Fejér Megyei Hírlap, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. JANUÁR 3. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Tejipari privatizáció Az újévben minden bizonnyal felgyorsul a tejipar prvatizációja, miután várhatóan januárban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtörténik a decentralizált üzemek érdesítése is — mondta el Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejtermelés és feldolgozás jövedelmezősége, a belföldi fogyasztás drasztikusan — másfél év alatt megközelítően a 60 százalékára — esett vissza, a keleteurópai piacok jelentős része elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi termékek. Mindezek hatására a tejfeldolgozási kapacitásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben várhatóan több üzem kényszerül majd a racionalizálásra. Várhatóan azok a cégek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek a nyugat-európaihoz hasonló minőségű terméket állítanak elő és megszervezik a termelési hátterét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán a Fejértej Rt.-nél történt meg a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció keretében több önálló üzemegységet is értékesítettek, aminek egy részét külföldi befektetők, ír, holland, francia, olasz és libanoni cégek vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befektetőkről kedvezőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek termékeiknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségességét is felismerte. A tárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképesség biztosítását tartja elsőrendűnek, ami a megfelelő tulajdonosi struktúrával biztosítható. A cégek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot minden vállalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban ennél is nagyobb. A tárca álláspontja szerint a megfelelő termelői érdekeltség, a vertikális tulajdonosi struktúra nagy mértékű biztosítéka lehet a működőképesség fenntartásának. Bár a fogyasztási szokások radikális megváltozásában a cégek nem bízhatnak, a minisztérium azonban a belső piac fokozottabb védelmével segíti majd az ágazat tevékenységét. Megegyezésre szólít az államtitkár Varga Tibornak, a vállalati munkástanács elnökének a hét végén telefaxon küldött levelében— amelyet az MTI-nek is eljuttattak — az érdekképviseletek vezetői által a közlekedési miniszternek címzett levelére válaszolva kifejelte: úgy értesült, hogy az érdekképviseletek követelései meghaladják az rt. által, a gazdálkodás veszélyeztetése nélkül vállalható mértéket. A jövő évi béremeléseknek az érdekképviseletek által elfogadhatónak ítélt 50 százalékos mértéke a nemzetgazdaság, az ágazat, és nem utolsósorban a vállalat helyzetében elképzelhetetlennek látszik. Az államtitkár arra is kitért, hogy a 13. havi bér kifizetését —aminek elmaradását jelölték a kilátásba helyezett sztrájk másik okaként — azért utasította el az rt vezetése, mert 1993. elején valamennyi, a vállalatnál működő érdekképviselet a 13. havi bér helyett a magasabb összegű béremelés mellett voksolt. Az Alba Volán RL-nél egyébként karácsony előtt már kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amihez a menetlevelek tanúsága szernt mindössze 29 autóbuszveető, a gárda 12 százaléka csatlakozott Miután az akkori demonstrációt követően sem sikerült a munkabeszüntetést kezdeményező érdekképviseleteknek megállapodásra jutniuk a cég vezetőivel, jelentették be január 4-ére a sztrájkot Terveikről munkásgyűlésen tájékoztatták azt a 35-40 dolgozót aki részt vett a fórumon. Az MTI székefehérvári tudósítója megkereste Reiter Mátyást, az Alba Volán Rt vezérigazgatóját, aki érdeklődésére elmondta, hogy amennyiben az érdekképviseletek ismét