Figyelő, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-25 / 52. szám
A házfelügyelői állás felmondása családi ok miatt Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy ha a házfelügyelővel együttélő személy magatartása ellentétes a szocialista társadalmi együttélés követelményeivel, vagy a házfelügyelővel együttélő személy botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, az okul szolgálhat-e a házfelügyelő munkaviszonyának megszüntetésére. Konkrét esetben a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében emelt óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a munkáltató háztulajdonos jogosult a házfelügyelő munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve 29. § (1) bek. c) pontja alapján megszüntetni, ha akár a házfelügyelő, akár a vele együttélő személy a bérbeadóval, a ház kezelőjével vagy a lakókkal szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít. Nem kétséges ugyanis, hogy akár a házfelügyelő, akár a vele együttélő személy ilyen magatartása folytán kialakult helyzetben a bizalmi elemekkel is átszőtt házfelügyelői munkakört a házfelügyelő megfelelően ellátni nem képes és a háztulajdonostól, mint munkaadótól nem várható el, hogy továbbra is fenntartsa ezt a munkaviszonyt. Ha azonban a házfelügyelő saját személyében semmiféle mulasztást nem követett el, a vele együttélő személy magatartása miatt a házfelügyelő munkaviszonyának felmondással való megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a háztulajdonos, illetve a bérbeadó tiszta lakásbérleti jogviszony esetén is jogosult lenne a felmondásra. Ennek elbírálásánál a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint mindkét fél magatartását figyelembe kell venni, mert csak az hivatkozhatik arra, hogy a magatartás a szocialista együttélés elvébe ütközik, aki az együttélés szabályainak magatartásában emelkedetteb szemléletet tanúsít. 2 Munkaügyi állásfoglalások Felmondási idő alatti munkavállalás Szentesi olvasónk írja: Július 1-ével felmondták munkaviszonyomat és nyomban felmentettek a munkavégzés alól. Másnap már újból elhelyezkedtem az egyik gazdaságban, de most nem számolják el a béremet azért, mert 15-éig kifizették az előző helyemen a béremet és az a nap szerepel a munkakönyvemben és a MILL-lapon Most úgy érzem, kár volt sietve elhelyezkednem, mert ezért a munkáért nem kapok semmit sem. Az a tény, hogy a munka végzése alól kimentett dolgozó még a felmondási idő letelte előtt új munkaviszonyba lép, a felmondási illetményhez való jogát nem érinti. Tehát joga van a dolgozónak az előző vállalattal felvett felmondási illetményre és az új munkahelyén a munkakörbe, illetve a végzett munkája szerinti munkabérre is. A munkaviszony megszűnési időpontja és az új munkaviszony kezdő időpontja ilyen esetben is változatlan, függetlenül attól, hogy a munkakönyvi bejegyzés, stb szerint az előző munkaviszony később szűnt meg, mint ahogy új munkaviszonya kezdődött. MUNKAVISZONY FOLYAMATOSSÁG A Kecskeméti olvasónk írja: Ez év nyarán akkori vállalatomtól hozzájárulással kiléptem, mert egy másik vállalat kedvezőbb munkalehetőséget ajánlott. Munkaviszonyom megszűnése napján (a leszámolás után) motorkerékpár-balesetet szenvedtem. Kórházba kerültem és csak hat hét után tudtam a tervezett új munkahelyemen jelentkezni, ott azonban nem alkalmaztak, mert időközben a helyet mással betöltötték, így azután kénytelen voltam máshol elhelyezkedni, a