Fejér Megyei Hírlap, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04 / 232. szám
1997. október 4., SZOMBAT KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 „ÁTLÉPHETŐK LESZNEK AZ ÁLLAMHATÁROK” Az ezredforduló egyedülálló nemzeti nagyvállalkozásának ígérkezik — hangzott el azon a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen a Tác-Gorsium térségében 70 hektáron elképzelt Kárpátia Park terveiről esett szó. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a monumentális, a Kárpát-medence főbb földrajzi és építészeti nevezetességeit bemutató park építése valószínűleg soha nem fog befejeződni. Dr. Tóth József, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora legalábbis így gondolja. A rektor egyébként a park oktatási és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségét hangsúlyozta a tájékoztatón. Az idelátogatók történelmi emlékhelyek sorának kicsinyített mását láthatják, végigsétálva a Kárpátmedencét körülölelő hegylánc gerincén — a legmagasabb hegyek mintegy 12 méteresek lesznek —, gyönyörködhetnek az 1:25 arányban kicsinyített makettekben. Jelképes jelentősége lesz annak, hogy a kijelölt államhatárok átléphetők lesznek. Panyik István, az előkészületeket szervező Kárpátia Alapítvány kuratórumának elnöke elmondta, hogy kezdetektől vita kíséri a tervező, szervező munkát. A tamáskodókkal szemben sokan támogatói a Kárpátia Parknak, így például Csoóri Sándor az MVSZ elnöke, Bíró László püspök, a Katolikus Hittudományi Főiskola rektora, Schweitzer József professzor, az Országos Rabbiképző Intézet rektora, Katona Tamás történész, Balsay István és Szűrös Mátyás országgyűlési képviselők. A védnöki testület elnöki tisztét az Országgyűlés elnöke, Gál Zoltán vállalta —jelentette be tegnap a kuratórium vezetője, s azt is közölte, hogy a szponzorok között tarthatják számon tegnaptól az ÁPV Rt.-t is. A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Gábor és dr. Világosi Gábor külügyi államtitkár térségfejlesztési, idegenforgalmi szempontból hangsúlyozta a római kori Gorsium szomszédságában épülő park jelentőségét. Az alapítvány támogatói többek között az MNB, a Duna Televízió, a Külügyminisztérium, Tác község önkormányzata, a Magyar Modernizációért Alapítvány, a seregélyesi Taurus Kastélyhotel — amelynek vezetői a tegnapi tájékoztatón túl is, helyet adnak az alapítvány későbbi rendezvényeinek — és több vállalkozás. A tavaly augusztusi alapkőletétel után a jelenlegi tervezési fázisban nagy segítséget jelent hogy tervező cégek is felajánlották segítségüket, és vezetőik mások mellett együttműködési megállapodást írtak alá tegnap a kuratórium elnökével. Mindegyik parlamenti pár támogatja az elképzelést, amelynek első becsült költségvetése jóval meghaladja az egymilliárdot. A munka a mintegy félmilliárdos tereprendezéssel 1998 tavaszán kezdődik, s remélhetőleg 2000 augusztusában megnyílhat a park a látogatók előtt. Zs. F. Régészeti kutatásnak kell megelőznie Tác határában a tervezett Kárpátia Park építését, mivel a területen értékes római kori emlékek lehetnek, jelentette ki Fitz Jenő régész. A neves szakember szerint az előzetes ásatás azért indokolt, mert számítani lehet arra, hogy a jövendő park területén az egykori római városhoz tartozó külső települések maradványait rejti a föld. Az előkerült leleteket pedig konzerválni kell, helyük építési célokra nem vehető igénybe._____________________________________________ A bor tette ismert várossá A móri bornapok alkalmat adnak a barátokkal való találkozásra Régi hagyomány, hogy a szőlőérés idején bornapokat rendezünk Móron, megidézve a szürettel, a borral kapcsolatos szokásokat, a nemzetiségi hagyományokat. A szőlőtermelés már hosszú évszázadok óta összekapcsolódik Mór nevével, meghatározó volt az itteni lakosság életében is. A települést a bor, a patinás Ezerjó tette ismertté: a német telepesek hozzáértésének és legendás szorgalmának köszönhető, hogy a századfordulón a bécsi csapszékekben szinte csak móri bort mértek — mondta a holnapok tegnapi megnyitóján Schmidt Ferenc. Az utóbbi években a borkultúra nehéz időket élt át — folytatta a polgármester —, de ma már látszik némi javulás: újra telepítenek a környéken szőlőt, a gazdák egyre többet szerepelnek borversenyeken, jelen vannak az érdekképviseletekben. A nyitott borospincék vonzzák a turistákat, akik megszállnak Móron, elviszik a vendéglátó város jó hírét és újabb látogatókat is toboroznak. A polgármester hangsúlyozta: Mór büszke lehet múltjára, de jelenére is. Nem minden