Fejér Megyei Hírlap, 1997. április (53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

1997. április 1., KEDD KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A csatornázás a jövő fő feladata •Folytatás az 1. oldalról A perkátai önkormányzat so­kat költött az elmúlt években az iskolára is. Megoldották a tető szigetelését, felújították a vizes­blokkját és az elektromos rend­szerét. Csak e két utóbbi munka 4,4 millióba került. Büszkék ar­ra is, hogy az iskolában sikerült kialakítani egy 13 férőhelyes számítógéptermet, ez 2,5 millió forintba került. Az elmúlt évek krónikájában helye van az 50 férőhelyes óvo­da kialakításának, a telefonháló­zat tavalyi kiépítésének csak­úgy, mint a ravatalozó felújítá­sának, a katolikus templom fel­újításához adott egymillió és a református kápolna felújításá­hoz adott 750 ezer forintnak. A szennyvíztisztító műn kí­vül még egy nagy beruházás vár a községre. Perkáta és Adony között épül meg az a szemétlera­kó-telep, amely a környék 14 községének hulladékát fogadja majd be. A 22 hektáros területen várhatóan az idén elkezdődnek a munkák. Az állami céltámoga­táson kívül kaptak pénzt a me­gyei fejlesztési alaptól és várha­tó a környezetvédelmi alap tá­mogatása is. A polgármester azt várja, hogy a hátralévő nagy munkák­kal minél előbb végezzenek és utána több erőforrás jut a község belső képére, a település csino­sítására, bár eddig is odafigyel­tek erre. A község tavalyi költségveté­se 163 millió forintot tett ki, amiből 75 százalék körüli az ál­lami normatív támogatás. A már elkészített zárás alapján 19 mil­liót sikerült tartalékolniuk. Tar­talékba, kamatozó kincstárjegy­be kerül az 30,8 millió forint is, amit a gázrészvényekért 104 százalékos áron kaptak. A név­értéken 10,2 millió forintnyi Dédász részvényt még nem óhajtják eladni, mivel eddig csak 64 százalékos ajánlatot kaptak. Nem fogadták el azt az aján­latot sem, amelyet a volt megyei gyógyszertári központ vagyo­nának központi részét kezelő Pharmaprevent Rt. tulajdon részarányára tett az alapító jogo­kat gyakorló öt város. Az ajánlat ugyanis csak 50 százalékról szólt, miközben más megyék­ben a 300 százalékos ár is elő­fordult. Perkátán ma 13-14 százalé­kos a munkanélküliség, a dolgo­zók zöme más településen ka­pott munkát. Jövedelempótló tá­mogatást 103 lakó kap, 20-an pedig közhasznú munkát végez­nek. Ősszel újra indult a korábban bezárt cipőfelsőrész-készítő üzem, harminc asszonynak adva munkát. A helyi vállalkozók többsége a kereskedelemben dolgozik, így az önkormányzat szívesen adna olcsó területet ki­sebb üzemek létrehozására. A mára már több mint négy­ezer lakosú község lélekszáma az utóbbi öt évben közel négy­százzal emelkedett, sokan köl­töztek ki a közeli Dunaújváros­ból. Radeczki Görgy, aki 1987 óta áll a település élén, fontosnak tartja, hogy a képviselő-testület­ben nincs viszály, a képviselők egyformán látják a község életé­ben szükséges tennivalókat és többnyire egyetértenek a dönté­sek meghozatalakor. Fontos az is, hogy az egykor polgármesteri klubként létrejött laza szervezetből mára hivata­losan bejegyzett a Duna-menti települések szövetsége. Az együttműködés gyümölcsöző. Támad egy rejtélyes sertésbetegség is Pénzt, támogatást csak azok kapnak, akik „négyesmentesek” Jelentős károkat okoz a ser­téstartó gazdaságokban az a ví­rusfertőzés, amelyet csak nem­rég óta ismer az állategészség­ügyi szolgálat, amely a sertés szaporító- és légzőszerveit ká­rosítja, angol rövidítésben: a PRRS. Dr. Péterhegyi Tünde, a Fejér Megyei Állategészségü­gyi