Felvidéki Ujság, 1941. október (4. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-13 / 234. szám

4 még kevésbbé szívleljük meg eléggé. Leg­szebb mondatait jelszóvá létesítettük a he­lyett, hogy az egésznek lényegét ragadtuk volna meg s tettük volna mindennapi életünk irányelvévé, tetteink, cselekedeteink rugó­jává. Nem hevertethetjük tovább parlagon ezt a kincsünket. Ezért alakítunk lelki kö­zösséget, s hívunk csatlakozásra mindenkit osztályra, felekezetre, nemzetiségre való különbség nélkül. Segíteni akarunk mindenkinek Széchenyi eszmerendszere megismerésében, segí­teni a megismert elvek tervszerű köve­tésében. Nem vagyunk egyesület, nem szedünk tag­díjat, nem­ tartunk közgyűléseket, csak meg­kérdezünk csöndesen: Maradhat-e pusztába kiáltott szó Széchenyi szava? Nem érzed-e, hogy a Széchenyi sürgette megújhodásra ma nagyobb szükség van, mint valaha? Nem érzed-e, hogy a megújhodás csak tőlünk függ, s mert csak tőlünk függ, felelősek is vagyunk érte? Ha érzed ezt, hallgass lelki­­ismereted szavára, állj közénk! Olvasd és kövesd Széchenyit! Hallgasd meg Széchenyi igéit hirdető és magyarázó előadásainkat, s fogadd szívesen elveinek gyakorlati meg­valósítására irányuló elgondolásainkat! Nem várunk gyors választ. Véss előbb számot magaddal! Inkább később jöjj,­ de csatlako­zásod őszinte legyen!­­­­ Ezek után újra a Kassai Zenekedvelők Ko­szorús Dalegylete sorakozott fel a színpa­don. Simkó Gusztáv országos karigazgató vezénylésével Kölcsey—Kodály: Huszt Ver­senydarabját­­ adták elő. Széchenyi mai jelentősége Dr. Péter Ernő, a Széchenyi Munkaközös­ség vezetője volt a következő szónok: — Társadalmi, gazdasági és politikai éle­tünk — mondotta dr. Péter Ernő — éppen úgy átalkuás, fejlődés alatt áll, mint a múlt század elején és mint ahogy jelenleg , az egész világ. Ma a szociális gondolat jegyé­ben indul az emberiség megújulása, de az egyes nemzetek belső megerősödése is a szociális igazság érvényesítésén múlik. Ha nemzetünk szellemi, erkölcsi és anyagi értékeit nem tudjuk az egész közösségben kifejleszteni és igazságo­san elosztani, akkor a népek ádáz ver­senyében lemaradunk, megsemmisülünk. Ezért szívleljük meg Széchenyinek a követ­kező tanítását: „Mondjuk ki himezés nélkül, hogy az, aki szerencsés helyzetében a köz­jóra való törekedésből bármi szin, vagy ürügy alatt kihúzza magát s hazája boldogí­­tására jobb tehetség eszerint nem tesz meg mindent, az semmi ember­i, a haza gyalá­zata.“ Egy kínai közmondás szerint is, ami­kor a császár nagyon gazdag, a nép pedig nagyon szegény, akkor történni kell valami­nek. A mai világszerte tapasztalható óriási vagyoni és jövedelmi ellentét mellett mi is érezzük ezt a követelő parancsot. Ezért kell nekünk megfogadni Széchenyi figyelmezte­tését. Akiken a segítés múlik, azok tegye­nek meg mindent népünk gazdasági és kul­turális felemelésére, úgy, hogy az intézke­dések valóban a magyarság érdekét szol­gálják, mert a szociális igazság érvényesítése és a pozitív fajvédelem elválaszthatatlan kell, hogy legyen. — Itt meg kell emlékeznünk. Széchenyinek egyik rendkívül súlyos és égető problémánk: a zsidókérdés tekintetében elfoglalt állás­pontjáról. Ma is helyes és világos megítélé­sét nyugodtan vállaljuk és valljuk, mert mint mondja: „A nagy angol elemben a zsidó elvegyül­het. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt nem eheti meg az ember.“ Ha rágondolunk arra a térhódításra, amely­nek eredménye a magyar gazdasági élet majdnem teljes kisajátítása lett, akkor igazat adunk Széchenyinek. Különösen pedig akkor fáj ez az igazság, ha arra gondolunk, hogy a nagy szabadverseny jegyében rövid 60 év alatt a drága magyar földből 2 millió hold került zsidók kezébe és ugyanakkor a ma­gyarok szzzezrei kénytelenek voltak kiván­dorolni. — Széchenyi legszebben megirt munkája, a Kelet Népe vezető sorait Virág Benedek­től idézi, mely szerint: „Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen.“ „Talán ma is vannak olyanok, akik ne­héznek tartják a magyarsághoz való hűséget, áldozatot, akik számára a hiva­­táshordozást jelentő magyar élet terhet jelent. Ezek száma a múltban nagyon csekély volt, mert az egész világon számarányunkhoz ké­pest nekünk van legtöbb szabadsághősünk. Ha mégis akad hazaáruló a határainkon be­lül vagy kívül, akkor azoknak Széchenyi kö­vetkező szavait üzenjük: „Ha engem, ki sze­rencsére — jelenleg ugyan szerencsétlensé­gemre — magyar vagyok, megkérdeznek, mitől aggódik leginkább a magyar, akkor hajlandó vagyok az egész nemzet nevében Felvidéki újság kikiáltani, semmitől oly rettenetes mérték­ben, mint egy elfajult, hűtlenné lett magyar­tól.“ A fegyelmezett kórusok mellett volt még egy kimagaslóan szép művészi száma az ünnepélynek. Loósz József hegedűművész, a városi zeneiskola tanára Hubay: Harmadik A Széchenyi emlékünnepély után dr. Antal István igazságügyi államtitkár báró Schell Péter főispán társaságában a Rákóczi Kaszi­nóba ment, ahol Zachár István Ítélőtáblás elnökkel élükön a kassai bírói testület kül­döttsége tisztelgett előtte. Itt szűkkörű ebéd is volt az államtitkár tiszteletére és ezen a Kaszinó nevében gombosfalvi Gombos Jó­zsef kamarás, elnök üdvözölte az állam­csárdajelenetét adta elő mély átérzéssel és tökéletes technikával. A hegedűjátékot Reu­ter Márta, a városi zeneiskola tanára kísérte tökéletes alkalmazkodással. Az ünnepséget a Szózat zárta be, melyet a Kassai Koszorús Lyra Dalkör adott elő Stefancsik Tibor kar­nagy vezénylése mellett. titkárt. A kassai Széchenyi emlékünnepély alkal­mából este a Nemzeti Színházban díszelő­adás volt Az előadás előtt a zenekar Ha­­dányi Antal hadtest-karnagy vezényletével a Himnuszt és a Rákóczi indulót játszotta, majd Daniss Győző igazgató­helyettes sza­valta el nagy hatással Törökné Tőrös Bor­bála „Széchenyi láng“ című költeményét. Körebéd az államtitkár tiszteletére Németbarát főszerkesztőket mérgeztek meg Prágában A „Ceske Slovo főszerkesztője meghalt (MTD Prága, október 13. (Német Távirati Iroda) Több cseh főszerkesztő, aki meg­előzőleg egy régebben vezető cseh személyi­ség házába volt meghíva, súlyos mérgezési tünetek között megbetegedett. Kórházba­­szállításuk vált szükségessé. A vizsgálat kétséget kizáróan megálla­pította, hogy tervszerűen előkészített merényletről volt szó a Németország iránt pozitív álláspontot elfoglaló szer­kesztőknek e csoportja ellen. A külföldi rádió már régebben uszított elle­nük és­­ ártalmatlanná tételüket követelte. A megbetegedett szerkesztők közül Karl Laznovsky, a „Ceské Slovo“ főszerkesztője a mérgezésbe belehalt. Prága, október 13. (NST) A Laznovsky­ megmérgezéséről szóló hivatalos jelentés közli, hogy az aljas tett, amelynek hátterét és összefüggéseit már megállapították, el­nyeri méltó büntetését. A megmérgezett fő­szerkesztőt a birodalmi védnök helyettesé­nek rendeletére ünnepélyes temetésben ré­szesítik. Újabb halálos ítéletek Hat tábornokot kivágattak Prága, október 13. (Német Távirati Iroda) A prágai és brünni rögtönitélő bíróság gazdasági rombolás miatt még néhány embert halálra ítélt. (MTI) (Bud. Tud.) A rögtönitélő bíróság ítéletei alapján eddig a védnökségben hat cseh tá­bornokot végezték ki. A legutóbb kivégzet­tek között van Sara dandártábornok is, to­vábbá Frankenberger földművelésügyi mi­niszteri osztályfőnök, aki a közellátási ügyekben követett el súlyos szabotálást.