Fejér Megyei Hírlap, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1991. MÁRCIUS 22. PÉNTEK ■I if! ?"'?-■"* Körzeti orvosi ügyelet (Szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig). Székesfehérvár város környéki községek központi ügyelete: Szé­kesfehérváron, az Engels E u. 7. sz. alatt (földszint jobbra, tele­fon: 11-137) a következő közsé­gek részére: Csór, Iszkaszent­­györgy, Sárkeresztes, Moha, Sza­­badbattyán, Kőszárhegy, Tác, Úrhida, Soponya, Csősz, Sár­­szentmihály, Sárkeszi, Nádasdla­­dány, Jenő, Lovasberény, Seregé­lyes, Pátka, Zámoly. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Enying, Mátyás­domb, Lepsény, Mezőszent­­györgy): dr. Füzy Éva Enying a volt Szülőotthon épülete Szabad­ság tér 14: 2. körzet (Polgárdi, Kisláng): dr. Csóka Klára Polgárdi, Május 1 út 21.Telefon: 66-190: 3. körzet (Martonvásár, Tor­­das, Baracska): dr. Simon Endre Martonvásár II. 4. körzet (Velence, Kápolnás­­nyék, Pákozd, Pázmánd, Véreb, Nadap, Sukoró, Pettend): dr. Ba­konyi István Velence, Tópart u. 34. Telefon: 68-242. Gárdonyban: Agárd, Gárdony, Zichyújfalu, Dinnyés. Ügyelet helye: Gárdony, Szabadság út 12. Telefon: 55-151. (Szombaton fog­orvosi ügyelet nincs). Bicske és környéke: 1. körzet (Bicske és környéke, Szár, Szárliget): Bicske, Kossuth téri orvosi rendelő. 2. körzet (Csákvár, Vértesboglár, Vértes­kozma, Gánt, Bodmér, Móricz­­major, Kőhányás): dr. Nagy Ist­ván Csákvár, Kálvin u. 8. Tele­fon: 44-233. 3. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Felcsút, Vértesacsa, Tabajd): dr. Goda Lajos Felcsút orvosi rende­lő. Telefon: 40-047 4. körzet (Etyek, Háromrózsa, Dávidmajor, Göbölpuszta): dr. Papp Ferenc Etyek orvosi rende­lő. Telefon: 48-034. Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd, Puszta­egres): Folyamatos orvosi ügye­let. Sárbogárd Rendelőintézet: 2. körzet (Lajoskomárom, Me­­zőkomárom, Szabadhídvég): dr. Dühön Béla Mezőkomárom: 3. körzet (Dég, Igar, Mezőszi­­las): dr. Vámos Júlia Igaz: 4.1 körzet (Sárkeresztúr, Sár­­szentágota, Kálóz): dr. Juhász László Sárszentágota: 4.2 körzet (Aba): márc. 22-én 16 órától márc. 24-én 8 óráig dr. Niczky Gabriella Aba, márc. 24-én 8 órától márc. 25-én 8 óráig dr. Kassai József Aba: 5. körzet (Sárosd, Szabadegy­háza, Nagy­lók, Hantos): dr. Fe­kete András Sárosd: 6. körzet (Cece, Alap, Alsó­­szentiván, Vajta, Sáregres): dr. Dobrovitzky Imelda Sáregres. Dunaújváros környéke: Az alábbi körzetek részére összevont körzeti orvosi ügyelet Dunaújvárosban, a Vasmű út 10. sz. alatt: Előszállás I—II., Nagy­­karácsony, Baracs I-IL, Adony I-IL, Besnyő, Beloiannisz, Iván­­csa, Nagyvenyim, Mezőfalva I-IL, Rácalmás L, Kulcs II., Per­­káta I-IL, Pusztaszabolcs I—III., Ercsi I—III., Ercsi, Esze T. u. köz­ponti ügyelet. Mór város és vonzáskörzete, központi orvosi ügyelet Móron, a rendelőintézetben, telefon: Mór 4. Fogorvosi ügyelet szomba­ton, vasárnap 8-11 óráig. Felnőtteknek Székesfehérvá­ron, a Víziváros lakótelepi orvosi rendelőben, telefon: 11-456. Gyermekeknek Székesfehér­váron, a Víziváros lakótelepi or­vosi rendelőben, telefon: 11-021. Fogorvosi ügyelet az Engels F. út 7. szám alatt szombaton, vasár­nap, reggel 7 órától este 7 óráig Dunaújvárosban. Felnőtteknek és gyermekek­nek a rendelőintézetben, Vasmű út 10. szám alatt. Fogorvosi ügyelet az Építők útja 2. sz. alatt szombaton 8 órá­tól 15 óráig, vasárnap 9 órától 18 óráig. Állatorvosi ügyelet A Fejér Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás értesíti az üzemeket és az állattartó lakosságot az állator­vosi ügyeleti