tárgyalásokat kezdeményeznek, a vállalat vezetése hajlandó az új esztendő első munkanapján ismét tárgyalóasztalhoz ülni. 1994-re egyébként évi 20 százalékos béremelést tervez a vállalat. Január elsejétől 15 százalékot kapnak kézhez a dolgozók, a többit pedig — amely a gazdasági eredményektől függően a tervezettnél magasabb mértékű is lehet — az év második felében. A mostanihoz hasonló viták elkerülése végett a vezérigazgató az évkezdő munkásgyűlésen magukat a dolgozókat kérdezi meg: 1994-ben magasabb összegű béremelést, vagy 13. havi fizetést akarnak-e kapni? Az elmúlt évben egyébként — közölte a vezérigazgató—a tervezett 18 százalék helyett átlagosan 29 százalékkal emelkedett dolgozóik bére, s novemben a vezetők kivételével a fizetésük 33 százalékának megfelelő jutalmat is kaptak. Mindezt az tette lehetővé, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen jobb eredményeket ért el a vállalat, s 1993-at várhatóan 25-30 millió forint nyereséggel zárja. A sztrájkot szervezők által kért 13. havi bér kifizetéséhez azonban önmagában 65 millió forintra lenne szükség. Ez meghaladná a vállalat gazdasági teherbírását, annál is inkább, mert a korábbi esztendők térzteként még mindig 300 millió forint adóssága van. Az rt. vezetősége a december 23-iki figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítása iránt kérelmet adott be a Munkaügyi Bírósághoz, mert álláspontja szerint a vállalati kollektív szerződésben szabályozott kérdések esetleges, vagy feltételezett megszegésével kapcsolatosan először a bírósághoz kell az érdekképviseleteknek fordulniuk, s csak annak döntését követően lehet sztrájkot szervezni. Az ügyben várhatóan 1994. január 3-án születik döntés. Rajkai Zsolt, a közlekedési tárca politikai államtitkára éppen ezért levelében arra is felhívta a sztrájkot hirdetők figyelmét, hogy minden további lépés előtt célszerű lenne megvárniuk a bírósági ítéletet. „Az idei év legalább olyan legyen, mint a tavalyi” A MÁV MÉRLEGE Megközelítően 16 milliárd forintos veszteséggel zárta az óévet a MÁV Rt. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére a társaság jelentős eredményeket is elkönyvelhetett 1993-ban — mondta el Sipos István, a Máv Rt. vezérigazgató-helyettese az MTI munkatársának. A legnagyobb eredmény vitathatatlanul a társaság működőképességének fenntartása volt, amit elsősorban a szállítások jelentős mértékű visszaesése veszélyeztetett. Egyfelől a hazai ipari és a mezőgazdasági termelők megrendeléseinek száma csappant meg, másfelől — s ez még érzékenyebben érintette a céget — a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt ENSZ embargó és ennek későbbi szigorítása fosztotta meg a legjövedelmezőbb tranzitszállításoktól a MÁV-ot, havonta megközelítően nyolcszázmillió forintos bevételkiesést okozva. A nehézségek ellenére a társaság az óévben számottevő műszaki fejlesztéseket hajtott végre: korszerűsítették a hegyeshalmi vonalat, új kocsikat rendeltek és állítottak üzembe, s megkezdték az elhasználódott személyszállító vagonok felújítását is. A hazai Intercity szerelvények már az európai követelménynek is megfelelnek, és jövőre munkába állhat az az Intercity motorvonat is, amelyet januárban bocsátanak próbaútjára. A jövő évi tervekről szólva Sipos István elmondta: ha feloldják az embargót, az újévben akár 5-6 millió tonnával is növekedhet az elszállított áru menynyisége, ami 1993-ban csak igen szerény nagyságú, 43 millió tonna volt. Amennyiben ez évben sem változik a helyzet, a társaság reméli, hogy a szállítási teljesítmények legalább az ideihez hasonló mértékben alakulnak majd. MEGŐRIZTÉK A FIZETŐKÉPESSÉGÜKET Évvégi számvetésre kértük Bori Sándort, Gárdony polgármesterét. A négy települést — Agárdot, Gárdonyt, Dinnyést és Zichyújfalut — magában foglaló önkormányzat legfontosabb eredményének a fizetőképesség megőrzését tartja a polgármester. Az önkormányzat egyetlen intézményénél sem kellett megszorítást alkalmazni, sőt — több más mellett — egy új gépkocsit is vásároltak az ügyeleti szolgálat részére. Agárdon két új orvosi rendelőt is kialakítottak. Több szervezeti átalakítás is történt: például önállóak lettek az óvodák, valamint egy vezető irányítása alá vonták a művelődési házakat. Valószínűleg mindenki számára kézzelfoghatóbb eredmény a helyi buszközlekedés megindítása — folytatta Bori Sándor. Lényeges előrelépés történt a közművesítés terén is: Gárdonyban 640 ingatlant kötöttek be a csatornahálózatba. Megoldódott Zichyújfalu teljes gázellátása is, ez mintegy 1100 embert érint. Dinnyésen öltözőt építtetett az önkormányzat. Kiparcelláztak itt nyolc házhelyet is, s területet vásároltak abból a célból, hogy új utcát nyissanak. A helyi járatú buszközlekedés megindulása tette szükségessé Agárdon az utcaszélesítést, s a polgármester szerint említést érdemel az ABC-áruház előtti park kialakítása, rendbetétele is. Egyébként Gárdony központjában is leburkoltak egy kisebb teret, s a katolikus temető bővítése céljából itt is területet vásárolt az önkormányzat. Végül, de nem utolsósorban hétmillió forinttal járultak hozzá a Velencei-tó vizének 1993- ban megkezdett mesterséges pótlásához. Az 1994-es tervek azonban már sokkalta visszafogottabbak — mondta el Bori Sándor. Mint ismeretes, az önkormányzatok 35 százalék helyett csupán 30 százalékát kapják vissza a településről befolyt személyi jövedelmadónak. Ez Gárdony esetében 8 millió forinttal kevesebb bevételt jelent. Az új évben három fontos cél köré csoportosíthatók az önkormányzat feladatai. Az első az agárdi általános iskola immáron tovább nem halasztható felújítása, bővítése, amely — áfával együtt—ötvenöt millió forintba kerül. Gárdonyban 360 további ingatlant kötnek be a csatornahálózatba. A telefonhálózat fejlesztése révén pedig jószerével megduplázódik az önkormányzat területén a telefonelőfizetők száma — mondotta el végezetül Bori Sándor, Gárdony polgármestere. (b.k.l.) A sár nem lehet akadály (Folytatás az I. oldalról) előző nap még békésen szendésétt álomba, egyáltalán nem gondolva arra, hogy alig serken fel hajnalban, máris megölik. Mindez történt az udvaron, ám a kolbászhús ledarálása, s töltése egy disznóólban folytatódott kisüsti pálinkák és vörösborok társaságában, de így is ízletesre sikerült, mivel a böllér nemigen ihat, amíg meg nem kóstolja produktumát, elég-e benne a só, a paprika, a fokhagyma, és megfelelő-e az egész massza konzisztenciája. Ezt persze egyszerűbben mondják, nem ilyen tudományosan Sárbogárdon, de, hogy értik az elkészítés módját, efelől nem hagytak kétséget. Amikor odaértünk nem sokkal dél után, már a zsírt sütötték lassú tűzön, a töpörtyűnek valót, készen volt a kolbász, a sonkák szépen „formázva” áztak a sós lében, csupán a disznósajt és a hurka töltése volt hátra. Győző, a fiú még arról is kérdezte apját, hány akáchasábot pakoljon a tűzre, hogy lassan piruljon a töpörtyű, s amíg Fülöp István az MDF-es kormányt szidalmazta viccek kíséretében, mindenre odafigyelt, még arra is, hogy megfelelő mennyiségű szódavíz kerüljön a fröccsös poharakba. A társaság egyetlen hölgytagja, Győző felesége forró kávét szervírozott, s figyelt a flaskák kiürülésére és az utántöltésre, kutya nézett nyugodtan, ahogy a disznótorban szokás, dr. Fülöp Gyula múzeumigazgató barátommal pedig—aki szíveskedett rokonaihoz elkísérni, délután fél kettőkor megittuk a búcsúkortyot, további jó munkát kívánva a háziaknak. Marasztalnak még, de annyira sután és dologtalanul