Fejér Megyei Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. MÁRCIUS 1. SZERDA Ittfelejtett Dinter-iroda ? NEM, EZ TERMELÉSKÖZPONT... Mintha ittfelejtette volna Székesfehérváron, a Sütő utcában a Dinter (Dunántúli Ipari Növénytermelési Rendszer) ma agrárfejlesztő közös vállalat azt a kis irodáját, mely ma már töredéke a két éve még itt található központnak. Amióta a Dinter központja Keszthelyre költözött, azóta névleg alközpont a kis iroda, de valójában több ennél. Itt működik ugyanis a termelési főosztály, melynek vezetője január elseje óta Fresli Mihály termelési főmérnök, akihez a három alközipont a szaktanácsadókkal az olajosnövény- és a gabonaágazat tartozik, együtt dolgozva a mezőgazdasági kutatásfejlesztés és kutatásszervezés főmérnökével. Nem ittfelejtett iroda tehát, amiről beszéltünk, hanem önálló főágazati elszámolással és értékeléssel működő termelési központ. A termelési főmérnök elmondta hogy a múlt hét szerdáján volt a Dinter közgyűlése Hévízen, s ott 31,7 millió forintos nyereségről adhattak számot a vezetők. Tavaly csak kilenc millió forintos mérleg szerinti eredmény sikeredett, s ezzel miniszteri dicsérő oklevelet kaptak, így a rendszer vezetői megpályázták idén is — elsősorban a jó hatékonysági mutatók miatt — a kiváló vállalat kitüntető címet. A fehérvári alközpont — Varga István vezetésével — egyébként nem megyei, hanem, területi jellegű, 74 partnergazdasággal, ebből Fejér megyében 42 taggal ezek állami gazdaságok, tsz-ek, egyéb vállalatok. Ami az idei terveket illeti, a garbonaforgalmazás ne a legjobban 152 millió forintos árbevételt terveztünk belőle. Célunk, hogy a többszöri közvetítésből adódó árfelhajtást kiiktassuk a kereskedelemből s így partnereinknek olcsóbb lesz a takarmánygabona ára. Egyik nagy kereskedelmi partnerünk a megyében az agárdi Agrokomplex takarmánygyára, de nyitottak vagyunk egyéb nagy fogyasztók, így például a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat izocukorgyára felé is. Nagy vívmánya a közös vállalatnak, hogy a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál elérték: ez évtől minden napraforgót, káposztarepcét és szóját termelő gazdaság önköltségen kapjon vissza bizonyos súlyszázalékban takarmányozásra alkalmas darát, s becsülettel részesüljön az exportfelárból is. Ez is tulajdonképpen érdekképviseleti munka, melyet a Dinter nem tud, s nem is akar elválasztani az egyéb szolgáltatásoktól, hiszen tudják, csak így versenyképesek, népszerűek a jövőben, a nehezedő gazdasági helyzetben és a növekvő konkurencia miatt. G. G. A Dinter 54 partnergazdaságában, összesen 12 ezer 300 hektáron termesztettek tavaly napraforgót. Az összes értékesítés meghaladta a 21 ezer tonnát. Ebből 11 ezer tonna tárolóba, a többi közvetlen értékesítésre, illetve exportra került . A GYERMEKEK legnagyobb örömére ISMÉT MEGNYÍLT Székesfehérvár belvárosában a megye egyetlen JÁTÉKSZAKBOLTJA. Tisztelettel várja vásárlóit a JÁTÉKORSZÁG Szivár, Március 15. u. 4154 MAGYAR SZABADALOM AMERIKAI PIACRA. A Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet a FOG-GYEM saját fejlesztésű és szabadalmaztatott új Visinform típusú Mátrix tábláját — amely számítógéppel vezérelt és 6 különböző szín grafikus információ megjelenítésére alkalmas — megvásárolta egy amerikai cég. A sorozatgyártást — ami a közeljövőben elkzedődik — a szövetkezet műhelyeiben végeztetik az amerikaiak, így a világszínvonalon álló berendezés eljuthat a világ számos országába. A szövetkezet hagyományos két színű utastájékoztatói is sorozatban készülnek a szocialista és a konvertibilis exportra Gazdaság- és társadalompolitika Magyar-szovjet kishatárszéli forgalom Az egyszerűsített határátlépésre jogosultak március 1-jétől szerdától bármely napszakiban gyalog, gépjárművel és vonattal is átléphetik a magyar—szovjet határt — a nemzetközi forgalom számára is megnyitott — Záhonynál, illetve Csapnál. Csak a kishatárszéli forgalom számára négy új átkelőhelyet is megnyitnak március 1-jén: Lónya—Zvonkovoje, Barabás—Koszini, Beregsurány—Luzsánka és Tiszabecs—Tiszaluna között. E