Fejér Megyei Hírlap, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. október 1., SZERDA A Rádió úti lakásfoglalók kitartanak Kedden lejárt a székesfehérvári polgármesteri hivatal által a kiköltözésre szabott határidő Kedden járt le a határidő, me­lyet a fehérvári polgármesteri hivatal szabott a kiköltözésre a Rádió út 11-ben illegálisan lakó másfél tucat családnak. A ház­ban — balesetvédelmi okokból — már hónapok óta szünetel az áramszolgáltatás, s felszámol­ták azt a vezetéket is, mellyel az egyik közeli, közvilágításra szolgáló ostorlámpáról orozták az épületből az áramot. Tegnap­tól az épületben megszűnt a víz­szolgáltatás is, ezért az ingat­lankezelő — közegészségügyi okokból — a ház bejáratánál egy nyomós kutat, az épület mö­gött pedig egy ideiglenes illem­helyet állított fel. A Rádió út 11. bérlőit az ön­­kormányzat az elmúlt két év so­rán elhelyezte. A hét végén pe­dig az épület utolsó legális lakó­ja is elfoglalta a számára kiutalt lakást. A ház azonban mégsem ürült meg teljesen. A férjem szívbeteg, le van százalékolva — mondja az asz­szony, aki kétségesen invitál be a folyosóról, amikor ráköszö­nök. Nézze, ezek az ő gyógysze­rei — húz elő egy zacskó orvos­ságot a táskájából. Május óta laknak itt—mesé­lik. Amíg a férfi börtönben ült, az asszony az anyjánál lakott a gyerekekkel, de eszevesztek, mert sokan voltak — mondja a férj. Vettek bútort, ismerősök­nél van a garázsban. Mert hát ugyan ki hozna ide bútort? — mutat körbe az asszony a két egymásba nyíló helyiségen. Az ablakon pléd helyettesíti az üve­get, ezért gyertya fénye szolgál­tat némi világosságot. A nagyobbik gyerek iskolás, mesélik, s habár otthon soha nem tanul, miként is tudna, jó ta­nuló — állítja az asszony. — Hányadik osztályos? — kérdezem. — Másodikos, vagy harma­dikos — válaszolja a nő. — Dehogy, ötödikes — iga­zítja ki a férje. A folyosón behúzott ajtók. Az egyik résnyire nyitva, három eb vicsorog mögüle rám. A megüresedett helyiségekben térdig érő szemét. — Nem gondoltak rá, hogy elköltözzenek innét?—szólítok meg egy másik asszonyt a ház előtt. — Elköltözöm én innét, mi­helyt adnak lakást. Fél óra sem kell hozzá. A polgármesteri hivatal a mintegy tucatnyi család ellen, akik jogcím nélkül tartózkod­nak az épületben, bírósági eljá­rást kezdeményezett. Az önkor­mányzatnak nincs elhelyezési kötelezettsége az önkényes la­kásfoglalókkal szemben, Fehér­váron azonban még senkit nem tettek utcára, jegyzi meg a város­háza sajtóreferense, aki hangsú­lyozza: külön kell választani az ügy hatósági és politikai oldalát. Ami az utóbbit ileti: a polgár­­mester találkozót kezdeménye­zett Hegyiné Orsós Évával, a Miniszterelnöki Hivatal kisebb­ségi ügyekben illetékes államtit­kárával, mivel az önkormányzat szerint az ügyet nem helyi szint­en kell megoldani. Úgy vélik: azzal a több száz családdal szemben, amely szociális bérla­kásra szorulna a városban, nem tehetik meg, hogy elhelyezik a Rádió úti lakásfoglalókat. A Rádió út 13. közös képvise­lője tegnap délután felháboro­dottan telefonált szerkesztősé­günkbe, s tiltakozott az ideigle­nes illemhely felállítása miatt. (b.k.1.) A megürült helyiségekből lapáttal kellett kihányni a szemetet Hiánypótló atlasz Fejér megye településeiről Minden Fejér megyei