és Élelmiszerellenőrző Ál­lomásának szakállatorvosa — kérdéseinkre válaszolva, hogy mennyire fertőzött a megye ser­téstenyészete és kell-e félnünk a fertőzött állatok húsának fo­gyasztásától, azt mondotta: az állategészségügy már a múlt év végén vizsgálta azokat a tenyé­szeteket, ahol elképzelhető a fertőzés, ahol a szaporulati átlag a kívánatos szint alatt van, ahol szükség van nemcsak a szaksze­rű gyógykezelésre, hanem a megfelelő prevencióra is. A be­tegség, hangoztatta a szakem­ber, emberre veszélytelen. Még­is nagyon fontosnak tudja az ál­lategészségügyi állomás vezeté­se, hogy tiszta képe legyen az illetékes szakmai kormányzat­nak arról, mi történik e tekintet­ben a régiókban. A szakállatorvos azt is kö­zölte, hogy először a század­­fordulón találkoztak a beteg­ség szimptómáival, elsősorban Nyugat-Európában. Akkor még nem tudták pontosítani a kórt, magát a vírust, ezért „rejtélyes” betegségként kezelték. Ezért még ma is így említik, holott már meghatározta a tudomány a vírus mibenlétét. Magyarorszá­gon a korábbi évtized során a sertések esetében hármas men­tességet írtak elő, most megszi­gorították azt és kiterjesztették erre a károsítóra is, így a kor­mányzat csak azoknak a te­nyésztőknek juttat állami támo­gatást, amely négyes mentes­séggel rendelkezik. Ez igen fontos a tenyészállomány egész­ségének fenntartásában, a neve­zett betegségek megfelelő keze­lésében. Kiváltképpen fontos ez az import tenyészállományok­­nál. A Fejér Megyei Állategész­ségügyi Állomás múlt évi tájé­kozódó jellegű vizsgálatai is azt a célt szolgálják, hogy segítse­nek a gazdáknak abban, hogy a betegségektől mentes állo­mánnyal gazdálkodjanak, hogy ne érje őket hátrány az állami tá­mogatások elnyerésében. De nemcsak a megyén belüli te­­nyészanyag-vásárlásban, ha­nem az országon belül is, ha ál­lami pénzt szeretnének kapni a fejlesztéseikhez. Péterhegyi Tünde elmondta még azt is, hogy ez a betegség terjedhet a takarmányozás so­rán, ragályfogó tárgyakkal, mint a zsák, a gondozó lábbelije stb, de a levegő útján is, az állatok által ürített kórokozók a légá­ramlatokkal bárhova, bármilyen távolságra képesek eljutni. Ezért a figyelemnek fáradhatat­lannak kell lennie és főként ál­latorvosi biztonsággal kell vé­deni az állatainkat. Állatorvosi körökben arterio­vírusnak is mondott kórokozó esetenként felbecsülhetetlen veszteségeket okozhat az állattartóknak, elvi­heti a kalkulált profitot az utolsó fillérig. (pdf) GYENGE A MAI POLITIKAI VEZETŐ SZEMÉLYZET A lehető legkevésbé tökéletlen rendszer a többpárti demokrácia (Folytatás az 1. oldalról) . Arra már nem olyan kön­nyű válaszolni, hogy mik ennek az okai. Nekem úgy tűnik, hogy ilyen mértékű pártellenesség a szomszéd országokban vagy például Lengyelországban nem tapasztalható. Valószínű, hogy mindez az elmúlt évtized ma­gyar fejlődésének szerencsétlen vonatkozásaival függ össze. — Mik ezek a szerencsétlen vonatkozások? — Visszavezethetők szemé­lyekre és bizonyos ideológiai vi­tákra. Személyekre annyiban, hogy a pártokat egyelőre sajnos nem jelenítik meg olyan politi­kai egyéniségek, akiknek orszá­gos tekintélyük van. Tulajdon­képpen a politikai vezető sze­mélyzet gyengeségéről van szó. A közvéleménynek nem az a be­nyomása, hogy itt államférfiak vetekednek egymással, inkább túlságosan kisszerűnek, köze­pesnek és ennélfogva még a kí­sértésektől sem menteseknek tartják az emberek a politikusok jelentős részét. —Mi a gond az ön által emlí­tett ideológiai vitákkal? —A magyar politikai életben voltak olyan indulati és