Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-11-22 / 110. szám
tett, s nem elég, hogy patakokban omlott a vér, s a nemzetek reményei eltékozoltattak, kalandorok nagyravágyásának kielégítése vagy csalók eszméinek valósításáért; hanem az a leggyászosabb eredmény, hogy a valódi szabadság s haladás ügye hátrább vettetett s meggyaláztatott ezen bűnök által; amennyiben mindenütt katonai erőt s korlátlan hatalmat kellett hívni segélyül s használni, mintha egyedül ezek menthetnék meg a társadalmat a lerombolástól. Kiket tarthatunk tehát ezen bajok okainak, ha nem ha azokat, kik gondolatlanul s oktalanul elkezdették a harczot ? Láttunk szomorú tetteket, miket sajnálunk; láttuk , miként egy óriás birodalom egy régi s hatalmas álladalom függetlenségére árnyékot vetett; Olaszország újra idegen hadseregek csatahelyévé lön; Magyarország legyőzetett és sokáig megőrzött kiváltságaitól megfosztatott. Németország katonai törvény alatt van, s maga Francziaország mind otthon, mind külföldön elöl megy a fékezés munkájában. Ezen eredmények egyedül a forradalomnak tulajdoníthatók. Nem a hatalmasságok idézték azokat elő, mellyek a polgári harcz gyászos küzdletén győzelmeskedtek, hanem ellenkezőleg mindenütt a nép részéről történt a támadás, s állítni merjük, hogy azon támadások mindenütt ártalmasoknak bizonyultak be a szabadság ügyére nézve. Azt sem kell felednünk, amidőn a győzelmes párt által gyakorlott szigorúságról olly kárhoztatólag szólunk, — hogy más részről a nép ügyét mindenütt számos és gyalázatos bűntények szennyezték be. Lichnowsky herczeg, s Auerswald meggyilkolása Frankfurtban, — Bréa tábornok s tömérdek polgár lemészárlása Párisban, — Rossin egy ,bravúr által elkövetett, a nép által helyeslem, s mindeddig büntetlenül maradt orgyilkoltatása Rómában, Lamberg grófnak Pesten, s Latour grófnak Bécsben történt borzasztó halála, olly kegyetlenségek, miknek párjaira csak az első franczia forradalom iszonyatosságaiban találhatunk. És mégis vannak nálunk irók, kiknek emlékező tehetségök olly gyönge, vagy igazlelküségök olly gyanús, hogy a forradalom részén csak irgalmat s mérséklést, — a törvényes hatalom s igazság részén pedig csak vérengző hoszúállást látnak. Az 1848-iki forradalomnak bélyegző jelleme, hogy nagy részint semmi ok nem volt reá szolgáltatva. Semmi önkényes hatalmi rendszabályok nem léptettek életbe, s nem is terveztettek; semmi üldözések nem idéztek elő hősi ellentállást; semmi katonai támadás nem fenyegető fetiprással a nemzetek függetlenségét. Sőt inkább a józan szabadságnak épen azon perczben sokkal szebb kilátásai valának , mint azelőtt bármikor. Olaszország megkezdő az alkotmányos kormány veszélyes kísérletét ; Rómát egy reformer pápa kormányzó; Poroszország olly alkotmányt nyert, melly megadá neki a korlátolt monarchia lényegét. Francziaország az okos reformok iránt tökéletesen fogékony alkotmánnyal bírt. Azon időben még bizaloms reménnyel vártuk az alkotmányos kormány kifejtését ezen intézmények útján. De a forradalom ezeket egy csapással megsemmisítő. Az absolutismus valódi párthívei nem azok, kik ama forradalmat fájlalták, s irányát ellenzették; hanem azok , kiknek oktalan enthusiasmusok vagy törvénytelen erőszakosságuk olly harczba elegyítő a nemzeteket, mellyel lehetetlen volt sikerrel folytatniok. A franczia monarchia lerombolása, Károly Albert hadizeneje Lombardia ellen, a két siciliai királyság szétdarabolása, Schlosswig megtámadása, és a magyar lázadás, mindnyájan olly gyümölcsöket termeltek, miken épen nincs okunk örvendeni; de ezen eredményekért azokat nyomja a felelősség terhe, kik ezeket előidézték. Sok helyütt nem irtóztak ők összeszövetkezni minden országbeli száműzöttek- s kalandorok- s minden kormány nyílt ellenségeivel. Ezért