Fejér Megyei Hírlap, 1997. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

1997. október 4., SZOMBAT KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 „ÁTLÉPHETŐK LESZNEK AZ ÁLLAMHATÁROK” Az ezredforduló egyedülálló nemzeti nagyvállalkozásának ígérkezik — hangzott el azon a tegnapi nemzetközi sajtótájé­koztatón, amelyen a Tác-Gorsi­­um térségében 70 hektáron el­képzelt Kárpátia Park terveiről esett szó. Ugyanakkor az is ki­derült, hogy a monumentális, a Kárpát-medence főbb földrajzi és építészeti nevezetességeit be­mutató park építése valószínű­leg soha nem fog befejeződni. Dr. Tóth József, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora legalábbis így gondolja. A rektor egyébként a park okta­tási és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségét hang­súlyozta a tájékoztatón. Az ide­látogatók történelmi emlékhe­lyek sorának kicsinyített mását láthatják, végigsétálva a Kárpát­­medencét körülölelő hegylánc gerincén — a legmagasabb hegyek mintegy 12 méteresek lesznek —, gyönyörködhetnek az 1:25 arányban kicsinyített makettekben. Jelképes jelentő­sége lesz annak, hogy a kijelölt államhatárok átléphetők lesz­nek. Panyik István, az előkészü­leteket szervező Kárpátia Ala­pítvány kuratórumának elnöke elmondta, hogy kezdetektől vita kíséri a tervező, szervező mun­kát. A tamáskodókkal szemben sokan támogatói a Kárpátia Parknak, így például Csoóri Sándor az MVSZ elnöke, Bíró László püspök, a Katolikus Hit­­tudományi Főiskola rektora, Schweitzer József professzor, az Országos Rabbiképző Intézet rektora, Katona Tamás törté­nész, Balsay István és Szűrös Mátyás országgyűlési képvise­lők. A védnöki testület elnöki tisztét az Országgyűlés elnöke, Gál Zoltán vállalta —jelentette be tegnap a kuratórium vezető­je, s azt is közölte, hogy a szpon­zorok között tarthatják számon tegnaptól az ÁPV Rt.-t is. A Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Gábor és dr. Vilá­gosi Gábor külügyi államtitkár térségfejlesztési, idegenforgal­mi szempontból hangsúlyozta a római kori Gorsium szomszéd­ságában épülő park jelentősé­gét. Az alapítvány támogatói többek között az MNB, a Duna Televízió, a Külügyminisztéri­um, Tác község önkormányza­ta, a Magyar Modernizációért Alapítvány, a seregélyesi Tau­rus Kastélyhotel — amelynek vezetői a tegnapi tájékoztatón túl is, helyet adnak az alapítvány későbbi rendezvényeinek — és több vállalkozás. A tavaly augusztusi alapkőle­tétel után a jelenlegi tervezési fázisban nagy segítséget jelent hogy tervező cégek is felajánlot­ták segítségüket, és vezetőik mások mellett együttműködési megállapodást írtak alá tegnap a kuratórium elnökével. Mindegyik parlamenti pár támogatja az elképzelést, amelynek első becsült költség­­vetése jóval meghaladja az egy­­milliárdot. A munka a mintegy félmilliárdos tereprendezéssel 1998 tavaszán kezdődik, s re­mélhetőleg 2000 augusztusában megnyílhat a park a látogatók előtt. Zs. F. Régészeti kutatásnak kell megelőznie Tác határában a terve­zett Kárpátia Park építését, mivel a területen értékes római kori emlékek lehetnek, jelentette ki Fitz Jenő régész. A neves szakem­ber szerint az előzetes ásatás azért indokolt, mert számítani lehet arra, hogy a jövendő park területén az egykori római városhoz tartozó külső települések maradványait rejti a föld. Az előkerült leleteket pedig konzerválni kell, helyük építési célokra nem vehető igénybe._____________________________________________ A bor tette ismert várossá A móri bornapok alkalmat adnak a barátokkal való találkozásra Régi hagyomány, hogy a sző­lőérés idején bornapokat rende­zünk Móron, megidézve a szü­rettel, a borral kapcsolatos szo­kásokat, a nemzetiségi hagyo­mányokat. A szőlőtermelés már hosszú évszázadok óta össze­kapcsolódik Mór nevével, meg­határozó volt az itteni lakosság életében is. A települést a bor, a patinás Ezerjó tette ismertté: a német telepesek hozzáértésének és legendás szorgalmának kö­szönhető, hogy a századfordu­lón a bécsi csapszékekben szinte csak móri bort mértek — mond­ta a holnapok tegnapi megnyitó­ján Schmidt Ferenc. Az utóbbi években a borkul­túra nehéz időket élt át — foly­tatta a polgármester —, de ma már látszik némi javulás: újra te­lepítenek a környéken szőlőt, a gazdák egyre többet szerepel­nek borversenyeken, jelen van­nak az érdekképviseletekben. A nyitott borospincék vonzzák a turistákat, akik megszállnak Móron, elviszik a vendéglátó város jó hírét és újabb látogató­kat is toboroznak. A polgármester hangsúlyoz­ta: Mór büszke lehet múltjára, de jelenére is. Nem minden gond nélkül, de dinamikusan fejlődik a település, ezt bizo­nyítják az utóbbi évek ipari be­ruházásai, a munkanélküliségi ráta alacsony volta. Jól működ­nek a testvérvárosi kapcsolatok, ezeknek kulturális és gazdasági téren is sokat köszönhet a város. A holnapok ideje mindig ün­nep a város életében: alkalom a barátokkal, ismerősökkel való találkozásra is — emelte ki be­szédében Schmidt Ferenc. Ilyenkor számosan hazaláto­gatnak a kitelepítettek közül: fél évszázaddal ezelőtt—a szomo­rú évfordulóra jövőre szobor­avatással emlékezik a város — 450 németajkú családot kény­szerítettek háza, rokonai, bará­tai — szülőföldje elhagyására. Ők és leszármazottaik jelen van­nak a napokon és reméljük, hogy a találkozások az ittmara­­dottakkal gyógyítják az akkor szerzett sebeket — mondta vé­gül a polgármester. H.Cs. Tegnap adták át a megyei levéltár móri fiókintézményét is „A véremben A holnapok tegnapi megnyi­tóján a polgármester átadta a vá­ros kitüntetéseit is. Az önkor­mányzat posztumusz díszpolgá­ri címet adományozott Lejtényi Dezső tanárnak, a Pro Urbe díjat pedig a város érdekében végzett munkájuk elismeréseként Möll­mann Erzsébet és férje, Günter Möllmann vehette át. — Én itt nőttem fel a környé­ke, Pusztavámon születtem, Móron jártam iskolába és 25 év­vel ezelőtt kerültem Németor­szágba, amikor férjhez mentem — mesélte Erzsébet asszony, természetesen magyarul. — Hogyan kerültek vissza Mórra? — A férjemnek már akkori­ban is voltak üzleti kapcsolatai Magyarországgal, amikor ösz­­szeházasodtunk. Ezek aztán to­vábbépültek az évek folyamán, majd, amikor már erre is volt le­hetőség, leányvállalatokat ho­zott létre, Móron kettőt és egyet Budapest mellett. Öt éve pedig a fogadót kezdtük el építeni. — Önnek a szakmája az ide­genforgalom? —Inkább a hobbim. Az érett­ségi után elvégeztem egy tanfo­lyamot, idegenvezetősködtem és rájöttem, hogy ez a szakma érdekelne. A férjhezmenetelem után aztán ez egy kicsit másként alakult, de nagyon sokat utaz­tunk a világban és az üzleti kap­csolatokból fakadóan rengeteg vendéget fogadtunk. Amikor idehaza is lehetett ezt csinálni, felépítettük az Öreg Préshez címzett fogadót. Mindig is éreztem, a vendégfogadás a vé­remben van, imádom csinálni. Azt hiszem, most megtaláltam a helyemet a világban. A városi közművelődési