ideoló­giai viták, amelyeknek a közvé­lemény többsége szerint nem volt közük azokhoz a gondok­hoz, amelyek őket foglalkoztat­ták. Példaként említhető a népi­urbánus tábor megoszlása, aztán a nemzeti kontra nemzetietlen vita. Az emberek idegessé vál­nak attól, aminek nem tulajdoní­tanak közvetlenül fontos jelen­tőséget a dolgaik alakulásában. Ezért van az, hogy a parlamenti vitákat általában ajábiggyesz­­téssel, legyintéssel vagy éppen­séggel ellenségeskedésekkel nézik, mert hiszen ott jogról és törvényekről esik szó, és az egy­szerű állampolgár előtt nem mindig evidens, hogy a jogalko­tás mennyiben érinti közvetle­nül az ő életét. — Emellett meglehetősen ki­ábrándító szópárbajokat is lát­hat... — Amikor ezek a szópárba­jok a komolyságnak egy mini­mális szintje alá zuhannak, ak­kor a polgár valóban legyint, és azt mondja, hogy ezek engem nem képviselnek méltóan. Ezért van a pártpolitikának nagyon rossz sajtója, viszont igen nyo­matékosan hangsúlyoznám, hogy nem lehet felépíteni egy demokratikus köztársaságot működőképes pártrendszer nél­kül. Az emberi rendszerek álta­lában tökéletlenek, mégis, a többpárti rendszerre épülő de­mokrácia a legkevésbé tökélet­len ezek közül. — Az emberek tudatában a civil szférát az egyesületek, tár­sadalmi szervezetek jelenítik meg. Az önkormányzatokat, pártokat nem oda helyezik. Egyetért ezzel a felfogással? — A civil társadalom fontos részei az egyesületek. A pártok is tulajdonképpen egyesületek, ha jól meggondoljuk, csak átfo­góbb célokkal működnek. A ci­vil szervezetek többnyire egy­fajta ügy képviseletére alakul­nak, míg a pártok mindenfajta ügy közös kezelésére jönnek lét­re. A köztudatban a pártok való­ban, mint az államhatalom ré­szei jelennek meg. Ez a szemlé­let nemhogy téves, de aggályos is. A civil társadalomnak része a politikai szféra, mert közügye­ket kezel. A részjelenségek, a kisebb-nagyobb gondok politi­kai szintre emelésében pedig a pártoknak kitüntetett szerepük van. Ezért nem szabad a civil társadalmat szembeállítani a po­litikával, nem ellentétes princí­piumok. — Előadásában megkülön­böztette a kormányzásra hiva­tott pártokat a demagógoktól. Milyen pártot tekint ön kor­mányzásra hivatottnak? —Amelyik úgy állapítja meg a programját, hogy az kivitelez­hető. Szem előtt tartja, hogy kormányra kerülése esetén azt kell megvalósítania, amit mon­dott, s nem azt, aminek épp az ellenkezőjét állította. Ebből a szempontból azért nem olyan rossz a helyzet, mint mondják, 1990. óta egyik ciklus mérlege sem túl rossz, ha a programok­kal vetjük össze. Az állampol­gároknak megvan ugyanis az a rossz tulajdonságuk, hogy rend­szerint nem olvassák el a párt­programokat. A programok ko­molyabb megfogalmazásai egy párt céljainak, mint az alkalmi gyűléseken tett szónoklatok. Az utóbbiak az emberekben olyan reményeket ébresztenek, ame­lyek kielégítésére semmilyen párt, kormányzat nem alkalmas. Csak az a baj, hogy az egyszerű választó szemében nem az írott program jeleníti meg a pártot, hanem egy-egy felelőtlenül ígérgető szónok. Szabó Zoltán A civil társadalom fogalma az ókori Róma, majd nyomában a középkori katolikus teológia és társadalomfilozófia szóhasznála­ta szerint nemcsak hogy nem különbözött a politikai társadalom fogalmától, hanem annak egyenesen a szinonimája volt. Ehhez képest a szónak már a 18. századbeli jelentése is új keletű. A felvi­lágosodás kori társadalomfilozófiában az angol civil society, a francia société civile és a német bürgerliche Gesellschaft egyaránt a piacgazdaságra épülő polgári társadalmat