annál inkább utálat- s félelemmel fordult el Európa népének nagy tömege ezen pártoktól; annál inkább elvesztő hitelét a szabadság, oktalanságuk s bűneik miatt, annál nagyobb kárt szenvedett a szabadelvű ügy. A reactio erőszakosan s szigorúan, sőt néhol vakon s kegyetlenül lépett föl; de bármilly számára is kétségtelenül a dolgok ezen helyzete, minden józan gondolkozásu embernek el kell ismernie, miként a szabadságnak győzelmes democratikus forradalom általi lerombolása még rettentőbb, állandóbb s teljesebb lett volna. E szerint ha bennünket sokszor az absolutismus terveinek pártolásával vádoltak, mi egyenesen ellenféltünkre hárítjuk vissza a vádat. Meggondolatlan buzgalmuk nem a népszabadság, hanem a népforradalmak ügye mellett egyenes úton vezetett azon eredményhez, mellyel legkevésbbé szándékoztak előidézni. Kiszámíthatlan áron, az európai szabadság szép kilátásait határozatlan időre hátravetették, s az embereket egy időre kibékítették olly elvek uralkodásával, mellyek bár önkényesek, de mégis kevésbé gyűlöletesek, mint az övéik.“ (Times.) HIVATALOS RÉSZ. ITALITÁS Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetének életbe léptetésére. (Lásd 106-dik számunkat.) ÁTALÁNOS HATÁROZATOK. Első szakasz. I. Az ideiglenes közigazgatási rendelet orgánum 1. B. §. A kerületi főispán és a megyei főnökök mellé hivatalos műküdésekbeni gyámolitás végett a megkivántató, s legszigorúbban meghatározandó alárendelt hivatalszemélyzet adatik , s ugyanazok irodai szükségeik fedezésére és a szolgai személyzet fizetésére irodai átalánypénzt kapnak. 9. §. A politikai igazgatásba vágó egyéb teendőkre megkívántató személyzet a mellőzhetlen szükség kivánata szerint tisztújítás nélkül neveztetik ki. A személyzet, és költség kimutatást a megyei főnökök a mellékelt táblázat útmutatása szerint készitendik, s a hivatal betöltésekre nézve javaslatot teendőek; a kerületi főispán pedig saját indokolt véleményezése mellett, a cs. teljhatalmú biztos helybenhagyását kikérendi. 10. §. A közbátorsági őrség (Gens d’armerie) mint szintén annak helyét pótló minden közbiztossági vagy őrségi fegyveres erő, a politikai hatóságok által a fennálló szabályok értelmében végrehajtási szolgálatra használandó. 11. §. Az igazságszolgáltatás, mint szintén más ministériumok hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárások, különösen az adó- és vám-, kincstári-, bányászati- és postaügyek kezelésével megbízott tisztviselőket, előfordulandó esetekben a politikai hatóság kellően gyámolítandja, és ezekkel átalában minden a közszolgálat érdekében, mint a közös czél elérésére különösen tartozó valamelly ügyben egész készséggel közremunkáland. 12. §. A közrendtartási igazgatás orgánumai által, a vegyes ajkú népséggel biró hivatal-területekben, valamennyi néptörzs, nyelvbeli jogainak s egyéb érdekeinek az 1849. martius 4-én kelt birodalmi alkotmány szerint egyenlő megvédésben részesítendő. Ennélfogva a kerületi főispánok és megyei főnökük legszorosabb egyéni felelet terhe alatt akként rendelkezni, és felügyelni tartoznak: a) Hogy úgy az egyházban mintáz iskolában bármiféle nyelvbeli kényszerítés mellőztessék , s az országban divatozó nyelvek egyenjogositásatestleg életbeléptettessék. b) Hogy a nyilvános közlönyök és hatóságok valamennyi hirdetményei s rendeleti, az illető kerületek vagy járásokban divatozó népnyelveken tétessenek közhírré. c) Hogy minden politikai hatóságoknál az ügyek a felekkel, az illető hivatalterületekben divatozó népnyelven tárgyaltassanak, következéskép mind az írásbeli benyújtványok, mind a szóbeli folyamodások és panaszok, ezen hatóságoknál, hivatalterületükben szokásos bármiféle nyelven elfogadtassanak, és jegyzőkönyvbe vezettessenek, s hasonlóul a végzések is a feleknek az