Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-14 / 20. szám
ö zött az elmúlt hét esztendőben tíz százalékkal nőtt a gazdasági forgalom. De az Apple például az utóbbi időben gyártása egy részét Kínából Indiába helyezte át. A világjárvány előtt a Huawei embargója tematizálta a távol-keleti nagyhatalom beszállítói láncainak esetleges (részleges vagy teljes) lebontását. Tavaly például a Microsoft, a HP, a Dell és az Amazon is közölte, hogy inkább Délkelet-Ázsiában építene ki új gyártókapacitásokat. A döntések mögött komoly gazdasági racionalitás rejlik, ugyanis Kína az utóbbi huszonöt évben szinte egyeduralkodóvá vált néhány iparágban. 1991 és 2017 között a kínai elektronikai export-import szaldója 10 milliárdról 1370 milliárd dollárra nőtt, ami nyilvánvalóan komoly monopolhelyzetet jelent egypár szektorban. Nem véletlen tehát, hogy több ágazat is hasonló útra lépne. Az USA-ban még tavaly készült egy iparági felmérés, amelyből kiderült, hogy a divatcégek nyolcvan százaléka legalább részben kivonulna a távol-keleti országból. Az ehhez hasonló lépéseket a tengerentúlon egyre többször már maguk a fogyasztók is elvárják. Többek között ezért kezdte el fontolgatni - ugyancsak a múlt évben - az Acer, a Nintendo, a Sony, a Lenovo és az Amazon is az áttelepülést. FOGYASZTÓI ELVÁRÁSOK Az Apple egyik beszállítójának, a Wistronnak az elnöke, Simon Lin elmondta, hogy a vevői visszajelzésekből azt látják: a fogyasztók szeretnék, ha csökkentenék a függőségüket a világ legnépesebb országától. Terveik szerint a jövő évben gyártásuknak már az ötven százaléka Kínán kívül folyik majd. Az ehhez hasonló költözések nagy nyertesei között Banglades, Törökország és Brazília is ott lehet. A gyógyszeripari és az egészségügyi eszközöket gyártó cégek valószínűleg az elsők között távoznak. MASZKÜZLET Több állam, köztük Franciaország is jelezte, hogy például az egészségügyi maszkok gyártását haza szeretnék telepíteni. Ezek az egyszerű egészségügyi eszközök szemmel láthatóan az összes európai országban kiverték a biztosítékot, hiszen a járvány csúcsán szó szerint meg kellett birkózni ezekért a termékekért, amelyek nem mellesleg többségében Kínából érkeztek. Természetesen nem ez váltotta ki a kínai beszállítói láncok elleni haragot, ám a fogyasztók számára is jól értelmezhetővé tette, mit is jelent pontosan, ha egy ágazat ilyen erősen kitett egy ország gazdaságának. Ugyancsak nem új keletű, hogy a világ gyógyszergyártásában (a generikus alapanyagok tekintetében) az ázsiai óriásnak rendkívül nagy a szerepe. Európa ugyan nem, de az Egyesült Államok erősen függ Kínától ezen a téren, és a koronavírus miatti gyárbezárások következtében néhány szer tekintetében igencsak bizonytalanná vált az ellátás. LÁNCOK KIFESZÍTVE Az elemzők jelentős része szerint nem a távol-keleti nagyhatalom a probléma, hanem az ellátási láncok sajátossága. Az élelmiszerek, a napi fogyasztási cikkek piaci szereplői a 2008-as válság után kezdték el alkalmazni azt a technikát, hogy csak annyi terméket gyártatnak le, amennyit a lehető legrövidebb idő alatt értékesíteni is tudnak. A „just in time” lényege, hogy körforgásban nincs nagyon tartalék, cserébe nincs is romlandó, kidobandó áru a rendszerben, amely növelné a profit kockázatát vagy a veszteségeket. Az ilyen ellátási igények miatt csak a legtőkeerősebb ellátási láncok voltak képesek eszközölni az említett Az első negyedévben 6,8 százalékot zsugorodott a kínai gazdaság. A becslések szerint éves szinten így is pozitív irányba fog mozdulni a GDP. A tavalyi évhez képest a szakértők mintegy 1-2 százalékos növekedést várnak, a járvány miatt Kínában mintegy 30 millióan veszít-’ hetik el a munkahelyüket. SZÁMOK a kínai Előtérbe kerülnek a helyi beszállítói láncok. Az országban március végén még csak a kkv-k 71 százalékában zajlott a munka. Ez az arány április közepére 84 százalékra ugrott. ( +241) Márciusban’'*^w,*-k a fogyasztás 16, a bérek 4, az autóeladások pedig 43 százalékkal estek. A mobiltelefonvásárlások száma viszont jó nagyot ugrott: 241 százalékkal több készüléket értékesítettek, mint februárban. X SZI - ae Kínai források szerint áprilisban a járvány ellenére is nőtt az export, méghozzá éves összevetésben 3,5 százalékkal. I CÉGVILÁG I 2020/20 FIGYELŐ | 37