Fejér Megyei Hírlap, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

Szeptemberben jönnek az üzletek? Úgy látjuk, hogy a székesfehérvári (város )tervezők szépeket álmodnak, és készek arra, hogy jól megfogalmazott tervekkel álljanak elő — hangsúlyozta Donald Simon polgármester, a 7 tagú chorney-beli delegáció vezetője. Döbrentey Gyula székesfehérvári alpolgármester pedig arról a három projektről beszélt tegnap a városházán, amelyeket az angol testvérvárossal közösen folytatnak. Ezek: a Sóstó rehabilitációja, a levegőtisztaság mérési rendszer létrehozása és az inkubátorház. Tapasztalataik révén mindháromban komoly segítséget adtak adnak az angolok. Akárcsak a most induló, szociológiai témájú negyedikben. Ennek célja, hogy az önkormányzat fejlesztési programjaihoz információkat szolgáltasson. Kezdetben az Öreghegyen végeznek adat-és véleménygyűjtést, egyebek mellett a lakók és a vállalkozók körében. A Sóstó „rekultivációjának” tanulmányterve egyébként angol közreműködéssel elkészült. Következhetnek a kiviteli tervek, a részletes rendezési elképzelések. Az előbbieken túl a kapcsolatok széleskörűek: a chorley-beli táncosok itteni szereplését viszonozva az Ikarus táncegyüttes szeptemberben Angliába utazik. Diákok részére környezetvédelmi tábort szerveztek, és megemlíthető, hogy Chorley-ból 800 kilónyi könyv érkezett az angolok és nyelvük jobb megismeréséhez. A másik alpolgármester, Kovács Lajos István az üzletemberek találkozóját vélte a legígéretesebbnek. Szeptemberben Chorley-ból és környékéről érkeznek vállalkozók Fehérvárra. Kifejezetten érdeklődik az itteni lehetőségek iránt egy gumigyártással foglalkozó cég, egy szórakoztató eletronikai és egy mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalat. Miután Chorley is ipari város, a kölcsönös üzleti kapcsolatok szélesíthetők, ennek kézenfekvő formái a vegyesvállalatok lehetnek. (SZ.Z.) 1993. AUGUSZTUS 25. SZERDA GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Valami bűzlik Nádasdladányban A szúrós, sajátosan kesernyés szag nem csupán Nádasdladány és a szomszédos Sárkeszi lakóinak orrát facsarja szörnyen, de a légvonalban jó 12-13 kilométerre eső Fehérvár nyugati pereméig is elterjeng, ha olyan a széljárás. Az emberek csak egykedvűen legyintenek az évek óta tartó természeti csapásra: már megint belobbant Nádasdladányon a tőzeg. Hiszen, hiába is panaszkodnak minden szóbajöhető fórumon, megszokhatták, a bajra nincs mentség. Szagolhatjuk, amíg a felszín alatti tűzvész magától ki nem alszik valamikor, valami csoda folytán. A nyári forróság szemlátomást kedvez a földalatti tűznek. Akárcsak tavaly, idén is augusztusban panaszkodnak a legtöbben a már-már elviselhetetlen bűz miatt. Miként a felvételen is látható, valóságos füstfellegek gomolyognak elő a föld alól, mintha tűzhányó akarna kitörni a ladányi lápos reteken. Mint Kovács Árpád, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség nemrégiben kinevezett igazgatója elmondta, valójában azt sem tudni, mekkora a baj, mekkora területen, és milyen mélyen ég a tőzeg? Ám gyanítható, az évek során igen elharapódzott a tűz. Éppen itt az ideje, hogy megfékezzék végre. Ennek érdekében hamarosan repülőgépes hőtérképezést végeznek a térségben, és azt is vizsgálják majd, mitől gyulladt be a tőzeg, kit, és milyen mértékben terhel(het) a felelőség? Persze, az eddig érthetetlen okból elmaradt alapos feltárás csupán a végleges megoldás első, ráadásul könnyebbik lépése. Az igazán nagy kérdés, honnan, és miből fedezhetnék az oltás (melyhez a terület elárasztása látszik a legbiztosabb megoldásnak) várhatóan igen tetemes költségeit. Az igazgató bizakodik a partnerek, nem utolsósorban a környezetvédelmi tárca kedvező hozzállásában, elvégre mégsem lehet ölhetett kézzel üldögélni, a végtelenségig... P.E. Napenergia világkiállítást rendeztek Budapesten, a műszaki egyetemen a Nemzetközi Napenergia Társaság kongresszusa idején, amit szintén a magyar fővárosban tartanak Elegendő hús kapható Elegendő hús kapható az üzletekben, igaz, a korábbi áraknál drágábban — nyilatkozta kedden Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal helyettes vezetője. A piaci