szolgálat beosztásá­ról. Az ügyelet szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. Bicske és környéke: 1. körzet (Alcsútdoboz, Vál, Bicske, Etyek, Szár, Mány, Vér­tesacsa,Tabajd): dr. Cseh Kornél Alcsútdoboz, Szabadság u. 2. körzet (Csákvár, Vértesbog­lár, Gánt, Vérteskozma): dr. Kiss Sándor Csákvár, Szabadság u. 26.Telefon: 44-168 3. körzet (Mór, Bodajk, Csó­kakő, Pusztavám, Balinka, Ba­­konycsernye, Nagyveleg, Magyar­almás, Isztimér, Seréd, Fehérvár­csurgó, Csákberény, Kincsesbá­nya, Bakonykuti): dr. Karády Sándor Magyaralmás, Sárbogárd és környéke: 1. körzet (Sárbogárd I-II, Pusztaegres, Mezőgazdasági Kombinát IV. ker., Nagyhör­­csök): dr. Bukovecz Tibor Sárbo­gárd, Csók I. U.25/A. Telefon: 338 2. körzet (Alsószentiván, Ce­ce, Igar, Mezőszilas): dr. Jáky László Mezőszilas, Fő u. 48.Tele­fon: 36 3. körzet (Dég, Lajoskomá­rom, Mezőkomárom, Szabadhíd­vég, Pélpuszta): dr. Szendrey At­tila Dég, Bajcsy Zs. u. 2/B. 4. körzet (Sárosd, Kálóz, Han­tos, Nagylók, Szabadegyháza, Sárkeresztúr, Sárszentágota): dr. Gombos Zoltán Sárosd, Szabad­­egyházi u. 6. Székesfehérvár környéke: 1. körzet (Baracska, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Martonvásár, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Velence): dr. Pápai Péter Maratonvásár, Hunyadi u. 39.Te­lefon: 79-181. 2. körzet (Aba, Seregélyes): dr. Nagy Péter Seregélyes, Jókai u. 1. 3. körzet (Csór, Iszkaszent­­györgy, Lovasberény, Pákozd, Moha, Pátka, Sárkeresztes, Vé­reb, Zámoly): dr. Rónai László Székesfehérvár, Budai u. 256. Te­lefon: 15-708. 4. körzet (Füle, Jenő, Csősz, Kőszárhegy, Nádasdladány, Pol­gárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida): dr. Tordai Imre Székes­­fehérvár, Munkácsy M. u. 4/B. Telefon: 15-368. 5. körzet (Kisláng, Enying, Mátyásdomb, Lepsény, Mező­szen­tgyörgy): dr. Óvári László Enying Batthyány u. 8. Telefon: 72-071. Dunaújváros és környéke: 1. körzet (Besnyő, Ercsi, Pusz­taszabolcs, Ráckeresztúr, Iván­­csa): dr. Orosházi György Bes­nyő, Fő u. 11. 2. körzet (Dunaújváros, Adony, Rácalmás, Perkáta): dr. Szász Károly Adony, Árpád u. 20. 3. körzet (Mezőfalva, Nagyve­nyim, Nagykarácsony, Előszál­lás, Baracs, Kisapostag): dr. Gu­tai András Előszállás, Bem u. 3. Székesfehérvár A megyeszékhely közigazga­tási területe): dr. Radics József Székesfehérvár, Feledi u. 3. Az Állatorvostudományi Egyetem Szivári Gyakorló Kli­nika Kft. állandó ügyeleti szolgá­lattal áll az állattartók rendelke­zésére. Cím: Szivár, Homoksor, telefon: 16-419. ART EXPO 1991 Az első kelet-európai művészeti vásár Budapesten A magyar képzőművészeti élet különleges eseményeként tart­hatjuk számon a Budapeti Tava­szi Fesztivál keretében megren­dezett nemzetközi kelet-európai művészeti vásárt. A nagyszabású vállalkozás ötlete a Budapest Art Expo Alapítvány kezdeményezé­séből született, melynek kurató­riumi tagjai: Beke László művé­szettörténész, Keserű Ilona festő­művész, Johan van Dam művé­szetszociológus és Golovics La­jos a META-R Kft. ügyvezető igazgatója, a nyugati típusú vásá­rok rendezési elveinek meghono­sításával próbálkoznak Magyar­­országon. A vásárt megelőző másfél éves előkészítő munka során dolgoz­ták ki e nyugaton már jól bevált és gyakorlattá vált szisztéma ha­zai rendezési elveit. Céljuk a kö­­zép-kelet-európai progresszív művészet színvonalas bemuta­tása és egészséges piaci viszonyai­nak megteremtése volt, olyan re­formelképzelésekkel, melyek a hazai műkereskedelem galériá­kon keresztül zajló rendszerét alapjaiban változtathatják meg. A vásáron a művészek