Film Színház Muzsika, 1967. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-22 / 38. szám
Egy szerelem három éjszakája A színes film megszületése óta két úton jár. Egyik változata a színekkel, a látvány szépségét, az élet kalandos mozgalmasságát emeli ki. A másik, a színeket egy mélyebb, belső igazság kifejezése érdekében sajátos színdramaturgiával használja. Egymástól csak a legritkább esetben írigylik el az eszközöket. Az »Egy szerelem három éjszakája« ezek közé a ritka esetek közé tartozik. A film egy kőbánya napfényben úszó poklának képeivel kezdődik. Ez a kőbánya nem a fény fullasztó erejétől tűnik pokolnak. Két tiszt könnyed intésére rövid időközönként egy kivégzőszakasz sortüze hallatszik. Miközben az embereket gyilkolják, három katona jelenik meg. Groteszk dalt énekelnek arról, hogy minden mókára hajlandók az életükért. A tisztek mosolyognak a mutatványon, a puskák tovább ropognak. A következő képsorokban megismerjük a lányt és a költőt, a film hőseit. A jelenetet zene és vers kíséri, a vers ugyanazt mondja el, amit a kép mutat: a szerelmesek találkozását. Ezután érkeznek meg a költő barátai. Egy dalt énekelnek el arról, miként segíthetnének a fiúnak, aki behívót kapott. Amilyen hirtelen tűntek fel, olyan hirtelen távoznak. Révész György bízik anyagában, ötleteiben, ilyen változó effektusokkal, a kép, a dialógusok, a vers, zene, ének együtt- Sinkovits Imre és Darvas Iván a film egyik jelenetében