Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-03-31 / 60. szám
Megjelenik e lap hétfőt kivéve mindennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6fit 30 kr., postán hatszor küldve 8 frt. , kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasabozott kicsi betűs sorért 5 kr.p. Előfizethetni vidéken minden királyi postahivatalnál, Magyarországon kívül a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál és helyben Budán a kiadó- és szerkesztőhivatalban halászvárosi főúton 86. szám alatt is nem. a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. (MÁSOD-ÉVI FOLYAM.) Budapest, Szombat 60. Martius 31. 1849. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetés. Hoffmann Károly magyarországi, pozsonyi születés, 20 éves, izraelita, nőtelen iró ellen hadi törvények szerint történt vizsgálat alkalmával a tény valóságos történetének kimutatása után, részint saját vallomása, részint az egybevágó körülmények által jogszerűleg bebizonyíttatott, miképp ő a ,,Der wahre Ungar“ czimű lapba múlt évi november 4-dikén „Lied des YWehrmannes“ czim alatt beiktatott költemény által hontársait fegyveres lázadásra felhívta. Ennél fogva ő a hadi büntető törvénykönyv 62-dik czikkelye 4. §-a szerint, és múlt évi october 3-kán kelt legfelsőbb manifestum 4-ik fejezetéhez képest, fegyveres fellázadásra, elősegítés miatt két évi vasban töltendő várfogságra ítéltetett, és ezen a törvényszék főnöke által megerősített ítélet folyó hó 26-kán neki tudtul is adatott. Budán, mart. 27-én 1849. — A cs. k. had-politikai közp. bizottmánytól. Kohn Jakab magyarországi, pesti születés, 33 éves, izraelita, nős , sapka-csináló , Grüneke Károly Henrik poroszországi, berlini születés, 10 év óta Budapesten tartózkodó, 34 éves, izraelita, nős, paszományos, Brunner Florián bácsmegyei zambói születés, 27 éves, katolikus, pesti játékszer- és szalmakalap-kereskedő és Spitzer Ignácz pestmegyei aszódi születés, 39 éves, izraelita, nős, aszódi fuvaros ellen hadi törvények szerint történt vizsgálat alkalmával a tény valóságos történetének kimutatása után, a három elsőre nézve saját vallomásuk , Spitzerre nézve pedig a körülmények egybevágása által jogszerűleg bebizonyíttatott , miképp ők folyó évi február hóban a pártütök számára következő Cikkek szállítását kisértetták meg, u. m. ■ 549 darab inget, 549 gatyát, 475 posztó-csákót, 200 kényelmi-csákót, 100 viaszvászony csákó-boritékot, 1 tiszti-csákót, 17 tuczat nemzeti sapkákat, 1500 lószer-forgót, 4500 nyakkötőt, 50 tuczat magyar czimeket, 100 kard-bojtot, 15 tiszl-övet és 8 zászlót, s e végett Kölni biztatására és Grímekének jótállása mellett. Kolni, Grimeke és Spitzer a mondott czikkeket, melylyeket Brunner Flóriántól hat rákász- és több gombolyba elpakolva átvettek, a Spitzer által szerzett szekeren Debreczen felé és pedig Zámbóckig vitték, hol azonban a katonai hatóság által elfogattasak. Minél fogva ők az árulás bűne miatt, mellynek, ruházati és felfegyverzési czikkeknek a pártüstökhöz megkísértett szállítása által magukat vétkeseivé tették , hg YVindisch-Grätz cs. k. tábornagy ur ő magasságának folyó évi február 11-én kelt proclamatiója folytán, mellyel ezen vétségnek, éppen úgy, mint a felségsértésnek leendő büntetése köztudomásul tétetett, s az erre vonatkozó hadbüntető törvények szerint — és pedig Kölni Jakab, Grimeke Károly és Brunner Flórián kötél általi halálra, ellenben Spitzer nyolcz évi nehéz vasban végzendő sáncz munkákra ítéltettek. A magassága azonban