Fejér Megyei Hírlap, 1995. március (51. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. MÁRCIUS 1. SZERDA A pénz, vagy az ember? Nálunk mind a politikusok, mind az újságok sokszorta annyit foglal­koznak a pénzünk, mint a népünk sorsával. Azt hiszik, és azt igyekez­nek a közvéleménnyel elhitetni, hogy az emberek sorsa elsősorban a pénz jóságától függ. A valóságos összefüggés azonban éppen fordított. Ahol az emberek optimisták, ahol dolgozhatnak, ott a sorsuk jól alakul és ott aztán lesz jó pénz és mindenek­előtt jó gazdaság is. Nálunk vi­szont az a nézet uralkodik, hogy a jó pénz esetén az emberek jobban és többet dolgoznának, holott csak ott lehet jó a pénz, ahol az emberek eleve többet és jobban dolgoznak. A gazdaságpolitikára szakosodott közgazdászok, azaz a politikai ve­zetésünk által elismert szakmai elit tagjai azt hiszik, hogy szabályozóik segítségével ők irányítják a gazdaságot. A tények azonban azt mutatják, hogy a gazdaság spontán erői sokkal erősebbek, a demokráciában még inkább, mint a gazdaságirányító manipulátorok. Illusztrációként a nemzetközi tapasztalatokra szoktam hivatkozni: Olaszországban negyven év alatt 52, általában gyenge lábakon álló és korrupciótól sem mentes kormány volt. A líra mindig a leggyengébb valuták közé tartozott. Az infláció kétszeres volt a nyugat-európai át­lagnak. Az ország belső adóssága korábban elképzelhetetlen mértékűre duzzadt. Mi lett ennek negyven év után az eredménye? Az ország é­­szaki fele ma Európa egyik leggazdagabb területe, a déli pedig az Euró­pai Unió szegényei közé tartozik. A különbség nagyobb mint valaha, pedig a szegény dél többet kapott a gazdag északtól, mint az egész Nyu­­gat-Európa a Marshall-segély során. Spanyolországban a katalánok, Jugoszláviában a szlovének, a Szov­jetunión belül az észtek nem azért értek el az országuk átlagát kétszere­sen meghaladó eredményeket, mert jobb pénzük, nagyobb politikai be­folyásuk, karizmatikus vezetőik, esetleg jobb pénzügyminisztereik voltak, hanem azért, mert többet és jobban dolgoztak. Mi magyarok azért lehettünk a vidám barakk, mert népünk példás szorgalommal élt a túlmunkák, a másodfoglalkozások lehetőségeivel. Mindebből következik, hogy most sem azért élünk rosszul, mert rossz a pénzünk, nagy az adósságunk, hanem azért, mert a gazdaságpo­litika beszűkítette a munkalehetőségeket. Mivel ma közel másfél millió emberrel kevesebbnek van megfelelő munkaalkalma, mint hat évvel korábban, hiába volna kicsi az infláció, hiába nem kellene fizetni az a­­dósságok kamatai­t, szegények volnánk. Nem azzal kellene naponta foglalkoznunk, hogy lesz-e leértékelés és mekkora, hanem azzal, hogyan lehet gyorsan munkaalkalmat biztosíta­ni sok százezer embernek! Ha mi még nem is ébredünk a valóságra, a világ már ébredezik. Most jelent meg az ENSZ munkaügyi szervének, az ILO-nak a jelentése. Ennek két megállapítását idézem: Jelenleg a vi­lág munkaerőkapacitásának 30 százaléka munkanélküli, vagy csak részmunkaidőben foglalkoztatott. Ez példanélküli arány a '30-as évek óta. 820 millió embernek nincs, vagy csak részben van munkája. Ez ab­szolút számban — mivel megkétszereződött a munkaképes népesség — kétszerese annak, ami a '30-as évek nagy válságában volt. Beszélnek-e arról a gazdaságpolitikusaink, ír-e arról eleget a saj­tónk, hogy mit teszünk a munkanélküliség ellen? Aki véletlenül meg­említi, az is a beláthatatlan