határátkelők naponta 8 és 16 óra között tartanak nyitva. A magyar és a szovjet kormány 1985-ben kötött egyezményt a két ország határterületén élő lakosok egyszerűsített határátlépéséről. Az egyeztető tárgyalások eredményeként március 1-jétől a Szabolcs- Szatmár megyei állandó lakosoknak — kérelmükre — a rendőrhatóság öt évig érvényes határátlépési engedélyt állít ki, amely további öt esztendőre meghoszszabbítható. Ennek birtokában a szabolcsiak meghívólevél nélkül, évente többször is kiutazhatnak a Kárpáton túli terület nagyszőlősi, ungvári, munkácsi ésberegszászi járásaiba, és ott alkalmanként 7 napig tartózkodhatnak. SZAMURÁJKÖTVÉNY JAPÁNBAN A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett Szamuráj-kötvényt bocsát ki Japánban — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások s így várhatóan a jövő hónap közepén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átalakítása keretében a következő években növelje a kötvénykibocsátásból származó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata általában hosszabb a banki kölcsönöknél. A szamuráj -kötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereskedelmi bankok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hoszszasabb futamidőre. A kötvényeknek a másik előnye, hogy kamatozásuk fix, s így lényegesen pontosabban tervezhető a visszafizetési kötelezettség Japánban az MNB eddig négy szamuráj-kötvényt bocsátott ki, amelyek egyenként 20—40 milliárd jen értékűek voltak. Váltók és váltók A háttérből szabályozott pénzpiac — amelynek belső „szereposztása” szerint maga a jegybank is főként a cégek váltóinak elfogadásával kezeli gazdaságunk új sínpályáinak „váltóit” — nem bizonyult sokkal döccenőmentesebbnek, mint a tavalyi évkezdeten. Persze, kétségtelen tény, hogy váltókhoz érve a legjobban rugózott vasúti kocsik is nagyokat szoktak döccenni. A mi gazdálkodó szervezeteink állapota pedig (hogyan mondjam, hogy meg ne sértsem a MÁV-ot) igen gyakran emlékeztet a hazai vonatok állapotára, így aztán nem csoda, hogy ha közgazdászokkal találkozom, többnyire elrontják a kedvemet; igazán derűlátó gazdasági szakemberrel jó idő óta csak egyetlenszer találkoztam, s a pénzügyi kormányzatban betöltött magas tisztsége miatt gyanítom, hogy az ő mosolyában is nagy adag „kincstári” optimizmus volt. Egyszóval, kimondottan jól jár az közülünk — az utca egyszerű népéből — az, akinek mostanában nem hívták fel gazdaságunk „váltókezelői” a figyelmét tévében, újságban, rádióban: ne legyen olyan nagyon jókedvű. S nem dörgölték az orra alá valami nyilatkozatban: a helyzet még annál is rosszabb, mint ahogyan ő gondolja. Sőt, az is jó, hogy az efféle, bajainkra rádöbbenő közgazdász megnyilatkozásokra — hírközlő eszközeink technikai „egyirányúsága” folytán — nem lehet visszabeszélni. Mert ha lehetne, biztosan azt válaszolná rá az az egy közülünk, mint én most, ne tessék ijesztgetni bennünket! Mi azért nem vagyunk megfizetve. Sőt, egyáltalán nem vagyunk megfizetve. És épp ezért eleget elvesznek a kedvünkből az árak, az adók, a pénz híján romló közszolgáltatások, következésképp nem szorulunk rá, hogy holmi lyuhaj-nagy kedvből józanítsanak ki bennünket. A magyar munkás, a magyar értelmiségi, ha némelyikünknek megadatik a bizonyítási lehetőség, mindenütt a világon ki tudja vívni a tudása és szorgalma iránti megbecsülést. Jó lenne, ha — legyünk optimisták! — erre a mihamarabb megszülető magyar piacgazdaság itthon is megadná az alkalmat. Rajtunk, ötmillió dolgozón, aligha múlik a „vonatkésés... Csak ott elől, a váltóknál ott tessék figyelni és iparkodni! Mekis János Változások a társadalombiztosításban • Uj alapokon az Alap-pal! A társadalombiztosítás számtalan szállal kötődik a gazdasághoz, állampolgárok milliói állnak közvetlen és szinte mindennapos kapcsolatban rendszerével, hiszen funkciójánál fogva hazánkban ez a szociális biztonság egyik legalapvetőbb és legnagyobb intézménye, nagyon sok embernek, az egyedüli megélhetési forrása. Az egész társadalmunkra jellemző megújulási és reformfolyamatok ezt az intézményt sem