minden olyan politikai erőt, amely képes arra, hogy hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi problémák enyhítéséhez, megoldásához. Lengyelországban ma már mindenki arra számít, hogy az új kormány az előzőnél sokkal szélesebb társadalmi bázisra épít majd. Biztató jel, hogy megkezdődött a párbeszéd Kiszczak tábornok belügyminiszter és Walesa,a Szolidaritás egykori vezetője között, s már nem tartják kizártnak azt, hogy valamilyen formában engedélyezik majd a Szolidaritás működését. Ettől a véleménytől persze némiképp eltér a legális szakszervezet által megfogalmazott álláspont, miszerint .,nincs visszatérés az 1981-es formációhoz”. Szeretne részt vállalni a kormányzásból több más politikai erő, például a Parasztpárt és a kisiparosokat és értelmiségieket tömörítő Demokrata Párt is. Nagy kérdés persze az, hogy ezek a pártok képesek lesznek-e mozgósítani a társadalom szélesebb rétegeit is a kevéssé népszerű, de valószínűleg elkerülhetetlen intézkedések támogatására. Az új kormányfő hivatalba lépésekor beszédet mondott Jaruzelski, a LEMP KB első titkára is. ..Az ellenzék részvételével meghirdetett politika csak azokat lephette meg, akik nem vették komolyan az 1981-ben megkezdett megegyezési irányvonalat” — mondotta Jaruzelski, de nyomatékosan leszögezte, hogy a lengyel vezetés nem hátrál meg, ha ,,kisebb csoportok nyomást akarnak gyakorolni rá”. 2. Mit tartalmaz a Közös Piaccal kötött egyezményünk? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánk ismét felhívta magára a világsajtó figyelmét, amikor Brüsszelben aláírták Magyarország és a Közös Piac kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményét. Világhírügynökségek elsősorban azt emelték ki, hogy a Közös Piac most először kötött átfogó megállapodást egy szocialista országgal, új szakaszt nyitva ezzel a keleteurópai országokkal folytatott kapcsolatokban. Románia és az EGK között létezett ugyan megállapodás, de az csak az ipari termékekre vonatkozott, s az egyezmény kiszélesítéséről szóló újabb tárgyalások holtpontra jutottak. Az EGK közben egy sor más szocialista országgal is megbeszéléseket folytat, s a legnagyobb esélye Csehszlovákiának van arra, hogy rövid időn belül megállapodás jön létre. Brüsszel nyitott Latin-Amerika felé is: bejelentették, hogy kapcsolatot hoznak létre Kubával is. Willy De Clercq, a brüsszeli Bizottság külkapcsolatokért és kereskedelem-politikáért felelős tagja elismerte: ..három évtized után épp ideje volt annak, hogy az EGK normalizálja kapcsolatait”. Willy De Clercq mindamelllett hozzáfűzte, hogy ..sem egy kereskedelmi egyezmény, sem egy közös nyilatkozat nem hozhat csodát, nem változtathatja meg az alapvető gazdasági feltételeket”. A nyugat-európai gazdasági integráció fokozatosan bővítette együttműködését a Közös Piacon kívüli országokkal: először azokkal a nyugat-európai országokkal valósította meg a nyitást, amelyek nem tagjai az EGK- nak, most pedig a KGST tagállamai vannak soron. Jelenleg a Közös Piac áruforgalmának még csak mintegy hét százalékát teszi ki a KGST- tagországok folytatott kereskedelem, amit épp a volumen kicsiny volta miatt viszonylag könnyen lehet bővíteni. Ugyanakkor tisztán látják azt, hogy a gazdasági kapcsolatok jelentősebb kiszélesítése aligha valósítható meg egyhamar, s ahogy Brüsszelben fogalmaztak a szocialista országok iránti nyitást „középtávú beruházásnak” tekintik. Magyar részről is leszögezték, hogy ez az egyezmény inkább csak lehetőséget teremt a kapcsolatok bővítésére, s önmagában nem teszi lehetővé a forgalom ugrásszerű bővítését. Az egyezmény ugyan rögzíti, hogy 1995-ig, illetve egyes termékek esetében már 1992- ig feloldják a mennyiségi korlátozásokat. Ez nem jelent preferenciát, viszont biztosítja azt, hogy Magyarország egyenlő jogokat élvezhet a kereskedelemben. Emellett a kereskedelmen kívül ösztönzik a vállalatok közötti együttműködést, vegyes vállalatok létrehozását is, ami a magyar gazdaság számára nagy lehetőséget, de egyúttal természetesen nagy kihívást és kemény versenyt is jelent. B. Valkó György — MTI Press Koktél a kínai nagykövetségen Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken koktélt rendezett a nagykövetségen. Megjelent Hámori Csaba a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsággának tagja, a KISZ KB első titkára; Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára; Stadinger István, az Országgyűlés elnöke; Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Máriás József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter; Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője; Urbán Lajos közlekedési miniszter, Villányi Miklós pénzügyminiszter, Szíjártó Károly legfőbb ügyész. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Szokai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Berecz János Szolnokon Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Szolnok megyébe látogatott. ,A vendéget az egyik szolnoki katonai alakulatnál Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Györgyi Béla altábornagy, az MSZMP néphadseregi pártbizottságának első titkára fogadta. Ezt követően Berecz János részt vett az alakulat megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen. Várkonyi Péter tárgyalásai Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Diego Cordovez ecuadori és Rodrigo Madrigal Nieto costa ricai külügyminiszterrel. Latinamerikai partnereivel áttekintették kétoldalú kapcsolataink helyzetét, a nemzetközi kérdések között különös figyelmet szenteltek a közép-amerikai térség témakörének. Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) nács úgy határozott ez ügyben, hogy ,a sárbogárdi „zebrákat” (azok összes biztonsági feltételeivel együtt) mihamarabb létre kell hozni, s utasította a közlekedési osztályt az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére. Munkahelyek és munkára várók A végrehajtó bizottság három osztályvezetője (Pasztner Frigyes művelődési, Kiss István munkaügyi, Barts Oszkár ifjúsági és sportosztály) készítette azt a jelentést, amely a következő címmel került a tanács testülete elé: A megyei munkaerőmozgás helyzete, várható alakulása, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkavállalási lehetőségeire. A szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, az oktatás foglalkoztatáspolitikai igényekkel való összhangja. Az írásos anyag megállapította: a bejelentett vállalati munkaerőigények 1986 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökkennek. Szóbeli kiegészítőjében Kiss István elmondta, hogy szeptember végi adatok szerint a megyében 3846 bejelentett üres munkahelyet tartanak nyilván. Ugyanakkora munkaügyi szolgáltató iroda adatai szerint) 554-en várnak arra, hogy munkát kapjanak. Becslések szerint azonban a megyében mintegy ezren vannak, akik munkát keresnek. A tanév végén 350 pályakezdő jelentkezett munkáért, akik kevés kivétellel azóta munkahelyet találtak. Mint a számok is mutatják, a vállalatok által bejelentett igények nem esnek egybe az elhelyezkedni szándékozók igényeivel. A vállalatok, foglalkoztatók egyértelműen a szakképzett munkaerőt keresik. Változatlanul nagy a foglalkoztatók felsőfokú szakemberek iránti igénye. Magától értetődőnek látszana, hogy az elhelyezkedni szándékozókat kell átképezni az üres munkahelyekre. A megyei tanács munkaügyi osztálya meg is próbálkozott négy szakmában tanfolyamot indítani, és az ezeken való részvételre 170 tartósan munka nélkül lévőt szólítottak fel. Közülük mindössze 13-an jelezték, hogy részt vennének a tanfolyamon. Megállapította a jelentés (amit a vita is megerősített), hogy a munkaerőpiacon bekövetkezett változások még mindig nem elsősorban a szerkezetváltás következményei, inkább a termelés növekedésének megtorpanásával, a szabályozók módosulásával vannak összefüggésben. Alapvetően ez okozza a mun- *,kaerő-gazdálkodás jövendő feladatainak meghatározásában a tanács és a társadalmi szervezetek között meglévő nézetkülönbséget. A KISZ megyei bizottságának és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is az a véleménye, hogy a tanácsi „előrejelzésnél” súlyosabb foglalkoztatási gondokkal kell majd számolnunk Fejér megyében is. A tanács viszont 60 vállalattól azt az egybehangzó választ kapta, hogy a következő években nem szándékoznak számottevően csökkenteni a létszámot. A szakmunkásképzés helyzetéről, jövőjéről szóló részben az előterjesztők megállapítják: a megye munkáltatóinak igényét a megye intézményei összességében kielégítik. Természetesen a képzési és a foglalkoztatási struktúra tökéletes egybeesésére nem lehet számítani. Napjainkban is vannak már olyan foglalkoztatási területek, amelyekre még nincs szakképzés a megyében; ilyen például a robottechnika, az automatizálás. A növekvő létszámú korosztályok iskoláztatásának, szakképzésének mondja, hogy a munkáltatók döntő többsége nem kívánja növelni az egyes szakmák beiskolázási keretszámait, sőt, arra is van példa, hogy egy-egy vállalat (a magas költségekre hivatkozva) megszünteti a szakmunkásképzést. Nem látszik megoldottnak a gimnáziumban és a szakközépiskolákban végzettek elhelyezése sem; arányuk növelése társadalmi cél, a megszerzett általános műveltség szakismerettel történő kiegészítése fontos feladatok ellátására teheti őket