jövőbe helyezi a megoldást. Az ILO támadja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank egyoldalú monetá­ris politikáját, mivel azok nem szentelnek elég figyelmet a nagy és egy­re növekvő munkanélküliségnek. Nálunk hivatalosan csak dicsőíteni lehet e szervek munkáját. Elvárá­saikat gazdaságpolitikánk vitathatatlan sarkköveinek tartják. A közvé­lemény helyett ezekre hallgatnak, ezek kegyeit keresik. Mikor ismerik fel politikusaink, hogy a jelenkorban és a demokráciában nem külső, hanem a belső erőkre kell támaszkodni? Dr. Kopátsy Sándor Az Opel szentgotthárdi gyárában a benzintank beömlő nyílásá­hoz fémgyűrűt rögzítenek, így a statikus elektromos szikra által okozott hiba tel­jesen kizárható (felsőkép). A biztonsági légzsák elektromos csatlakozóját fokozott figyelemmel ellenőrzik, hogy maximálisan kizárják a hiba lehetőségét (alsó kép) GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Aki hamar belevágott, itt is nyert... Megszállott, de üzletember Ugye emlékszik a kedves olvasó arra az évekig tartó — néha bírósági perre menő — vitára, mely a biohumuszt e­­lőállító giliszták vásárlói, bankhitelezői és értékesítői kö­zött zajlott. Sokan pereskedtek, tönkrementek, reklamál­tak, volt azonban, aki ebből nem keveset profitált. Azon kevesek közé — akik nemcsak, hogy meggazdagodtak, hanem ma is „nagy tanárok” gi­lisztaügyben — tartozik a ma úr­­hidai lakosú Kárász István. A va­laha székesfehérvári illetőségű középkorú, negyvennnyolc éves férfi volt benzinkutas, majd a me­gyei vízműnél gépész, most pedig hat éve mezőgazdasági vállalko­zó. Amiért ő nem pereskedett, le­het, hogy egyéni szerencséje, vál­­lakozói „orra”, okossága és nem utolsó sorban munkabírása és megszállottsága, ahogy ehhez a kérdéshez hozzáállt. — Azért vettem Úrhidán házat, és költöztem ide, mert kertészked­ni akartam, ami egyfajta nyugodt lélektani háttérrel is együttjár. Azt tapasztaltam, hogy az általam ne­velt palánták nyár elején már kó­­kadoztak, amikor hallottam vala­kitől a biohumuszról. Teljesen au­todidakta módon kezdtem bele­vágni, gilisztákat vásároltam négyszázezer forintért, azaz négy­­százezer darabot, de nem gyorsan akartam meggazdagodni mint a többiek, akik a gyűrűsférget ad­ták-vették, hanem a biohumusz e­­lőállítása, és a virágföld értékesí­tése volt a célom... Ma három kupacot mutat ne­kem: biohumuszt, nádasdladányi tőzeget, és úgynevezett natúrföl­det, mely három elem összekeve­réséből származik az a virágföld, mely a velencei növényvédelmi és agrokémiai állomás analízise szerint abszolút alkalmas a forgal­mazásra. Parazitákat sem foglal magába a végtermék a megyei tisztiorvosi szolgálat elemzése a­­lapján. — Ez nekem sok százezer fo­rintomba került, és nem vettem föl egy fillér hitelt sem — mondja Kárász István — és hozzáteszi: csak 1,2 millió forintba került a fe­dett épületek sora, mellyel ma rendelkezik. Akkor tehát arról van szó, hogy ő kivárta a biohumusz konjuktú­­ráját, és nem gyorsan akart meg­gazdagodni mint sokan mások? Persze, ehhez kellett nem ke­vés alaptőke is, de hogy ez honnan származott, ahhoz semmi kö­zünk... Egy biztos, Kárász István ügyes ember, ismeri a piaci tör­vényeket is, hiszen virágföldjét, mely az Uniflóra fantázianévre hallgat, jóval olcsóbban kínálja, mint a viszonteladók általában. Sikereinek bizonyítéka, hogy saját biohumuszán termelt palán­ták adtak tavalyelőtt már 47 dekás kaliforniai óriás nevű piros papri­kát, melynek csodájára jártak Svájcból, Hollandiából és Auszt­riából is, mely országok nem elha­nyagolható kertészeti kultúrával rendelkeznek. — Akkor a giliszta még hálá­­sabb dolgozó, m­int a méh, mely u­­gyancsak szorgalmas, és nem kér béremelést?