tekintetbe véve , hogy a vétség csak megkisértetett, a szállíttatni szándéklott czikkek pedig a pártütök ellentállásuk erősödésére nem szolgálhattak, — és a bűnösök tett őket töredelmesen bevallották , — a kimondott halálos büntetést kegyelmezés utján elengedni, és azt a vétség mértékéhez képest Kölni Jakabra nézve 12 évi, Grüneke Károlyra nézve 10, és Brunner Flóriánra nézve 8 évi nehéz vasban végzendő sánczmunkára átváltoztatni. Spitzer Ignácz ellen hozott ítéletet helyben hagyni olly kijelentés mellett méltóztatott, hogy a fenebbi megkegyelmezés az említett proclamatioban kitett azon rendeletén, melly szerint az illető zsidó községek ezen három elitélt izraelitáért egyenkint 20,000 pftnyi bírságot fizetni tartoznak, változást éppen nem teszen, miért ezen bírságok behajtása már is eszközlésbe vétetett. E szerint az ítélet kihirdetése és foganatositásba- vétele folyó hó 26-kán eszközöltetett. Budán mart. 27. 1849. — A cs. k. had pol. közp. bizottmánytólságos viszonynak , a testvérországok között, erőszakos szétszaggatását is látni. Mi ezen buzgalom őszinteségén nem kételkedtünk, ámbár a vele összekapcsolt magyargyűlölés szenvedélyét túlzottnak tartottuk és meg voltunk győződve, hogy a bán és az ő varázsszavára tűzhelyeit elhagyó derék nép a vészfenyegette dynastia és összes birodalom megmentésének nemes ösztönén kívül más önző érdek által nem vezéreltetett. Ha valakinek eziránt kétsége lehetett, mint azt éleszteni az akkori magyar és német forradalmi sajtónak eléggé is sikerült, el kellett oszolni annak is azon nevezetes adtus által, mi által Horvátország magát ünnepélyesen a birodalom és többé nem Magyarország részének nyilatkoztatta ki. A miért a horvátországi sajtó olly dicséretesen buzgót! s a vitéz és derék horvát nép olly dicsőségesen harczolt, most ki van viva : az austriai monarchia áll, újjászületett erőben és fényben ragyog a bámuló világ előtt; a birodalom egygge lett az azt alkotó nemzetiségek gyakorlatilag kivihető egyenjogúságának, az addig is fenállott országos alkotmányok lehető kíméletének és a császárság alkotmányos szabad intézeteinek alapján. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen rég óhajtott s annyi öröködéssel siettetett sikernek elérése felett a déli szláv lapok öröme határtalanságba fog kitörni. Ej, dehogy ! A déli szláv lapok vigasztalhatlanok a birodalmi alkotmány csapása miatt (várjon a Presse levelezői erre is azt fogják mondani, hogy ez is csak a régi conservative!; fondorkodásainak következése?), ellenben a feloszlatt kremsieri gyűlés iránti rokonszenvük dihtrambusokban andalog.Némellyiknek hetvenkedő hangja tökéletesen) Kossuth hírlapjáéval ezelőtt Gr amippal. . .* Hogyan, kedves szomszédok, tehát nem tetszik a „Gesammtmonarchie ?“ Vagy önök Kremsierben egy szláv parlamentet, Bécsben egy szláv írom, zagramian egy kis horvát birodalom residentiáját, Temesváron egy más szerbet , Selmeczen és még Isten tudja hol mindenütt hasonlót véltek az egyesült osztrák birodalom czíme alatt felkerekedni ? És aztán hibáztatták Kossuthot, hogy Budára akarta tenni az osztrák monarchia székhelyét, pedig ennek valamivel több históriai alapja is volna? Ah! tehát nem lett volna ámítás a magyar forradalmasoknak azon rémítése, hogy a déli mint északi szlávoknak ugyanazon egy a törekvése t. i. a monarchia szlávvá változtatása? Mert mire mutatna e különben megfoghatatlan elégül ellenség a birodalom újjászületése felett? Mire mutatna e kitűnő sympathia a cseh