Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1840-03-24 / 12. szám

AZ EGYETEMES LITERATUR­A’ KÖRÉRE A Kiadó szerkesztők SCHEMEL,, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ RAJZA. -------------- NEGYEDIK ÉV3»»—----------­&*esten. Martins* 34. 1840. 13. szám. Tartalom. Hazai literatura. Philosophia. Philosophiai anthropologia. Köteles Sámueltől (Szontagh Gusztáv). — Szontagh’ Propylaeuraai a’ magyar philosophiához (Fogarasi János). — Classica literatura. Ovid’ pontusi levelei Egyedtöl. Vége (Szenczy Imre). — Külföldi literatura. Bibliographia a’ nyelv, class, lit., széptudomány, philosophia literaturatörténet, nevelés és hittudomány’ körében.—Li­teratúrai mozgalmak. — Nyilatkozás (Kuliffay Vendel). HAZAI LITERATURA. Ph­ilosoph­ia. 1 jP h t'l o S o p Itt a i anthropologia. Irta Köte­les Sámuel, néhai philos. prof., m. acad. ren­des tag. Budán , a magyar kir. egyetem’ betűivel. 1839. 8.­. 218 lap. Kiadta a magy. tudós társa­ság. Kemény borítékban. Ara­­­ft 20 k. ep. Köteles Sámuel egykor az enyedi ref. collegiumban philosophia’ professora, egyike kétségi kívül b­özt­elesh el hunyt philosophiai íróinknak; minek tanúságra e’ jelenvaló lélek­tan is, melly literaturánk’ eddigelé még’ ural­kodó körülményei közt, minden fontosságra mellett, aligha kerül sajtó alá, ha azt az aca­demia pártfogása alá nem veszi; mert tudomá­nyos munkák még­ mindig­ kevés vevőkre ta­lálnak. Bíráló e’ munka’ megjelenésének kivált két okból felette örvend, először, mert jeles lélektan, másodszor mert ig­en haszonvehető oktatási kézikönyv. Akármit tartsunk a’ philosophiáról, e’ tu­domány , a’ költészettel együtt, mindig­ fő esz­köze maradand az egyetemes emberi ’s a’ nyelv­­mivelődésnek; mert tárgyai, mint már egyszer e’ lapokban mondám, a’ legzegyetemiebbek, minden létezőt és g­ondolhatót magába fog­lalók, minél fogva az egész embert érdeklik, alsó mint felső tehetségűéit, érzeményét és képzelődését, értelmét és eszét foglalkoztatják és művelik, ’s midőn a’ költészet mind ezen tömérdek tár­gyak’ alakjait szóval meg­ érzékíti ’s a’ philoso­phia okaikat magyarázza, a’ nyelvet is lehető legnagyobb kiterjedésben fejtik ki. Ki a’ köl­tészetet nem ismeri, a’ vadságból emberi létre még­ föl nem emelkedett; ki a’ philosophiában általában járatlan, felvilágosodott embernek nem tarthatjuk; azon nyelv pedig* 1, melly költé­szet és philosophia által nincs kiképezve, a’ művelt nyelvekhez nem számítható, ’s haszna­­vehetlen csinosabb társaságokban, mert az ér­­zeménynek ’s eszmecserének eleg­endő ’s meg­­felelő szókincset és szólásformákat még nem nyújt. Philosophia nélkül különösen sem min ma­giunkat, sem a’ társasági élet’ viszonyait és czéljait nem ismerhetjük, nem ismeret-, ér­­zemény- ’s akaratbeli tehetségünk’ szabályait, kötelességeinket ’s jog­ainkat házi és polgári életünkben , nem az emberiségi’ rendeltetését, a’ nemzetek’ egymás közti jog­ait,nem viszonyun­kat a’ mindenségi’ szent alkotójához. Ha tehát a’ költészet’ felvirulásának literaturánkban ör­­vendek, óhajtanom kell műveltségünkre ’s a’ nyelv’ kiképezésére nézve a’ philosophiának megh­onosodását és terjedését is. A’ philosophiát pedig a lélektannal kell kez­deni , mert e’ tudomány’ fő tárgya az ember, ez ismerteti meg a velünk eredeti gondolkodást. 12

Next