Figyelő, 2006. július-szeptember (50. évfolyam, 27-39. szám)
2006-07-06 / 27. szám
AHET I POSTA V SOIL. I ^ ^rt^^^^nyil^nv^^ho^a magánkórháznak bevétele csak gyógyító tevékenységéből származhat, de ha ezt várjuk nem magánkórházaktól is, akkor azok tulajdonképpen milyen alapon maradnának önkormányzati tulajdonban. Logikus lépés lenne az önkormányzati kórházi szektor államosítása, így viszont elveszik a szubszidiaritás, s kérdés, hogy a sok rossz döntnök helyett jobb döntéseket hoz-e egy. Az egészet magánkézbe adni pedig illúzió, mert a fejlett világ legprivatizáltabb egészségügyét magáénak tudó Egyesült Államok for-profit kórházainak pénzügyi bevételei a kórházi szektor összbevételének tizedét sem éri el, ráadásul a tevékenységét tekintve erősen szegmentált, for-profit általános kórház pedig gyakorlatilag nincs! Ráadásul a szövetségi állami (government), a tagállami-helyi (state-local) és a új non-profit (súlya mintegy 70 százalékos) épp olyan „lehetetlen helyzetben, észszerűtlen környezetben” működik, mint a miénk! Bizony a köz-, illetve a civilszféra teremti elő a felújítási-felhalmozási kiadások fedezetét. 2. „A pénzelfolyás egyik fő oka, hogy az egészségügy különböző részterületeit különböző - háziorvosi szolgálat, szakrendelők, fekvőbeteg-ellátás - elkülönülten és eltérő módon finanszírozzák.” Ha netán a háziorvosok fejkvótáját, ami - így a lap - a beteggel való minél kevesebbszer való találkozásban tesz érdekeltté, valamiféle teljesítményelvűre cserélnénk, akkor nem sok idő múlva arról kellene cikket írni, hogy a háziorvosok a beteggel való minél többszöri találkozásban érdekeltek, s még azokat se küldik az ellátórendszer magasabb szintjére, akiket megbízhatóan csak ott tudnak ellátni. Az egészen sajátos logika, hogy ugyanazért a betegért kétszer fizet a tb, ha az, akit a háziorvos is el tudna látni, inkább kórházba megy. Ha már kórházba kell menni, akkor a háziorvos nem tudja ellátni, legfeljebb szakrendelő, s mivel a fejkvóta voltaképpen a rendelkezésre állást fizeti, a háziorvosok abban marasztalhatók el, hogy nem nyújtanak mindig úgynevezett definitív ellátást, amikor nyújthatnának. A kórházi orvosnak nem érdeke - nagyon súlyos vád következik -, hogy „hatékonyan Lassabban ítélj! L apjuk figyelme nem kerülte el a kórházak gazdálkodását (Műtét előtt - Figyelő, 2006/26. szám), s rájuk is húzza a vizes lepedőt Nem az álproblémám az írással, hogy tévesek a benne foglaltak, hanem az, hogy azok ellenkezője sem téves. Az egészségügy területén az elhamarkodott ítélkezés ára magasabb lehet, mint a gyors ítélet előnye. 1. A cikk lehetetlen helyzetnek, a környezet ésszerűtlenségének mondja, hogy a „társadalombiztosítás csak a folyó működést finanszírozza, míg a fejlesztéseket a tulajdonosnak kell állnia”. Ezt azzal kommentálja, hogy „a kórházak egészen másképp dolgoznak, mint a versenyszféra szereplői”, mert a vállalkozás „maga dönti el, mennyit fordít beruházásra, illetve működésre, így van értelme kalkulációkat végezni, hogy egy invesztíció a működés során mennyi megtakarítást eredményez majd”. Nos, a vállalkozás tulajdonosa és a kórház tulajdonosa maga dönt invesztícióiról, ebben nincs különbség. A„folyó működés finanszírozása” kitételt pontosítani kell: az OEP a kórházakban végzett kezelésekért fizet, amiből a menedzsment működteti a kórházat. A rendszer úgy jött létre, hogy önkormányzatoknak, államnak, egyes intézményeknek voltak kórházaik, állták annak költségeit, de a szegény betegek helyett 1875-től a törvényhatóságok (megyék, városok) fizettek, 1899-től pedig az állam, a nem szegény betegek - akik az 1910-es évek előtt nem túlságosan igyekeztek kórházba menni - maguk fizettek, illetve helyt állt értük a (társadalom)biztosítójuk. A kórházakat 1945 után államosították, s a tulajdonos (az állam) azt a betegforgalomtól függetlenül fenntartotta 1990-ben, a rendszerváltáskor a szubszidiaritás elve volt az uralkodó eszme (minél közelebb hozzák a döntéseket a lakossághoz, annál inkább szolgálta szükségleteit), a kórházak többsége (a kórházi kapacitások kétharmada) visszakerült az önkormányzatokhoz. Nem túl termékeny ezt a helyzetet a közszféra és magánszféra ellentéteként leírni, fel dolgozzon) ekkor ugyanis a hálapénz és az intézménynek jutó finanszírozás egyaránt kevesebb lesz”. E hatékonytalanság fogalom pontosan így illik egy for-profit autógyárra, amely a minél több autó eladásából származó minél nagyobb árbevételben érdekelt (intézménynek jutó finanszírozás), a menedzsment pedig teljesítményéért a minél nagyobb prémiumra számít (hálapénz). Tehát az eladási listák élén tanyázó, magas profitot elérő vállalat alacsony hatékonyságú. Ha valaki úgy gondolja, hogy ezzel a gondolatmenettel nincs minden rendben, akkor a kórházi orvosokra fentebb vonatkoztatott hatékonyság fogalmat kell újragondolni! 3. A lap szerint „az sem racionális, ahogy az egészségügyre fordítható pénz összejön”, 10 millió ember ellátását 3 millió fizeti, miközben a jövedelmüket a feketegazdaságban szerzők nem fizetnek. Magam viszont úgy gondolom, hogy nincs más. Az aktívak járulékaikkal fizetnek utólag gyermekkoruk és előre időskorúk ellátásáért (a gyerekek és idősek utáni újabb keletű állami járulékfizetés csak arra ok, hogy a biztosítottakról nyilvántartást lehessen vezetni, s ennek alapján tudhassuk, ki nem az). S fizetnek azokért is, akik nem tudnak fizetni. A feketegazdaság jövedelmeit pedig ne keverjük ide, az ugyanis adózási kérdés, s ne csak az legyen a problémánk, hogy nem fizetnek járulékot, hanem az is, hogy személyi jövedelemadót sem! NÉMETH GYÖRGY szociológus közgazdász Tesco-pontosítás plentétben a HipAirMarket című cikkükben megjelentekkel (Figyelő, 2006/26. szám), a zirci Tesco áruházat nem James McCann, a Tesco Global Áruházak Rt. augusztus elsejétől kinevezett vezérigazgatója, hanem Paul Kennedy jelenlegi vezérigazgató nyitotta meg, aki augusztusig változatlan jogkörrel irányítja a magyarországi Tescót. DANKS EMESE kommunikációs igazgató, Tesco Global Áruházak Rt. Vélemény? Megjegyzés? írjon! figyelo@sanomabp.hu A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a leveleket szerkesztve közölje, s azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. 2006. július 6-12. FIGYELŐ 3