Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-14 / 20. szám

ö­ zött az elmúlt hét esztendőben tíz száza­lékkal nőtt a gazdasági forgalom. De az Apple például az utóbbi időben gyártása egy részét Kínából Indiába helyezte át. A világjárvány előtt a Huawei em­bargója tematizálta a távol-keleti nagy­hatalom beszállítói láncainak esetleges (részleges vagy teljes) lebontását. Tavaly például a Microsoft, a HP, a Dell és az Amazon is közölte, hogy inkább Délke­­let-Ázsiában építene ki új gyártókapaci­tásokat. A döntések mögött komoly gaz­dasági racionalitás rejlik, ugyanis Kína az utóbbi huszonöt évben szinte egyed­uralkodóvá vált néhány iparágban. 1991 és 2017 között a kínai elektronikai ex­port-import szaldója 10 milliárdról 1370 milliárd dollárra nőtt, ami nyilvánva­lóan komoly monopolhelyzetet jelent egypár szektorban. Nem véletlen tehát, hogy több ágazat is hasonló útra lépne. Az USA-ban még tavaly készült egy iparági felmérés, amelyből kiderült, hogy a divatcégek nyolcvan százaléka legalább részben kivonulna a távol-keleti ország­ból. Az ehhez hasonló lépéseket a tenge­rentúlon egyre többször már maguk a fo­gyasztók is elvárják. Többek között ezért kezdte el fontolgatni - ugyancsak a múlt évben - az Acer, a Nintendo, a Sony, a Lenovo és az Amazon is az áttelepülést. FOGYASZTÓI ELVÁRÁSOK Az Apple egyik beszállítójának, a Wistronnak az elnöke, Simon Lin el­mondta, hogy a vevői visszajelzések­ből azt látják: a fogyasztók szeretnék, ha csökkentenék a függőségüket a világ legnépesebb országától. Terveik szerint a jövő évben gyártásuknak már az öt­ven százaléka Kínán kívül folyik majd. Az ehhez hasonló költözések nagy nyertesei között Banglades, Törökország és Bra­zília is ott lehet. A gyógyszeripari és az egészségügyi eszközöket gyártó cégek valószínűleg az elsők között távoznak. MASZKÜZLET Több állam, köztük Franciaország is jelezte, hogy például az egészségügyi maszkok gyártását haza szeretnék tele­píteni. Ezek az egyszerű egészségügyi eszközök szemmel láthatóan az összes európai országban kiverték a biztosíté­kot, hiszen a járvány csúcsán szó sze­rint meg kellett birkózni ezekért a ter­mékekért, amelyek nem mellesleg több­ségében Kínából érkeztek. Természete­sen nem ez váltotta ki a kínai beszállítói láncok elleni haragot, ám a fogyasztók számára is jól értelmezhetővé tette, mit is jelent pontosan, ha egy ágazat ilyen erősen kitett egy ország gazdaságának. Ugyancsak nem új keletű, hogy a vi­lág gyógyszergyártásában (a generikus alapanyagok tekintetében) az ázsiai óri­ásnak rendkívül nagy a szerepe. Európa ugyan nem, de az Egyesült Államok erő­sen függ Kínától ezen a téren, és a koro­navírus miatti gyárbezárások következ­tében néhány szer tekintetében igencsak bizonytalanná vált az ellátás. LÁNCOK KIFESZÍTVE Az elemzők jelentős része szerint nem a távol-keleti nagyhatalom a probléma, hanem az ellátási láncok sajátossága. Az élelmiszerek, a napi fogyasztási cikkek piaci szereplői a 2008-as válság után kezdték el alkalmazni azt a technikát, hogy csak annyi terméket gyártatnak le, amennyit a lehető legrövidebb idő alatt értékesíteni is tudnak. A „just in time” lényege, hogy körforgásban nincs nagyon tartalék, cserébe nincs is romlandó, ki­dobandó áru a rendszerben, amely nö­velné a profit kockázatát vagy a veszte­ségeket. Az ilyen ellátási igények miatt csak a legtőkeerősebb ellátási láncok voltak képesek eszközölni az említett Az első negyed­évben 6,8 száza­lékot zsugoro­dott a kínai gazdaság. A becslések szerint éves szinten így is pozitív irányba fog mozdulni a GDP. A tavalyi évhez képest a szakértők mintegy 1-2 százalékos növekedést várnak, a járvány miatt Kínában mintegy 30 millióan veszít-’ hetik el a munkahelyüket. SZÁMOK a kínai Előtérbe kerülnek a helyi beszállítói láncok. Az országban március végén még csak a kkv-k 71 százalékában zaj­lott a munka. Ez az arány április közepére 84 százalékra ugrott. ( +241) Márciusban’'*^w,*­-k­ a fogyasztás 16, a bérek 4, az autóeladások pedig 43 százalékkal estek. A mobiltelefon­vásárlások száma viszont jó nagyot ugrott: 241 százalékkal több készüléket értékesítettek, mint februárban. X SZI - ae Kínai források szerint áprilisban a járvány ellenére is nőtt az export, méghozzá éves összevetésben 3,5 százalékkal. I CÉGVILÁG I 2020/20 FIGYELŐ | 37

Next