folyamatok napi szabályozása nem tartozik az államigazgatási feladatok közé, ezért a minisztérium közvetlenül nem tud felelősséget vállalni a hús árának mozgásáért. Tájékoztatott arról is, hogy a részpiaci szabályozás alternatíváin jelenleg dolgoznak a tárca szakértői, és várhatóan több javaslat közül választják majd ki a megfelelőt. A döntést a garantált árral együtt október elején hirdetik ki. (MTI) Grazi Nemzetközi Őszi Vásár Az idén október 2-a és 10-e között rendezik meg a hagyományos Grazi Nemzetközi Őszi Vásárt immár 117. alkalommal. Több mint 40 országból 1200 kiállítóra számítanak, mintegy 2000 cég képviseletében. Az érdeklődőket nemcsak a bemutatott termékek, hanem különböző rendezvények is várják, így például sor kerül gasztronómiai tanácskozásra, lesz egy új szakkiállítás, amelynek témája „A nő”. Fogy a szakember, több az illegális munkás (Folytatás az 1. oldalról) mennyiben kapcsolódik a magyar építőipar védelméhez? — Annyiban, hogy az osztrák kormányhoz hasonlóan a mi kormányunk is adja meg azt a segítséget, amellyel előre lendülhet ez a fontos ágazat. Ez többek között oly módon történhet, hogy az állami beruházásoknál ne tegye lehetővé nemzetközi pályázatok kiírását. Erre csak akkor lehetne módot adni, ha ez kölcsönösségi alapon menne, vagyis kormánygaranciát kaphatnánk arra, hogy azokban az országokban, amelyekből cégek pályáznak magyar építkezésekre, mi is pályázhassunk ottani munkák elvégzésére. Egyelőre ilyen megegyezések és kormánygaranciák nincsenek. Ugyanakkor az utóbbi időben előfordult, hogy külföldi cégek pályáztak és nyertek el jelentős munkákat. Ez az egész problémakör összefügg a munkanélküliséggel — szól közbe Koji László. A nyolcvanas évek óta évente mintegy 10 ezer ember hagyta el az építőipart, a létszám az utóbbi években még erősebben csökkent, mi 180 ezer embert tartunk számon, ám ebből hozzávetőleg 60 ezer a munkanélküli. Ugyanakkor — tekintettel, hogy engedélyhez kötött a külföldi munkavállalók foglalkoztatása — csak Budapesten 20 ezer engedélyt adnak ki az illetékes szervek. Ezen kívül még 20 ezerre tehető azoknak a külföldi építőmunkásoknak a száma, akik feketén dolgoznak. — Arról beszéltünk, hogy a liberalizáció és a magyar ipar, nevezetesen az építőipar védelme nem járják ki egymást. Mégis mintha erről lenne szó. Nos, eddig arról beszéltünk, hogy a közpénzekből, az állampolgárok adójából finanszírozott beruházásokkal, hogyan támogassa a kormány a hazai építőipart. Természetesen más a helyzet a magán és külföldi cégek által finanszírozott építkezések esetében. Magától értetődő, hogy ezek a munkát annak adják, akinek akarják. A külföldi vállalkozóknál azt a feltételt következetesen szükséges szem előtt tartani, hogy a vállalkozás értékének 40 százaléka a hazai ipart illesse meg alvállalkozások formájában. A külföldi tőkével működő építkezési vállalkozások száma ma már meghaladta az ötszázat. És — fűzi hozzá Koji László — megjelentek a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő építőipari cégek is. A külföldi tőkebefektetések pedig az ágazat alapítói vagyonából mintegy 12 százalékkal részesednek. Az építőipar fölöttébb tőkeerős ágazat. Nyugaton a pénzintézetek biztosítják a pénzügyi hátteret. Nem lenne-e előnyösebb, ha itthon is a bankok által nyújtott vállalkozói tőkével számolhatna az iparág? — Kétségtelen, hogy ha saját pénzből fedezhetnénk az építkezések költségeit, akkor mintegy 25-30 százalékos megtakarítást érhetnénk el. Ma ugyanis a külföldi működő tőke gyakorlatilag négyszeres haszonra tesz szert: a behozott tőke után kamatot kap, miután ő a finanszírozó fővállalkozó, nem versenyez, annyit kér, amennyit akar; ugyanakkor az alvállalkozókat keményen versenyezteti, ezzel leszorítja az árakat és végül, amikor a munka elkészül, a minőségi kifogásokkal élve húzza az időt és nem fizet. — A közvéleményben él még a magyar építőipart lekicsinylő felfogás. Nem magyarázza-e, hogy a külföldi vállalkozót részesítik előnyben? — Sajnos, mi magyarok hajlamosak vagyunk saját értékeinket, teljesítményünket alábecsülni, ám, aki a tényeket és nem az előítéleteket veszi számításba, jól látja, hogy a magyar építőipar