kórházból való kikerülésem után kilenc napra. Most új dolgozóként tartanak nyilván és nem veszik figyelembe az előző munkahelyemen eltöltött hét évet. A munkaviszony folyamatosságát a munkaviszonynak 1953. évi szeptember hó 1. napja utáni megszűnése csak abban az esetben nem szakítja meg, ha a dolgozó legkésőbb a megszűnést követő harminc napon (a volt úgynevezett ,,racionalizálások” időszakában, a külön meghatározott határidőn belül új munkaviszonyba lép. Az a körülmény, hogy a dolgozó a hozzájárulással történt kilépést vagy a felmondást követően például beteg lesz és ezért nem tud harminc napon belül új munkaviszonyba lépni, ezt nem érinti. Ilyen esetben tehát a munkaviszony folyamatossága éppúgy megszakad, mint önkényes kilépés, fegyelmi elbocsátás vagy a munkaviszonynak bírói ítélettel történt megszűnése esetén. Egyébként ugyanez a helyzet akkor is, ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnése után szövetkezeti tag vagy bedolgozó lett és ezért csak a munkaviszonya megszűnését követő harminc napos stb határidő elteltével lépett újabb munkaviszonyba. Fiatal szakmunkások szabadsága Budapesti olvasónk írja: 1960 szeptemberében ipari tanuló lettem és ez év júniusában tettem szakmunkásvizsgát. A vizsga után kaptam 24 munkanap fizetett szabadságot és annak leteltével helyezkedtem el a vállalatomhoz. Most terveztem az év végi szabadságom beütemezését, de közölték velem, hogy az nem jár. Lehetséges ez? A szakmunkásvizsgát tett ipari, kereskedelmi stb. tanulónak a vizsgát követően biztosított huszonnégy munkanap szabadsága — éppúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgozókat megillető rendes (fizetett) alap és pótszabadság — naptári évre szól. Ennek következtében a szakmunkásként munkaviszonyba lépő volt ipari stb. tanulót a vizsga évében munkaviszonya alapján a vállalatnál nem illeti meg szabadság. Munkaszerződés lejárta betegség esetén Tatáról írják: Október 1-én szerződéssel alkalmaztak egy hónapra. Október 12-én beteg lettem és november 11-én váltam ismét keresőképessé. December 9-én tudtam új helyemen munkaviszonyba lépni. Kérdésem: nem volt törvénytelen, hogy október 31-én nekem, betegnek kiadták a munkakönyvemet „szerződése lejárt” bejegyzéssel? A vállalat eljárása nem volt szabálytalan. A keresőképtelen betegség ugyanis csak a vállalat részéről való „felmondás”-t tiltja, de olvasónk munkaviszonya nem felmondással, hanem a munkaszerződésbeli megállapodásnak megfelelően szűnt meg egy hónap elteltével, így azután, mivel munkaviszonya megszűnése (október 31.) és az újabb munkaviszonyba lépése (december 9.) között harminc napnál több idő telt el, munkaviszonyának folyamatossága megszakadt, s attól sem a vállalat, sem más szerv nem tekinthet el. Vezető felelőssége törvénysértő felmondásnál Egy bajai vállalatról írják: Igazgatónk felmondott az egyik dolgozónknak. A területi egyeztető bizottság most törvénysértőnek minősítette az elbocsátást, kötelezett bennünket a dolgozó visszavételére és kiesett bérének megfizetésére. Erről az esetről felügyeleti szervünk tudomást szerzett, ezért felszólította igazgatónkat, hogy fizesse meg azt az összeget, amit a dolgozónak munkavégzés nélkül ki kellett fizetni. Indokolt ez? Törvénysértő felmondás miatt kiesett időre fizetett munkabérrel a vállalatot kétségtelenül kár érte, mert mögötte munkateljesítmény nem áll. Helyénvaló tehát, hogy olyan esetben, amikor az ilyen munkabértérítés folytán