Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-14 / 20. szám
I GEOPOLITIKA | ÖMB Ismét éleződik a Washington és Peking közötti feszültség, ami a koronavírus-válsággal küzdő világnak nagyon rossz hír. Kína bizonyos területeken vitathatatlanul előnybe került, az Egyesült Államok ezért a visszavágáson gondolkodik. A kórokozó kínai eredetével, kezelési módjával kapcsolatos amerikai állásponttól vezettetve újabb súlyos büntetőintézkedéseket fontolgatnak a Fehér Házban. SZANKCIÓS ÚJ HULLÁM JÖHET Felvetődött például, hogy eltörlik az USA-nak az ázsiai óriással szembeni adósságát, érvénytelenítenék a kínai kézben lévő nagyjából 1100 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt. Egyfajta sajátos technikai államcsőd lenne ez. Nem valószínű persze, hogy Washington ezt komolyan gondolja, megrendülne a bizalom a dollárban, az amerikai állampapírokban, viszont az ötlet felvetése utalhat arra, hogy komolyabb pénzügyi szankciókat terveznek Kína ellen. Emellett az Egyesült Államok kilátásba helyezte a kereskedelmi feszültségek enyhítését célzó részmegállapodás (Phase 1) felmondását is. Ehhez képest váratlan fejlemény, hogy múlt csütörtökön a kínai és az amerikai fél telefonon tárgyalt egymással, s bár az erről kiadott amerikai sajtónyilatkozat meglehetősen semmitmondó általánosságokat tartalmaz, de legalább benne van az, hogy a felek látnak előrehaladást a probléma megoldásában. Az amerikai-kínai egyezményt ez év január közepén jelentették be. Ennek kapcsán az USA megígérte, hogy mérsékli a távol-keleti ország egyes termékeire kivetett vámtételeit, ezért cserébe Peking vállalta, hogy több mezőgazdasági, energiaipari készárut vásárol az Egyesült Államoktól, és a szellemi produktumokkal kapcsolatos amerikai panaszokat is megvizsgálja. Kína ígéretet tett ezenkívül arra, hogy a következő két évben további 200 milliárd dollár értékben vesz az USA-tól termékeket és szolgáltatásokat. Továbbá elkötelezte magát amellett, hogy exportja versenyképességének a javítása érdekében nem értékeli le a devizáját. Tavaly az Egyesült Államokból származó kínai behozatal a pekingi központi vámszervek adatai szerint több mint ötödével, 122,7 milliárd dollárra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai óriásnak az idén legalább meg kellene kétszereznie az amerikai áruk és szolgáltatások importját, hogy teljesítse a 200 milliárd dolláros behozatalbővítési ígéretét. Az USA-ba irányuló kínai kivitel 2019-ben 12,5 százalékkal, 418,5 milliárd dollárra apadt. A távol beindította a New York Times által „adománydiplomáciának" nevezett akciót, amelyhez megvolt a szükséges, gyorsan mobilizálható ipari kapacitása is. Még az Egyesült Államok is jelentős mennyiségű kínai egészségügyi segélyszállítmányt fogadott el. Igaz, mozogva és a szállítmányok propagandajellegét hangoztatva, vagy éppen az állítólagos silány minőséget reklamálva. A kínaiak erre reagálva szigorítottak az egészségügyi eszközök kivitelén. Ezt Pekingben úgy interpretál A világ azt várta, hogy az USA gyorsan reagál a krízisre, átállítja a gazdaságot és az egészségügyet. lett államnak a tengerentúli országgal szembeni kereskedelmi többlete a múlt évben 8,5 százalékkal volt kisebb, mint 2018-ban. Ezzel együtt Kína teljes külkereskedelmi többletének a hetven százaléka az Egyesült Államokkal lebonyolított árucseréjében képződött. ADOMÁNYDIPLOMÁCIA Az olajárzuhanásnak is van olyan vetülete, amely visszavezethető az amerikai-kínai konfliktus fellángolására. Ugyanis Kína a világ legnagyobb olajkitermelői sorában már az ötödik-hatodik helyen áll, ugyanannyit hoz a felszínre, mint Irán. Azaz két olyan országról van szó, amely vezeti az USA potenciális ellenfeleinek a listáját. Ráadásul Peking az iráni fekete arany legnagyobb vásárlója. A járvány súlyos presztízsveszteséget jelent Washingtonnak. A világ azt várta volna, hogy a Nyugat vezető erejének tartott ország villámgyorsan reagál a krízisre, átállítja a gazdaságot és amerikai egészségügyi felszerelésekkel megrakott gépek landolnak majd Nyugat-Európa, Afrika, Ázsia repülőterein. Nem ez történt. Kína lábalt ki először a pandémiából (legalábbis a hivatalos tájékoztatás szerint), felismerve a válsághelyzet kínálta lehetőségeket arra, hogy megerősítse globális pozícióit. Elták, hogy a szállított termékek fokozott minőség-ellenőrzésének a biztosításáról van szó. Ez az ázsiai óriás segély- és/vagy fizetős szállítmányai számának apadását eredményezte, emiatt ismét kritika érte Kína vezetését. RÁGÓGUMI KÍNA TALPÁN Míg a távol-keleti ország késznek mutatkozott a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében, a majdani oltóanyag igazságos elosztását támogató multinacionális tárgyalásokon való részvételre, az USA eddig kivonta magát ezekből, ami ugyancsak rontotta nemzetközi megítélését a „Mennyei Birodalommal" fennálló ellentéteket illetően is. Ám Peking sem tétlenkedik: a Dél-kínai-tengeren folyó csapatösszevonásai miatt Japánból útnak indították a térségbe a Ronald Reagan repülőgép-hordozó vezette csapásmérő csoportot. Izraeli források figyelmeztettek, hogy a kínai hadsereghez kötődő Najkon csoport új, roppant hatékony kiberhadviselési rendszert telepített. Ez elsősorban Ausztráliát veszi célba, amelyet nyugati források szerint a pekingi pártmédia csak „Kína talpára ragadt rágógumiként" emlegetett. D. P. 2020/20 FIGYELŐ | 53