közalapítvány kuratóriumának is elnöke va­gyok harmadik éve, nyitott va­gyok mindenre, ami összefügg a kultúrával. Igyekszem ezeket a dolgokat az anyagiak mellett a munkámmal is támogatni. —Hol lakik most a család? — A férjem „ingázik” Né­metország és Magyarország kö­zött, én a gyerekekkel itt lakom Móron, a fogadóban van egy lakrészünk. A lányaim — a nagyobbik tizenkét éves, a kicsi pedig öt —, itt járnak iskolába, óvodába, és persze mind a ket­ten beszélnek magyarul is. Fotó: Páti Nagy Bence van a vendégfogadás...” ŐSZI KÖNYVTÁRI HETEK Előadások, kiállítások, író-olvasó találkozók,irodalmi estek Nagyszabású országos ren­dezvénysorozathoz kapcsolód­va, október 6-án hétfőn Fejér megyében is megkezdődnek az Őszi Könyvtári Hetek. Október 20-áig megyeszerte különböző programokkal várják az érdek­lődőket a könyvtárak, amelyek bemutatják tevékenységüket és szolgáltatásaik bővülő körét. A Fejér Megyei Könyvtári Heteket Szabó Gábor, a megyei önkormányzat elnöke nyitja meg hétfőn, 9 óra 30 perckor Székesfehérváron, a Vörös­marty könyvtárban. Ezt követően Kégli Ferenc, az Országos Széchényi Könyv­tár osztályvezetője tart előadást, arról milyen módszerrel célsze­rű feldolgozni egy-egy könyvtár történetét. A megyei könyvtár­ban már a számítógépes kata­lógus építésével foglalkoznak, erről és ennek külső felhasz­nálási lehetőségeiről tart elő­adást Komlósi József és Róka Zoltán. Beszélgetésre és vitára is sor kerül, arról, hogyan tudnának együttműködni a számítógépes szolgáltatásokat nyújtó helyi in­tézmények. A számítógépes feldolgozásé a jövő—a megyében több város könyvtárában van már lehető­ség az Internet használatára. A könyvtári heteken ezt egy-egy napig ingyen vagy kedvezmé­nyesen vehetik igénybe az olva­sók Bicskén, Perkátán, Móron, Gárdonyban, Sárbogárdon vala­mint a fehérvári városi könyvtár Budai úti fiókjában. Bicskén multimédia bemutatót is tarta­nak pedagógusoknak. A könyvtári hetekre neves vendégeket is várnak: október 7-én a megyei könyvtárban író­olvasó találkozó lesz dr. Sup­­ka Magdolna művészettörté­nésszel és Gyurkovics Tibor író­val. A martonvásári könyvtárban beszélgetést rendeznek Fekete István Tüskevár című regényé­ről és az annak alapján készült filmről, október 13-án­ a vendég Seregi Zoltán rendező lesz, a film hajdani főszereplője. Du­naújvárosban október 20-án Kiss Anna költőnővel találkoz­hatnak a gyerekek. A gazdag programban me­gyeszerte vetélkedők, művésze­ti, helytörténeti kiállítások, elő­adóestek szerepelnek. Szinte minden napra jut valami érde­kesség, amely a könyvtárba csa­logatja majd remélhetőleg nem csak a hűséges olvasókat, ha­nem az új érdeklődőket is. g.g. Bábel tornya, vagy emlékhely? A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely ügye a városáért aggo­dalmaskodók számára „szent”, hiszen közeledik az avatás idő­pontja. Milyen emlékhely születik majd a magyar nemzeti gyö­kerek tiszteletére? Dr. Erdődy Gábor miniszteri biztos szerint a szakmai egyetértés hiánya sokat rontott a kezdeti esélyeken. Hosszú beszélgetésünk alap­ján, közvetlen modorát tapasz­talva úgy ítéltem meg, nem ta­szító hivatalnoklélek lakozik dr. Erdődy Gáborban, pedig címei­nek felsorolása rá sem férne névjegykártyájára. Ezért egyszerűsítek: interjú­alanyom az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem docense, és ami számunkra fontosabb, a Magyar Millenniumi Emlékbi­zottság elnöke. A magnetofon