­­ Frankenberger annak idején Kárpátalja ügyeivel kapcsolatban sokat szerepelt. A cseh hadviseltek rádiókiáltványa (MTI) Blaha Ottó volt csendőrtábornok, a­adviseltek szövetségének országos veze­­tje vasárnap a cseh rádióban beszédet mon­­o­t, amelyben a hadviseltek józan eszére és jazságérzetére hivatkozott, majd rámutatott­zokra a következményekre, amelyekkel számolni kell az olyan népnek, amely tétle­nül, összetett kezekkel félreáll, amikor mások harcolnak és véreznek. Felszólította a had­viseltek szövetségének tagjait, ne engedjék magukat megtéveszteni a külföldi hazug hírektől. Halálraítéltek egy francia kommunista vezért Vichy, október 13. (MTI) A touloni rendkívüli bíróság Merőt 1 éves kommunistát törvénybe ütköző tevé­­kenysége miatt halálra ítélte. Merőt 11 dé f­­rancia megye kommunista szervezetének volt a vezetője. Hasonló korú öt vádlottársát, köztük két nőt kényszermunkára ítéltek, mégpedig az egyiket életfogytiglan, a töb­bieket pedig 20—20 évre. Megfosztották őket polgári jogaiktól is és kimondották vagyo­nuk elkobzását. Vámbéry Rusztemet is megfosztották a magyar állampolgárságtól A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium az 1939:XIII. t.-c. 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Budapest székesfővárosban 1872 február 29-én szüle­tett Vámbéry Rusztem ez időszerint külföldi lakost a magyar nemzet érdekeit súlyosan sértő és az 1939:XIII. t.-c. 8 §-a (1) bekez­désének 5. pontjába ütköző tevékenysége miatt a magyar állampolgárságtól megfosztja. Ez a határozat az 1939:XIII. t.-c. f. §-ának (3) bekezdése értelmében a Budapesti Köz­lönyben történt közzététel napján válik hatályozzá.* A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium az 1939:XIII. t.-c. 8. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján a Kolozsvár sz. kir. városban 1907 április 7-én született Buday György és a Budapest székesfőváros­ban 1903 augusztus 6-án született Révai Endre Zsigmond külföldön tartózkodó sze­mélyeket a magyar nemzet érdekeit súlyo­san sértő és az 1939:XIII. t-c. 8. §-a (1) be­kezdésének 5. pontjába ütköző tevékenysé­gük miatt a magyar állampolgárságtól meg­fosztja. Ez a határozat az 1939:XIII. t.-c. &. §-ának (3) bekezdése értelmében a Budapesti Köz­lönyben történt közzététel napján válik hatályossá. Utcai revolverharc Zágrábban Zágráb, október 13. (Stefani.) A belügyminisztérium közli: Szombaton reggel egy rendőr Zágráb egyik utcáján igazolásra szólított fel egy gyanús embert, aki erre a rendőrt revolverrel meg­sebesítette és menekülni próbált. Rendőrök és egy véletlenül arra haladó német katona utánaeredtek. Tűzharc fejlődött ki, amelynek során több rendőr megsebesült, az ismeret­len pedig életét vesztette. (MTI) Uj német légifegyver: a torpedórepülőgép Berlin, október 13. (NST) A He. 111. jelzésű német torpedó­­repülőgépről most közölnek elsőízben fény­képeket a német lapok. A fényképek kapcsán­ megállapítják, hogy az új torpedórepülő­gépek megalkotásával a német repülők te­vékenységének eddigi sikerei nagymérték­ben fokozhatók lesznek. Mivel a torpedó­repülőgépeket és a repülőgépekről kilőhető torpedókat Németország alkotta csak meg, az Anglia elleni hadműveletek német részről kihasználható újabb fegyvernemmel gyara­podtak. 