illető nyelven adassanak ki. 13. §. A kerületi főispánoknak egymás közötti, mint szintén Magyarország valamenyi közigazgatási orgánumainak, a kerületi főispán mellett vagy fölöttük levő igazgató polgári, nem különben valamennyi katonai és a Magyarországon kívüli polgári hatóságokkal való hivatalno L-rhjlokodZooi, nemel 11 jeben lesz.iluk V CelCtll Ült. 14. §. A kerületi főispánok, megyei főnökök és járásbeli igazgatási szolgabirák elöljáróik rendeleteit s meghagyásait pontosan és gyorsan végrehajtandják, és a reájok bizott hivatalterület s hatóságuk körébe tartozó bármiféle ügyek viteléért felelősek. Az alájok rendelt hivatalszemélyzetnek, melly fölött fegyelmi hatalmat gyakorlandnak, legszorosabb kötelessége, hivatalos rendeleteiket és meghagyásaikat pontosan és halasztás nélkül teljesitni, s a reájok kizott hivatalos ügyeket nyert utasításhoz képest tárgyalni. 15. §. Bármiféle alkalmazásoknál különösen figyelembe veendő a folyamodóknak a kért hivatalokra alkalmas is ügyesebb volta, azoknak a törv. kormány iránt tanúsított ragaszkodása, úgyszintén lehetőségig a nemzetiségek egyenjogúsítása, végre korábbi közszolgálatban alkalmaztatás ideje s minősége. A felkelésben kompromittált, vagy érzelmük miatt meg nem bízhatóknak tapasztalt egyének, nemcsak a megyei kerületi, és városi felsőbb hivatalokból, hanem alsóbb szolgálatokból is, mint jegyzők, helységbírák, esküdtek, iskolatanítók stb. fentartván irányokban a kiérdemlett bűnhődés mérlegétől függő további eljárást, minden tekintet nélkül azonnal elmozditandók, s helyeik jó értelmű becsületes, a császári kormányhoz ragaszkodó olly személyek által, kik hivataloskodásukhoz megkívántai, nyelvbeli jártasságukon kívül, a lakosság bizodalmát is bírják, betöltendők. A megürült álladalmi szolgálatokra, a mennyiben megeshetik, s mindenesetre ott, hol azoknak elhatározottan leendő betöltetéséről van szó, alkalmazási pályázatot kell nyitni, melly által mindenkinek lehetővé tesz, hogy alkalmatos és érdemes voltának kimutatása mellett, képességének megfelelő valamelly hivatalbeli szolgálatért folyamodhassék. 16. §: A politikai közigazgatásnál leendő minden hivatalbeli alkalmaztatások egyelőre csak ideigleneseknek tekintendők , sértetlen maradván a nyugdíjra nézve az eddigi álladalom hivatalnokainak már nyert igényeik , azon hozzátétellel, hogy az alkalmazásnak végképi megerősítése a szolgálat cathegóriájának és helyének kijelölése alkalmával, a szolgálati idő az ideiglenes hivatalviselés napjától fog számíttatni. A végképi alkalmazás idejétől kezdődnek az álladalom szolgálatába újonnan belépett egyéneknek s ezek özvegyei és árváinak is, a nyugdijak, nyugpénzek s egyéb efféle járandóságokra nézve a szabály szerinti igények. (Folytatjuk.) 438 Bl Határozatok. II. A felállított ideiglenes bíróságok hatásköre. (Folytatás.) 10. §. Minden — egy községi renddel ellátott — helységben meg van engedve lakóinak olly panaszokat, melylyeknek értéke 12 pfiot felül nem halad, a helybeli elöljáróság eleibe vinni. Utóbbi ezen panasz felett, mint békebiró végsőleg határoz, a nélkül, hogy ítéletétől további felvitelnek helye lenne. A felperesnek mindazáltal szabadságában áll, az érintett panaszra nézve, a helybeli elöljáróság mellőztével, tüstént a járási bíróhoz fordulni. 11. §■ A járási bíróságok a büntetői ügyek tekintetében a bírói hatalmat egy külön rendelet által kijelölendő csekélyebb esetekben gyakorolják. A vizsgatétel és elítélés, az ugyanott közelebb meghatározandó terhes bűntettekre nézve, az első osztályú járási bíróságokat (2. §. B.) illeti. 