hagyták érintetlenül, jelentős változásoknak néznek elébe. Indokolt és érthető tehát a nagy érdeklődés, a kíváncsiság; mi is a sorsa azoknak az összegeknek, amelyek ide kerülnek, hol áll jelenleg és merre tart a társadalombiztosítás? Ezekre a kérdésekre kaptam választ dr. Vilmányi Ottónétól, a Fejér Megyei Társadalombiztosítási Intézet igazgatójától. — Mielőtt jelenlegi helyzetünket vizsgáljuk, szükség van egy rövid visszatekintésre, hiszen nem mindegy, honnan indultunk! A felszabadulás előtt különféle biztosítási társaságok működtek, de a családtagokat is beszámítva, hazánkban 1938-ban mindössze 2,8 millió volt a biztosítottak száma. Ezzel szemben ma már teljes körű a biztosítottság, nincs is olyan ember, aki valamilyen formában ne élvezné ezt a garantált ellátási formát. Az 1950-es években fejeződött be a társadalombiztosítási rendszer egységesítése, és az állami költségvetésbe való beépüléssel párhuzamosan, társadalmunk alapvető szociálpolitikai vívmányává vált ez az intézmény, anyagi biztonságot nyújtva sok millió embernek. — Mi indokolta a mostani változtatásokat? — Bár társadalmi fejlődésünkkel együtt fokozatosan bővült a jogosultak és a szolgáltatások köre, a gazdasági nehézségek ellenére, a kormány a maximális értékmegőrzésre törekedett, mégis megjelentek és felerősödtek a különféle feszültségek. Példaként említhetném azt, hogy a nyugdíjak értékállóságát minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült megőrizni, vagyis az évente beütemezett00-os emelés nem fedezte az áremelkedéseket. De hasonló a helyzet az egyéb juttatások — így például a családi pótlék esetében is. Ezek a jogos feszültségek hívták életre a társadalombiztosítási reformigényeket. Az 1988. évi 21. számú törvénnyel döntött az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap létrehozásáról. Milyen változtatásokat igényel az új szabályozás, és a gyakorlatban mit jelent ez az állampolgárok számára? Hangsúlyozni szeretném, hogy az Alap létrehozása egy hosszú átalakulási folyamatnak mindössze az első lépése volt. Korábban országosan mintegy 200 milliárd forintot forgattunk meg, vagyis a munkáltatóktól, munkavállalóktól befolyt összegeket az újraelosztást követően különféle szolgáltatási címeken kifizettük, de nem volt közvetlen kapcsolat a járulékfizető és a költségvetés között. Míg korábban a központi költségvetésben jelentek meg a befolyt összegek, és innen kerültek újraelosztásra , 1988-ban például a nemzeti jövedelem 18 százalékát tette ki a társadalombiztosítás, addig a változtatás eredményeképpen kiváltunk az állami költségvetésből. Jelenleg önálló pénzügyi alappal rendelkezünk, vagyis tisztán és egyértelműen megjelenik, hogy milyen forrásokból táplálkozik, és mire fordítja a befolyt összegeket a társadalombiztosítás, közvetlen kapcsolatban állunk biztosítottainkkal! — Ezek szerint az ellenőrzési lehetőségek is megváltoznak? — Természetesen. Korábban mindössze jogorvoslati és méltányossági jogkörrel rendelkezett az országos, illetve a megyei társadalombiztosítási tanács, most viszont döntési jogkört is kap, az az önkormányzati testület, amelyik az ellenőrzést végzi. Tagjai, az elképzelések szerint visszahívhatóak lesznek, hogy konkrétan megvalósuljon az állampolgári felügyelet, legyen lehetőség javaslattételre is. — Ön mit vár az idei évtől? — Az 1989-es esztendő tulajdonképpen kísérleti jellegű lesz. A pénzügyi stabilitás megteremtése megtörtént, hiszen önálló forgóalappal és biztonsági tartalékkal rendelkezünk, most már rajtunk áll, hogyan gazdálkodunk ezekkel az összegekkel, természetesen számos külső tényező befolyásolhatja eredményeinket. önkormányzati testület által irányított, olyan sajátos jellegű intézmény lesz tehát a társadalombiztosítás, amelyet az Országgyűlés felügyel, ez jól jellemzi, milyen állami garanciák mellett működik az új szervezeti rendszer. Leopold Judit KORONA_____ KERESKEDELMI VÁLLALAT' SZABADIDŐ RUHA ANYAG nagy választékban és divatos színekben érkezett! 720—852,— Ft-'kg-os áron. fí rrrxr FINOMMÉTERÁRUK BOLTJA ^Székesfehérvár, Március 15. u. I