Fejér Megyei Szemle, 1983 (20. évfolyam, 1-2. szám)
1983-02-01 / 2. szám
tudjuk —, hogy „Szent István volt az első labanc. Ő házasodott össze a némettel. Ő árasztotta el papokkal és németekkel az országot. Minek nekünk annyi pap, és annyi német?”* & Bocsor István sok-sok pápai diák lelkében hintette el tanításával az ország függetlenségének elnyeréséért folytatott harc szükségességének eszméjét és a zsarnokság, népelnyomás elleni gyűlöletet. Már-már vakmerően bátor, szókimondó történelemszemlélete és tanítása révén „Magyarország ernyedetlen támaszaivá” nevelt sok-sok pápai diákot. Kézirataiból, kortársainak és diákjainak visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy évről évre határozottabb, tartalmában kiszélesedett, a szívre és észre egyaránt ható történelmi anyagot adott elő, melynek olyan nagy volt a nevelő hatása a reformkorszakban és az azt követő évtizedekben, mint senki másnak a kortársak közül. A pedagógusi céltudatosság örök példája lehet Bocsor történelemtanítása, mert noha — saját szavait idézve — „a múltnak ébere volt, de a jövőnek nevelte” hallgatóit — legemberibb nevelési eszközt, saját példamutatását és szenvedélyességét is latba vetve! Bocsor hatása Petőfi és Jókai történelemszemléletére Rendkívül jelentős volt a bocsori tanításban, hogy olyan két lángelme is meríthetett belőle, mint Petőfi és Jókai. Ismeretes legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor életrajzából, hogy a katonaságtól egy emberséges osztrák katonaorvos javaslatára szerelték le, s 1841 márciusában Pápára gyalogolt. „A porlepte, kopott ruhájú, égő szemű, sovány legénykét”1* Orlai Petrich Soma és Parragh Gábor vitte el Bocsor igazgatóhoz, hogy a „collégiumba leendő felvételét” elintézzék. A tudós tanár először bizalmatlanul méregette a fiút, de aztán mégiscsak fölvette a 7. osztályba novitius deáknak (önkéntes hallgatónak). Petőfi Pápán sokat olvasott, verseket írt (első nyomtatásban megjelent költeménye, A borozó is itt íródott) és nagy hatással volt reá is Bocsor történelemtanítása, noha őt a híres professzor nem tanította Petőfi be-besurranhatott előadásaira, s mindenképpen el kell fogadnunk az a föltételezést, hogy Bocsor szavaiból és írásaiból ismerte meg a francia forradalom eszméit és az ő francia nyelvkönyvéből tanult először franciául, hisz más francia nyelvkönyv akkor nem is létezett! Hogy Petőfi „hitt az emberiség tökéletesedésében, a világszellem magasra fejlődésében, az evolucionizmusban, s ennek legfőbb eszközéül a szabadságot tekintette”,28 29 30 elsősorban a bocsori hatás eredménye. Bocsor közelebbi kapcsolatba is került Pápán Petőfivel. Orlai leírásából tudjuk, hogy gyakran megfordult Bocsorék házában is, mert egyik jó barátja — Domanovszky Endre — itt lakott, s a diákszobában gyakran aludt a költő is. Bocsorné asszony megsajnálta a kopott ruhájú, sovány ifjút és férje használt ruháiból adott neki néhányat. Dienes András is megemlíti a fiatal Petőfiről szóló életrajzában, hogy „Pápa büszke lehet a tudós Bocsor Istvánra, aki nemcsak tudományát adta át Petőfinek, hanem a ruháit is”. 28. Eötvös Károly: A Bakony című útirajzának I. köt. 215—222. oldalán kedves tanárairól — így Bocsorról is közöl visszaemlékezéseket. 29. Dienes András: A fiatal Petőfi 30. Ferenczi Zoltán: Petőfi történelemfelfogása. Budapesti Szemle, 1923. 183. oldal. 127