telepü­lésről a legújabb topográfiai és közismereti adatokat, informá­ciókat tartalmazza az az atlasz, amit tegnap mutattak be a me­gyeházán. A színes, 200 számo­zott oldalas összeállítást egy gyulai magáncég, a Hiszi—Map Kft. adta ki. A kiadó egyébként egy sorozat darabjaként készí­tette el a Fejér megyei atlaszt, az előkészítő munkában jelentősen segítették a céget a helyi önkor­mányzatok és a megye is. Szabó Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke hiánypótló kiadványként ajánlotta az at­laszt a jelenlévők figyelmébe, s mint mondta, nem bánja, hogy a megyei közgyűlés egymillió fo­rintot szavazott meg a kiadvány elkészítésének támogatásáért. A gyulai cég igazgatóhelyettese, Tóth Zoltán elmondta, hogy a mintegy 12 milliós költséggel elkészült atlasz várhatóan 1500 és 2000 forint közötti áron lesz kapható, ugyanakkor szerinte a kiadvány valós értéke jóval 2500 forint fölötti. Részükről bizton megtérülő befektetés az atlasz kiadása, ugyanis a telepü­lési önkormányzatok 2,5 milliós támogatásával, valamint a mint­egy 3,5 milliós hirdetési bevé­tellel a költségek fele már „visz­­szajött”. Az atlasz szerkesztői pontos és igényes munkát végeztek. A nyár elején lezárt, véglegesített adatok csak úgy kerülhettek a számítógépek memóriájába, hogy azokat az adott polgármes­teri hivatalok hitelesítették, így valóban friss információk kerül­tek a kiadvány lapjaira. zs.f. Főleg szennyvíztisztítóra kértek pénzt a települések Egyre több vállalkozás is beadja pályázatát Tegnap telt le a területfejlesz­tési tanács második pályázatá­nak határideje. A területi kie­gyenlítésre szánt 236 millió fo­rint nagy részére már elkötelezte magát a tanács, így várhatóan a maradék pénzre mintegy nyolc­szoros igény várható. Ugyan­csak nyolcszoros az igény a másik területfejlesztési pályázatra, amelynek határideje még augusztus végén telt le. A 166 milliós keretre összesen 1,2 milliárdnyi igény érkezett be. A 69 pályázatból legnagyobb számban a szennyvíztisztító és csatorna építésre beadottak van­nak. A pályázók többsége az ön­­kormányzati körből került ki. Vannak azért cégek is. Egy kft. például asztalosüzem, egy má­sik kötő- és textilipari üzem lé­tesítéséhez kért támogatást. De van pályázat térségi öntözésre, gyümölcsültetvény bővítésére, szörp- és savanyítóüzem bein­dítására. Kértek pénzt termő­föld védelmére, gombafeldol­gozó üzem létesítésére. A pályázatok között van, amelyik községi mesterségek háza kialakításához szeretne se­gítséget kapni, van, amely pan­zió létesítéséhez, más gépek vá­sárlásához kéri a támogatást. A termelő szervezetek pályá­zatait az teszi érdekessé, hogy az országos statisztika szerint a te­rületfejlesztési támogatások kö­vetkeztében megyénkben 1991 és 1996 között 433 munkahely jött létre, amely az erősen támo­gatott keleti és a jobb helyzetben lévő nyugati megyék után elő­kelő helyet biztosít Fejérnek. A pályázatokról — az au­gusztus végén zárultról minden­képpen — előreláthatólag októ­ber közepén dönt a megyei terü­letfejlesztési tanács. T.L. KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 „Civilek” a költségvetésben A nagyobb eseményekhez év közben is kapnának támogatást • FMH-információ A civil szervezetek jövő évi támogatásának módjáról, vala­mint az 1848-as