Fejér Megyei Hírlap, 1995. március (51. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
1995. MÁRCIUS 1. SZERDA A pénz, vagy az ember? Nálunk mind a politikusok, mind az újságok sokszorta annyit foglalkoznak a pénzünk, mint a népünk sorsával. Azt hiszik, és azt igyekeznek a közvéleménnyel elhitetni, hogy az emberek sorsa elsősorban a pénz jóságától függ. A valóságos összefüggés azonban éppen fordított. Ahol az emberek optimisták, ahol dolgozhatnak, ott a sorsuk jól alakul és ott aztán lesz jó pénz és mindenekelőtt jó gazdaság is. Nálunk viszont az a nézet uralkodik, hogy a jó pénz esetén az emberek jobban és többet dolgoznának, holott csak ott lehet jó a pénz, ahol az emberek eleve többet és jobban dolgoznak. A gazdaságpolitikára szakosodott közgazdászok, azaz a politikai vezetésünk által elismert szakmai elit tagjai azt hiszik, hogy szabályozóik segítségével ők irányítják a gazdaságot. A tények azonban azt mutatják, hogy a gazdaság spontán erői sokkal erősebbek, a demokráciában még inkább, mint a gazdaságirányító manipulátorok. Illusztrációként a nemzetközi tapasztalatokra szoktam hivatkozni: Olaszországban negyven év alatt 52, általában gyenge lábakon álló és korrupciótól sem mentes kormány volt. A líra mindig a leggyengébb valuták közé tartozott. Az infláció kétszeres volt a nyugat-európai átlagnak. Az ország belső adóssága korábban elképzelhetetlen mértékűre duzzadt. Mi lett ennek negyven év után az eredménye? Az ország északi fele ma Európa egyik leggazdagabb területe, a déli pedig az Európai Unió szegényei közé tartozik. A különbség nagyobb mint valaha, pedig a szegény dél többet kapott a gazdag északtól, mint az egész Nyugat-Európa a Marshall-segély során. Spanyolországban a katalánok, Jugoszláviában a szlovének, a Szovjetunión belül az észtek nem azért értek el az országuk átlagát kétszeresen meghaladó eredményeket, mert jobb pénzük, nagyobb politikai befolyásuk, karizmatikus vezetőik, esetleg jobb pénzügyminisztereik voltak, hanem azért, mert többet és jobban dolgoztak. Mi magyarok azért lehettünk a vidám barakk, mert népünk példás szorgalommal élt a túlmunkák, a másodfoglalkozások lehetőségeivel. Mindebből következik, hogy most sem azért élünk rosszul, mert rossz a pénzünk, nagy az adósságunk, hanem azért, mert a gazdaságpolitika beszűkítette a munkalehetőségeket. Mivel ma közel másfél millió emberrel kevesebbnek van megfelelő munkaalkalma, mint hat évvel korábban, hiába volna kicsi az infláció, hiába nem kellene fizetni az adósságok kamatait, szegények volnánk. Nem azzal kellene naponta foglalkoznunk, hogy lesz-e leértékelés és mekkora, hanem azzal, hogyan lehet gyorsan munkaalkalmat biztosítani sok százezer embernek! Ha mi még nem is ébredünk a valóságra, a világ már ébredezik. Most jelent meg az ENSZ munkaügyi szervének, az ILO-nak a jelentése. Ennek két megállapítását idézem: Jelenleg a világ munkaerőkapacitásának 30 százaléka munkanélküli, vagy csak részmunkaidőben foglalkoztatott. Ez példanélküli arány a '30-as évek óta. 820 millió embernek nincs, vagy csak részben van munkája. Ez abszolút számban — mivel megkétszereződött a munkaképes népesség — kétszerese annak, ami a '30-as évek nagy válságában volt. Beszélnek-e arról a gazdaságpolitikusaink, ír-e arról eleget a sajtónk, hogy mit teszünk a munkanélküliség ellen? Aki véletlenül