Felvidéki Ujság, 1941. október (4. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-13 / 234. szám
4 még kevésbbé szívleljük meg eléggé. Legszebb mondatait jelszóvá létesítettük a helyett, hogy az egésznek lényegét ragadtuk volna meg s tettük volna mindennapi életünk irányelvévé, tetteink, cselekedeteink rugójává. Nem hevertethetjük tovább parlagon ezt a kincsünket. Ezért alakítunk lelki közösséget, s hívunk csatlakozásra mindenkit osztályra, felekezetre, nemzetiségre való különbség nélkül. Segíteni akarunk mindenkinek Széchenyi eszmerendszere megismerésében, segíteni a megismert elvek tervszerű követésében. Nem vagyunk egyesület, nem szedünk tagdíjat, nem tartunk közgyűléseket, csak megkérdezünk csöndesen: Maradhat-e pusztába kiáltott szó Széchenyi szava? Nem érzed-e, hogy a Széchenyi sürgette megújhodásra ma nagyobb szükség van, mint valaha? Nem érzed-e, hogy a megújhodás csak tőlünk függ, s mert csak tőlünk függ, felelősek is vagyunk érte? Ha érzed ezt, hallgass lelkiismereted szavára, állj közénk! Olvasd és kövesd Széchenyit! Hallgasd meg Széchenyi igéit hirdető és magyarázó előadásainkat, s fogadd szívesen elveinek gyakorlati megvalósítására irányuló elgondolásainkat! Nem várunk gyors választ. Véss előbb számot magaddal! Inkább később jöjj, de csatlakozásod őszinte legyen! Ezek után újra a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete sorakozott fel a színpadon. Simkó Gusztáv országos karigazgató vezénylésével Kölcsey—Kodály: Huszt Versenydarabját adták elő. Széchenyi mai jelentősége Dr. Péter Ernő, a Széchenyi Munkaközösség vezetője volt a következő szónok: — Társadalmi, gazdasági és politikai életünk — mondotta dr. Péter Ernő — éppen úgy átalkuás, fejlődés alatt áll, mint a múlt század elején és mint ahogy jelenleg , az egész világ. Ma a szociális gondolat jegyében indul az emberiség megújulása, de az egyes nemzetek belső megerősödése is a szociális igazság érvényesítésén múlik. Ha nemzetünk szellemi, erkölcsi és anyagi értékeit nem tudjuk az egész közösségben kifejleszteni és igazságosan elosztani, akkor a népek ádáz versenyében lemaradunk, megsemmisülünk. Ezért szívleljük meg Széchenyinek a következő tanítását: „Mondjuk ki himezés nélkül, hogy az, aki szerencsés helyzetében a közjóra való törekedésből bármi szin, vagy ürügy alatt kihúzza magát s hazája boldogítására jobb tehetség eszerint nem tesz meg mindent, az semmi emberi, a haza gyalázata.“ Egy kínai közmondás szerint is, amikor a császár nagyon gazdag, a nép pedig nagyon szegény, akkor történni kell valaminek. A mai világszerte tapasztalható óriási vagyoni és jövedelmi ellentét mellett mi is érezzük ezt a követelő parancsot. Ezért kell nekünk megfogadni Széchenyi figyelmeztetését. Akiken a segítés múlik, azok tegyenek meg mindent népünk gazdasági és kulturális felemelésére, úgy, hogy az intézkedések valóban a magyarság érdekét szolgálják, mert a szociális igazság érvényesítése és a pozitív fajvédelem elválaszthatatlan kell, hogy legyen. — Itt meg kell emlékeznünk. Széchenyinek egyik rendkívül súlyos és égető problémánk: a zsidókérdés tekintetében elfoglalt álláspontjáról. Ma is helyes és világos megítélését nyugodtan vállaljuk és valljuk, mert mint mondja: „A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves és azt nem eheti meg az ember.“ Ha rágondolunk arra a térhódításra, amelynek eredménye a magyar gazdasági élet majdnem teljes kisajátítása lett, akkor igazat adunk Széchenyinek. Különösen pedig akkor fáj ez az igazság, ha arra gondolunk, hogy a nagy szabadverseny jegyében rövid 60 év alatt a drága magyar földből 2 millió hold került zsidók kezébe és ugyanakkor a magyarok szzzezrei kénytelenek voltak kivándorolni. — Széchenyi legszebben megirt munkája, a Kelet Népe vezető sorait Virág Benedektől idézi, mely szerint: „Jó hazafinak lenni nehéz, de nem lehetetlen.