12. §. Az országi bíróságok első folyamodás útján, a polgári perügyek tekintetében mindazon polgári jogtárgyak felett ítélnek, mellyek a 9. §. szerint a járási bíróságokhoz nem tartoznak, jelesen: a) Mind azon világi perügyekben, mellyek eddig az 5-ik §-ban érintett egyházi bíróságok hatóságához tartoztak , jelesen a végintézetek kül-megkivántalóságai, a hamis eskü s a házasságbeli származás vitatása tárgyában indított perekben, és mind azon a házassági perekben előforduló kérdések felett, mellyek a polgári és a bűnjogot illetik, úgymint: a bűnösnek talált félnek megbüntetése, a perlekedő házasok s gyermekeiknek tartása, nászajándék sat. Csak azon része a házassági pereknek, a melly a házasság érvényességét és az elválást illeti, fog továbbá is az egyházi bíróságok ítélete alá tartozni. b) Minden betáblázási ügyekben , hatósági környékükben fekvő nemesi jószágokat illetőleg, mellyek eddig a megyei gyűléseken felvetettek; továbbá ott, hol a bánya-törvényhatóság az országi bíróságokra átruháztatott a telekkönyvi és betáblázási tárgyak iránt is, a bánya-jószágok tekintetében. c) Hasonlókép minden örök bevallások (fassiones perennales), és egyéb törvényi lépések, óvások s ügyek, mellyek, az eddigi törvényes szokás szerint, az úgy nevezett hiteles helyek (loca credibilia) és az ország rendes bírái elött tétettek , ezentúl s a közönséges telekkönyvi hivatalok behozataláig, az országi bíróság előtt véghezviendők. 13. §. Az országi biróságok ítélnek továbbá : d) A vérrokonok közti minden egyszerű osztályok eseteiben (divisio inter fratres in casuplanae successionis) ha az osztályos tárgy több járásokban, de ugyanazon országi bíróság hatósági környékén fekszik. Ha az osztály tárgya több országi biróságok hatósági környékeihez tartozik, akkor a 8-ik § értelmében a biró-küldésnek leend helye. c) A kereskedők csődéit kivéve, minden csőd-esetekben, mellyek az 1844-ki 7-ik t. ez. 2-ik §-a értelmében a sommás eljáráshoz nem tartoznak. Közelebbről e tekintetben egy külön rendelet intézkedik. Az országi bíróság a váltó és kereskedési ügyek feletti tanácskozmányaikhoz és végzéseikhez a kereskedői rendből szavazó tagokat, a bányászati tárgyak irántiakhoz pedig műtanilag kiképzett szavazó egyéneket a bányászok és hatások osztályából alkalmazand. Best fővárosában egy az országi bíróságtól független váltó és kereskedési bíróság fog fenállani, és annak egy külön hatósági környék kijelöltetni. Azon eljárások iránt, mellyek eddig a váltó-törvény értelmében az alispánt, szolgabirót, a sz. kir. városok, vagy mezővárosok tanácsát, valamellyik kerület kapitányát, a sz. kir. városok vagy mezővárosok jegyzőit illették, egy külön kibocsátott rendelet intézkedik. (Vége köv.) HIRFÜZÉR. — Sok panaszt hallunk a közbátorságnak vakmerő megsértéséről. Az uj piaczon , mint mondják, nem biztos éjjel keresztül menni, mert a sötétből csak előtoppan néhány izmos ember, kifossza mindenéből s tovább áll. Még a játékszínből hazamenők se merik ez utat venni, mert egyre tizet tehetni, hogy roszul járnak. Minap este egy a játékszínből Budára hazamenő asszonyt is ki akartak rabolni nem messze a Zlidtől a budai oldalon, s csak szobaleánya sikoltása mentette meg, mire segély érkezett s a zsiványok megfutamodtak. — A hires Rózsa Sándor restaurálta magát régi pályájába s rá nézve a dolgok régi szép rende helyre állt; mert ő Szeged vidékén, mint hajdan, kedve szerint fosztogat. Minap, úgy beszélik, el akarták fogatni; tizenegy embert ellene küldöttek, de ő egyedül megvédte magát s kettőt a törvény végrehajtói közül még meg is sebesitett. — Egy alföldi megyének pénztárában, mint halljuk, összesen 4 — mond: négy krajczár érvényes pénz van, pedig sok mindenféle költsége van. Pest megyének még ennél is kevesebb, mert most megint 100.000 pft kölcsönt kapott a kormánytól.— Ma vettük a Kolozsvárt Makoldi Sámuel felelős szerkesztése alatt megjelenő Kolozsvári Hír lap czimű új politikai hírlap első számát.