Fejér Megyei Hírlap, 1993. november (49. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

1993. NOVEMBER 15. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL ­ KOMOLYAN KEZDETT AZ IDEI TÉL Bár az elmúlt hét végi hava­zás során Fejér megye egyes ré­szein, főként Cece és Sárbogárd térségében 25 centiméter hó is esett, mindez nem okozott jelen­tősebb fennakadást a közúti közlekedésben. A Székesfehér­vári Közúti Igazgatóság embe­rei szombat hajnalban 26 saját munkagéppel kezdték meg a hóeltakarítást, majd az intenzív havazás miatt grédereket és traktorokat is bevetettek, így 31- re bővült a géppark. Vasárnap hajnalig az időközben munkába állított 4 hóeke lényegében vala­mennyi megyei utat járhatóvá tette, sőt a délelőtti órákban a fő­­közlekedési utak fekete burko­­latúakká váltak. Szerencsére a havazás nem járt komolyabb légmozgással, így átfúvások még nem keletkeztek. Torlódás a havazás során csak a komo­lyabb emelkedőknél — így pél­dául Perkáta térségében — ala­kult ki. Vasárnap 26 munkagép dolgozott az alsóbbrendű utak tisztításán, melyek kezdetben latyakosak voltak, ám napköz­ben a hőmérséklet csökkent, fo­kozódott a síkosságveszély. A hóban szerencsére tömeges mé­retű elakadás nem történt, volt azonban több árokba borulás, ám Fejér megyében vasárnap délig mindössze négy súlyos és egy könnyű sérüléssel járó bal­eset történt. Az autóbuszforga­lom Székesfehérváron jelentő­sen lelassult, de hétvége lévén ez nem okozott gondot, a távol­sági és helyközi járatok némi késéssel közlekedtek, csupán Kecskemét és Szeged felől ké­sett a busz 20-25 percet. A vo­natközlekedésben sem történt fennakadás a havazás miatt, no­ha Nagykanizsa és Tapolca felől egy órát is késtek a vonatok. A Zágrábi expressz 6.22 helyett 7.50-kor ért Fehérvárra és csak 8 óra után indulhatott tovább. A hirtelen lesett nagymennyiségű havat a gyengébb faágak nem bírták, sok letörött, volt, ame­lyik megrongálta az elektromos vezetéket, bár, mint az ED­ÁSZ ügyeletese elmondta, a havazás miatt áramkimaradást nem ész­leletek Fejér megyében. Hibael­hárítóik is inkább a letört gal­­­lyak eltávolításával foglalkoz­tak. p.a. * Szombaton országszerte ne­hezen járhatóak voltak az utak az egyre erősödő havazás miatt. A déli állapotok szerint az or­szág déli részében már 15 centi­méter vastag volt a hóréteg, a középső vidékeken 6-7 centi­méter, de északon is elérte a 4-5 centimétert. Lassan haladtak a járművek Baranya és Csongrád útjain, kü­lönösen a 6-os úton Dunaújvá­ros térségében és a 62-es úton. Egy sáv volt járható a 63-as úton Szekszárdnál. Szabolcs, Hajdú- Bihar és Borsod megye útjai szombat délben még szárazak voltak. Bács-Kiskunban a sűrű hóe­sés miatt úgyszólván semmi lát­szata nem volt a megye közút­jain péntek délután óta megsza­kítás nélkül dolgozók munkájá­nak. Az utak havasak, jégbordásak voltak. A Közúti I­­gazgatóság sajátjain kívül bérelt gépekkel, tolólapokkal felsze­relt traktorokkal — együttesen 35 munkagéppel — sózta és tisztította az utakat, de gyakor­latilag a főútvonalak járhatóvá tételét is alig győzték. A jármű­vek legfeljebb 30-40 kilométe­res sebességgel tudtak közle­kedni, a látótávolság a ködszerű képződmény miatt helyenként 50-100 méter alatt volt. * A nemzetközi és távolsági vonatok csaknem egy órát kés­tek a déli­, délnyugati ország­részben és a Dunántúlon. Ba­ranya, Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megye térségében a hely­közi vonatok is késtek, általában 20-30 percet. Késtek a buszok is, sőt részle­ges járatkimaradásokra kellett számítania az utasoknak, a rend­kívüli havazás miatt ugyanis több