—kacérkodtam a hu­morral előző tanulmányaim bir­toklásaképp. — Igen, de ezek a férgek kettős hasznosításra is alkalmasak — mondta az úrhidai farmer. — Nyáron kezdem árusításukat hor­gászcsaliként Németországba és a hazai piacra, ugyancsak olcsób­ban mint a hagyományos horgász­boltokban. Tízmillióból nem hiá­nyozhat mondjuk kétszázezer da­rab, csak azért sem, mert állandó­an újra szaporodnak. — Mit mondjon erre az újságíró? Sajnos, nem nekem jutott eszembe. Gabnai Gábor Mától ismét érkezik olaj az Adrián Az Adria-vezetéken ismét (1991 óta először) kőolaj érke­zik Magyarországra március 1- jén 9 órakor. Az olaj a MOL Rt. csurgói szivattyúállomásán ke­resztül a százhalombattai fi­nomítóba kerül — tájékoztatta az MTI-t kedden Kolozár And­rea, a MOL Rt. ügyvezető igaz­gatója. Bihari Béla, a MOL Rt. siófo­ki állomásának képviselője, a kőolaj- és földgázszállítási üz­letág igazgatóhelyettese el­mondta, hogy várhatóan 22 ezer tonna olajat kap Százhalombat­ta. Ez a mennyiség annak az 50 ezer tonna afrikai kőolajnak a része, amely a jugoszláviai há­ború miatt még 1991-ben az olajvezetékben rekedt. A nyers­anyag szállítására a szerződést négy évvel ezelőtt még az OKGT és a horvát JANAF vál­lalat kötötte meg, de a jogutód­lás miatt az ásványkincs a MOL Rt.-t illeti meg. Bihari Béla el­mondta, hogy csupán technikai oka van annak, hogy nem a tel­jes 50 ezer tonna kőolaj, hanem annak csak fele érkezik meg. A fennmaradó kőolajmennyiséget a horvátországi szállítások ü­­temezésétől függően nyomják fel a vezetéken Százhalombattá­ra. Bihari Béla tájékoztatása szerint a négy éve vásárolt kőo­laj minőségi paramétereit köz­vetlenül a magyar határ előtt le­vő horvátországi Virjénél folya­matosan figyelik, és eddig nem észlelték a kőolaj minőségének romlását. Megcsapolják a Balatont Szakmai döntés az apasztásra A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai veze­tése tegnap úgy döntött, hogy március 1-jével megkez­dik az apasztó vízeresztést a Balatonból. A Székesfehér­vár központú intézmény Balaton-vízszabályozási rend­je előírja, hogy 100 centiméter fölött a „tócsapolásnak” meg kell történnie. Mától a Sió csatornába má­sodpercenként 30 köbméter vizet engednek át, ami megfelel azoknak a szakmai feltételek­nek, amit előír az üzemelési szabály. Ez mindig így történik, ha a vízmérce mutatója 100 centiméter fölé emelkedik. Ugyanis az ideális mércema­gasság 70 és 100 között lehetsé­ges. A kívülálló, aki az utóbbi években csak azt hallja, hogy mennyire kevés a víz a Balaton­ban, hogy a tó élővilága emiatt pusztul, megdöbben a hírre, s legelőbb azt kérdezi: hogyan lehetséges ez? A kérdésre válaszolva Antal Gábor hidrológus elmondta, i­­dőnként előfordul, hogy apasz­­tási eszközökhöz kell folya­modni, ha egy ilyen nagy víz­gyűjtő-rendszerben kissé na­gyobb mennyiségű csapadék érkezik, mint például most is. A hazai vízszabályozási kultúra része ez a megoldás, amit a vi­lágon mindenütt alkalmaznak a korszerű társadalmakban az e­­gyensúly megőrzésére, a víz­­gazdálkodás törvényeinek ele­get téve. De nem utolsó sorban, hangoztatta a