megemlíti, az is a beláthatatlan jövőbe helyezi a megoldást. Az ILO támadja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank egyoldalú monetáris politikáját, mivel azok nem szentelnek elég figyelmet a nagy és egyre növekvő munkanélküliségnek. Nálunk hivatalosan csak dicsőíteni lehet e szervek munkáját. Elvárásaikat gazdaságpolitikánk vitathatatlan sarkköveinek tartják. A közvélemény helyett ezekre hallgatnak, ezek kegyeit keresik. Mikor ismerik fel politikusaink, hogy a jelenkorban és a demokráciában nem külső, hanem a belső erőkre kell támaszkodni? Dr. Kopátsy Sándor Az Opel szentgotthárdi gyárában a benzintank beömlő nyílásához fémgyűrűt rögzítenek, így a statikus elektromos szikra által okozott hiba teljesen kizárható (felsőkép). A biztonsági légzsák elektromos csatlakozóját fokozott figyelemmel ellenőrzik, hogy maximálisan kizárják a hiba lehetőségét (alsó kép) GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Aki hamar belevágott, itt is nyert... Megszállott, de üzletember Ugye emlékszik a kedves olvasó arra az évekig tartó — néha bírósági perre menő — vitára, mely a biohumuszt előállító giliszták vásárlói, bankhitelezői és értékesítői között zajlott. Sokan pereskedtek, tönkrementek, reklamáltak, volt azonban, aki ebből nem keveset profitált. Azon kevesek közé — akik nemcsak, hogy meggazdagodtak, hanem ma is „nagy tanárok” gilisztaügyben — tartozik a ma úrhidai lakosú Kárász István. A valaha székesfehérvári illetőségű középkorú, negyvennnyolc éves férfi volt benzinkutas, majd a megyei vízműnél gépész, most pedig hat éve mezőgazdasági vállalkozó. Amiért ő nem pereskedett, lehet, hogy egyéni szerencséje, vállakozói „orra”, okossága és nem utolsó sorban munkabírása és megszállottsága, ahogy ehhez a kérdéshez hozzáállt. — Azért vettem Úrhidán házat, és költöztem ide, mert kertészkedni akartam, ami egyfajta nyugodt lélektani háttérrel is együttjár. Azt tapasztaltam, hogy az általam nevelt palánták nyár elején már kókadoztak, amikor hallottam valakitől a biohumuszról. Teljesen autodidakta módon kezdtem belevágni, gilisztákat vásároltam négyszázezer forintért, azaz négyszázezer darabot, de nem gyorsan akartam meggazdagodni mint a többiek, akik a gyűrűsférget adták-vették, hanem a biohumusz előállítása, és a virágföld értékesítése volt a célom... Ma három kupacot mutat nekem: biohumuszt, nádasdladányi tőzeget, és úgynevezett natúrföldet, mely három elem összekeveréséből származik az a virágföld, mely a velencei növényvédelmi és agrokémiai állomás analízise szerint abszolút alkalmas a forgalmazásra. Parazitákat sem foglal magába a végtermék a megyei tisztiorvosi szolgálat elemzése alapján. — Ez nekem sok százezer forintomba került, és nem vettem föl egy fillér hitelt sem — mondja Kárász István — és hozzáteszi: csak 1,2 millió forintba került a fedett épületek sora, mellyel ma rendelkezik. Akkor tehát arról van szó, hogy ő kivárta a biohumusz konjuktúráját, és nem gyorsan akart meggazdagodni mint sokan mások? Persze, ehhez kellett nem kevés alaptőke is, de hogy ez honnan származott, ahhoz semmi közünk... Egy biztos, Kárász István ügyes ember, ismeri a piaci törvényeket is, hiszen virágföldjét, mely az Uniflóra fantázianévre hallgat, jóval olcsóbban kínálja, mint a viszonteladók általában. Sikereinek bizonyítéka, hogy saját biohumuszán termelt palánták adtak tavalyelőtt már 47 dekás kaliforniai óriás nevű piros paprikát, melynek csodájára jártak Svájcból, Hollandiából és Ausztriából is, mely országok nem elhanyagolható kertészeti kultúrával rendelkeznek. — Akkor a giliszta még hálásabb dolgozó, mint a méh, mely ugyancsak szorgalmas, és nem kér béremelést?