“ „Talán ma is vannak olyanok, akik nehéznek tartják a magyarsághoz való hűséget, áldozatot, akik számára a hivatáshordozást jelentő magyar élet terhet jelent. Ezek száma a múltban nagyon csekély volt, mert az egész világon számarányunkhoz képest nekünk van legtöbb szabadsághősünk. Ha mégis akad hazaáruló a határainkon belül vagy kívül, akkor azoknak Széchenyi következő szavait üzenjük: „Ha engem, ki szerencsére — jelenleg ugyan szerencsétlenségemre — magyar vagyok, megkérdeznek, mitől aggódik leginkább a magyar, akkor hajlandó vagyok az egész nemzet nevében Felvidéki újság kikiáltani, semmitől oly rettenetes mértékben, mint egy elfajult, hűtlenné lett magyartól.“ A fegyelmezett kórusok mellett volt még egy kimagaslóan szép művészi száma az ünnepélynek. Loósz József hegedűművész, a városi zeneiskola tanára Hubay: Harmadik A Széchenyi emlékünnepély után dr. Antal István igazságügyi államtitkár báró Schell Péter főispán társaságában a Rákóczi Kaszinóba ment, ahol Zachár István Ítélőtáblás elnökkel élükön a kassai bírói testület küldöttsége tisztelgett előtte. Itt szűkkörű ebéd is volt az államtitkár tiszteletére és ezen a Kaszinó nevében gombosfalvi Gombos József kamarás, elnök üdvözölte az államcsárdajelenetét adta elő mély átérzéssel és tökéletes technikával. A hegedűjátékot Reuter Márta, a városi zeneiskola tanára kísérte tökéletes alkalmazkodással. Az ünnepséget a Szózat zárta be, melyet a Kassai Koszorús Lyra Dalkör adott elő Stefancsik Tibor karnagy vezénylése mellett. titkárt. A kassai Széchenyi emlékünnepély alkalmából este a Nemzeti Színházban díszelőadás volt Az előadás előtt a zenekar Hadányi Antal hadtest-karnagy vezényletével a Himnuszt és a Rákóczi indulót játszotta, majd Daniss Győző igazgatóhelyettes szavalta el nagy hatással Törökné Tőrös Borbála „Széchenyi láng“ című költeményét. Körebéd az államtitkár tiszteletére Németbarát főszerkesztőket mérgeztek meg Prágában A „Ceske Slovo főszerkesztője meghalt (MTD Prága, október 13. (Német Távirati Iroda) Több cseh főszerkesztő, aki megelőzőleg egy régebben vezető cseh személyiség házába volt meghíva, súlyos mérgezési tünetek között megbetegedett. Kórházbaszállításuk vált szükségessé. A vizsgálat kétséget kizáróan megállapította, hogy tervszerűen előkészített merényletről volt szó a Németország iránt pozitív álláspontot elfoglaló szerkesztőknek e csoportja ellen. A külföldi rádió már régebben uszított ellenük és ártalmatlanná tételüket követelte. A megbetegedett szerkesztők közül Karl Laznovsky, a „Ceské Slovo“ főszerkesztője a mérgezésbe belehalt. Prága, október 13. (NST) A Laznovsky megmérgezéséről szóló hivatalos jelentés közli, hogy az aljas tett, amelynek hátterét és összefüggéseit már megállapították, elnyeri méltó büntetését. A megmérgezett főszerkesztőt a birodalmi védnök helyettesének rendeletére ünnepélyes temetésben részesítik. Újabb halálos ítéletek Hat tábornokot kivágattak Prága, október 13. (Német Távirati Iroda) A prágai és brünni rögtönitélő bíróság gazdasági rombolás miatt még néhány embert halálra ítélt. (MTI) (Bud. Tud.) A rögtönitélő bíróság ítéletei alapján eddig a védnökségben hat cseh tábornokot végezték ki. A legutóbb kivégzettek között van Sara dandártábornok is, továbbá Frankenberger földművelésügyi miniszteri osztályfőnök, aki a közellátási ügyekben követett el súlyos szabotálást. Frankenberger