Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-16 / 138. szám
6 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG RÖVIDEN Átvehetők a Humán Rt. részvényei Hétfőtől juthatnak hozzá papírjaikhoz azok, akik a tavalyi 1 milliárd forintos alaptőkeemeléskor vásároltak a Humán Rt. részvényeiből. Ugyancsak hétfőn kérelmezi a társaság az új részvények egyszerűsített eljárással történő tőzsdei bevezetését. Az oltóanyagtermelő és gyógyszergyártó társaság egymillió darab, egyenként ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényt bocsátott ki zárt körben, 1996 júliusában, 1487 forintos áron. A papírok tőzsdei árfolyama a jegyzés időpontjában 1750 forint körül volt. Az alaptőkeemelés után a Humán 2,8 milliárd forintos jegyzett tőkéje 3,8 milliárd forintra nőtt. Az újonnan kibocsátott értékpapírok egy részét az addig is többségi tulajdonos Novopharm Ltd. vásárolta meg, így részesedése a gyógyszergyártó társaságban 51 százalékról 55,52 százalékra nőtt. Az ÁPV Rt. korábbi, több mint 27 százalékos tulajdonrészének 20,18 százalékát a nyugdíjbiztosítónak adta át, így saját tulajdonában már csak 7,2 százalék maradt. A többi részvény kisbefektetők birtokában van. A részvényeket a Creditanstalt Értékpapír Rt.-nél lehet átvenni. Kenőanyag-értékesítés a Mol-nál A Mol Rt. az elmúlt évben mintegy 80 ezer tonna kenőanyagot értékesített, amivel a hazai piac több mint 60 százalékát tudhatja magáénak. Az üzletág bruttó árbevétele 1996-ban 16 milliárd, nyeresége pedig 1,8 milliárd forintra rúgott, ami a Mól Rt. bevételeinek 3,2 százaléka. A Mól Rt. kenőanyagainak egynegyedét külföldön, elsősorban a szomszédos országokban értékesíti. A forgalmat tekintve ezen országok közül kiemelkednek Románia, Ausztria és a volt Jugoszlávia utódállamai. A társaságnak kiépített kereskedelmi kapcsolatai vannak még Bulgáriával, Görögországgal, Albániával, Moldovával, Finnországgal és Németországgal is. Együttműködési megállapodás A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) öt nagy országos érdekképviselettel. Az eddiginél szorosabb, célirányosabb és hatékonyabb közös munkáról szóló dokumentumot az Iposz (Ipartestületek Országos Szövetsége), a Kisosz (Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége), az MMSZ (Magyar Munkaadói Szövetség), az Okisz (Magyar Iparszövetség) és a VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) írta alá. A koordinált együttműködés a jövőben jobb piaci esélyeket teremthet a kis- és középvállalkozói szektor szereplőinek. Ennek köszönhetően az uniós csatlakozás előkészítésénél e réteggel, mint stratégiai ágazattal lehet majd számolni. Mezőgazdasági gépkereskedés: lehangoló mérleg A nyárra több és jobb eke, traktor, arató-cséplő gép is kellene Amióta világ a világ — főként amióta ebben a világban gépi technikával dolgoznak az élelmiszertermelő mezőgazdaságiak — azóta soha sincs elegendő és megfelelő minőségű technika. Ennek alapvetően mindig a tőkehiány volt az oka, ahogyan most is az, azzal a különbséggel, hogy most az a minimum sem áll rendelkezésre, ami elegendő lenne a talaj korszerű megműveléséhez, a termés elfogadható betakarításához. Gyulai Béla, Török Ferenc székesfehérvári, Béres István gödöllői mezőgazdasági gépforgalmazók egybehangzóan mondják: rendkívül keserves vállalkozás ma traktort, kombájnt, vetőgépet, ekét eladni a régióban. Néhány kivételtől eltekintve a gépforgalmazók mérlege ezen a tavaszon is negatív volt. Annak ellenére, hogy az idei hitelpályázatokat idejében elkészítették, és igyekeztek olyan megoldásokat találni, ami nem sodorja veszélybe az üzletet és a vevőkör is jól jár. Gyulai a pályázatokkal 80 milliós forgalmat tudhat magáénak. Béres szerint, ha ma egy közepes üzem megvásárol egy korszerű kombájnt, aminek az ára 12-18 millió forint, más egyébre már nem is futja. A John Deere, a Claas és a finn Sampo gyártmányú arató-cséplő gépek technikai „tudása” olyan magas színtű, hogy a legmagasabb árat is „behozza”. Ugyanis a teljesítményük mellett valóban a legminimálisabb szemveszteséget okozzák, ami azt jelenti, hogy egy-két nyáron — ha jól kihasználják — bejön az ára. A gödöllőiek