szakember, a partvédőművek megóvása is szempont egy ilyen döntésnél, hiszen a Balaton óriási partsza­kaszainak gondozása, szakmai karbantartása is jelentős anyagi vonzattal bír. A Sió csatornát annak idején éppen azért építet­ték ki, hogy ezt a célt szolgálja. Kissé furának tűnik, hogy vizet küldünk a Dunába, de a jelen helyzetben is ez látszik a leg­jobb megoldásnak. Hogy mi történne, ha nem rendelkez­nénk egy ilyen, közép-európai mércével mérve is kiváló lehe­tőséggel, azt a hidrológus olva­sóink képzeletére bízza. Nem lehetetlen természetesen, hogy egyes partszakaszokon a Bala­ton visszafoglalna bizonyos te­rületeket, egy időre, és ezzel ne­héz helyzetbe kerülnének egyes üdülőövezetek is, ha a csapa­dékutánpótlás olyan bőséges volna, mint most februárban volt. A csapolás ideje a vízgyűj­tő utánpótlásától függ: a Kapo­son most zajló árhullám például ezekben a napokban várható, hogy eléri a Siót. A vízügy szá­mításai szerint áprilisig is el­tarthat a csapolás, mivel ez a művelet egyébként összefüg­gésben van a tavaszi angolna­halászattal is. (pdf) RÖVIDEN GRABOPLAST Tőzsdei gyorsjelentés a múlt évről Jelentősen növelte kelet­európai exportját tavaly a győri székhelyű Graboplast Textil- és Műbőrgyártó Rt. és leányvállalata, a Grabo­­text Kft. A múlt év végére másfélszeresére emelkedett a két cég adózás előtti nyere­sége, elérve a 398 millió fo­rintot — derül ki a Grabo­plast Rt.-nek a Budapesti Ér­téktőzsdéhez eljuttatott év végi gyorsjelentéséből. A Graboplast Rt. a múlt év első háromnegyedében már két­szer annyi árut adott el a ke­leti piacokon, mint a teljes előző évben. A negyedik ne­gyedévben 1,1 millió USA- dollár értékű árut exportált a cég Oroszországba. ISZKASZENTGYÖRGY Kertváros Fehérvár szomszédságában Iszkaszentgyörgy Önkor­mányzata és egy székesfe­hérvári vállalkozói csoport elkészítette a falu határában felépítendő kertváros kivite­li terveit, melyet március elején kiállításon mutatnak be az érdeklődőknek. TÁJÉKOZTATÓ Az MSZOSZ a rejtett gazdaságról A rejtett gazdaság bizo­nyos helyeken a munkavég­zés egyetlen lehetősége, másrészt sok ember számára a szürke-, illetve feketepiac­­ ad módot a normális szintű­nek tekinthető fogyasztás elérésére. Ezért le kell farag­ni az árnyékgazdaság azon részét, amelyben ügyeske­dő, vagy jogsértéshez közel­álló jövedelemszerzés fo­lyik. Mindezt Ékes Ildikó, a Szakszervezetek Gazdaság- és T­ársadalomkutató Intéze­tének megbízott igazgatója mondta a keddi sajtóérte­kezleten. A sajtótájékozta­tót abból az alkalomból tar­tották, hogy a Magyar Szak­­szervezetek Országos Szö­vetsége a közelgő III. kongresszusra készülve szakértői találkozón vitatta meg a rejtett gazdaság le­küzdésének módjait. GYŐR Energiaracionalizálás dán közreműködéssel A dán kormány támoga­tásával dán cégek készítet­tek tanulmánytervet Győr hulladékgazdálkodására és energiaracionalizálására. A dán-magyar környezetvé­delmi és energetikai együtt­működés eredményeit ösz­­szegző keddi sajtótájékozta­tón elhangzott: a közös munkához a Dán Környe­zetvédelmi Ügynökség és a magyar környezetvédelmi tárca is segítséget nyújtott. A dán szakemberek évi ötven­ezer tonna háztartási hulla­dék feldolgozására tettek beruházási javaslatot, az e­­nergiagazdálkodás területén pedig földgázzal üzemelő, kapcsolt hő- és villamos­­energia-termelés feltételei­nek megteremtését tartják a leggazdaságosabbnak.

Next