saját ma-s Mircea Spataru a Velencei Bien­­nálén is sikert aratott­jukat képviselik jelentkezési díj ellenében, melynek összege 50 dollár, amit bármilyen pénznem­ben fizethettek. Ezen felül a vásár területén minimálisan 3 fo­lyómétert vagy 3 négyzetméter helyet lehet bérelni, a felső ha­tárt nem korlátozták. (Egy folyó­méter ára: 60 dollár). Talán meglepően hat, de a kiál­lítás színvonalának garanciája ér­dekében érthető, hogy a rende­zők öttagú nemzetközi zsűrit hív­tak össze, melynek elnöke Ri­chard Demarco volt, az edin­­burgh-i Richard Demarco Ga­­lery vezetője, aki a hetvenes évektől kezdve kísérte figyelem­mel régiónk művészeti alakulását és nagy fantáziát látott e művé­szeti mozgások integrálásában. A vásáron résztvevő művészek lis­táját hosszú lenne felsorolni, csak néhány nevet említenék közülük: Nádler István, Kocsis Imre, El Kazovszkij, König Fri­gyes, Barabás Márton, Szalay Ti­bor, városunkból Hegedűs 2 László. A külföldieket többek kö­zött, a tavalyi Velencei Biennálén is nagy sikerrel szerepelt, romá­niai Mircea Spataru és a szintén román, kolozsvári Ana Lupas képviselik. Sasvári Edit Fotó: Pati-Nagy Bence Hegedűs 2 László és Barabás Márton művei JEGYZET A tragédiák most még csendesek A demográfiai hullám csúcskorosztálya kér helyet a középfokú oktatási intézményekben. Szülők, pedagógusok és nem utolsósorban a tanulók nehéz napokat élnek át. Az ok és a kérdés mindig ugyanaz: felvették-e a gyerme­ket a kívánt iskolatípusba, vagy kilátástalan jövő vár rá? Napjaink egyhangú közéleti vitái sem tud­ják elnyomni a családokban zajló csendesebb, ám gyakran súlyosabb tragédiákat. Mert nem mindegy, mi lesz az új generációk sorsa, mi­lyen perspektíva nyílik számukra. Iskolák, tan­testületek próbálnak segíteni, oktatási vállal­kozásokba kezdenek, különféle tanfolyamo­kat szerveznek. Gondoltak már a pótgimnázi­umi osztályok működtetésére is. A megoldás­ban szerepet vállalnak az önkormányzatok, ám sokszor hiába az erőfeszítés, mégsem le­het megnyugtatni a szülőket, akik most két­ségbeesettek és tanácstalanok. Vajon mit ron­tottak el, hol hibáztak a nevelés bonyolult fo­lyamatában? Nemcsak a rossz tanulók vannak bajban. Az is előfordul, hogy 4,5-ös átlaggal, sikeres felvé­telivel sem kerülnek be a gyerekek az áhított gimnáziumba, vagy szakközépiskolába. Az utolsó pillanatban kiderülhet, hogy a második helyen megjelölt iskolatípusban is betelt a lét­szám. A speciális képzéseket csak a legjobbak cé­lozzák meg, a szakmunkásképzőkbe tömörült gyengébb teljesítményű tanulók esetében kü­lön probléma, hogy újabban az üzemektől, a maszekoktól vitt „garancialevél” szükséges a felvételihez. A jövőben sokkal nagyobb teher hárul a megyékre, a helyi önkormányzatokra, hiszen a helyi piac határozza meg, hogy mi­lyen szakmákban hány emberre tartanak igényt. Nem kell mondani, hogy az átképzé­sek a beiskolázásban is új gondokkal, felada­tokkal járnak. Nyilván lesznek olyan szakmák amelyek kihalnak, míg másokra továbbra is számít az ipar. Reménykedni még lehet a pedagógiai, pá­lyaválasztási intézetekben, ahol kaphatnak ta­nácsot, esetleg jó ötletet, tippet az utolsó pilla­natban. De lesznek olyanok, akik számára egyetlen megoldás adódik, a korai munkába ál­lás, azonban a fokozódó munkanélküliség kö­zepette miért éppen a 16 éven aluliak foglal­koztatására vállalkoznának? Az sem jelent vi­gaszt, hogy a továbbképzés intézményei, az esti és levelező tagozatok is kínálnak valami­féle lehetőséget. Mi lesz a gyerekekkel? Azokkal a jó tanulók­kal és gyengébb képességű