Filmvilág, 1959 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1959-01-01 / 1. szám

ségtelen, hogy Munk tehetségének fejlődésére leginkább­ a szovjet, a lengyel (az 1945—1949-es évekből) és az angol dokumentumfilm­ek hatot­tak. De Munk alkotásaira hatással voltak a harmincas években készült szovjet játékfilmek is. Egészen más alkotói egyéniséget képvisel Andrzej Wajda. A szó teljes értelmében romantikus. A néző érzé­seire apellál. Nem fél a pátosztól és a megható jelenetek hangsúlyozásá­tól. Alkotói pályáját számos hatás érte. Közülük talán a legerősebb és legkorábbi az idősebb lengyel ren­dező-nemzedékhez tartozó — Alek­­sander Ford romantikus hatása. AZ olasz neorealistáktól Wajda az at­moszféra teremtését sajátította el, amelyet gyakran egy-egy apróbb részlet segítségével fejez ki. Wajda némely filmjeiben fellelhető De San­tis barokkja is. Más filmjében­­ Vit­torio De Sica szürkeségének romanti­káját lelhetjük fel. Végül­­ mind a „Csatorná”-ban, mind a „Hamu és gyémánt”ban meg Luis Bunuel kí­méletlen szókimondását és remény­ségét ismerhetjük fel. Ez a számos, egymást keresztező hatás nem csökkenti Andrzej Wajda alkotásainak nagyon is lengyel nem­zeti jellegét. Wajda abból a nemze­dékből származik, amelyik átélte a tragikus háborút, a megszállást, a varsói felkelés drámáját és a felsza­badulás utáni első nehéz esztendőket. A fiatalokra való emlékezés, akiknek sorsa mindennapos élet-halálveszede­­lemben forgott, nem hagyja nyugton Wajdát. Minden filmjében ennek a tragikus, gyakran elveszett, de min­dig hős nemzedéknek az énekese. A „Népi gárda” (Népi gárda — a né­met megszállóik ellen harcoló politi­kai egység) fiataljai a résztvevői Wajda első filmjének, a „Nemzedék”- nek. A film a megszállás nehéz évei­ben, 1942—43-ban játszódik. A „Csa­­torná”-ban az 1944-es varsói felke­lők seregeiben harcoló fiatalok lép­nek fel. Végül Jerzy Andrzej­ewski „Hamu és gyémánt” című regényé­nek filmváltozatában a kisiklott és megtévesztett fiatalok képviselőit látjuk, akik még 1945-ben is folytat­ják a polgárháborút. A „Hamu és a gyémánt” keserű és fájdalmas film. Mank és Wajda már jelentős mű­vészek. Tőlük valamivel idősebb Wojciech Has és Stanislaw Rózewicz hallgatók, csak néhány évvel ezelőtt kezdték meg rendezői munkájukat. Has, mint a „Hurok” és a „Búcsú” című alkotásai tanúsítják — a pszi­chológiai elemzés mesterének ígérke­zik. Finom és sokat ígérő alkotó, Sta­nislaw Rózewicz a sematikus „Ne­héz szerelem” és a kevésbé sikerült „Három nő” című filmje után készí­tette a „Szabad város” cimű filmjét a gdanski posta 1939-es hősi védelmé­ről. Más művészi tendenciát képvisel Tadeusz Chmielski, a főiskola hall­gatója, aki a San Sebastianban 1958- ban megtartott fesztivál nagydíját nyerte. „Éva aludni akar” című film­je szatirikus groteszk­ komédia, tele humorral és bájjal. Stílusában meg­találhatjuk René Clair hatását, sőt talán Mack Senett­ét is. Sok az ere­detiség és a frisseség ebben a háború utáni első lengyel komédiában. „A csillagoknak ragyogni kell’ c. dokumentumfilm társalkotója , Wi­told Lesiewicz, 1958-ban mutatkozott be a „Szökevény” című szenzációs játékfilmjével. A film nagy dinami­kával és jó tempójával tűnik ki. Ki tudja, talán Lesiewicz specializálja magát a nagyon keresett kalandos szenzációs filmekre. A főiskola hall- Bomvund Kropat, a­­Csillagoknak ragyogni kell­ című film operatőrje .

Next