Fejér Megyei Hírlap, 1993. november (49. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
1993. NOVEMBER 15. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL KOMOLYAN KEZDETT AZ IDEI TÉL Bár az elmúlt hét végi havazás során Fejér megye egyes részein, főként Cece és Sárbogárd térségében 25 centiméter hó is esett, mindez nem okozott jelentősebb fennakadást a közúti közlekedésben. A Székesfehérvári Közúti Igazgatóság emberei szombat hajnalban 26 saját munkagéppel kezdték meg a hóeltakarítást, majd az intenzív havazás miatt grédereket és traktorokat is bevetettek, így 31- re bővült a géppark. Vasárnap hajnalig az időközben munkába állított 4 hóeke lényegében valamennyi megyei utat járhatóvá tette, sőt a délelőtti órákban a főközlekedési utak fekete burkolatúakká váltak. Szerencsére a havazás nem járt komolyabb légmozgással, így átfúvások még nem keletkeztek. Torlódás a havazás során csak a komolyabb emelkedőknél — így például Perkáta térségében — alakult ki. Vasárnap 26 munkagép dolgozott az alsóbbrendű utak tisztításán, melyek kezdetben latyakosak voltak, ám napközben a hőmérséklet csökkent, fokozódott a síkosságveszély. A hóban szerencsére tömeges méretű elakadás nem történt, volt azonban több árokba borulás, ám Fejér megyében vasárnap délig mindössze négy súlyos és egy könnyű sérüléssel járó baleset történt. Az autóbuszforgalom Székesfehérváron jelentősen lelassult, de hétvége lévén ez nem okozott gondot, a távolsági és helyközi járatok némi késéssel közlekedtek, csupán Kecskemét és Szeged felől késett a busz 20-25 percet. A vonatközlekedésben sem történt fennakadás a havazás miatt, noha Nagykanizsa és Tapolca felől egy órát is késtek a vonatok. A Zágrábi expressz 6.22 helyett 7.50-kor ért Fehérvárra és csak 8 óra után indulhatott tovább. A hirtelen lesett nagymennyiségű havat a gyengébb faágak nem bírták, sok letörött, volt, amelyik megrongálta az elektromos vezetéket, bár, mint az EDÁSZ ügyeletese elmondta, a havazás miatt áramkimaradást nem észleletek Fejér megyében. Hibaelhárítóik is inkább a letört gallyak eltávolításával foglalkoztak. p.a. * Szombaton országszerte nehezen járhatóak voltak az utak az egyre erősödő havazás miatt. A déli állapotok szerint az ország déli részében már 15 centiméter vastag volt a hóréteg, a középső vidékeken 6-7 centiméter, de északon is elérte a 4-5 centimétert. Lassan haladtak a járművek Baranya és Csongrád útjain, különösen a 6-os úton Dunaújváros térségében és a 62-es úton. Egy sáv volt járható a 63-as úton Szekszárdnál. Szabolcs, Hajdú- Bihar és Borsod megye útjai szombat délben még szárazak voltak. Bács-Kiskunban a sűrű hóesés miatt úgyszólván semmi látszata nem volt a megye közútjain péntek délután óta megszakítás nélkül dolgozók munkájának. Az utak havasak, jégbordásak voltak. A Közúti Igazgatóság sajátjain kívül bérelt gépekkel, tolólapokkal felszerelt traktorokkal — együttesen 35 munkagéppel — sózta és tisztította az utakat, de gyakorlatilag a főútvonalak járhatóvá tételét is alig győzték. A járművek legfeljebb 30-40 kilométeres sebességgel tudtak közlekedni, a látótávolság a ködszerű képződmény miatt helyenként 50-100 méter alatt volt. * A nemzetközi és távolsági vonatok csaknem egy órát késtek a déli, délnyugati országrészben és a Dunántúlon. Baranya, Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megye térségében a helyközi vonatok is késtek, általában 20-30 percet. Késtek a buszok is, sőt részleges járatkimaradásokra kellett számítania az utasoknak, a rendkívüli havazás miatt ugyanis több