társaikkal, akik kü­lönféle okok miatt mindenütt kiesnek a lét­számból? A csendes családi, egyéni tragédiák az évek múltával egyre hangosabbá és társa­dalmi méretűvé válhatnak. - kulich - * ' SI ü§| Z'-'l fi| 'H ..Ha -H I IS Is® Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja Ablak - Székely­udvarhelyről Annyiszor elmondták már, las­san közhellyé válik, hogy a ma­gyarság oszthatatlan, a magyar irodalom egyetemes: minden tö­rekvés, amely az elmúlt évtize­dekben államhatárok trianoni bárdjával, vagy politikai kire­­kesztősdivel igyekezett feldara­bolni nemzetünket - sanda bal­káni tempó. Volt... Ez azonban csak az érem egyik oldala. Hiszen ikertestvérek a Kárpát­medencében fel-fellángoló, füs­tös vátrák, a hatalmi nacionaliz­musok is, bárha - természetük szerint - egymás nemzetei ellen keltenek is gyűlöletet. Oszthatat­lan a szabadelvűség is, amely a „modern humanista erkölcs” ta­laján állva valóságos, tehát nem­zeti értékeket is támogat, nem játszva ki őket egymással szem­ben. Pro tertio: észre kell vennünk, hogy a nemzeti és az ideológiai­politikai érdekközösségeken túl, jelen van Kele-Közép-Európá­­ban a nemzeti kisebbségek ha­sonló érdekközössége is. A Székelyudvarhelyen megje­lenő Ablak című folyóirat első két száma, a szemle irigylésre méltóan tiszta morális alapállása ezt a kisebbségi érdekközösséget képviseli. A Már­­a Sándor fiatal erdélyi székely költő szerkeszté­sében napvilágra kerülő Ablak egy-egy száma térségünk egy-egy minoritását mutatja be, hiteles tájékoztató információk közlésé­vel, az állásfoglalások mérték­tartó - a tények mögé sorolt - fel­mutatásával és irodalmi szemel­vényekkel. Eleddig - 1990-ben - két szá­mot produkált a szerkesztőség. Beköszöntő numerusukban tel­jes terjedelmében köztik az „al­kotmányok alkotmányát”, azaz az ENSZ Emberi Jogok Egyete­mes Nyilatkozatát, majd több ol­dalon keresztül foglalkoznak - nyilván egy évvel korábbi politi­kai aspektusból - Litvánai és a litvánság helyzetével az úgyneve­zett Szovjetunióban. Megragadó a publikált irodalmi anyag, töb­bek között Justinas Marcinkevi­­cius, Alfonsas Maldonis és Algi­­mantas Baltakis versei, Mykolas Sluckis és Eduardas Miezelaitis kisprózája. (A lapszám befejező oldalain a folyóirat köré gyűlt er­délyi műhely alkotóinak írásait hozzák.) Balla Gyula gyűjtötte össze a második szám anyagát a kárpát­aljai magyarság életéből, törté­nelméből, irodalmából. Szerzői Vári Fábián László, Horváth Sándor, Finta Éva, Penckófer Já­nos, Keresztyén Balázs és má­sok. A folyóiratot angol és román nyelvű rezümé teszi teljessé. „Mint ahogy semmi sem csak önmagáért való, úgy a kis népek, nemzetiségek és népcsoportok kultúrája is túllépi saját etnikai határait - írja a főszerkesztő be­köszöntőjében -, és e kisugárzás révén Egyetemes kultúránk ki­egészítőjévé válik, a közös tarto­zással erősítve, és másságával szí­nessé, változatosabbá téve azt.” Majla Sándor „imidzse” - akik a március 15-i ünnepségen hallot­ták, látták át verset olvasni a szé­kesfehérvári fekvő katonánál, azok megerősíthetik - európai: egy John Lennon a székelyföld­ről... Ugyanilyen európaiak tö­rekvései is, hiszen - mint e sorok írója hallhatta tőle - kéthavonta megjelenő folyóiratában szer­kesztőtársaival együtt tervbe vet­ték a térség legkülönbözőbb nemzeti kisebbségeinek, szlová­koknak, szerbeknek, cigányok­nak a bemutatását, tárgyszerűen, ám mindenütt a „minoritásban­­lét” szemszögéből. A recenzens információi sze­rint a költő néhány példányt itt hagyott a Püski könyvesbolt­ban... H. I. 5. OLDAL

Next