autóbusz nem tudott végig­menni eredeti útvonalán. A me­redek, csúszós utakon helyen­ként 20 perces késéssel érkeztek meg a járatok úticéljukhoz. * Fennakadásokat okozott a rendkívüli hóesés a Ferihegyi repülőtér forgalmában is. A fo­lyamatos tisztítás ellenére a le­szállópálya csúszóssága miatt szombat délelőtt öt gép nem vál­lalkozott a landolásra és vissza­fordult Bécs, illetve Róma felé. Nem szállt le a Malév 531-es müncheni, az Aeroflot moszk­vai járata, a Lufthansa frankfur­ti, valamint a Malév római gépe és egy menetrend szerinti olasz kisgép. Arról, hogy a repülőgép személyzete vállalja-e a leszál­lást, vagy visszafordul, a gépre vonatkozó szabályok alapján dönt a kapitány. Az induló jára­tokat nem akadályozta a hóesés. * A szokásosnál lassabban, 10- 15 perces késéssel jutottak ki a segélyhívás helyszínére a men­tők — tájékoztatta az MTI-t szombaton kora este az Orszá­gos Mentőszolgálat ügyeletese. A késések ellenére azonban mindenkit el tudtak látni. A csú­szós utak miatt sok a koccanásos balesetből származó könnyű sé­rülés. A mentőautók — hason­lóan a többi gépjárműhöz — ne­hezen boldogultak a nem takarí­tott hegyi utakon, ezért az ilyen eseteknél nagyobb késedelemre kellett számítani. A helyzet Ba­ranyában volt a legsúlyosabb, ahol 30-40 centimétert is elérte a lehullott hó vastagsága. Az ügyeletes orvos elmond­ta: a mentőszolgálat­­ a sürgős esetek ellátása érdekében le­mondta azokat a megbízásokat, amikor a beteg szállítása elha­lasztható volt.­­ Vasárnap országszerte sehol sem volt fennakadás a közleke­désben, a főutak többnyire feke­ték, sónedvesek, csak helyen­ként voltak latyakosak. Az Útin­­form vasárnap délelőtti tájékoztatása szerint minden te­lepülést meg lehetett közelíteni. A hóeltakarító és szórógépek már az alsóbbrendű utakról ta­karították a havat. Az utakon öt­venedik órája csaknem 400 gép­pel folyamatosan dolgoztak a közúti igazgatóságok szakem­berei. * A MÁV főmenetirányítója arról tájékoztatott, hogy a vona­tok rendben közlekedtek, a bel­földi járatoknál azonban 10-25 perc késés még előfordult. A nemzetközi járatok annyit kés­tek, amennyi idővel később lép­ték át az országhatárt. * A Ferihegyi repülőtér normál üzemmenet szerint dolgozott, a szombaton leesett hó már nem akadályozta a gépek fel- illetve leszállását. *­­Vasárnap reggelre a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat Budapest területén megtisztítot­ta az összes főútvonalat. Szom­bat éjszaka folyamán a 200 fo­rinttal megemelt műszakbér ha­tására 800-an jelentkeztek hó­munkásnak, noha ennek a kétszeresére is szükség lett vol­na. Az FKFV 110 hóeltakarító gépével, illetve az alkalmi hó­munkások közreműködésével 1100 kilométernyi utat tisztított meg. Vasárnap reggel a vállalat 110 hóekéje már a mellékutak takarításán dolgozott.­­ A Határőrség Országos Pa­rancsnoksága tájékoztatása sze­rint a magyarországi határátke­lőhelyek közelében sehol nincs hóakadály, bár az utak helyen­ként, főleg a hegyes terepszaka­szokon, csúszósak. A személy­­forgalomban vasárnap délután­ra Szegednél megszűnt mind a ki- mind a belépő oldalon a vára­kozás, s a Záhonynál belépni szándékozóknak négy óra he­lyett már csak egyet kellett vár­niuk. A Tompánál érkezőknek három, Hercegszántónál pedig két órába telt a belépés. A teher­forgalomban Záhonynál van a legnagyobb torlódás, itt a Ma­gyarországra érkező kamionok­nak a vasárnap délelőtti 64 órá­val szemben délutánra már 72 ó­­rára nőtt a veszteglési ideje. A kilépés is 41 órát vesz igénybe. A nagylaki határátkelőhelynél 18, Gyulánál 10, Biharkeresz­­tesnél pedig 5 óra alatt lehet