előálló kár a vállalat valamely dolgozója által elkövetett törvénysértés következménye, azt — beosztására tekintet nélkül -- a kár megtérítésére kötelezzék. Természetesen a felelősség megállapításához nemcsak a kárt okozó magatartására, hanem vétkességének megállapítására is szükség van; a kár megtérítését tehát csak olyan esetekben kell elrendelni, amikor a törvénysértést elkövető dolgozót vétkesség (szándékos vagy gondatlan cselekmény, illetve mulasztás) is terheli. Így például nem indokolt kártérítési eljárást kezdeményezni olyan esetben, ha terhes állapotban levő nőnek mondottak fel, a felmondás idején azonban erről a tényről a vállalat nem tudott, a nő terhes állapotát csak az egyeztető bizottsági eljárás során igazolta, a munkaviszonyt helyreállító határozatnak pedig a vállalat késedelem nélkül eleget tett. Ezzel szemben viszont indokolt a kártérítésre kötelezés, ha például a terhes állapotban levő nőnek ezt a körülményt ismerve mondanak fel, különösen, ha a munkaviszony helyreállítását elrendelő egyeztető bizottsági határozatot nem, vagy csak késlekedve hajlandók végrehajtani. Általában rosszhiszemű, következésképpen vétkes eljárásnak tekinthető, ha a vállalat nem hajtja végre az egyeztető bizottság stb. által hozott és már jogerőre emelkedett határozatot. . A könnyebb ellenállás irányában haladni, a szocialista gazdaságban sem, a legcélszerűbb formája a problémák megoldásának. Pedig pontosan erről van szó olyankor, amikor a növekvő igények kielégítéséhez szükséges állandó termelésnövelést jobbára és elsősorban létszámnöveléssel szándékoznak megoldani. Ezen sürgősen változtatnunk kell, legalábbis két okból. Egyrészt azért, mert ha belenyugszunk abba, hogy a többtermelés a létszámemelkedésből származik, akkor azt is elfogadtuk, hogy a termelékenység stagnáljon vagy legalábbis lassabban emelkedjék a feltétlenül szükségesnél. Ez pedig nyilván elfogadhatatlan dolog, hisz a termelékenység gyors ütemű növekedéséről semmiképpen sem mondhatunk le. Másrészt azért sem haladhatunk a munkáslétszám tetszés szerinti növelésének útján, mert a munkaerő-tartalékok kiapadóban vannak, a létszám növelése egyre nehezebbé válik. Ebben az az egyébként örvendetes jelenség is szerepet játszik, hogy a tsz-ek fokozatos megerősödése nyomán a mezőgazdaságból is lassult a munkaerő-áramlás az iparba. Az első félévben bejelentett férfi munkahelyre például már csak 700 jelentkező akadt (tavalyi 800-zal szemben). Mindezt azért volt szükséges elöljáróban elmondani, mert az állami ipar az 1964. évi terv teljesítéséhez több munkaerőt igényelt a tavalyinál. S éppen ez az, amin leginkább érdemes elgondolkozni. Alig hihető ugyanis, hogy azokban az üzemekben, ahol egész évben a kapun lógott a „Munkásokat felveszünk!’’ tábla, komolyan vehetik azt a létszámtervet, amely a tavalyi tervnél is több — összesen 100 ezer! — új munkaerőt igényel a tervek teljesítéséhez. Óhatatlanul felötlik a kérdés: vajon az elmaradott termelési feltételek megváltoztatása, a belső anyagmozgatás egyszerűsítése, a munka- és üzemszervezés hiányosságainak megszüntetése és a munkafegyelem megszilárdítása szerepel-e ugyanolyan alapos megokolással és részletességgel az 1964. évi vállalati tervekben, mint a „feltétlenül szükséges létszám” meghatározása? Azért kérdezzük ezt, mert a termelékenység növelésének e tartalékai keresés nélkül is csaknem mindenütt szemet szúrnak — új munkaerőt viszont lámpással is