annak idején Kárpátalja ügyeivel kapcsolatban sokat szerepelt. A cseh hadviseltek rádiókiáltványa (MTI) Blaha Ottó volt csendőrtábornok, aadviseltek szövetségének országos vezetje vasárnap a cseh rádióban beszédet monot, amelyben a hadviseltek józan eszére és jazságérzetére hivatkozott, majd rámutatottzokra a következményekre, amelyekkel számolni kell az olyan népnek, amely tétlenül, összetett kezekkel félreáll, amikor mások harcolnak és véreznek. Felszólította a hadviseltek szövetségének tagjait, ne engedjék magukat megtéveszteni a külföldi hazug hírektől. Halálraítéltek egy francia kommunista vezért Vichy, október 13. (MTI) A touloni rendkívüli bíróság Merőt 1 éves kommunistát törvénybe ütköző tevékenysége miatt halálra ítélte. Merőt 11 dé francia megye kommunista szervezetének volt a vezetője. Hasonló korú öt vádlottársát, köztük két nőt kényszermunkára ítéltek, mégpedig az egyiket életfogytiglan, a többieket pedig 20—20 évre. Megfosztották őket polgári jogaiktól is és kimondották vagyonuk elkobzását. Vámbéry Rusztemet is megfosztották a magyar állampolgárságtól A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium az 1939:XIII. t.-c. 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Budapest székesfővárosban 1872 február 29-én született Vámbéry Rusztem ez időszerint külföldi lakost a magyar nemzet érdekeit súlyosan sértő és az 1939:XIII. t.-c. 8 §-a (1) bekezdésének 5. pontjába ütköző tevékenysége miatt a magyar állampolgárságtól megfosztja. Ez a határozat az 1939:XIII. t.-c. f. §-ának (3) bekezdése értelmében a Budapesti Közlönyben történt közzététel napján válik hatályozzá.* A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium az 1939:XIII. t.-c. 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kolozsvár sz. kir. városban 1907 április 7-én született Buday György és a Budapest székesfővárosban 1903 augusztus 6-án született Révai Endre Zsigmond külföldön tartózkodó személyeket a magyar nemzet érdekeit súlyosan sértő és az 1939:XIII. t-c. 8. §-a (1) bekezdésének 5. pontjába ütköző tevékenységük miatt a magyar állampolgárságtól megfosztja. Ez a határozat az 1939:XIII. t.-c. &. §-ának (3) bekezdése értelmében a Budapesti Közlönyben történt közzététel napján válik hatályossá. Utcai revolverharc Zágrábban Zágráb, október 13. (Stefani.) A belügyminisztérium közli: Szombaton reggel egy rendőr Zágráb egyik utcáján igazolásra szólított fel egy gyanús embert, aki erre a rendőrt revolverrel megsebesítette és menekülni próbált. Rendőrök és egy véletlenül arra haladó német katona utánaeredtek. Tűzharc fejlődött ki, amelynek során több rendőr megsebesült, az ismeretlen pedig életét vesztette. (MTI) Uj német légifegyver: a torpedórepülőgép Berlin, október 13. (NST) A He. 111. jelzésű német torpedórepülőgépről most közölnek elsőízben fényképeket a német lapok. A fényképek kapcsán megállapítják, hogy az új torpedórepülőgépek megalkotásával a német repülők tevékenységének eddigi sikerei nagymértékben fokozhatók lesznek. Mivel a torpedórepülőgépeket és a repülőgépekről kilőhető torpedókat Németország alkotta csak meg, az Anglia elleni hadműveletek német részről kihasználható újabb fegyvernemmel gyarapodtak. 