Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-10 / 186. szám
1994. AUGUSZTUS 10. SZERDA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Lombikboltak Kiscsékpusztán A gazdaság és az Állatorvostudományi Egyetem Üllői Kísérleti Intézete szakembereinek közös munkája révén megvalósult siker igen nagy előrelépésnek számít a hazai kutatási, fejlesztési munka terén, hiszen először születtek Magyarországon termelőüzemben, jó termelési háttérrel rendelkező szülőktől származó lombikborjak. Az elméleti és gyakorlati szakemberek együttműködésének köszönhetően a laboratóriumi eredményeket és tapasztalatokat sikeresen alkalmazták a termelésben — adja hírül Porray Mária genetikus szarvasmarhatenyésztési főágazatvezető kedden keltezett telefaxa. A genetikus állatorvos kollégája, dr Bartyik János társaságában fogad bennünket a gazdaság kiscsérpusztai tehenészeti telepén. Tőlük tudom meg, hogy valójában két kis bikaborjú születetett, valamint azt is, hogy a lombikborjú, mint olyan nem újdonság Magyarországon, hisz a módszert laboratóriumi körülmények közepette már alkalmazták. Az újdonság és a kétségtelenül — a hazai viszonyok között — egyedülálló abban rejlik, hogy üzemi viszonyok közepette most születtek az első lombikborjak. A megtermékenyítés és az egész eljárás a humán szakterülethez hasonló módon történik, ám állattani jelentősége mégis más. Mégpedig az, hogy szaporodásra már képtelen, ám igen magas genetikai értékekkel rendelkező anyaállat saját jó tulajdonságait adta tovább mesterségesen és mesterséges környezetben megtermékenyített utódainak. A módszer valójában azért korszakalkotó, mert segítségével lényegében szinte örökre megőrizhetők és átörökíthetők azok a kedvező tulajdonságok, melyekkel egy immáron szaporodásra képtelen szarvasmarha rendelkezik. p.a. Fotó: Gregority Antal Tizenkét (egymásra) dühös ember Rácalmás—Kulcs: váljunk? (Folytatás az 1. oldalról) addigi földműves—állattenyésztő—halász telepesek közösségében. Mintha csak a szociológiai múlt ismételte volna meg magát a „szétválás-összetartozás” kérdésében: a hétfő esti vitában többször és többféleképpen is felmerült az őslakosok és a telkesek közötti ellentét. Onnan kezdve, hogy mely utakon van szilárd burkolat, addig, hogy kinek az adóját lehetne és kellene megemelni a kulcsi fejlesztésekhez. A vitát vezető Tóth Andrásné óvónő először Schrick Istvánnak, Rácalmási Kulcs polgármesterének adta meg a szót. Schrick elmondta, mennyi utat, víz-, csatorna- és gázvezetéket építettek a két (közös) községben polgármestersége ideje alatt, azaz 1989-től napjainkig. Az önállóság, vagyis a különválás szószólói közül dr. Chekrát Kornél nyugdíjas állatorvos, Rácalmási Kulcs alpolgármestere azt a (költőinek bizonyult) kérdést tette föl elsőként, hogy a polgármester által említett, mintegy kétszázhetven millió forintos pályázaton megnyert beruházási öszszegből vajon mennyi jutott Kulcsnak? Ennél a pontnál a közönségből többen fölhördültek, mondván, hogy ezt az alpolgármesternek kellene a legjobban tudnia, hiszen ezért küldték az önkormányzatba őt a választók... Innen az egykor volt tanácstagi beszámolók színvonalára süllyedt az összejövetel — addig, hogy az elnöklő Tóth Andrásné férjének, Tóth Andrásnak adta meg a szót a kifogásolt vízvezetékügyekben, majd a telkesek a telepesekkel és viszont csaptak össze arra nézve, hogy a senki által sem ellenőrzött, ám a gyűlésen nagy bőséggel hangoztatott költségvetési számok vajh' melyiküknek kedveznek, melyik társaság tarthatja el a közös községet, illetve Kulcsot, ha