állunk, szinte feltartva Fülöpéket, hogy mégis maradunk a távozásnál. Sárkeresztúron ismét megszomjazunk, s betérünk a helyi kocsmába, azzal bíztatva Géza barátunkat, a sofőrt, hogy ott mérik a környékben a legjobb kólát. G.G. VILÁGGAZDASÁG Szaúd-Arábia, amely a világ legnagyobb olajexportőre, a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt 20 százalékkal kénytelen volt mérsékelni 1994 évi költségvetését A költségvetés 42,7 milliárd dollár lesz és szakértők 1,2 milliárd dollár hiánnyal számolnak. Az 5 éves mélyponton álló olajár arra kényszerítette a szaúdi kabinetet, hogy mérsékelje kiadásait Hidak felépítését indítványozza egy japán szállítási vállalat, amely abban reménykedik, hogy idővel megoldódik Japán és Oroszország területi vitája és a két ország között elmélyülhetnek a kapcsolatok. Japán legészakibb szigetétől, Hokkaidótól vezetne az egyik, 43 kilométer hosszú híd Szahalin szigetére, onnan pedig egy másik, hét kilométeres híd az orosz távol-keleti kontinensre. A hidak lehetővé tennék a vasúti és a közúti forgalmat a két ország között, továbbá gázvezeték is átvezetne rajta, ami az elképzelés szerint a legfontosabb lenne a megtérülés szempontjából. Tízévi munkával 75 milliárd dollárból lenne megépíthető a két híd, ami ugyan óriási költséget jelent, de Japán hosszú távon is vevő lenne az orosz távolkeleten kitermelt földgázra. Földkimélés céljából azt javasolja egy japán kutatóintézet, hogy a partmenti vizekre építsék föl a jövő atomerőműveit A központi villamosenergetikai kutatóintézet szerint 500 ezer négyzetméternyi területet igényelne négy, 1100 megawatt összkapacitású erőműnek a felépítése és a földhiányban szenvedő szigetország jobban tenné, ha ezeket a nagyvárosok közelében, partmenti övezetekbe, ember alkotta szigetekre telepítené. Ibaraki kormányzóság környéke az első kiszemelt terület. Számítások szerint mindössze tíz százalékkal kerülne többe a tengeri erőművi terv kivitelezése, a sziget megépítése, annyira magasak a japán telekárak. A sziget különben nemcsak erőműnek adna helyet, de korszerű infrastruktúrával, többek között jachtkikötővel és halászati övezettel is rendelkezne. Velencei tó: esély a túlélésre 1994 január 1-jén 113 centiméter Az 1994 január 1-én mért 113 centiméteres vízszint éppen 12 centiméterrel magasabb az egy évvel ezelőttinél és több mint 40 centiméterrel több a tavalyi minimumnál. Ez Agárdnál augusztus 24- én-én 71 centiméter volt, ami egyben az elmúlt 40 éve minimuma is. A vízpótlás kezdetekor — július 8-án — a januárban mért 101 centis vízszint már 85-re apadt és a nyár legmelegebb napjai még hátra voltak, így látszólag hiába folyt a gájavíz a Velencei-tóba, az csupán a párolgás ellensúlyozására volt elegendő, ugyanis egy-egy forró nyári napon a tó vízfelületéről akár 1 centiméter víz is elpárolgott. Annak ellenére, hogy tavaly a vénasszonyok nyara is elég meleg volt, de már csapadékosabb időjárás kezdődött augusztustól. Abban a hónapban ugyanis 29 milliméter eső esett, a szeptemberi majdnem 60 milliméter további reményekre adott okot, ezt növelte az októberi, közel 100 milliméteres csapadék, hogy aztán novemberre 79,6 milliméter essék. Ebből 56 milliméter volt a hó. Szerencsés volt a tó szempontjából, hogy a korán leesett hó viszonylag gyorsan olvadt, úgyhogy a vízgyűjtő csatornák nem tudták elnyelni a csapadékvizet, és a tóba is jelentős mennyiség került. A tó vízgyűjtő területén egyébként tavaly 442 milliméter eső esett, ebből 331-et mértek Agárdon, a Gajából 3,5 millió köbméter jutott a tóba, idén, ha a kormány jóváhagyja, 100 millió forintért újabb 5 millió köbméter vízhez jut a tó, ami, ha kellő mennyiségű tavaszi esővel párosul, megmentheti a Velencei-tavat. p.a.