helyben és Gyomaendrődön használtkombájn-árverést is szerveztek, arra gondolva, hogy ezáltal sokat tudnak segíteni a gazdákon, hiszen a korábbi, bevált E—512- esek és 514-eseket 1-2 millióért, ragyogó műszaki állapotban megvehessék a gazdák. Az árveréseken azonban nem volt érdeklődés. Magyarországon — FM-statisztika szerint — 400-500 telep, vállalkozás „üzletelget” mezőgazdasági gépekkel. Számuk néhány évvel ezelőtt ezer körüli volt, hiszen sokan azt gondolták, ennek most eljött az ideje, és senki sem hitte, hogy ennyire lepusztul az agrárium. Ha valaki a nyolcvanas évek szintjén szeretné tudni a technikai állományt, annak százmilliót kellene előteremtenie hozzá. Ilyen gazdaság ma Magyarországon csak elvétve található. Török Ferenc, aki területi megbízottként az egész országban „működik”, azokat a lehetőségeket tudja kínálni, amit a cége is elbír. Nagy hangsúlyt kap náluk a gazdaságosság. Ezért a francia gyártmányú Monosentípusú, szemenként vető gépet forgalmazza. Ezzel a géppel pontosan annyit lehet vetni, amennyi az adott élettérben indokolt. A megtakarítás a korábbiakhoz képest igen jelentős. Hasonló a Vogel-Nooteke, illetve ennek több típusa. A nyárra olyan pótkocsikat hoznak be, amelyekkel tökéletesen lehet szállítani a tarlókról a gabonát, nem úgy, mint korábban, amikor az úton nyomkövetésképpen annyi elfolyt, amiből bőven megvásárolhatták volna a legtökéletesebb szállítójárművet. A hazai, illetve a régió gépforgalmazói, köztük a KITE megyei képviselete is, abban látnának komoly előrehaladást, ha a pályázati feltételeket ismételten felülvizsgálnák. A kereskedők szerint ha a támogatás előbb jönne — és nem szeptemberben, hatvan-kilencven nap múltán — valamivel nagyobb volna a forgalom, valamivel jobbnak tűnne a mezőgazdasági technikai színvonal. Peresztegi T. Ferenc Felfutóban az ipari termelés Az országosnál nagyobb arányban exportálnak Fejér megyéből • FMH-információ Fejér megye iparának termelése a nyolcvanas évek végétől folyamatosan zuhant, s 1992-re érte el a mélypontot. A privatizáció, az ipar szerkezetének és szervezeteinek átalakulása, új vállalkozások alakulása, a külföldi befektetők megyénkbe települése, a piacváltás, a termelés gazdasági feltételeinek változása 1993-tól — akárcsak csak országosan — a megyében is kedvező folyamatokat indított el, így a tavalyi évre az ipari termelés volumene az 1992. évihez képest csaknem a duplájára nőtt — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága e tárgyban most kiadott összegzése. Ami pedig a legfrissebb adatokat illeti: a megyei székhelyű ipar termelési értéke az idei első negyedévben — az országos átlagnál lényegesen nagyobb ütemben — 67,1 százalékkal emelkedett az előző esztendő azonos időszakához képest. Az ipari termelés továbbra is a feldolgozóiparban koncentrálódik, ahol az termelésnek a 96 százalékát állították elő. Ezen belül a kohászat és a fémfeldolgozás megközelítőleg egyharmad, a gépipari ágazatok több mint a fele arányban részesedtek. Az idén a gépipari ágazatok aránya jelentősen emelkedett, amit az irodagép- és számítógépgyártás termelésének felfutása eredményezett. A megye ipara exportorientált, a termelésből évek óta az országosnál nagyobb arányt értékesítenek külpiacokon. Az ipar értékesítésének emelkedését első negyedévben az export két és félszeresére történő növekedése, amelyen belül a gépipari gazdálkodó szervezetek exportjának az előző év hasonló időszakához képest több, mint négyszeresére emelkedett, határozta meg, így az export aránya az összes értékesítést tekintve az egy évvel korábbi 47,7 százalékról 68,2 százalékra emelkedett. (b.k.l.) Az ipari termelés alakulása ágazatonként a megyében 1997. június 16., HÉTFŐ Gondok Csehországban Margaret Thacher nemrég még kelet-európai kedvencének nevezte Václav Klaus cseh kormányfőt. Imponálóak voltak a makromutatók, a munkanélküliség és az infláció rátája a nyugat-európai átlag alatt, nem volt számottevő adósságállomány, az emberek elégedettek voltak. Tulajdonképpen a hatmilliárd dollárra szökött külkereskedelmi mérleghiány sokkolta igazán a közvéleményt és a gazdaságpolitikát. A magyar gazdasági szakértők