autóbusz nem tudott végigmenni eredeti útvonalán. A meredek, csúszós utakon helyenként 20 perces késéssel érkeztek meg a járatok úticéljukhoz. * Fennakadásokat okozott a rendkívüli hóesés a Ferihegyi repülőtér forgalmában is. A folyamatos tisztítás ellenére a leszállópálya csúszóssága miatt szombat délelőtt öt gép nem vállalkozott a landolásra és visszafordult Bécs, illetve Róma felé. Nem szállt le a Malév 531-es müncheni, az Aeroflot moszkvai járata, a Lufthansa frankfurti, valamint a Malév római gépe és egy menetrend szerinti olasz kisgép. Arról, hogy a repülőgép személyzete vállalja-e a leszállást, vagy visszafordul, a gépre vonatkozó szabályok alapján dönt a kapitány. Az induló járatokat nem akadályozta a hóesés. * A szokásosnál lassabban, 10- 15 perces késéssel jutottak ki a segélyhívás helyszínére a mentők — tájékoztatta az MTI-t szombaton kora este az Országos Mentőszolgálat ügyeletese. A késések ellenére azonban mindenkit el tudtak látni. A csúszós utak miatt sok a koccanásos balesetből származó könnyű sérülés. A mentőautók — hasonlóan a többi gépjárműhöz — nehezen boldogultak a nem takarított hegyi utakon, ezért az ilyen eseteknél nagyobb késedelemre kellett számítani. A helyzet Baranyában volt a legsúlyosabb, ahol 30-40 centimétert is elérte a lehullott hó vastagsága. Az ügyeletes orvos elmondta: a mentőszolgálat a sürgős esetek ellátása érdekében lemondta azokat a megbízásokat, amikor a beteg szállítása elhalasztható volt. Vasárnap országszerte sehol sem volt fennakadás a közlekedésben, a főutak többnyire feketék, sónedvesek, csak helyenként voltak latyakosak. Az Útinform vasárnap délelőtti tájékoztatása szerint minden települést meg lehetett közelíteni. A hóeltakarító és szórógépek már az alsóbbrendű utakról takarították a havat. Az utakon ötvenedik órája csaknem 400 géppel folyamatosan dolgoztak a közúti igazgatóságok szakemberei. * A MÁV főmenetirányítója arról tájékoztatott, hogy a vonatok rendben közlekedtek, a belföldi járatoknál azonban 10-25 perc késés még előfordult. A nemzetközi járatok annyit késtek, amennyi idővel később lépték át az országhatárt. * A Ferihegyi repülőtér normál üzemmenet szerint dolgozott, a szombaton leesett hó már nem akadályozta a gépek fel- illetve leszállását. *Vasárnap reggelre a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat Budapest területén megtisztította az összes főútvonalat. Szombat éjszaka folyamán a 200 forinttal megemelt műszakbér hatására 800-an jelentkeztek hómunkásnak, noha ennek a kétszeresére is szükség lett volna. Az FKFV 110 hóeltakarító gépével, illetve az alkalmi hómunkások közreműködésével 1100 kilométernyi utat tisztított meg. Vasárnap reggel a vállalat 110 hóekéje már a mellékutak takarításán dolgozott. A Határőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatása szerint a magyarországi határátkelőhelyek közelében sehol nincs hóakadály, bár az utak helyenként, főleg a hegyes terepszakaszokon, csúszósak. A személyforgalomban vasárnap délutánra Szegednél megszűnt mind a ki- mind a belépő oldalon a várakozás, s a Záhonynál belépni szándékozóknak négy óra helyett már csak egyet kellett várniuk. A Tompánál érkezőknek három, Hercegszántónál pedig két órába telt a belépés. A teherforgalomban Záhonynál van a legnagyobb torlódás, itt a Magyarországra érkező kamionoknak a vasárnap délelőtti 64 órával szemben délutánra már 72 órára nőtt a veszteglési ideje. A kilépés is 41 órát vesz igénybe. A nagylaki határátkelőhelynél 18, Gyulánál 10, Biharkeresztesnél pedig 5 óra alatt lehet