Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)

Negyedik Füzet. Aprilisz. - 2. Mi segíti elő a’tudományok’ és szép mesterségek’ virágzását? Superint. Kis János.

Aprilisz 1825. A’ nemzet’ polgári gyarapodását ’s gazdagodását a’ szorgalom és iparkodás szüli, melly külömbféle nemzeteknél az ország’ fekvéséhez, terméseihez ’s egyéb környűlállásokhoz képest külömböző utakat és módokat választhat, és külömböző módok által is szokta magát kimutatni. Azonban akár belől az országban, akár külföldi tartományokban, akár földmívelés, akár manufacturák , akár kereskedés, akár mindezeknek okos öszvekaptsolása által gyakoroltassák a’ nemzet’ szorgalma, annak buzgó és fáradhatatlan gyakorlása mindenkor gyarapodást ’s vagyonosságot eszközöl ’s lassanként az országot a’ tudományok és szép mesterségek’ hazájává teszi, ’s a’ nemzetet a’ kimíveltetésnek és tsinosodásnak fográditsára emeli, ha egyszer’s mind a’ nemzet és az igazgatás is, ezeket ápolgatja ’s pártfogása alá veszi. Ezen pártfogáson és serkentésen nem azt értem, hogy a’ Fejedelmek a’ tudósoknak nagy pensiókat adjanak. Párisi tudós társaságokat alkossanak, ’s azoknak tagjait gazdagon fizessék. Az illyen intézetek is jók és hasznosok, mikor bölcsen kormányoztatnak, de nem elmúlhatatlanúl szükségesek. Sem a’ régieknél Görög országban , sem az újjaknál Német-országban fényes pensiók és nagy fizetésű tudós társaságok nem serkentették az írókat és művészeket, még is a’ tudományok ’s szép mesterségek mind ott, mind itt nagy virágzásra jutottak. A’ Francziáknál sem teremtettek a’ pénzbéli segítségek új nagy elméket, hanem csak a’ már elébb támadottakat jutalmazták meg. Általjában igen tévelyegnek azok, kik azt hiszik, hogy a’ tudományok ’s szép mesterségek csak alami’snából és koldulásból élhetnek ; sőt inkább egyedül ott virágozhatnak, a’ hol nem szolgálnak , hanem uralkodnak ; legfeljebb is csak kezdetükkor van szükségük bőkezű adakozókra. A’ Tudós és mívész rendszerént ne kívánjon addig jutalmat, míg olly jeles munkát vagy mívet nem készít, mellyet mások jutalomra ’s pénzükre méltónak tartanak ; mert ki fizessen meg drágán p. o. egy rósz költeményt azért, hogy a’ költés’ mesterségét elősegítse? Mégis úgy tapasztaljuk, hogy épen a rósz vagy középszerű írók és művészek panaszosodnak leginkább azon , hogy a’ publicum nem serkenti ’s nem mozdítja elől az ő tudományokat és mesterségeket. Az az ápolgatás és pártfogás, melly a’ nemzet’ részéről a’ tudományoknak és mesterségeknek szükséges, abban áll, a’ miben azt Müller’ *) helyhezteti, hogy t. i. a’ vagyonosok , birtokosok és gazdagok általjában megvilágosodottak legyenek ’s a’ tudomány szerelést dicsőségeknek tartsák. A’ Fejedelem’ kötelessége csak az, hogy a’Nagyokba illyen lelket adjon; illyen lélek fog pedig önként bennek uralkodni, ha a’ Fejedelem a’ tudós Nagyokat megkülömbözteti. Superinx. Kis János. ) Lásd ezen értekezéset : ,,a’ régi írók’ haszna,’ mellynek Magyar fordítása a’ Heliconi kedv-tüket első kötetében találtaik. ”