és politikusok leplezetlen kárörömmel fogadták a cseh nehézségeket. „Lám, mi megmondtuk!” Még a zsurnaliszták is azt hajtogatták, hogy mi most előbbre tartunk, mert mi már megcsináltuk a Bokros-csomagot és persze a „valós” privatizációt. Valószínűleg korai a káröröm és a kioktató stílus használata. Csehországban a kuponos privatizáció helyes volt, nem ez a bajok oka. A kisrészvényes sokkal inkább hajlamosabb a tőke megfelelő irányba terelésére (a jövedelmezőbb vállalat részvényét veszi), mint a nagy érdekcsoportok, amelyek Magyarországon kifejezetten akadályozzák a szerkezetváltást, az egészséges tőkeáramlást. A baj az volt, hogy a gazdaságpolitika a privatizáció után ölhetett kézzel várta a sült galambot, majd a magántulajdon, majd a piac megoldja. Magyarországon sem oldotta meg, Csehországban sem. A makroszintű struktúraváltást kormányzati kézi vezérléssel kell végigcsinálni, tudatosan, tervszerűen. A gyárkéményes ipar nem épül le magától, mint ahogy a fehérköpenyes ipar sem épül föl magától. Elmaradt a szerkezetváltás, de ez persze Magyarországra is ugyanúgy igaz. A csehek kapun belüli munkanélküliséggel tolták ki a társadalmi feszültségeket, mi kivittük a kapun kívülre. De ne feledjük el, hogy a cseh gazdaság makromutatói még mindig sokkal jobbak a miénknél. A cseh társadalmat nem demoralizálta a mindent szétrúgó korrupció, mint Magyarországon. Meggyőződésem, hogy a kuponos privatizáció igazsága történelmileg be fog igazolódni. Most a kérdés az, hogy Klausék megértik-e: a szerkezetváltást a kormánynak kell végrehajtani, ahogy ez Nyugaton is végbement. A restrikciós intézkedések lélegzetvételhez juttathatják a gazdaságpolitikát, de ha a valós, mélyreható intézkedések helyébe szánják, akkor ugyanaz lesz az eredmény, mint Magyarországon: a nyomor, a kilátástalanság fokozódása, eredmények nélkül. Gazdag László Évente 5,5 millió utas fogadására lesz alkalmas a Ferihegy-2 repülőtér, miután elkészül az új terminál. A szerződés értelmében a svéd Skanska cég tizennyolc hónap alatt készíti el az épületet. A napokban a létesítménynél megkezdték az építők a szerkezeti szereléseket is (MTI/FOTÓ) VILÁGGAZDASÁG A svájci Migros láncnak szállít a Stollwerck A magyar csokoládégyártás úgyszólván történelmi sikereként könyveljük el, hogy a Stollwerck-Budapest Kft. megrendelést kapott a svájci Migros kerekedelmi lánctól — tájékoztatta a magyar újságírókat pénteken Luganoban Fredrik Rothhaar, a Stollwerck- Budapest Kft ügyvezetője. Száz tonna csokoládéra szól, júliusi szállításra, az első megrendelés, majd a megrendelések folyamatosan várhatók. A budapesti vállalat augusztus 1-én értékesítési kirendeltséget nyit Romániában, és az első hónapra 300 tonna csokoládéra és nápolyira van megrendelésük. A termékeket Budapesten és Székesfehérvárott gyártják. Világkiállítás 2005-ben a japán Setoban A helyi üzleti körök pénzügyi támogatását várja a 2005-évi világkiállítás megrendezéséhez Hasimoto Rjutaro japán kormányfő. A Világkiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) japánok számára kedvező monacói döntése után a kormányfő kijelentette: az állam pénz hiányában csak erkölcsi támogatást adhat a rendezvénynek. A kormány nem nyújt állami szubvenciót a világkiállításnak, azt a minisztériumoknak rendes költségvetésük terhére kell finanszírozniuk — tette ehhez hozzá Kadzsijama Szeiroku, a kabinet főtitkára. A Világkiállítások Nemzetközi Irodája Aicsi kormányzóságnak, azon belül Seto városának ítélte oda—a kanadai Calgary-vel szemben — a 2005. évi világkiállítás megrendezésének jogát. Huszonegy kilométeres vasúti alagút épül Svájcban A tervezettnél várhatóan egy évvel korábban elkészül Svájc keleti részén, Graubündennél a Davost Alsó-Engadinnal összekötő 21 kilométeres vasúti alagút —mondta Peider Härtli, a Rhätische Bahn sajtóreferense Thassisban az MTI-nek. Az alagút átadását eredetileg 2000-re tervezték, 1991 óta épül és körülbelül 850 millió svájci frankba kerül. A létesítmény jelentősen megrövidíti a Churtól délre haladó vonatok útvonalát. A svájci vasút az idén 150 éves. Az országban az állami vasút mellett hetven magántársaság is működik.