ki­felé átlépni a határt. Nem bírta a nagy mennyiségű hó súlyát és kidőlt egy fa a főváros XI. kereületében lévő Bartók Béla úton szombaton este. A fa a villamos elektromos vezetékeire zuhant, az elektromos hálózat azonnali áramtalanítása után a tűzoltók eltávolították a fát Jó gabona­­termés várható Jövőre akár 4,5 millió tonna étkezési búza is teremhet, ha kö­zepesen kedvező lesz az időjá­rás. Ez következtethető a me­gyei földművelésügyi hivatalok felméréseiből, miszerint az őszi kalászosok vetésterülete eléri az 1 millió 350 ezer hektárt, s ebből 1 millió hektáron őszi búza kel. Minderről a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára tájékoztatott. Raskó György elmondta még: a veté­sek állapota kitűnő, a kelési a­­rány is jó. A kedvező tendenciá­kat látszik erősíteni az a tény is, hogy a műtrágya-felhasználás az időarányos hányadot tekintve 50 százalékkal több, mint ta­valy. A hosszú távú vállalkozási kedv erősödését jelzi, hogy fel­lendült a mezőgazdasági gépek és berendezések vásárlása, pél­dául traktorból kétszer annyit adtak el, mint tavaly. A külföldi szakértők is kedvezően ítélik meg a magyar mezőgazdaság­ban mutatkozó tendenciákat. Ezt támasztja alá az EBRD nem­régiben adott hitele a magyar mezőgazdaságnak, továbbá az OECD szakértőinek kedvező a véleménye az ágazatról. Az erőművekhez csatolják a bányákat EGY IPARÁGGAL KEVESEBB? Mint arról hírt adtunk, a kor­mány múlt csütörtöki ülésén újabb — energetikai szén kiter­melésével foglalkozó — bá­nyák, valamint a térségükben ta­lálható hőerőművek szervezeti egyesítése mellett döntött. Az integrálással, amely az év elején vette kezdetét, vége sza­kad annak a korábban már több esetben meglehetősen nagy vi­hart kiváltó folytonos alkudo­zásnak, kötélhúzásnak, amely a bányavállalatok és a szén leg­főbb felhasználója, a Magyar Villamosipari Művek Rt. között folyt. Az intézkedés bizonyos ga­ranciát nyújt arra nézve, hogy az illető bányák nem lesznek kény­telenek csökkenteni illetve be­szüntetni a termelést. Ugyanak­kor a kabinet döntése értelmé­ben a bányászat, amely mostan­ra Magyarországon jószerével a már csak a szénkitermelésre korlátozódik, megszűnik önálló iparág lenni — kommentálta ér­deklődésünkre a kormány dön­tését Stuber György, a felszá­molás alatt álló Tatabányai Bá­nyák Vállalat mányi bányaüze­mének vezetője. A bányát, amely a vállalatnál egyedül termel szenet, a kor­mányülésről megjelent közle­mény szerint, a Vértes Erőmű Rt.-hez tartozó bánhidai erőmű­vel egyesítik. Az integráció bizonyosan más célt is szolgál. Ezzel kap­csolatban Stuber György el­mondta: a Vértes rt. többségi tulajdonosa a Magyar Villamos­ipari Művek Rt., a felszámolás alatt álló bányavállalat adóssá­gainak törlesztése céljából rész­vényeket ad át a hitelezőknek. Az integráció megvalósításá­ra Mány esetében áprilisig adott haladékot a kormány. Az, hogy az egyesítés ténylegesen milyen formában megy végbe, s milyen következményei lesznek, ezu­tán dől el. Az üzem vezetője szerint, ha a szénosztályozót és az előké­szítőt leválasztják, s nem viszik be a társaságba, akkor gondot o­­kozhat a feleslegbe kitermelt szén értékesítése. (b.k.l.) Pótolják a selejtezésre „érett” gépeket Többet költenek beruházásra Megállapítja a jelentés, hogy a beruházások 58,4 százalákát oldották meg saját erőből, amíg tavaly ez az arány 84 százalékos volt. A részletezésből az is érzé­kelhető, hogy a termelők a be­ruházásra szánt összegnek a 70 százalékát gépvásárlásra fordí­tották, tekintve, hogy a gép­technika jelentős része már se­lejtezésre „érett”. Az építés 1990-ben 211,5 milliót tett ki, i­­dén pedig 89,4 milliót, ami igen csekély a három évvel ezelőtti­hez képest. Az üzemek, a saját forráshoz viszonyítva, igen ke­vésnek ítélik meg az állami tá­mogatást. Az állami támogatás összege 1993-ban mindössze 3,4 millió volt, ami az 1990. évi 58,6 millióhoz mérve elenyésző tétel. Ha e tekintetben komoly elmozdulás lesz a jövőben, a ter­melők úgy gondolkodnak, hogy túlontúl nagy lemaradásuk még­sem lesz a korábbiakhoz mérve. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap iránt, rögzíti az operatív je­lentés, nagy az érdeklődés. Rö­vid időn belül 15 pályázatot to­vábbított a hivatal az Agrárfej­lesztési Bizottság titkárságához. A pályázók 45,2 millió forint visszatérítendő, kamatmentes támogatást igényelnek. A vál­lalkozók összesen 170,3 millió forint összegű beruházást ter­veznek megvalósítani. Az alap­tól pályázati úton nyert hitelből elsősorban a termelést segítő beruházásokat szorgalmazzák. A megkérdezett termelők zö­me várja a kormányzat további támogatási készségét, mivel az addig elért termesztéstechnikai­­technológiai szintet meg kellene őrizni, és ehhez évi 300-400 millió forint nem elég. (pdf) Kereskedők, vásározók figyelem! A Technika Háza, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány I . és a Lénia Reklám Stúdió ■ Karácsonyi vásárt rendez december 2-től 5-ig Székesfehérváron, a Technika Házában, és a házat körülvevő teraszon. A rendezők egyenként 5 m2-es árusító helyeket alakítanak ki az épületben, 6 m2-eseket a terasz fedett részén, melyeket négy napra, egységenként 16 000 forintos áron lehet kibérelni. Ugyanez a terasz szabad területén 13 000 forint A rendezők a fenti összeg ellenében gondoskodnak a karácsonyi vásár kellő hírveréséről, az éjszakai őrzésről, és színvonalas kísérő programokról. Érdeklődés, információ: Technika Háza, Székesfehérvár, Rákóczi út 25. Telefon: (22) 315-050. Helyfoglalás a jelentkezés sorrendjében! Felére csökken a kamatadó A tervek szerint a felére, az eddigi húszról 10 százalékra csökken a lakossági takarékbe­tétek kamatainak forrásadója — jelentette be Szabó Iván pénz­ügyminiszter szombaton Nyír­egyházán, a megalakulásának 5. évfordulóját ünneplő városi MDF szervezet fórumán. A tárca vezetője kiemelte: ez­zel az intézkedéssel nem csak a megtakarítási kedvet szeretnék növelni a lakosság körében. A pénzügyminiszter szerint a ka­matadó 50 százalékos csökke­nésének meg kell jelennie a hi­telkamatoknál is. Szabó Iván úgy vélte: jelentősen mérsék­lődhetnek a kölcsönök kamatai, s ez fokozhatja a vállalkozási, beruházási szándékot, amely a­­lapja a magyar gazdaság növe­kedési pályára történő állításá­nak. A nyíregyházi gazdaságpo­litikai fórumon a pénzügymi­niszter szólt az 1994-re tervezett költségvetési hiány finanszíro­zásáról is. Elmondta: a deficitet nem adónövelésből kívánják fe­dezni, hanem a gazdasági növe­kedésre alapoznak. Megtörik azt a tendenciát, amely az utóbbi évtizedben az egyre nagyobb a­­dók kivetésében nyilvánult meg. Határozott lépéseket tesz­nek az adócsökkentésre, hogy mozgásteret biztosítsanak a gazdaságnak. A társasági adó például 40 helyett, 36 százalé­kos lesz. A magyar nagybefek­tetők további adókedvezményt kapnak, és ösztönzik majd a nyereség visszaforgatását is a termelésbe. A kezdő vállalko­zók ugyancsak segítséget kap­hatnak beruházásaikhoz. Terve­zik azt is, hogy a munkahelyte­remtő vállalkozókat mentesítik a társadalombiztosítási­ járulék 70 százalékos megfizetésétől. Szabó Iván hozzátette: ezt a pénzt az állami adóalapból en­gedik el, tehát a társadalombiz­tosítás két alapja ezáltal nem lesz kevesebb. (MTI)

Next