gond nélkül, de dinamikusan fejlődik a település, ezt bizonyítják az utóbbi évek ipari beruházásai, a munkanélküliségi ráta alacsony volta. Jól működnek a testvérvárosi kapcsolatok, ezeknek kulturális és gazdasági téren is sokat köszönhet a város. A holnapok ideje mindig ünnep a város életében: alkalom a barátokkal, ismerősökkel való találkozásra is — emelte ki beszédében Schmidt Ferenc. Ilyenkor számosan hazalátogatnak a kitelepítettek közül: fél évszázaddal ezelőtt—a szomorú évfordulóra jövőre szoboravatással emlékezik a város — 450 németajkú családot kényszerítettek háza, rokonai, barátai — szülőföldje elhagyására. Ők és leszármazottaik jelen vannak a napokon és reméljük, hogy a találkozások az ittmaradottakkal gyógyítják az akkor szerzett sebeket — mondta végül a polgármester. H.Cs. Tegnap adták át a megyei levéltár móri fiókintézményét is „A véremben A holnapok tegnapi megnyitóján a polgármester átadta a város kitüntetéseit is. Az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott Lejtényi Dezső tanárnak, a Pro Urbe díjat pedig a város érdekében végzett munkájuk elismeréseként Möllmann Erzsébet és férje, Günter Möllmann vehette át. — Én itt nőttem fel a környéke, Pusztavámon születtem, Móron jártam iskolába és 25 évvel ezelőtt kerültem Németországba, amikor férjhez mentem — mesélte Erzsébet asszony, természetesen magyarul. — Hogyan kerültek vissza Mórra? — A férjemnek már akkoriban is voltak üzleti kapcsolatai Magyarországgal, amikor öszszeházasodtunk. Ezek aztán továbbépültek az évek folyamán, majd, amikor már erre is volt lehetőség, leányvállalatokat hozott létre, Móron kettőt és egyet Budapest mellett. Öt éve pedig a fogadót kezdtük el építeni. — Önnek a szakmája az idegenforgalom? —Inkább a hobbim. Az érettségi után elvégeztem egy tanfolyamot, idegenvezetősködtem és rájöttem, hogy ez a szakma érdekelne. A férjhezmenetelem után aztán ez egy kicsit másként alakult, de nagyon sokat utaztunk a világban és az üzleti kapcsolatokból fakadóan rengeteg vendéget fogadtunk. Amikor idehaza is lehetett ezt csinálni, felépítettük az Öreg Préshez címzett fogadót. Mindig is éreztem, a vendégfogadás a véremben van, imádom csinálni. Azt hiszem, most megtaláltam a helyemet a világban. A városi közművelődési közalapítvány kuratóriumának is elnöke vagyok harmadik éve, nyitott vagyok mindenre, ami összefügg a kultúrával. Igyekszem ezeket a dolgokat az anyagiak mellett a munkámmal is támogatni. —Hol lakik most a család? — A férjem „ingázik” Németország és Magyarország között, én a gyerekekkel itt lakom Móron, a fogadóban van egy lakrészünk. A lányaim — a nagyobbik tizenkét éves, a kicsi pedig öt —, itt járnak iskolába, óvodába, és persze mind a ketten beszélnek magyarul is. Fotó: Páti Nagy Bence van a vendégfogadás...” ŐSZI KÖNYVTÁRI HETEK Előadások, kiállítások, író-olvasó találkozók,irodalmi estek Nagyszabású országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva, október 6-án hétfőn Fejér megyében is megkezdődnek az Őszi Könyvtári Hetek. Október 20-áig megyeszerte különböző programokkal várják az érdeklődőket a könyvtárak, amelyek bemutatják tevékenységüket és szolgáltatásaik bővülő körét. A Fejér Megyei Könyvtári Heteket Szabó Gábor, a megyei önkormányzat elnöke nyitja meg hétfőn, 9 óra 30 perckor Székesfehérváron, a Vörösmarty könyvtárban. Ezt követően Kégli Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője tart előadást, arról milyen módszerrel célszerű feldolgozni egy-egy könyvtár történetét. A megyei könyvtárban már a számítógépes katalógus építésével foglalkoznak, erről és ennek külső felhasználási lehetőségeiről tart előadást Komlósi József és Róka Zoltán. Beszélgetésre és vitára is sor kerül, arról, hogyan tudnának együttműködni a számítógépes szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények. A számítógépes feldolgozásé a jövő—a megyében több város könyvtárában van már lehetőség az Internet használatára. A könyvtári heteken ezt egy-egy napig ingyen vagy kedvezményesen vehetik igénybe az olvasók Bicskén, Perkátán, Móron, Gárdonyban, Sárbogárdon valamint a fehérvári városi könyvtár Budai úti fiókjában. Bicskén multimédia bemutatót is tartanak pedagógusoknak. A könyvtári hetekre neves vendégeket is várnak: október 7-én a megyei könyvtárban íróolvasó találkozó lesz dr. Supka Magdolna művészettörténésszel és Gyurkovics Tibor íróval. A martonvásári könyvtárban beszélgetést rendeznek Fekete István Tüskevár című regényéről és az annak alapján készült filmről, október 13-án