európai nívón teljesít. Már jó tíz év óta az iparág versenyhelyzetben van, és ennek köszönhetően mára egy új építőipar született, amely versenyképes és jó referencia-munkákkal rendelkezik. Takács Ilona A vendégek tovább maradnak A statisztikai adatok szerint a megyében június 30-án — a 20 férőhelynél nagyobb szervezeteknél és az 50 férőhely feletti kempingek üzemeltetésében — több mint tízezer kereskedelmi szálláshely állt az idegenforgalom rendelkezésére. A megfigyelt körbe 17 szálloda, 10 turistaszállás, 5 nyaralóház, 5 panzió, 12 kemping és a fizetővendéglátás 20 egysége tartozott. Ezen szálláshelyeken az első fél év folyamán harminckilencezer vendég fordult meg, 32 százalékuk — tizenkét és fél ezren — külföldi országokból érkezett. A külföldiek vendégforgalma a múlt év első feléhez képest több mint egyötödével csökkent, míg a belföldieké a tavalyinál kicsit több volt. A külföldiek átlagos itt-tartózkodási ideje 3,6 vendégéjszaka volt, és ez a múlt év hasonló időszakét kismértékben meghaladta. A fél év folyamán megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó külföldiek többsége a szállodai szolgáltatásokat vette igénybe. Különösen a két- és háromcsillagos szállodák forgalma volt jelentős. Népszerűségben ezeket megyénkben a kempingek követték. Az idelátogató külföldiek közül — az első fél évben — az idén is nagyszámban érkeztek Németországból és Ausztriából — e két helyről több mint hatezren jöttek — ám számuk az előző év hasonló időszakához képest több mint egyharmadával illetve egytizedével csökkent. Jelentősen visszaesett a Lengyelországból és a Szovjetunió utódállamaiból érkező vendégek száma, a múlt év első felének csupán egytizedét érte el. VILÁGGAZDASÁG Kétszáz parasztkommandó készül arra, hogy szeptember közepén ismét megkísérelje blokád alá venni Párizst. A „Falusi koordináció” nevű radikális parasztszervezet bejelentette, hogy a jövő hónap 15-én indítja akcióját, mert eddig nem vezetett eredményre a parasztszervezetek tiltakozása, és az Európai Közösség Franciaországban is alkalmazott közös agrárpolitkája következtében egyre több francia parasztcsalád kerül a tönk szélére. A radikális szervezet a múlt évben több ízben sikeresen állított fel úttorlaszokat francia nagyvárosok körül, Párizs blokádjával is megpróbálkoztak, de eredménytelenül. A világkereskedelem tavalyi árucsere értéke hét százalékkal növekedett — áll az IMF Washingtonban közzétett jelentésében. 1991-ben négy százalékos volt a növekedés, 1986-1990 között pedig évi átlagban 13,5 százalékos. Az IMF kereskedelemstatisztikai részlegének összegzése szerint a világexport tavaly 6,9 százalékkal, az import pedig 7,7 százalékkal növekedett. Fogy a szőlőfürt, csurran a must A napsütéses, forró agusztus utolján a korai érésű Irsai Olivér szedésével kezdődött el a szüret a Hungarovin Rt. Etyeki Szőlőgazdaságában. Negyvenhat hektárról szüretelik a gazdaságban ezt a fajtát, s amint azt Zólyomi Sándor igazgatótól megtudtuk, közepes, vagy inkább annál kicsivel jobb—magas cukorfokú — termés ígérkezik. A gazdaság összesen 1040 hektáron termel szőlőt, s úgy becsülik: 8,5-9 tonnát szüretelnek majd hektáronként. Ha az időjárás engedi — úgy tervezik — október közepére végeznek a szürettel Etyeken. „Bár nem bánnánk, ha az eső miatt kényszerpihenőt kellene tartani — akár egy hétig is” — jegyezte meg Zólyomi Sándor. Mert hát a szőlőnek is nagyon elkelne az eső, kevesebb lesz a termés, pusztulni fognak a tőkék, mint ahogy eddig is pusztult el közülük — mondja az igazgató. Ma kezdik a szüretet a Móri Állami Gazdaság Kertészeti Kft.-jében — mondta el kedden Hajdú Imre ügyvezető igazgató. Hatvan hektáron Csaba gyöngye és Irsai Olivér terem, ezekről a tőkékről szedik le a fürtöket legelőbb. S hogy mekkora termésre számítanak? Közepesre — hangzott a válasz, hektáronként hat tonna kerül a présbe. Ha ezzel a két fajtával végeztek a száz hektáron telepített rizlingszilváni, illetve saszla szedésével folytatják majd. A móri kertészeti kft.-nek egyébként — a 350 hektár gyümölcsös mellett — összesen 447 hektár szőlleje van. Október vége lesz, hogy végeznek a szürettel, legalábbis így tervezik. (b.k.l.)