—kacérkodtam a humorral előző tanulmányaim birtoklásaképp. — Igen, de ezek a férgek kettős hasznosításra is alkalmasak — mondta az úrhidai farmer. — Nyáron kezdem árusításukat horgászcsaliként Németországba és a hazai piacra, ugyancsak olcsóbban mint a hagyományos horgászboltokban. Tízmillióból nem hiányozhat mondjuk kétszázezer darab, csak azért sem, mert állandóan újra szaporodnak. — Mit mondjon erre az újságíró? Sajnos, nem nekem jutott eszembe. Gabnai Gábor Mától ismét érkezik olaj az Adrián Az Adria-vezetéken ismét (1991 óta először) kőolaj érkezik Magyarországra március 1- jén 9 órakor. Az olaj a MOL Rt. csurgói szivattyúállomásán keresztül a százhalombattai finomítóba kerül — tájékoztatta az MTI-t kedden Kolozár Andrea, a MOL Rt. ügyvezető igazgatója. Bihari Béla, a MOL Rt. siófoki állomásának képviselője, a kőolaj- és földgázszállítási üzletág igazgatóhelyettese elmondta, hogy várhatóan 22 ezer tonna olajat kap Százhalombatta. Ez a mennyiség annak az 50 ezer tonna afrikai kőolajnak a része, amely a jugoszláviai háború miatt még 1991-ben az olajvezetékben rekedt. A nyersanyag szállítására a szerződést négy évvel ezelőtt még az OKGT és a horvát JANAF vállalat kötötte meg, de a jogutódlás miatt az ásványkincs a MOL Rt.-t illeti meg. Bihari Béla elmondta, hogy csupán technikai oka van annak, hogy nem a teljes 50 ezer tonna kőolaj, hanem annak csak fele érkezik meg. A fennmaradó kőolajmennyiséget a horvátországi szállítások ütemezésétől függően nyomják fel a vezetéken Százhalombattára. Bihari Béla tájékoztatása szerint a négy éve vásárolt kőolaj minőségi paramétereit közvetlenül a magyar határ előtt levő horvátországi Virjénél folyamatosan figyelik, és eddig nem észlelték a kőolaj minőségének romlását. Megcsapolják a Balatont Szakmai döntés az apasztásra A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai vezetése tegnap úgy döntött, hogy március 1-jével megkezdik az apasztó vízeresztést a Balatonból. A Székesfehérvár központú intézmény Balaton-vízszabályozási rendje előírja, hogy 100 centiméter fölött a „tócsapolásnak” meg kell történnie. Mától a Sió csatornába másodpercenként 30 köbméter vizet engednek át, ami megfelel azoknak a szakmai feltételeknek, amit előír az üzemelési szabály. Ez mindig így történik, ha a vízmérce mutatója 100 centiméter fölé emelkedik. Ugyanis az ideális mércemagasság 70 és 100 között lehetséges. A kívülálló, aki az utóbbi években csak azt hallja, hogy mennyire kevés a víz a Balatonban, hogy a tó élővilága emiatt pusztul, megdöbben a hírre, s legelőbb azt kérdezi: hogyan lehetséges ez? A kérdésre válaszolva Antal Gábor hidrológus elmondta, időnként előfordul, hogy apasztási eszközökhöz kell folyamodni, ha egy ilyen nagy vízgyűjtő-rendszerben kissé nagyobb mennyiségű csapadék érkezik, mint például most is. A hazai vízszabályozási kultúra része ez a megoldás, amit a világon mindenütt alkalmaznak a korszerű társadalmakban az egyensúly megőrzésére, a vízgazdálkodás törvényeinek eleget téve. De nem utolsó sorban, hangoztatta