alig találni. Reálisabb is, jobb is lenne tehát több figyelmet fordítani a helyben meglevő tartalékokra, mint országosan hiányzó erőforrásokat igényelni Illúzió és valóság állnak itt szemben egymással. Rendkívül fontos, hogy a gazdasági vezetők mindenütt a realitások talajáról foglaljanak állást ebben a kérdésben, hiszen nagyrészt e vita eredményétől függ, hogy 1964-ben megvalósul-e az ipari termelés és a nemzeti jövedelem tervezett növekedése. Magyar aknamélyítés Indiában A Bányászati Aknamélyítő Tröszt szerződést kötött a Nikexszel India egyik délkeleti államában két 220 m mélységű akna mélyítésére a Cingareni Collieries Co. Ltd szénbánya részére. Az aknamélyítéshez szükséges gépi berendezéseket és az anyagok jó részét Magyarországról szállítják ki. Magyar részről 21 mérnök, technikus és szakmunkás irányítja az aknamélyítési munkálatokat. A munkálatok értéke mintegy 9 millió forint. ÚJ POSTAI DÍJSZABÁS A közlekedés, és postaügyi miniszter 1964. január 1-i hatállyal több vonatkozásban módosította a postai díjtételeket. A módosítás a többi között kimondja, hogy a kölcsönösség alapján belföldi díjszabást kell alkalmazni a 200r-nál nem nehezebb levelekre és levelezőlapokra azokkal az országokkal való forgalomban, amelyek Magyarország viszonylatában a küldeményekre belföldi díjszabást vezettek be. A módosított rendelkezés a továbbiakban utal arra, hogy a levél, levelezőlap és postautalvány légipostái pótdíját európai forgalomban 10 gr-onként, Európán kívül 5 gr-onként kell felszámítani. E rendelkezés alkalmazása szempontjából azt veszik tekintetbe, hogy a rendeltetési ország fővárosa Európában vagy Európán kívül fekszik-e. A nyomtatvány, áruminta, ügyviteli papír, kiscsomag és hírlap légipostái pótdíját 25 gr-pesként számítják fel. A módosító rendelkezés szerint a légipostái pótdíj öszszege földrészenként az alábbi: Európa 0,50, Afrika 1, Ázsia 1,50, Észak- és Dél- Ameriika 2, Ausztrália és Óceánia 4 Ft, rendelkezés 100 Ft-ig 1, 500 Ft-ig 2. A belföldi postautalványok díját a rendelkezés 100 Ft-ig 1, 500 Ft-ig 2 1000 Ft-ig 4, 5000 Ft-ig 10 és végül 10 000 Ft-ig 20 Ft-ban állapítja meg. A belföldi postautalványorlapot a posta a jövőben díjmentesen bocsátja rendelkezésre. A belföldi postacsomagok díja az alábbiak szerint alakul: 5 kg-ig helyi forgalomban 4, távolsági forgalomban 5, 10 kg-ig — az előző megkülönböztetészerint — 6, illetőleg 8, 20 kg-ig 8, illetőleg 10 Ft. Ezen felül 5 kg-onként helyi forgalomban 2 Ft-t, távolsági forgalomban pedig 3 Ft-t számítanak fel. A postai csomag házhozkézbesítési díja darabonként 2 Ft. A posta által szállított küldeményről kiállított szállítólevél illetékmentes. A csomag feladásához szükséges szállítólevelet — a pénzesutalványhoz hasonlóan — a posta díjmentesen bocsátja rendelkezésre. A képes levelezőlapokkal kapcsolatban a módosító rendelkezés kimondja, hogy belföldi forgalomban a postai levelezőlap alakjának és méreteinek megfelelő képes levelezőlapot a posta helyi levelezőlapra megállapított díjért szállítja. A képes levelezőlapra írt közlemény díjazási szempontból korlátozás alá nem esik. Közlemény számára azonban csak a képes levelezőlap bal fele használható fel. ÚJDONSÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Vegyszeres hó- és jégeltakarítás Egy ismert amerikai vegyipari vállalat (Todd Chemical Co.) olyan vegyszert hozott forgalomba, amely a havat és jeget könnyen, gyorsan és maradék nélkül