forradalom 150. évfordulójára tervezett programokról tárgyaltak a múlt héten a megyeházán tartott civil fórumon. Szabó Gábor, a köz­gyűlés elnöke elmondta: a ha­sonló találkozások rendszeresek az önkormányzat és a civil szer­vezetek vezetői között, de szük­ség volna arra, hogy a gazdasági együttműködés terén is tudato­sodjanak a kapcsolatok. Éppen ezért az elnök kezde­ményezte, hogy a szervezetek novemberig jelezzék az önkor­mányzatnak, mit terveznek a jö­vő évre, mennyi pénz kellene a működésükhöz, így a támogatá­sukhoz szükséges összeg eleve bekerülhetne az 1998-as költ­ségvetésbe. Eddig ugyanis a költségvetés egyenként nem foglalkozott a szervezetekkel, a civil szféra tá­mogatására elkülönített keret fölött az illetékes bizottságok rendelkeztek, a szervezetek hozzájuk fordulhattak év köz­ben pénzért. A kiemelkedő ren­dezvények esetében azonban — hangsúlyozta Szabó Gábor — továbbra is megmaradna az év közbeni eseti támogatás. Az 1848-as forradalom jövő évi évfordulójának megünnep­léséről is szó esett a fórumon. A szervezetek tájékoztatást kaptak az eddigi elképzelésekről, hogy ennek ismeretében jelezhessék, milyen programokat szeretné­nek, melyekhez tudnak kapcso­lódni, illetve milyen saját ren­dezvényekkel járulnának hozzá a megemlékezésekhez. Kábítószer először baráttól, de szülőtől és a testvértől is A drogot később próbálják ki, mint a cigarettát, az alkoholt A középiskolás fiatalok kö­zött végzett felmérést a megyei rendőr-főkapitányság és az ÁNTSZ, amely arra keresett vá­laszt, hogyan vélekednek, vi­szonyulnak a diákok a dohány­záshoz, az alkoholfogyasztás­hoz és a kábítószerekhez. A kér­déseket a középiskolások egynegyedének tették fel és a mintába bekerültek kilenctizede válaszolt is. A felmérésből kide­rült, hogy a szabad idő eltöltése meghatározó lehet a drogokkal való találkozás, illetve a fo­gyasztás elkezdése között. A vá­laszadók egyharmada heti egy­szeri rendszerességgel eljár szó­rakozni, így veszélyeztetettsé­gük is nagyobb, mint a tartalmasabb szórakozást — ol­vasást, számítógépes foglalko­zást, sportolást — választóké. A hazai drogpiacon minden kábítószer megtalálható. A leg­ismertebb közöttük a marihuá­na, a nyugtatók, az LSD, a ko­kain, a heroin. A felmérésből ki­derült, hogy a diákok 93 száza­léka hallott ezekről, 28 százalé­ka ismeri az amphetaminokat, a crackot, az extasyt és ópiátokat. A legveszélyesebb a heroin és az egyéb opiátszármazékok, mert a fogyasztóknál már né­hány próbálkozás után is függő­ség alakulhat ki. A kábítószerek élvezete álta­lában a szipuzással, a ragasztók és egyéb anyagok gőzének belé­legzésével kezdődik. A szipu­zást 193 diák próbálta ki, közü­lük nyolcan rendszeresen szi­­puznak. Annak ellenére, hogy a jelenlegi legnépszerűbb kábító­szer az extasy, a diákok viszony­lag kis hányada, 0,8 százaléka próbálta ki, hatan viszont negy­ven illetve annál több alkalom­mal is fogyasztottak belőle. A Központi Statisztikai Hi­vatal Fejér Megyei Igazgatósá­ga által közölt adatok és a felmé­rés szerint igen érdekes, hogy a kábítószerhez a fiatalok többsé­ge első alkalommal baráti társa­ságban —12 éves kora fölött— jutott hozzá, utána az „otthon el­vettem” válasz következett. A barátjától 1,7 százalékuk, hu­szonegy fiatal a