Fejlesztő Pedagógia, 2007 (18. évfolyam, 1-6. szám)
2007 / 1. szám
www.mentor-konyvesbolt. hu Tisztelt Kollégák! 2007. évi első számunkban több tanulmányt olvashatnak a vizuális nevelés és a mozgásfejlesztés témakörében. Mindkettő komplex terület: a személyiségfejlesztést, a készség- és képességfejlesztést, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esetében terápiát és sok esetben tehetséggondozást is jelent. Mindezeken túl a gyermekekre/tanulókra gyakorolt motivációs hatása kiemelkedő és jól kamatoztatható pedagógiai munkánkban. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete újraindulásának 20. évfordulóját ünnepelte az elmúlt nyáron. Ebből az alkalomból a Művészet felemel címmel ünnepi konferenciát rendeztek. Az itt elhangzott előadások alapján három tanulmányt jelentetünk meg lapszámunkban. A mozgással foglalkozó összeállításunk első tanulmánya a sajátos nevelési igényű tanulók egyik típusának, a középsúlyos értelmi fogyatékosok szellemi és fizikai rekreációjával foglalkozik. A Táncos mozgásfejlesztés és művészeti nevelés (TMN) a magyar néptánc kincs mozgáselemeire támaszkodva fejti ki fejlesztő hatását. A humánspecifikus mozgáselemek gyakorlásának kimeríthetetlen tárházát találjuk meg ezekben a népi táncokban. A komplex program hat a vesztibuláris rendszerre, a finommotorikára, a rövid és hosszú távú emlékezetre, a figyelemre, mozgáskoordinációra. Önkifejezésre, önmegvalósításra ad módot, így tanulóink önbizalma, biztonsága (komfortérzése) jelentősen nőhet. A gyermekpszichodráma terápiás jellegét és hatását sokan ismerik. A gyermekpszichodráma kevesebb eszköztárral bír, mint a felnőtteknél alkalmazott módszer. Ennek az eszköztárnak a kibővítését célozták meg szerzőink, amikor a kreatív tánccal és pantomimmal „egyesítették” a pszichodrámai foglalkozásokat. A testnevelés műveltségterülettel (tantárggyal) foglalkozik két tanulmány. Az egyik az integráció eredményes megvalósítása szempontjából vizsgálja a testnevelési órákon, sport foglalkozásokon kínálkozó lehetőségeket, illetve a tanárok ezen tevékenységére való felkészítésüket. A másik tanulmány egy hosszabb elemzés része, amely a 2003-ban megjelent NAT testnevelés és sport műveltségterületével foglalkozik. A szerző már annak idején is jobbító szándékkal vett részt az elemzésben, tanulmányában azokra a negatívumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egy esetleges korrekció kapcsán kijavíthatók, korrigálhatók. A beszédpercepció és beszédmegértés problémáinak megelőzése, a különféle funkciók fejlesztése az olvasás/írás eredményessége szempontjából igen fontos. Most megjelenő tanulmányunkban az idegen nyelv elsajátításának problémakörében vetődik fel ez a kérdés. Rendhagyó módon egy szerzőtől most két tanulmányt jelentetünk meg, mert Boldizsár Boglárka a beszédpercepciós folyamatokon keresztül vizsgálja az idegen nyelv tanulását, de második írásában egy vizsgálat bemutatásán keresztül hívja fel a szerző figyelmünket arra, hogy a diszlexiás tanulók idegen nyelv oktatásában milyen készség- és képességdeficitek a meghatározók, illetve akadályozók. A diszlexiásokkal foglalkozó másik tanulmány egy hosszmetszeti folyamatot követ végig a tanulási zavarok felfedezésétől egészen a középiskoláig. A kérdőívre adott szülői válaszok megerősíthetnek bennünket abban, hogy a minél korábbi felismerés, a szülő és a szakember együttműködése, a gyermekintézmények és az egész közoktatás hozzáállása a problémakörhöz mennyire jelentős a gyermek/tanuló szempontjából. Az Iránytűben hívjuk fel Olvasóink figyelmét két kiadványra. Ezt a módot a kiadványok „használati értéke” indokolja. A Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában megjelent a Logopédiai képes lottó, melynek használata a logopédusok, fejlesztő pedagógusok, szurdopedagógusok munkáját hivatott megkönnyíteni. Az általános pedagógiai gyakorlatban is jól használható a szókincsbővítés, a fonematikus hallás fejlesztésekor. Most jelent meg újra a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve javított kiadása a Logopédiai Kiadó gondozásában. Mindkét kiadvány megvásárolható és megrendelhető a Mentor Könyvesboltban. Dr. Salné Lengyel Mária kiadó-főszerkesztő