Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-02 / 40. szám
Az I •Ui otthonban Teherautókaravánok sürögnek a Blaha Lujza tér és a Nagymező utca között. A járókelők néha furcsa dolgokat láthatnak rajtuk: gipszből készült szobrokat, díszletelemeket, királyi trónusokat, selyembevonatú heverőket, mellettük szomorúan lecsüngő levelű műpálmákat. A hatalmas vesszőkosarakból néha-néha kibukkan egy-egy hattyúprémes palást, királyi korona, egyiptomi ékszer ... Az építők szeptember 15-én adták át a Nemzeti Színház ideiglenes új otthonát, a belül teljesen átfestett, korszerűsített Nagymező utcai volt Petőfi Színházat, ahol kicserélték a világítóberendezéseket, a zsinórpadlást és az öltözőket. A Macbeth, a Lear király, a II. József, a Részeg eső és Az ember tragédiája — a repertoáron szereplő műsordarabok kellékeit, jelmezeit nyomban átszállították az új épületbe. A 781 személyes nézőterű Nagymező utcai Nemzeti Színház október 2-án Madách Imre Az ember tragédiájának felújításával nyitja meg kapuit. Kincseim között kutatva találtam rá a megsárgult, régi lapkivágásra. 1926. március 16. Világ című napilap. **■Beszélgetés Casals Pablo-val, aki otthon, a munkások számára ingyen tart koncerteket«. Harmincnyolc évvel ezelőtt. Otthon, a katalán földön még fojtott csend volt, de itt, Magyarországon, ahová koncertezni jött a férfikora delén járó művész, az elfojtott forradalom üszkeit tapodta a csizmás, darutaljas erőszak hatalom. Megidézni azt a kort? Csak megfordítom a Világot, a lapot, feltűnnek a nevek, a frankhamisítás mágnás-gengszterei. Windischgrätz, Zichy Vladimir és társai, ez a másik oldal, a Világ másik oldala, amikor a világ legnagyobb csellóművésze — a munkásokról beszél. — Tizenkét évvel ezelőtt jártam itt utoljára — mondotta egyebek között a régi interjúm tanúsága szerint. — Budapest, és minden mozzanat, amely itt történt velem, élénken emlékezetemben maradt. A legjobb publikum a budapesti. Nemcsak abban látom ezt, hogy lelkesedni tudnak, hanem mert minden művész előbb-utóbb rájön arra, hogy a legmagasabb fokú lelkesedésnél is többet ér, jobban esik a megértés. — Tizenkét évvel ezelőtt, amikor innen eltávoztam, Amerikába mentem, most pedig állandóan Barcelonában élek. Annak, hogy ezt a várost választottam állandó lakhelyemül, főképp az is oka volt, hogy följebb emeljem e város zenei életének alacsony színvonalát. Az első legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy a munkásokat, akik a leghajlamosabbak voltak a zene apercipiálására, állandóan zenei kultúrával lássam el. Ezért zenei szövetségeket alakítottam, a munkások ezekben a szövetségekben maguk is intenzíven foglalkoznak zenével, így aztán a magasabb zenei igényeknek teljesen felkészülten tudnak megfelelni. A szövetségnek ma már több mint tízezer tagja van. — Hogymiért éppen a munkásokra építettem céljaimat, ez elsősorban művészi kérdés volt. De rögtön utána szociális elgondolás. Elsősorban azért művészi, mert a spanyol zenei mentalitást kellett megváltoztatni mindenekelőtt, és erre legfogékonyabb talaj a munkásság volt. Azt mondhatnám, hogy mások nem is adtak pénzt zenei kultúránk fejlesztésére és éppen ezért ma, amikor ezekkel a zenei szövetségekkel módomban van magas színvonalú hangversenyeket tartani, a munkások számára ingyen tartok koncerteket. — Budapest nekem nagyon hiányzott — fejezte be az interjút —, hiszen a magyar zenei életet állandóan figyelem, személyes barátaim is vannak. Szántó Tivadarral (Párizsban élt hazánkfia) trióban is voltam együtt, és mikor legutóbb Barcelonában járt, úgy üdvözöltem, mint honfitársat. De az egész világ zenei égboltozatán jelentős és fénylő csillagnak tartom Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, így vallott akkor a nagy művész, az igaz ember. Aztán a tettekkel igazolta meggyőződését. Francóék jöttek, ő emigrációba ment. És most jön ide, abba az országba, ahol a dolgozók társadalma várja. Boross Elemér Interjú Casals-szal Budapesten, 1926-ban Az utolsó dupla ... Hertike, a Nemzeti Színház bölsosnője, aki huszonhat éve főzi a kávét a színház művészeinek, a régi épületben még egy kávét főz Füzes Anna nézőtéri felügyelőnek Az új nézőtér, a felfrissített színpad. A műszaki személyzet első díszletállító próbája a Nemzeti Színház Nagymező utcai új hajlékában (Fejes László felv.)