a szakember, a partvédőművek megóvása is szempont egy ilyen döntésnél, hiszen a Balaton óriási partszakaszainak gondozása, szakmai karbantartása is jelentős anyagi vonzattal bír. A Sió csatornát annak idején éppen azért építették ki, hogy ezt a célt szolgálja. Kissé furának tűnik, hogy vizet küldünk a Dunába, de a jelen helyzetben is ez látszik a legjobb megoldásnak. Hogy mi történne, ha nem rendelkeznénk egy ilyen, közép-európai mércével mérve is kiváló lehetőséggel, azt a hidrológus olvasóink képzeletére bízza. Nem lehetetlen természetesen, hogy egyes partszakaszokon a Balaton visszafoglalna bizonyos területeket, egy időre, és ezzel nehéz helyzetbe kerülnének egyes üdülőövezetek is, ha a csapadékutánpótlás olyan bőséges volna, mint most februárban volt. A csapolás ideje a vízgyűjtő utánpótlásától függ: a Kaposon most zajló árhullám például ezekben a napokban várható, hogy eléri a Siót. A vízügy számításai szerint áprilisig is eltarthat a csapolás, mivel ez a művelet egyébként összefüggésben van a tavaszi angolnahalászattal is. (pdf) RÖVIDEN GRABOPLAST Tőzsdei gyorsjelentés a múlt évről Jelentősen növelte keleteurópai exportját tavaly a győri székhelyű Graboplast Textil- és Műbőrgyártó Rt. és leányvállalata, a Grabotext Kft. A múlt év végére másfélszeresére emelkedett a két cég adózás előtti nyeresége, elérve a 398 millió forintot — derül ki a Graboplast Rt.-nek a Budapesti Értéktőzsdéhez eljuttatott év végi gyorsjelentéséből. A Graboplast Rt. a múlt év első háromnegyedében már kétszer annyi árut adott el a keleti piacokon, mint a teljes előző évben. A negyedik negyedévben 1,1 millió USA- dollár értékű árut exportált a cég Oroszországba. ISZKASZENTGYÖRGY Kertváros Fehérvár szomszédságában Iszkaszentgyörgy Önkormányzata és egy székesfehérvári vállalkozói csoport elkészítette a falu határában felépítendő kertváros kiviteli terveit, melyet március elején kiállításon mutatnak be az érdeklődőknek. TÁJÉKOZTATÓ Az MSZOSZ a rejtett gazdaságról A rejtett gazdaság bizonyos helyeken a munkavégzés egyetlen lehetősége, másrészt sok ember számára a szürke-, illetve feketepiac ad módot a normális szintűnek tekinthető fogyasztás elérésére. Ezért le kell faragni az árnyékgazdaság azon részét, amelyben ügyeskedő, vagy jogsértéshez közelálló jövedelemszerzés folyik. Mindezt Ékes Ildikó, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének megbízott igazgatója mondta a keddi sajtóértekezleten. A sajtótájékoztatót abból az alkalomból tartották, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a közelgő III. kongresszusra készülve szakértői találkozón vitatta meg a rejtett gazdaság leküzdésének módjait. GYŐR Energiaracionalizálás dán közreműködéssel A dán kormány támogatásával dán cégek készítettek tanulmánytervet Győr hulladékgazdálkodására és energiaracionalizálására. A dán-magyar környezetvédelmi és energetikai együttműködés eredményeit öszszegző keddi sajtótájékoztatón elhangzott: a közös munkához a Dán Környezetvédelmi Ügynökség és a magyar környezetvédelmi tárca is segítséget nyújtott. A dán szakemberek évi ötvenezer tonna háztartási hulladék feldolgozására tettek beruházási javaslatot, az energiagazdálkodás területén pedig földgázzal üzemelő, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés feltételeinek megteremtését tartják a leggazdaságosabbnak.