kifelé átlépni a határt. Nem bírta a nagy mennyiségű hó súlyát és kidőlt egy fa a főváros XI. kereületében lévő Bartók Béla úton szombaton este. A fa a villamos elektromos vezetékeire zuhant, az elektromos hálózat azonnali áramtalanítása után a tűzoltók eltávolították a fát Jó gabonatermés várható Jövőre akár 4,5 millió tonna étkezési búza is teremhet, ha közepesen kedvező lesz az időjárás. Ez következtethető a megyei földművelésügyi hivatalok felméréseiből, miszerint az őszi kalászosok vetésterülete eléri az 1 millió 350 ezer hektárt, s ebből 1 millió hektáron őszi búza kel. Minderről a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatott. Raskó György elmondta még: a vetések állapota kitűnő, a kelési arány is jó. A kedvező tendenciákat látszik erősíteni az a tény is, hogy a műtrágya-felhasználás az időarányos hányadot tekintve 50 százalékkal több, mint tavaly. A hosszú távú vállalkozási kedv erősödését jelzi, hogy fellendült a mezőgazdasági gépek és berendezések vásárlása, például traktorból kétszer annyit adtak el, mint tavaly. A külföldi szakértők is kedvezően ítélik meg a magyar mezőgazdaságban mutatkozó tendenciákat. Ezt támasztja alá az EBRD nemrégiben adott hitele a magyar mezőgazdaságnak, továbbá az OECD szakértőinek kedvező a véleménye az ágazatról. Az erőművekhez csatolják a bányákat EGY IPARÁGGAL KEVESEBB? Mint arról hírt adtunk, a kormány múlt csütörtöki ülésén újabb — energetikai szén kitermelésével foglalkozó — bányák, valamint a térségükben található hőerőművek szervezeti egyesítése mellett döntött. Az integrálással, amely az év elején vette kezdetét, vége szakad annak a korábban már több esetben meglehetősen nagy vihart kiváltó folytonos alkudozásnak, kötélhúzásnak, amely a bányavállalatok és a szén legfőbb felhasználója, a Magyar Villamosipari Művek Rt. között folyt. Az intézkedés bizonyos garanciát nyújt arra nézve, hogy az illető bányák nem lesznek kénytelenek csökkenteni illetve beszüntetni a termelést. Ugyanakkor a kabinet döntése értelmében a bányászat, amely mostanra Magyarországon jószerével a már csak a szénkitermelésre korlátozódik, megszűnik önálló iparág lenni — kommentálta érdeklődésünkre a kormány döntését Stuber György, a felszámolás alatt álló Tatabányai Bányák Vállalat mányi bányaüzemének vezetője. A bányát, amely a vállalatnál egyedül termel szenet, a kormányülésről megjelent közlemény szerint, a Vértes Erőmű Rt.-hez tartozó bánhidai erőművel egyesítik. Az integráció bizonyosan más célt is szolgál. Ezzel kapcsolatban Stuber György elmondta: a Vértes rt. többségi tulajdonosa a Magyar Villamosipari Művek Rt., a felszámolás alatt álló bányavállalat adósságainak törlesztése céljából részvényeket ad át a hitelezőknek. Az integráció megvalósítására Mány esetében áprilisig adott haladékot a kormány. Az, hogy az egyesítés ténylegesen milyen formában megy végbe, s milyen következményei lesznek, ezután dől el. Az üzem vezetője szerint, ha a szénosztályozót és az előkészítőt leválasztják, s nem viszik be a társaságba, akkor gondot okozhat a feleslegbe kitermelt szén értékesítése. (b.k.l.) Pótolják a selejtezésre „érett” gépeket Többet költenek beruházásra Megállapítja a jelentés, hogy a beruházások 58,4 százalákát oldották meg saját erőből, amíg tavaly ez az arány 84 százalékos volt. A részletezésből az is érzékelhető, hogy a termelők a beruházásra szánt összegnek a 70 százalékát gépvásárlásra fordították, tekintve, hogy a géptechnika jelentős része már selejtezésre „érett”. Az építés 1990-ben 211,5 milliót tett ki, idén pedig 89,4 milliót, ami igen csekély a három évvel ezelőttihez képest. Az üzemek, a saját forráshoz viszonyítva, igen kevésnek ítélik meg az állami támogatást. Az állami támogatás összege 1993-ban mindössze 3,4 millió volt, ami az 1990. évi 58,6 millióhoz mérve elenyésző tétel. Ha e tekintetben komoly elmozdulás lesz a jövőben, a termelők úgy gondolkodnak, hogy túlontúl nagy lemaradásuk mégsem lesz a korábbiakhoz mérve. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap iránt, rögzíti az operatív jelentés, nagy az érdeklődés. Rövid időn belül 15 pályázatot továbbított a hivatal az Agrárfejlesztési Bizottság titkárságához. A pályázók 45,2 millió forint visszatérítendő, kamatmentes támogatást igényelnek. A vállalkozók összesen 170,3 millió forint összegű beruházást terveznek megvalósítani. Az alaptól pályázati úton nyert hitelből elsősorban a termelést segítő beruházásokat szorgalmazzák. A megkérdezett termelők zöme várja a kormányzat további támogatási készségét, mivel az addig elért termesztéstechnikaitechnológiai szintet meg kellene őrizni, és ehhez évi 300-400 millió forint nem elég. (pdf) Kereskedők, vásározók figyelem! A Technika Háza, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány I . és a Lénia Reklám Stúdió ■ Karácsonyi vásárt rendez december 2-től 5-ig Székesfehérváron, a Technika Házában, és a házat körülvevő teraszon. A rendezők egyenként 5 m2-es árusító helyeket alakítanak ki az épületben, 6 m2-eseket a terasz fedett részén, melyeket négy napra, egységenként 16 000 forintos áron lehet kibérelni. Ugyanez a terasz szabad területén 13 000 forint A rendezők a fenti összeg ellenében gondoskodnak a karácsonyi vásár kellő hírveréséről, az éjszakai őrzésről, és színvonalas kísérő programokról. Érdeklődés, információ: Technika Háza, Székesfehérvár, Rákóczi út 25. Telefon: (22) 315-050. Helyfoglalás a jelentkezés sorrendjében! Felére csökken a kamatadó A tervek szerint a felére, az eddigi húszról 10 százalékra csökken a lakossági takarékbetétek kamatainak forrásadója — jelentette be Szabó Iván pénzügyminiszter szombaton Nyíregyházán, a megalakulásának 5. évfordulóját ünneplő városi MDF szervezet fórumán. A tárca vezetője kiemelte: ezzel az intézkedéssel nem csak a megtakarítási kedvet szeretnék növelni a lakosság körében. A pénzügyminiszter szerint a kamatadó 50 százalékos csökkenésének meg kell jelennie a hitelkamatoknál is. Szabó Iván úgy vélte: jelentősen mérséklődhetnek a kölcsönök kamatai, s ez fokozhatja a vállalkozási, beruházási szándékot, amely alapja a magyar gazdaság növekedési pályára történő állításának. A nyíregyházi gazdaságpolitikai fórumon a pénzügyminiszter szólt az 1994-re tervezett költségvetési hiány finanszírozásáról is. Elmondta: a deficitet nem adónövelésből kívánják fedezni, hanem a gazdasági növekedésre alapoznak. Megtörik azt a tendenciát, amely az utóbbi évtizedben az egyre nagyobb adók kivetésében nyilvánult meg. Határozott lépéseket tesznek az adócsökkentésre, hogy mozgásteret biztosítsanak a gazdaságnak. A társasági adó például 40 helyett, 36 százalékos lesz. A magyar nagybefektetők további adókedvezményt kapnak, és ösztönzik majd a nyereség visszaforgatását is a termelésbe. A kezdő vállalkozók ugyancsak segítséget kaphatnak beruházásaikhoz. Tervezik azt is, hogy a munkahelyteremtő vállalkozókat mentesítik a társadalombiztosítási járulék 70 százalékos megfizetésétől. Szabó Iván hozzátette: ezt a pénzt az állami adóalapból engedik el, tehát a társadalombiztosítás két alapja ezáltal nem lesz kevesebb. (MTI)