1941 október 15 254. szám merni* A Hivatásszervezet a villamosvasút igazgatójánál Közel kétórás megbeszélésen vett részt a Hivatásszervezet villamosvasúti szakcso­portjának­­ üzemi bizottsága dr. Vass József villamosvasúti igazgatónál. A megbeszélésen a villamosvasúti alkal­mazottakat érintő összes időszerű kérdés szóba került. Az igazgató annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy bár a háborús helyzet adta létszámcsökkenés nagyon meg­nehezítette a szolgálat ellátását, az alkalma­zottak az elmaradt szabadságokat és sza­badnapokat azonnal megkapják, mint szolgá­latba lépnek azok az újabb női kalauzok, akik most járnak kiképzésre. Szólt az igazgató arról is, hogy nehezen, de módot talált a ruhakérdés megoldására és rövidesen új ruhát kapnak a villamos alkalmazottai. Az igazgató részéről az egész tárgyalás folyamán megnyilvánult érdeklődés és jó­indulat megmutatta, hogy milyen legyen az a mód, ahogy a hivatali felettes munkavállalói ügyeit intézze és szívén kell, hogy viselje. Kétszeresen szükség van ilyesmire a mai nehéz időkben és igen fontos, hogy a munka­­vállaló és munkaadó a legjobb összhangban, egymást támogatva végezze a munkát és viselje szívén egymás ügyét. A hulladékgyűjtés hazafias kötelesség! A bányák mellett a legfontosabb gazda­sági források egyes termelési ágakban éppen a lomtárak. A lomtárba ugyan mindenki olyan tárgyakat helyez el, amelyek már nem használhatók a háztartásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nemzetgazdasági szempontból is használhatatlanok és érték­telenek volnának. A papírgyártás például évszázadokon­­­ keresztül kizárólag az el­dobott és összegyűjtött rongyokra támasz­kodott,­­ az ócskavas pedig a XIX. század közepétől a vasszükséglet lényeges száza­lékát elégíti ki. Németországban külön biro­dalmi biztos vezeti azt a mérhetetlen fon­­to­sságú hulladékgyűjtő szervezetet, amely elér a legkisebb háztartásig és igyekszik le­küzdeni a nemtörődömséget, mert nemzeti kötelességnek tartja, hogy a lomtárak fontos anyagának összegyűjtésével számos nehéz­ségtől mentesítse az országot az anyag­­beszerzés terén. Még a nyersanyagban gazdag Amerika is szükségesnek látja a papírhulladékok és gumifélék összegyűjté­sének megszervezését. Nálunk különben az ipari acél és vas el­látásának biztosításában játszik nagy sze­repet a hulladék gyűjtése, mert szükségle­tünknek több mint egy­harmadát lehet ez­zel fedezni. A hadigazdálkodás különben is új felada­tok elé állította az országot. Az eddig ren­delkezésre állott nyeranyagot száz száza­lékig igénybe kell venni és hazafias köteles­ség a fokozódott szükséglet előteremtését megkönnyíteni, főleg ha az csupán a nem­törődömség leküzdésében áll. A hadkötele­zettség és az általános termelés mellett ta­lán a legfontosabb, feladata minden magyar állampolgárnak a hadigazdálkodás támoga­tása. Ez a támogatás nem is kíván áldozatot, csupán azt kéri mindenkitől, hogy kutassa végig lomtárait s abból a magánháztartás­ban használhatatlan anyagot gyűjtse össze, hogy a gyűjtések alkalmával azt beszolgál­tassa. A beszolgáltatások lehetővé teszik, hogy a közönség újabb korlátozásokat hárítson el, amelyek talán érzékenyen érintenék nem­csak a kényelemszeretetét, hanem igényeit is. Különben is, magunknak adunk, amikor a hulladékokat új feldolgozásra beszolgál­tatjuk, mert minden rongy, minden darab papír, pléhdoboz vagy más hulladék érték, amely rövidesen mint új áru kerül elénk. A lomtárak mozgósításával nemcsak haza­fias kötelességet teljesítünk, hanem szociális intézkedésben is részt veszünk, mert nyers­anyaggal látjuk el gyárainkat, s így meg­tartjuk a munkaalkalmat számos embernek. Egyben emeljük a nemzet teherbírását is, mert olyan nyersanyagok beszerzését tes­­­szük lehetővé, amelyeket különben külföld­ről kellene behozni vagy egyáltalán nem le­hetne megszerezni. Fontos, hogy ebben az akcióban mindenki részt vegyen, mert m­ost a­­ hulladékok gyűjtésével nemcsak egyes vállalatoknak adunk kereseti lehetőséget, hanem magát az államot támogatjuk, amely ezekből a javakból a közjót s így minden­kinek előnyét szolgálja.

Next