szülőtől, tizen­három pedig a testvérétől kapta. Idegentől öt válaszoló vásárolta a fogyasztott kábítószert. A szerekhez való hozzájutás a válaszolók egynegyede szerint lehetetlen, sokan szavaznak ne­héz beszerezhetőségre, az 5-12 százalékuk szerint könnyű a hozzájutás, amely arra enged következtetni, hogy bizonyos réteg jól ismeri a beszerzési for­rásokat. A drogot fogyasztók száma az először k­ipróbált drog szerint Heroin Extasy LSD Hasis, marihuana Nyugtató Altató Szipuzás m 3 0 I 20 3T 1­......................................................................i z:zz! 40 60 80 100 RÖVIDEN Nagyobb támogatás a falusi turizmusnak Csaknem 30 százalékkal több volt az idegenforgalom első hét hónapjának bevéte­le, mint a megelőző év ha­sonló időszakában. A forga­lomból már mintegy 5-6 szá­zalékkal részesedik a falusi turizmus, amely a turisztikai gazdaság egészével együtt ígéretes fejlődésnek indult — mondotta Antal Katalin, az IKIM főtanácsosa kedden Hévizen, az e témakörben rendezett regionális tanács­kozáson. Mint hangoztatta: egyre nagyobb a falvakban az érdeklődés az idegenfor­galmi beruházások iránt, bár sajnos az eddigi célpályáza­tok és kamatkedvezmények egyelőre inkább csak ösz­tönző segítséget jelentenek, vissza nem térítendő támo­gatást még nem. Antal Kata­lin szerint nagyon biztató vi­szont az, hogy hamarosan az Országos Idegenforgalmi Bizottság elé kerülnek a fa­lusi turizmus fejlesztésének komplex tervei. Komoly lendítőerőt jelent majd e tu­risztikai ág számára, hogy jövőre vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, és vár­hatóan a jelenleginek két­szeresére, 600 ezer forintra emelik fel a falusi vendéglá­tással foglalkozók adóked­vezményét. EU-konformos bányabiztonság Két éven belül felszámol­ják a még meglévő szabá­lyozásbeli eltéréseket a bá­nyászati gépek használatá­nak engedélyezésében. Eb­ben állapodtak meg kedden Keszthelyen rendezett ta­nácskozásukon az európai bányafelügyeletek vezetői. Ez azt jelenti, hogy 1999- ben már az uniós bányabiz­tonsági normatíváknak megfelelően, egységes kö­vetelmények szerint törté­nik a különböző bányászati ágak berendezéseinek sza­bad beszerzése. Az érintett 13 országban, tartományban a gépek vásárlása és műkö­désbe állítása is leegyszerű­södik, hiszen egy akkreditált vizsgaállomás engedélyezi és igazolja a bányászati mű­szaki eszközök forgalmazá­sát, rendszerbe állítását. Alapot hoz létre az Alma Terméktanács A FM szorgalmazására intervenciós alapot hoz létre az Alma Terméktanács. A testület hétfői döntéséről kedden nyilvánosságra ho­zott határozat szerint a pénz­ügyi keret kialakításához az almatermesztőknek, a fel­dolgozóknak és a kereske­dőknek egyaránt hozzá kell majd járulniuk. A leadott, il­letve az átvett alma minden kilogrammja után, október elsejétől 10 fillért kötelesek befizetni az alapba. A számí­tások alapján így 50 millió forint jöhet össze. Cég Rivl E.R. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási iroda T. (60) 468-585 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 15,420 15,700 ESP 1,2600 1,2900 CHF 131,00 133,50 DEM 108,70 110,25 ITL 0,1105 0,1130 GRD 0,6700 0,7000 SEK 24,600 25,600 USD 192,00 197,00 Érvényes: 1997. október 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next