az önálló lesz? Szót kért a vitában Miskolczi Miklós is, akinek Kulcson van üdülőtelke, s akit az elszakadásra törekvők polgármesterjelöltjüknek kértek fel — ezt Miskolczi a gyűlésen elmondott szavai szerint némi meglepetéssel vette tudomásul. Csak egyszerű polgárként szólalt fel. Elmondta, hogy a faluban biciklizve nem tapasztalja az utak feljavítására szánt pénzek valóságos befektetését. Ezután egy ismert nőgyógyász, dr. Győrik János kérte fel a kulcsi polgármesterjelöltet, valamint az eddigi közös községi alpolgármestert, hogy fejtsék ki politikai álláspontjukat — erre azonban nem került sor, mivelhogy „nem választási gyűlésre jöttünk össze”—mondta a levezető elnöknő. A további felszólalók sem tettek fel kérdéseket a szétválásra-összetartozásra vonatkozóan, csak a közös község tizenkét önkormányzati képviselőjét faggatták (volna) arról, hogy eddig miért nem tették meg Kulcsért azt, ami megtehető volt. Pontosabban az önkormányzat négy kulcsi tagja közül megjelent hármat kérdezték erről. Felszólalt a gyűlésen Ecsődi László szocialista párti parlamenti képviselő, a körzet megválasztott parlamentere, valamint Fáklya Csaba orvos is, az előző parlamenti ciklus szabaddemokrata körzeti képviselője is — ám egyikük sem foglalt állást arra nézve, hogy melyik megoldás: a szétválás vagy az együttmaradás lenne-e a jobb? Mint ahogy lapunk, s annak tudósítója sem foglalhat ebben állást, a szándékról augusztus 14-én népszavazás dönt. (Pekarek) Földgáz hajtja a jobbkormányos buszt A Debrecenben használt vegyes, földgáz-gázolaj üzemű, és dízelmotorokkal felszerelt buszokkal szemben a székesfehérvári gyárban nemrég elkészült mintadarabot tisztán földgáz hajtja. A pb-gáz és a földgáz nem ugyanaz — hangsúlyozza Tuba János, a gyár főkonstruktőre. A földgáz ugyanis könynyebb a levegőnél, üzemanyagként jobban porlasztható, és a pb-gázzal szemben 20 Celsius fokon 650 atmoszféra nyomásig „összesűríthető”. A 200- as típuscsalád elemeiből külön erre a célra összeszerelt, kis híján 12 méter hosszú városi busz hátuljában az amerikai, „Detroit" típusú 4 hengeres gázmotor tekintélyes, 275 lóerős teljesítményre képes. Működési elve hasonló a benzines Otto-motorokéhoz. Ebben is szikra gyújtja meg a porlasztóban összekeveredett gáz-levegő elegyet. Tuba János szerint korszerűbb és hatékonyabb, mint a vegyes üzemelésű buszok erőforrása. Az utóbbiakat tulajdonképpen dízelmotor hajtja, és az üzemanyagkeverékben mindössze 30-40 százalék a földgáz aránya, a többi gázolaj. Ez anynyit jelent, hogy a korom és károsanyag-kibocsátás nem szűnik meg teljesen. A fehérvári földgázos buszból azonban szilárd anyagok nem kerülnek a levegőbe, így jóval környezetkímélőbb. S hogy miért a jobb kormány? Azért, mert az új városi járművet elsősorban a délkelet-ázsiai piacokon kívánják bemutatni. Mégpedig azokban az országokban, amelyek földgázzal ugyan rendelkeznek, de kevés a kőolajuk. A mintadarab után pedig szeptember végére elkészül a második gázos busz is. Abba is amerikai, de Cummins típusú motort szerelnek. A 6 darab gáztartályt szintén az Egyesült Államokból szállították. Ezekben körülbelül 600 kilométerre elegendő földgáz fér el, körülbelül 200 bar-os (atmoszférás) nyomáson. A tartályokat a padló alatt alatt, keresztben helyezték el. Öt csúcstechnológiájú szonda figyeli, hogy nincs-e gázszivárgás. Adott esetben az elektronika figyelmeztetőjelet ad, s egy perc múlva leállítja a motort. A konstruktőrök szerint ez a gázüzem semmivel nem veszélyesebb, mint a benzines. Ráadásul megfelel az amerikai