1941 október 15 254. szám merni* A Hivatásszervezet a villamosvasút igazgatójánál Közel kétórás megbeszélésen vett részt a Hivatásszervezet villamosvasúti szakcsoportjának üzemi bizottsága dr. Vass József villamosvasúti igazgatónál. A megbeszélésen a villamosvasúti alkalmazottakat érintő összes időszerű kérdés szóba került. Az igazgató annak a reményének adott kifejezést, hogy bár a háborús helyzet adta létszámcsökkenés nagyon megnehezítette a szolgálat ellátását, az alkalmazottak az elmaradt szabadságokat és szabadnapokat azonnal megkapják, mint szolgálatba lépnek azok az újabb női kalauzok, akik most járnak kiképzésre. Szólt az igazgató arról is, hogy nehezen, de módot talált a ruhakérdés megoldására és rövidesen új ruhát kapnak a villamos alkalmazottai. Az igazgató részéről az egész tárgyalás folyamán megnyilvánult érdeklődés és jóindulat megmutatta, hogy milyen legyen az a mód, ahogy a hivatali felettes munkavállalói ügyeit intézze és szívén kell, hogy viselje. Kétszeresen szükség van ilyesmire a mai nehéz időkben és igen fontos, hogy a munkavállaló és munkaadó a legjobb összhangban, egymást támogatva végezze a munkát és viselje szívén egymás ügyét. A hulladékgyűjtés hazafias kötelesség! A bányák mellett a legfontosabb gazdasági források egyes termelési ágakban éppen a lomtárak. A lomtárba ugyan mindenki olyan tárgyakat helyez el, amelyek már nem használhatók a háztartásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nemzetgazdasági szempontból is használhatatlanok és értéktelenek volnának. A papírgyártás például évszázadokon keresztül kizárólag az eldobott és összegyűjtött rongyokra támaszkodott, az ócskavas pedig a XIX. század közepétől a vasszükséglet lényeges százalékát elégíti ki. Németországban külön birodalmi biztos vezeti azt a mérhetetlen fontosságú hulladékgyűjtő szervezetet, amely elér a legkisebb háztartásig és igyekszik leküzdeni a nemtörődömséget, mert nemzeti kötelességnek tartja, hogy a lomtárak fontos anyagának összegyűjtésével számos nehézségtől mentesítse az országot az anyagbeszerzés terén. Még a nyersanyagban gazdag Amerika is szükségesnek látja a papírhulladékok és gumifélék összegyűjtésének megszervezését. Nálunk különben az ipari acél és vas ellátásának biztosításában játszik nagy szerepet a hulladék gyűjtése, mert szükségletünknek több mint egyharmadát lehet ezzel fedezni. A hadigazdálkodás különben is új feladatok elé állította az országot. Az eddig rendelkezésre állott nyeranyagot száz százalékig igénybe kell venni és hazafias kötelesség a fokozódott szükséglet előteremtését megkönnyíteni, főleg ha az csupán a nemtörődömség leküzdésében áll. A hadkötelezettség és az általános termelés mellett talán a legfontosabb, feladata minden magyar állampolgárnak a hadigazdálkodás támogatása. Ez a támogatás nem is kíván áldozatot, csupán azt kéri mindenkitől, hogy kutassa végig lomtárait s abból a magánháztartásban használhatatlan anyagot gyűjtse össze, hogy a gyűjtések alkalmával azt beszolgáltassa. A beszolgáltatások lehetővé teszik, hogy a közönség újabb korlátozásokat hárítson el, amelyek talán érzékenyen érintenék nemcsak a kényelemszeretetét, hanem igényeit is. Különben is, magunknak adunk, amikor a hulladékokat új feldolgozásra beszolgáltatjuk, mert minden rongy, minden darab papír, pléhdoboz vagy más hulladék érték, amely rövidesen mint új áru kerül elénk. A lomtárak mozgósításával nemcsak hazafias kötelességet teljesítünk, hanem szociális intézkedésben is részt veszünk, mert nyersanyaggal látjuk el gyárainkat, s így megtartjuk a munkaalkalmat számos embernek. Egyben emeljük a nemzet teherbírását is, mert olyan nyersanyagok beszerzését tesszük lehetővé, amelyeket különben külföldről kellene behozni vagy egyáltalán nem lehetne megszerezni. Fontos, hogy ebben az akcióban mindenki részt vegyen, mert most a hulladékok gyűjtésével nemcsak egyes vállalatoknak adunk kereseti lehetőséget, hanem magát az államot támogatjuk, amely ezekből a javakból a közjót s így mindenkinek előnyét szolgálja.