separatistákkal? Ezen szünetlen hánytorgatása annak , hogy a határszéli ezredek nem ezen birodalmi alkotmányért ontották vérüket sat. ? A déli szláv hírlapok vágya épen olly ábránd, mint az ultra-magyar hírlapoké volt. Egyik semmivel sem jobb a másiknál; egyik nem kevésbbé csábította veszedelembe a jóhiszemű népet, mint a másik. A mi rokonszenvünket egyik sem bírja soha, azért egyaránt kárhoztatjuk mindeniket és szláv monarchiát, vagy ami lassan lassan oda menne ki, éppen olly kevéssé akarunk, mint magyar monarchiát, minek képtelenségét a jövendő tanulságára eléggé meggyőzőleg mutatá meg a mostani próba. Hanem őszintén akarunk egy erős austriai birodalmat, melly képes legyen minden azt alkotó népességeinek igazságot szolgáltatni. Különös oka a déli szláv lapok boszankodásának az, hogy a birodalmi alkotmány — melly ugyan jelenleg még sem őket sem minket nem kötelez — az ö hirök, tudtuk és megkérdezésük nélkül bocsáttatott ki. Az ő 700 éves alkotmányos életük megérdemlett volna, mondják, annyi kíméletet, hogy annak gyökeres átváltoztatása elött tanácsukat kikérjék. — Hm, de önök, kedves szomszédok, Magyarországot minden 700 éves alkotmányos összeköttetés daczára falba rúgták (sít venia verbo!) s pedig az semmit sem változtat a dolgon, hogy akkor Magyarország kormányán forradalmas emberek ültek. S aztán hogyan férhetne össze az egyenjogúsággal, csak önöket kérdezni meg a birodalom újraalkotása iránt s mást nem? Ne aggódjanak önök ! A birodalmi ministerium bizonyára nem hasardkozott egyetlen éjszakán készíteni alkotmányt átázás Austria számára s hihetőleg megkérdezett mindent, ki neki jó tanácscsal szolgálhatott. Mi hiszük is, hogy a déli szláv nép, újságíróinak izgatásai daczára , meg fog nyugodni benne, éppen úgy mint a magyar, mihelyt a háború lecsillapodásával ideje lesz annaküdvös intézményein bővebben gondolkodni. Addig is pedig jobb lenne az elméket békére, mint lázadásra készíteni. Budapest, mart. 30. Ezelőtt néhány hónappal , mikor azelső magyar felelős független ministerium, félremagyarázva a martiusi törvényeket, az ujdortáj és próbálatlan kormánykocsit a Separatismus tekervényes és ismeretlen utaira terelő, nagyzaj keletkezett a horvát és szerb lapokban a birodalom szétbontására irányzó magyar törekvések ellen , s később midőn a lovagias bán ,az összes monarchia fentartása mellett fölkelve, fegyverre szóbtá az öt imádó vitéz horvát népet, tisztelve szemléltük az enthusiasmust, mellyet az említett lapok ez ügyben kifejtettek, ámbár nem kevésbé fájlalták a hétszázad-fonta természeti, politikai és barát Deinagogi kaczérkodás és lekenyerezés. (Vonások Kossuth életéből.) III. Hát Izrael fiai, kik Kossuthnak legtevékenyebb s legbuzgóbb satellesei, financiális tervezői, pénzváltói, húszasok escamoteurjei voltak, — kik közül többen azzal kérkedtek, hogy náluk nélkül a magyar „Erlangenschaftok“ e teljes szabadság és függetlenség soha lábra nem kapható, — ezen egykori leggyalázatosb eleven plakátok s a dynastiának piszkolói s gyalázói, nem részesittettek volna Kossuth édesgető caresseiben ? — Emancipatio ubies ? — Mi ugyan el nem titkolhatjuk : mikép , tekintve a pozsoni s pesti hep, hep szerű demonstratiók eredményét, s annak a népszerűségüket féltő ministerekre tett hatását, a nemzetörségbőli kizárásukat, méltán félthetjük őket, hogyha csak egyébként a zavarban s a dictator pazarlása mellett elhullott morzsák fürgoncz fölszedéséből eredt ideiglenes nyereségükkel be nem érik, aligha most