képessé, elhelyezkedésük azonban egyre nehezebb. Négyen kértek szót a napirendi pont vitájában. Dr. Káli Ferenc a tanács művelődési, ifjúsági és sportbizottságának állásfoglalását ismertetve a többi között megjegyezte: a gimnáziumban végzett fiatalokat jelenleg főleg betanított munkakörbe veszik fel, pedig tudásalapokra lehetne építeni a szakképzésben is. Dr. Fogarasi Tibor, az SZMT vezető titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a jelenleginél nagyobb munkaerő-mozgásra Fejér megyében is számítani kell, aktív foglalkoztatáspolitikával csökkenteni lehet a gondokat. Dr. Mátyás Pál az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese szerint nem lehet kérdéses, hogy a tanácsok foglalkozzanak-e foglakoztatáspolitikai kérdésekkel. Nagyon fontos szerepet kell vállalniuk például a képzés, átképzés és továbbképzés tárgyi, személyi feltételeinek megteremtésében. Kracsun Csaba köszönetet mondott azért, hogy — új módszerként — a tanács tagjai a három osztályvezető által készített jelentés mellett megkapták a KISZ megyei bizottsága titkárságának állásfoglalását is, amelyben kifejtik az ifjúsági szövetségnek a témával kapcsolatos véleményét. A jelentést a tanács testülete egyhangúlag elfogadta. Az igazgatási osztály tevékenységéről, valamint a további feladatokról számolt be dr. Herczeg István osztályvezető. Szólt a munkatársak leterheltségéről, a nagyszámú ügyiratforgalomról a gyors, szakszerű döntéseket befolyásoló nehézségekről, valamint arról, hogy az utóbbi időben az igazgatás vezetőit és dolgozóit sok alaptalan vád éri. Az ügyfelek leggyakrabban arra panaszkodnak, hogy az ügyintézés bonyolult, bürokratikus, pedig csak a hatályos — rájuk nézve kötelező — jogszabályok szerint járnak el. Főbb feladataik között jelölte meg az osztályvezető a helyi tanácsoknál az ügyfélszolgálati feladatok folyamatos segítését, a korszerű számítástechnikai eszközök bevezetését. Ezt követően Kovács Józsefné elismerően szólt a megyei igazgatási osztály munkájáról, a türelmetlenebb ügyfelek okozta gondokról valamint arról, hogy megfelelő szakképzettségű tanácsi dolgozókra lenne szükség Hollósi Sándor többek között a gyámügyi munka gondjairól és a segélyezések folyósításának sokféleségéről beszélt. Bozai Lajos az igazgatási munka sokrétűségét ecstelte. A kétszintű igazgató, bevezetése kapcsán javasoltahogy az ügyiratok előkészítésével foglalkozók is kapján-e anyagi elismerést. Megköszönve az elismerést dr. Herczeg István nyugdíjaztatása miatt kérte felmentését a testülettől. A testület elfogadta dr. Herczeg István felmentését, és a megüresedett munkakörre pályázatot írnak ki, pályázatok elbírálására bizottságot hoztak létre. A bejelentések sorában először a tanácsok 1988. évi állami támogatásának és kiemelt előirányzatainak módosítását fogadta el a testület, majd a középfokú oktatási intézmények beruházási célhitelének felosztását, és a közvetlen megyei fenntartású nevelési, oktatási intézmények szervezeti, működési rendjének módosítását. Döntés született arról, hogy időközi választások lesznek november 26-án Dégen, Válón, Bicskén és Száron. A megyei tanács elnöke bejelentette, hogy a jelenleg hiányzó harmadik elnökhelyettes tisztét nem töltik be; a feladatokat a két helyettes között felosztották. Mivel további bejelentésekre és interpellációkra nem került sor, a tanácsülés befejezte munkáját. Heinz Fischer látogatása Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására szeptember 29— 30-án Budapesten tartózkodott Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt alelnöke, a párt parlamenti csoportjának vezetője. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Fischert. Megbeszélést folytatott vele Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Találkozott Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a külügyi osztály vezetőjével és Köpeczi Béla akadémikussal. A megbeszéléseken részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Heinz Fischer pénteken délután elutazott hazánkból. Áremelés A Fegyver- és Gázkészülékgyár, a Lampart budafoki leányvállalat és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közül,hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt a gázkonvektorok, gázkandallók és a Siesta gázfűtőkészülékek fogyasztói éra október 1-jétől 6—11 százalék közötti mértékben emelkedik. Az illetékes magyar árhatóság rendelkezése alapján október 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bármely légitársaságnál vásárolt, Magyarországról kiinduló forgalomban érvényes repülőjegyek forint ára. Nem vonatkozik az áremelés a szocialista országok állampolgárainak szocialista országokba