a vendég Seregi Zoltán rendező lesz, a film hajdani főszereplője. Dunaújvárosban október 20-án Kiss Anna költőnővel találkozhatnak a gyerekek. A gazdag programban megyeszerte vetélkedők, művészeti, helytörténeti kiállítások, előadóestek szerepelnek. Szinte minden napra jut valami érdekesség, amely a könyvtárba csalogatja majd remélhetőleg nem csak a hűséges olvasókat, hanem az új érdeklődőket is. g.g. Bábel tornya, vagy emlékhely? A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely ügye a városáért aggodalmaskodók számára „szent”, hiszen közeledik az avatás időpontja. Milyen emlékhely születik majd a magyar nemzeti gyökerek tiszteletére? Dr. Erdődy Gábor miniszteri biztos szerint a szakmai egyetértés hiánya sokat rontott a kezdeti esélyeken. Hosszú beszélgetésünk alapján, közvetlen modorát tapasztalva úgy ítéltem meg, nem taszító hivatalnoklélek lakozik dr. Erdődy Gáborban, pedig címeinek felsorolása rá sem férne névjegykártyájára. Ezért egyszerűsítek: interjúalanyom az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, és ami számunkra fontosabb, a Magyar Millenniumi Emlékbizottság elnöke. A magnetofon kikapcsolása után két pogácsa között még megemlíti, hogy jó ötletnek tartaná, ha lapunk egy kicsit a hóna alá nyúlna a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely ügyének. Ezt elsőre furcsállom, hiszen a számát is nehéz tudni mindazoknak, akik mint kuratóriumi tagok bábáskodtak az „ügy” felett. Nocsak... Mit is mondott dr. Erdődy? Bekapcsolom a magnót... — Utolsó beszélgetésünk idején még remény volt arra, hogy a négy királyi város egyikeként, rövidesen komoly állami támogatás érkezik millió forintok formájában. Mit történt ezzel? — Isten malmai lassan őrölnek, de azért folyamatosan,,mozognak”. Elkészült a kormányhatározat és a kormányülésen egyhangúan támogató vélemények alapján sor került az 1997- ben rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztására, valamint elkezdődött a '98-ra vonatkozó keret tervezése is. A Nemzeti Emlékhely programja, amely igen nagy jelentőségű — hiszen művészettörténeti és nemzeti hagyományokat ápol —, sajnos a remélt anyagi támogatást mindeddig nem kapta meg. —Nem is lesz erre pénz? — Mint miniszteri biztos, csak annyit mondhatok, hogy dr. Magyar Bálint közművelődési miniszter a tervek szerint 1998-ban 500 millió forintot biztosít majd ilyen célokra. —Ennyi ön szerint elegendő? — Ez az összeg távolról sem áll összhangban a szakmailag megalapozott, jogos igényekkel. Valószínűleg arra kényszerül az érdemi programokat előkészítő bizottság, hogy javasolja az érintett városoknak és a műemlékvédelmi szakmának: gondolják végig újra — a biztosnak tűnő támogatásra alapozva —, hogy mi maradt terveikből megvalósítható. —Ez így eléggé kiábrándítóan hangzik. — Nagyon remélem, hogy amiről beszéltem, az csak a biztos minimum. Talán más minisztériumok is érdekeltek lesznek felelősségüknél és kötelességüknél fogva, hogy bekapcsolódjanak a munkába. Gondolok a turizmusra, az egyházra, az önkormányzatokra és a tőkeerős civil szervezetekre is. — Ez a minimum ön szerint elegendő lesz arra, hogy Székesfehérvár 2000-ben felavathassa a Nemzeti Emlékhelyet? — Erről először a közös álláspontot kell — kellett volna— kidolgozni, mert én nem ismerem még ezt, illetve tapasztalom, hogy jelentősen eltérnek az érintettek elképzelései, ezért sem lehet a kérdést határozott igennel vagy nemmel megválaszolni. Hiszen a felelősök még nem jutottak el odáig, hogy végre eldöntsék: mi az ambíciózusabb, mi az optimális, és mi a minimum variáns? Ha van egyetértés és egységes álláspont, könnyebb a nagyobb anyagi támogatásért harcolni. — Változott az eredeti megítélés, amely szerint a magyar királyi városok kiemelt támogatást kapnak? — Nem változott. Jó hírként említhetem, hogy Székesfehérvár az utóbbi időben felzárkózott a többi — programban szereplő — város mögé, hiszen azok bizottságainak vezetése a kezdetektől fogva nagyon egységesen és egy nyelven beszélve képviselte álláspontját, a szakmai egyetértés hiánya azonban a fehérvári pozíciókat nem erősítette meg. Talán könnyebb lesz a jövőben érvelni a város mellett. (Tihanyi) Cé?R.NE R. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási Iroda T. (60) 468-585 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 15,500 15,750 ESP 1,2600 1,2900 CHF 131,00 133,50 DEM 109,25 111,00 ITL 0,1105 0,1130 GRD 0,6700 0,7000 SEK 24,600 25,600 USD 192,50 197,00 Érvényes: 1997. október 4. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.