jelenti. A fogalom a 19. század elejétől másfél évszázadon át „Csipkerózsika-álmát” aludta. Mígnem ismét divatba jött, ezúttal a kommunista totalita­rizmus kapcsán, annak megkérdőjelezésére és megbélyegzésére. Kende Pétert idézve: A kissé ódivatú kifejezés sikerének az volt a titka, hogy ideálként fogalmazott meg valamit, ami a nyugati vi­lágban mindennapi adottságként szinte észrevétlenül jelen volt. A társadalmi önszerveződés! A diktatúrákban a spontán, szabad önszerveződés teljes tilalma, ennél fogva hiánya is érvényesül, amennyiben a lakosság engedelmes. A civil társadalom legújabb keletű, vagyis századunk utolsó negyedében divatba jött értelme erre a hiányra utal vissza, s ezt, mint anomáliát, társadalmilag el­fogadhatatlan állapotot állítja pellengérre. Ideálként pedig a kor­mányzat által semmilyen módon nem ellenőrzött interperszoná­lis kapcsolatok sokrétű hálózatát állítja ezzel szembe. RÖVIDEN Pannoncont: duplázódó forgalom Megduplázódhat az idén a Sopron—Rotterdam kö­zött közlekedő konténer­­szállító irányvonatokon el­juttatott konténerek száma. Az irányvonatok szervezé­sét végző Pannoncont Kft. tájékoztatása szerint január­ban és februárban a konté­ner­forgalomban ugyan megfigyelhető volt a feldol­gozóipart is jellemző év eleji szezonális visszaesés, ám az említett vonalon a március­ban tapasztalt forgalomnö­vekedés már alátámasztja a várakozást. Míg tavaly Sop­ron és Rotterdam között ösz­­szesen 5270 darab 20 lábas konténeregység (TEU) fu­varozását szervezte meg a Pannoncont, idén 8000-re számítanak. Ezzel a Pannon­cont teljes forgalmának már közel 20 százaléka hazánk i­­rányába bonyolódik. A Pan­noncont április 4-én indítja első, FÁK-országok felé közlekedő irányvonalát. A heti egy alkalommal közle­kedő járat három nap alatt ér az eperjeskei gyűjtőállo­másról Moszkvába. Osztrák—magyar kapcsolatok Az osztrák—magyar gaz­dasági kapcsolatok jelentő­­ségét mutatja, hogy Ausztria 1989 óta 22 milliárd schil­ling értékű beruházást haj­tott végre Magyarországon. A kétoldalú áruforgalom tel­jes értéke tavaly megközelí­tette a 3 milliárd dollárt. Az egyensúlyi viszonyok 1994 óta lényegesen javultak a két ország között. A magyar passzívum 1996-ra a ne­gyedére, 600 millió dollárról 140 millió dollárra csök­kent. Jelentős szerepe van idegenforgalmunkban is az osztrák—magyar kapcsola­toknak. Magyarország 1996-ban Ausztriából fo­gadta a legtöbb látogatót; az turisták száma 5 millió 750 ezer volt. Ez 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A magyar tu­risták — 4 millió 800 ezren — is az osztrák határt lépték át a legnagyobb számban. Repüléstechnikai szakgyűjtemény Április 1-től ismét meg­nyílik a nagyközönség szá­mára Szolnokon, a repülő­­tiszti főiskolai kar területén, a Repüléstörténeti Múzeum Alapítvány szabadtéri repü­lőmúzeuma. A katonai és polgári célokra használt re­pülőgépeket bemutató gyűj­temény hétfőtől csütörtökig 9 és 14 óra 30 perc között, pénteken pedig 9-től 13 óráig tekinthető meg. Cso­portok szombaton és vasár­nap is látogathatják a kiállí­tást, de csak előzetes egyez­tetés után. Az október 24-ig nyitva tartó látványosságra a belépő felnőtteknek 100, diákoknak 30 forint. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási iroda T: (22) 329-503 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 14,70 14,90 ESP 1,20 11,25 CHF 118,50 121,00 DEM 103,50 105,00 ITL 0,1035 ? 0,1055 GRD 0,655 0,675 LER 22,40 23,50 USD 176,00 178,00 Érvényes: 1997. március 29. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next