Film Színház Muzsika, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1972-12-02 / 49. szám

TELEVÍZIÓ televízió televízió televízió Két megjegyzés Kuriózumok Az egyik: Balázs János festő, a másik: Németi Je­nő hivatásos remete. A te­levízió érdeme, hogy mind­kettőt bemutatta. Sorsuk­ból, szavaikból sokat ta­nulhatunk. Mert a festő és a remete egyben filozófus is. Balázs János a maga módján próbálja értelmez­ni, „lefordítani” a világot, még nevelő hatása is le­het: arra buzdíthat, hogy bízzunk hivatástudatunk­ban, s ha van előttünk cél, még öregkorunkban se ri­adjunk meg nekiindulni. „A Jenő” csavaros monda­taival legfeljebb szánalmat kelt. Nem válik belőle ide­ál, mégha manapság sokan vágyakoznak is „a termé­szet gyermekeivé lenni”. Még a kedélye, vidámsága is erőltetettnek hat. A kurió­zumok ilyen visszafogott, ízléses bemutatásban szí­nesítik a műsort, köznap­jainkat. Ami — főként a remetéről szóló műsorban kicsit bántott — talán for­malizmus: november hide­gében az abszolút nyári környezet valahogyan a dokumentum hitelessége ellen hat. Különösen a té­vében, amely annyira rá­szoktatott az egyidejűség­re. N­em Nevek A zenés tv-színház bemutatói A nő meg az ördög — Az erősebb Nem nagy ügy, de el­kedvetlenít. Akkor is, ha a hibát mi követjük el, ak­kor is, ha a tévé. Nevekről van szó. Legutóbb az Erkel Színház-i Otelló-előadásról adott hírt a tévé. Simán­­dyról. illetve Simándi­ról, mert így írták a nevét. Ta­lán egy új jeles tenoristája van Operaházunknak? Az­után a hét végén a Nyitott könyvben Gobby Hilda szerepelt a közreműködők névsorában, mi azonban — szerencsénkre — Gobbi Hildát láttuk a képernyőn. Kérjük, adják vissza az y-t jogos tulajdonosának. M.F­iatal magyar zeneszerző, Madarász Iván: A nő meg az ördög című egyfelvonásos vígoperáját mutatta be a Zenés tv-színház. Szokásos manapság a mű s a produk­ció helyett a vállalkozás jelességét vagy éppen bátorsá­­gát(!) méltatni. Mi nem szeretnénk ezt a gyakorlatot kö­vetni, elvégre, ha nélkülöznünk kell egy olyan kísérleti stúdió-operát, mint amilyen annak idején a jó emlékezetű Vígopera volt, miért ne vállalhatná egy-egy félig-meddig avantgard-újdonság bemutatását a televízió. Kivált, ha valaki olyan határozott tehetség jeleit felmutatva és sze­rencsés kézzel — az első benyomások alapján felelőtlen­ség volna ennél többet mondani — nyúl a témájához, mint az ifjú komponista. (Boccaccio annak idején Em­őd Tamás által kabarészínpadra alkalmazott novellája — va­lóban kitűnő vígoperai anyag.) Madarász már­is ügyesen él a hangulatfestő és jellemábrázoló eszközökkel, tud for­más dallamokat írni, jó zenekari technikával, színérzék­kel rendelkezik. Stílusa, egyénisége érthető módon még kereső, s egész hangvétele, egész műve mindennél többet mond el arról, milyen kitűnő professzorok érlelték ilyen fiatalon „színpadképes” muzsikussá, s milyen kiváló kom­ponista­ példaképei lehetnek... Csengery Adrienne, Bordás György, Berkes János és Maros Gábor nemcsak jól énekelt, hanem üdítő termé­szetességgel komédiázott is a képernyőn. S ez Kalmár András keresetlen, korrekt rendezésének köszönhető. A nő meg az ördögben a Zenés tv-színház egy fiatal ha­zai tehetségnek nyújtott megnyilatkozási lehetőséget. S ez elfogadható indok! Kevésbé kideríthető, miért esett a vá­lasztás Hugo Weisgall: Az erősebb című monodrámájára. Strindberg ma is szuggesztív író, Weisgall sápadt zenéjé­nek azonban sem melódiavilága, sem illusztráló­ ereje, de főként drámai feszültsége — nem ér föl az északi mester­hez. A kamaraopera műfajában pompás kis kompozíciók vannak (Haydntól Farkas Ferencen, Kenessey Jenő, Wolf­ Ferrarin, Malipierón és sokan másokon át Milhaud perc­operáiig) — éredemes lett volna már csak a többmilliós nézőtábor érdekében is a vonzóbb zenei művek közt vá­logatni. Sudlik Mária énekben-játékban kitűnőt nyújtott a vád­­ló-leleplező feleség szerepében. Ádám Ottó intenzív erő­vel érzékeltette a strindbergi gyűlölet-légkör — zenéből hiányzó — fülledségét olyan kifejező arcú és pillantású színésznővel, mint Drahota Andrea. A gondos, jól kiegyen­súlyozott zenei tolmácsolás — mindkét műnél — Nagy Ferenc nevéhez fűződik. (a. i.) Csengery Adrienne, Bordás György, és Berkes János A nő meg az ördögben. Aki tudja mi a jó, BLACK & WHITE skót whiskyt választ! 27

Next