kikapcsolása után két pogácsa között még megemlíti, hogy jó ötletnek tartaná, ha lapunk egy kicsit a hóna alá nyúlna a szé­kesfehérvári Nemzeti Emlék­hely ügyének. Ezt elsőre fur­csállom, hiszen a számát is ne­héz tudni mindazoknak, akik mint kuratóriumi tagok bábás­kodtak az „ügy” felett. Nocsak... Mit is mondott dr. Erdődy? Be­kapcsolom a magnót... — Utolsó beszélgetésünk ide­jén még remény volt arra, hogy a négy királyi város egyikeként, rövidesen komoly állami támo­gatás érkezik millió forintok for­májában. Mit történt ezzel? — Isten malmai lassan őröl­nek, de azért folyamatosan,,mo­zognak”. Elkészült a kormány­­határozat és a kormányülésen egyhangúan támogató vélemé­nyek alapján sor került az 1997- ben rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztására, valamint el­kezdődött a '98-ra vonatkozó keret tervezése is. A Nemzeti Emlékhely programja, amely igen nagy jelentőségű — hiszen művészettörténeti és nemzeti hagyományokat ápol —, sajnos a remélt anyagi támogatást mindeddig nem kapta meg. —Nem is lesz erre pénz? — Mint miniszteri biztos, csak annyit mondhatok, hogy dr. Magyar Bálint közművelő­dési miniszter a tervek szerint 1998-ban 500 millió forintot biztosít majd ilyen célokra. —Ennyi ön szerint elegendő? — Ez az összeg távolról sem áll összhangban a szakmailag megalapozott, jogos igények­kel. Valószínűleg arra kénysze­rül az érdemi programokat elő­készítő bizottság, hogy javasol­ja az érintett városoknak és a műemlékvédelmi szakmának: gondolják végig újra — a biz­tosnak tűnő támogatásra alapoz­va —, hogy mi maradt terveik­ből megvalósítható. —Ez így eléggé kiábrándító­an hangzik. — Nagyon remélem, hogy amiről beszéltem, az csak a biz­tos minimum. Talán más mi­nisztériumok is érdekeltek lesz­nek felelősségüknél és köteles­ségüknél fogva, hogy bekapcso­lódjanak a munkába. Gondolok a turizmusra, az egyházra, az önkormányzatokra és a tőkeerős civil szervezetekre is. — Ez a minimum ön szerint elegendő lesz arra, hogy Székes­­fehérvár 2000-ben felavathassa a Nemzeti Emlékhelyet? — Erről először a közös ál­láspontot kell —­ kellett volna— kidolgozni, mert én nem isme­rem még ezt, illetve tapaszta­lom, hogy jelentősen eltérnek az érintettek elképzelései, ezért sem lehet a kérdést határozott igennel vagy nemmel megvála­szolni. Hiszen a felelősök még nem jutottak el odáig, hogy vég­re eldöntsék: mi az ambíciózu­­sabb, mi az optimális, és mi a minimum variáns? Ha van egyetértés és egységes állás­pont, könnyebb a nagyobb anyagi támogatásért harcolni. — Változott az eredeti meg­ítélés, amely szerint a magyar királyi városok kiemelt támoga­tást kapnak? — Nem változott. Jó hírként említhetem, hogy Székesfehér­vár az utóbbi időben felzárkó­zott a többi — programban sze­replő — város mögé, hiszen azok bizottságainak vezetése a kezdetektől fogva nagyon egy­ségesen és egy nyelven beszélve képviselte álláspontját, a szak­mai egyetértés hiánya azonban a fehérvári pozíciókat nem erősí­tette meg. Talán könnyebb lesz a jövőben érvelni a város mellett. (Tihanyi) Cé?R.NE­ R. pénzváltó Székesfehérvár, Romkert-Őrszoba West Travel utazási Iroda T. (60) 468-585 Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 15,500 15,750 ESP 1,2600 1,2900 CHF 131,00 133,50 DEM 109,25 111,00 ITL 0,1105 0,1130 GRD 0,6700 0,7000 SEK 24,600 25,600 USD 192,50 197,00 Érvényes: 1997. október 4. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.

Next