környezetvédelmi előírásoknak, az európaikat pedig jóval túlteljesíti. A fehérváriak nagyobb tartályok beszerelésével szeretnék elérni, hogy a busz egyszeri tankolással 1000-1100 kilométert tudjon megtenni. (A járművet ennek megfelelően alakították ki.) Jelenleg ugyanis mindössze két földgáztöltő-állomás működik hazánkban. Az egyik Debrecenben, a másik Óbudán. (sz.z.) A tűzoltást a hajnali eső is segítette Az egyelőre kiderítetlen okból keletkezett erdőtűz óriási rémületet keltett Kőhányás, Vérteskozma és Várgesztes lakóinak körében, s közülük aki csak tudott ment segíteni az oltást. A lángok tovaterjedését sikerült Csákvár határában megállítani, s ebben közreműködtek a helyi önkéntes tűzoltók, csakúgy mint, a bicskeiek. Ennek ellenére a csákvári polgármesteri hivatalban szünet nélkül csengtek a telefonok, az itt hétvégi házzal rendelkezők riadalommal érdeklődtek ingatlanaik sorsáról. Mihály János tűzoltó őrnagy, megyei parancsnokhelyettes elmondta, hogy az oltásban jól együttműködtek a fehérváriak a tolnai, veszprémi, budapesti és Peste megyei hivatásos tűzoltókkal , a honvédségtől és a rendőrségtől érkező segítséggel. A tűz terjedésének felderítésében nagy hasznát vették az Aerocaritas és a rendőrség helikopterének, amely információja alapján mindig a megfelelő helyre tudták átcsoportosítani az erőiket. A lángok megfékezését gyorsította, hogy a tűzoltóknak nem kellett a legközelebb, mintegy 8-10 kilométerre lévő tótól állandóan fordulni vízzel, mivel a Rescue Kft. 30 köbméteres tartálykocsijából is tudtak „tankolni”. Arról is tájékozatott, hogy a tűzoltóságnak felajánlotta segítségét egy baranyai cég, amely hőfelvételek készítésével foglalkozik, azonban ezt nem kellett végül igénybe venni. Bár a tűzben elhagyott lövedékek is robbantak, személyi sérülés nem történt, egy tűzoltót szállítottak kórházba füstmérgezés gyanújával, ám a megfigyelés után tegnap reggel már haza is engedték és újból szolgálatra jelentkezett. A tűz megfékezésébe még az ég is „besegített” a hajnalban hirtelen lezúduló esőben végül attól kellett tartani, hogy elsüllyednek a sárban a járművek. Mihály János tűzoltó őrnagy véleményét, mely szerint a helyszínen még napokig lehet számítani izzásra, a tegnap délelőtti események is igazolták. Ugyanis egy izzó telefonoszlop lángra is lobbant, és körülötte néhány négyzetméteren elhamvadtak a még éghető anyagok. A jelenségnek kedvez a megerősödő szél is. Egyébként az erdészet dolgozói — akik kivették részüket az oltásból is — továbbra is figyelőszolgálatot tartanak a területen. Právetz Antal a csákvári erdészet vezetője szerint a tegnap délelőtti bejárás, becslések alapján a céget eddigi legnagyobb kár érte, több mint 13 millió forint. Erdeikből 178 hektárnyi semmisült meg, köztük egy 41 hektáros fiatal fenyves, amely kitermelésére 30 év múlva került volna sor. Azonban az oltásnak köszönhetően mintegy háromszáz hektáros telepítés megmenekült a tűz pusztításától. Egyébként az erdészet dolgozóinak egyéves munkát ad majd a megperzselődött, égett és értékesíthetetlen fák kitermelése, a felszántás és az újratelepítés, amely újabb költségeket jelent. Egyébként a megsemmisült erdő húsz százaléka a tájvédelmi körzet része volt. Megerősítette az információt, miszerint az erdőben egy német család táborozott, akik személyes holmijaikat ki tudták menteni, de sátruk elégett. A biológus házaspár már tíz év óta az erdészet engedélyével töltött itt néhány hónapot, gyűjtéssel, kutatómunkával foglalkozva. Kovács László gánti polgármester nem is értette, miért