eltávolítja az úttestekről, járdákról, lépcsőkről, villamospályákról stb. A „Snow Ban” elnevezésű vegyianyag por alakú és csupánel kell szórni a megtisztítandó felületen. Levegő tartja a falakat Szállodákban, vendéglátóipari üzemekben és egyéb olyan létesítményeknél, ahol ismételten felmerülhet, hogy a helyiségek méreteit a közfalak áthelyezésével meg kell változtatni, egyszerű és olcsó megoldást nyújt egy angol cég által alkalmazott „légmerevítési” eljárás. Ennek során a könnyű falpanelek felső élére több „sapkát” helyeznek, amelyeket — a panelbe épített csövön keresztül — levegővel szorítanak a mennyezethez. Ez biztosítja az egymással is összekapcsolt panelek szilárd, függőleges állását. A levegősűrítést kis teljesítményű kompreszszorral, vagy közönséges autópumpável lehet végezni, a légnyomás — az autóömlőkhöz hasonlóan — bármikor elit őrizhető. Keményített betonpadló Az üzemi csarnokok padlózatánál van alkalmazott betonpadló há hogy nagyobb erőbehatásra (pl mozgatásánál) szemcsék letöreden,la és tisztántartása sem könny birminghami cég (Concrete Impr most új eljárást dolgozott ki, amely betonfelület különlegesen keménni pormentessé tehető. Lényege, hogy atonpadló felületét a teljes száradás utál, „Rockflor” nevű speciális folyadékkal kezelik, amelynek hatására a betonban levő szabad mész és kalciumkarbonát — kb. 8 mm mélységig — kvarcszerű anyaggá változik. Erősáramú „szalagkábel“ Az olyan erősáramú berendező( kapcsolótáblák, elosztók stb.), ahol műszaki és gazdaságossá pontból fontos a hellyel valókodás, különleges lapos kár forgalomba az Egyesült Államél a műanyagba ágyazott kalagszerűen helyezkednek el lett. Az újfajta kábel 20 aris erősségig és 1000 Volt feszültségig lárható. Üvegszálak, mint táptalaj A japán kertészeti kémia intézetben újszerű zöldségnevelő megoldást próbáltak ki: föld helyett üvegszálakat alkalmaztak táptalajként. Az üvegszálakat erre alkalmassá teszi, hogy nagy hajszálcsövességgel rendelkeznek, a nedvességet és a levegőt megtartják, jól felszívják a vízben oldott tápanyagokat, majd azokat ismét kiválasztják. Mivel a magas hőmérséklettel szemben ellenállók, sterilizálhatók is. Olyan magvak, amelyek földbe vetve elpusztultak, az „üvegszál-talajban” száz százalékban kicsiráztak és az átlagosnál gyorsabban fejlődtek. Szakértők szerint az új megoldás melegházi kultúráknál juthat nagy szerephez. Nagyhatású patkányirtószer Az egerek és patkányok okozta tetemes károk elleni védekezéshez hatásos eszközt jelent egy a román vegyészek által kidolgozott újfajta irtószer, amely kémiailag a hydramidokhoz tartozik. Előnye, hogy olcsó és könnyen beszerezhető nyersanyagokból állítható elő, az emberre, valamint a nagyobb gerinces állatokra ártalmatlan, szagtalan készítmény. Tekintettel arra, hogy az egerek és patkányok szervezetében felhalmozódik, eredményességéhez lényegesen kevesebb mennyiségre van szükség, mint a korábban ismert irtószerekből. Mágneses szűrő „ A forgácsoló szerszámgépek hűtőfolyadékának, illetve vágóolajának fémrészecskéktől való megtisztítására alkalmas mágneses szűrőt hozott forgalomba egy bolognai cég. (Ducata Meccanica.) A szűrőberendezés egy forgódob útján mágneses teret hoz létre, a fémrészecskék a dobon megtapadnak, majd arról leválasztva egy tartályba kerülnek. A szűrő szinte valamennyi szerszámgépre felszerelhető; a két kiválasztó teljesítménye 30—35, illetve 60—70 liter óránként. FIGYELŐ, 1963. DECEMBER 25.