az egyszer félre nem ütött speculatiójok. Azonban még talán volna idő föleszmélkedni! — Ezeket a boldogult bécsi Aula — némi zsidó tanítók és tanulók rokonságánál fogva, de úgy is, mint Kossuth kaczérkodásának Hekatombja — itt méltán követi. Milly befolyást gyakoroltak reá a Pulszky-Váradi féle gonosz insinuatiók, ennek legbiztosabb légmérője volt a Kossuth-Bajza lap, mellyben a magasztalási vagy korholási leczke ugyan azon arányban áradt vagy a fagyponton is alul szálott. Azonban ezen egykori tüzes tajtékja a bécsi forrongásnak a magyar zsoldos bécsi Arbeiter-ekkel együtt nagyobb részben már meg is adta árát a tudási kaczérkodásnak s az érzelgő Tausenau-féle nevetséges csókolódásnak ! A bécsi népnél, a martiusi forradalom első ma, II-----.1- ------1--------------V.V.J . egy kis időre varázserővel; de a józan ész csak hamar átlátta a róka-komaságnak kétes jövendőjét. — A birodalmi alkotmányozó gyűléssel pedig, mellynek nem volt kedve a gesztenyét Kossuth számára az izzó parázsból kikaparni, a magyar követség el nem fogadtatván, a kaczérkodás az illetőknek nagy bosszújára meghiúsult. Csaknem ugyanez volt sorsa a frankfurti kaczérkodásnak is, minthogy a német nemzetet egyesítendő tanárok gyülekezete, a magyar király tudta nélkül küldött magyar követeket noha ezégérül a kereskedési viszonyok és érdekek elintézése függesztetett ki, az osztrák birodalom elleni cselszövényt s az elszakasztási czimboráskodást átlátván , elismerni vonakodott és igy tiszteletes Bajza uram kora keresztelése daczára az a m b a s s a d e ur ök születésük előtt már elhunytak , ha csak Hortobágyról Csernátoni és Egressy az elhíresztelt ostoros betyárokkal a Magnánál uj követekül meg nem jelennek s Kossuth részére a sympathiát ki nem vívják, a sanctio pragmaticának ez után megdöntése alig sikerülene. Többet remélhető Kossuth Teleky által a franczia néptől, ha a kravallok torköltségeivel kevésbé fukarkodik vala, de czifra bankjegyein az olly sokfelé igénybe vett ezüstöt elegendő mennyiségben idején meg nem szerezhetvén , az uj Brutusok erejében az uj Tököliek , Rákócziak sat. iránti sympathia tüzét az egoismus egészen elhamvasztá, s a kakas respublika minden caressek mellett is saját kupeczától nem mozdul; hacsak------a propos, Mr. Pulszky, commenti a valis ? A lázas olaszokat s a hűtlen carbonari szard, királyt milly kaczér karokkal ölelgeté Kossuth, ismeretes. Látván t. hogy dictatori uralmát egyedül csak az elámított független szegény magyar nemzeten üthetendi föl, s hogy az ideiglenesen fölizgatott osztrák-német tartományokban még elég intelligentia, elég józan ész pislog, melly a judás-csókok alattomos ózdijait és saját érdekét csak hamar átlátandja, és hogy ámításaival a politikai téren a német diplomatákkal ki nem köthet, ezeket tehát nyakáról minden áron lerázni, s az osztrák birodalmat minden után módon gyengíteni fő feladatának tattá; nem is volt olly gyalázatos eszköz, habár egész népek végvesztét vonná is maga után, mellyet mohón föl nem karolt, hacsak ama gonosz ezéljának kivitelére némi hálást remélhete. Illyen volt természetesen az olasz lázadás, melly fölött sátáni kárörömétel nem titkolható. Álnok szavakban a királyhoz hűséget szintett, ellene azonban a pártátokét, a szent szabadság ürügye alatt, nem csak nyíltan tüzelte , hanem minden erejéből segítette is. A milánói ideiglenes kormánnyal czimboráskodván, annak haladó levelét, mellyben az az árulással elfogott magyar katonákat (1500) Velenczén és Fiumén