érdemel szót, hogy az önkormányzat vacsorával és frissítővel gondoskodott az oltásba résztvevőkről, s ezt csekélységnek, a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hiszen az erdőben nem váltottak le senkit a tűzzel folytatott, az éjszakába nyúló küzdelem közben. A tűzoltók tegnap délután még kiszálltak a helyszínre és dolgoztak a füstölgő gócok megszüntetésén. M. L. Néhány napig még lehet rá számítani, hogy a fák tovább parázslanak, ezért a területet tovább figyelik Fotó: Pasi László VILÁGGAZDASÁG Bill Clinton amerikai elnök Jordánia adósságterhének könynyítésére hívta fel 13 hitelező ország vezetőit - jelentette a Reuter. Clinton levélben fordult a Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányokhoz, és kifejtette, hogy a Jordániának adandó gyors segítség létfontosságú demonstrációs eleme lenne a közel-keleti békefolyamat támogatásának. Mint írta: alapvető fontosságú, hogy Jordánia népe kézzelfogható módon érezze a béke előnyeit. Clinton — az AP-DJ jelentése szerint — már fel is kérte az amerikai kongresszust, hogy engedje el Jordánia 650 millió dolláros adósságát. Jordánia külföldi adósságállománya 6,5 milliárd dollár. Miközben a világ Ruanda menekültjeinek megsegítésére összpontosítja figyelmét, további 15 millió embert fenyeget éhínség Afrikában — hívta fel a figyelmet Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a vezérigazgatója. A UPI jelentése alapján Diouf elmondta, hogy elsősorban Etiópia, Eritrea, Kenya, Szomália és Szudán lakosai szorulnak sürgős nemzetközi segítségre, de a Szaharától délre fekvő más országokban sincs biztosítva a népélelmezés. A legtöbben Etiópiában várnak külföldi élelemre, 6,7 millióan. Szudánban 2,8 millió lakost fenyeget ínség, ám ez a lakosság 70 százaléka. • ki ,?.i isi, rprri • Erdőtüzek — veszélyeztetett villamos távvezetékek Az erdőtüzek és a tarlóégetések a villamos távvezetékek üzemét is veszélyeztetik. A felszálló meleg levegő és pernye ugyanis rövidzárlatot okozhat a távvezetéksodronyok között, ami kikapcsolja a vezetéket — tájékoztatta Benkó Balázs, a Magyar Villamos Művek Rt. illetékese kedden az MTI-t. Az MVM Rt. ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a meggondolatlan tűzgyújtók egy vagy akár több település, állattartó telep villamosenergia-ellátását is kockáztathatják. A tarlóégetések különösen a 20 kilovoltos vezetékek működésére veszélyesek, mivel ezek viszonylag alacsonyan vannak és kicsi a sodronyok közötti távolság is. Egy-egy községet pedig sok esetben egyetlen ilyen vezeték lát el energiával. A figyelmetlenség már kárt okozott a Szeged—Arad közötti távvezetékben, ami a dél-magyarországi fogyasztók egy részét látja el román import villamos energiával. A Csákvár környéki erdőtűz pedig csak azért nem okozott zárlatot a Duna menti Erőmű-Oroszlány távvezetéken, mert ezt — karbantartás miatt—üzemen kívül helyezték. (MTI) Jövőre lesz gáz Móron Fejér megye a korábban telepített gázvezetékek miatt (Budapest Zala, Dunaújváros Budapest) szerencsés helyzetben van a gerincvezetékek kiépítése szempontjából, ám tekintettel arra, hogy ezek a vezetékrendszerek a megye keleti részében húzódnak, a nyugati területek ellátásához viszont új gerincvezetéket kell építeni, ami a DDGÁZ Rt-nek 250 millió forintba kerül. Erről a még idén elkészülő gerincvezetékről tudják gázzal ellátni, szintén még az idei esztendőben Magyaralmást Mohát és Iszkaszentgyörgyöt. A térség kiemelkedő települése Mór városa jövőre kapcsolódik a hálózatba és valójában 1995-től a Vértes alján felgyulladhat a gázláng.