Filmvilág, 1984 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
feltűnően jólöltözött. A fiú arról panaszkodik, hogy nem vették fel az egyetemre, építész szakra, mert az apját, aki a forradalmi hadseregben tábornok volt, a „kulturális forradalom” idején üldözték, s még mindig nem rehabilitálták. A lány elmondja, hogy ő Amerikából jött haza, az ő apja is tábornok volt, de a Kuomintang (ellenforradalmi) hadseregben. Azóta is Amerikában él, de kínainak tartja magát, és ma is a Kínai Népköztársaságból származó cigarettát szív. Nagyon rokonszenves ember ez a volt tábornok, a lány apja. A film során kiderül, hogy a volt vörös tábornok, akit időközben rehabilitálnak, és a volt kuomintangista tábornok ifjúkorukban barátok, sőt osztálytársak voltak a katonai akadémián, s a film vége az, hogy az Amerikában élő tábornok lánya hazatér a népi Kínába, és a két tábornokgyerek boldogan frigyre lép egymással. Ez a film készült ma. De említek egy másik filmet is, csakhogy a sokrétűséget bemutassam. A másik film nem kelt ellenérzést, mint a „Lusanghegyi románc”, amelyben az ábrázolási mód is tömény gipcs, minden rózsaszín, süt a nap, és csicseregnek a madarak. Ezt a másikat a már említett Hszie Tin nevű rendező rendezte. A film címe A csikós. Ez a Kínai Népköztársaság egyik legreprezentatívabb mai filmje. A történet egy apa és fiú találkozása. A fiú csikós valahol Belső-Kínában. Az apja 1949- ben a forradalmi hadsereg győzelme elől menekülvén Amerikába került, ezért a fiút később a jobboldal elleni kampány során 1957-ben száműzték, és így lett csikóssá. Az apja Amerikában időközben milliomos lesz, s most hazalátogat Kínába, mert felébredt benne a vágy, hogy lássa a fiát. Egy találkoznak a pekingi luxusszállodában A milliomos gyáros emigráns kínai a gyönyörű titkárnőjével érkezik, aki szintén kínai, s egyben a szeretője is. Rá akarja bírni a fiát, menjen vele Amerikába, s akkor ráhagyja a vagyonát. A fiú ezt elutasítja, a kínai nép hű fiaként természetesen otthon marad, visszatér a falujába, s ahelyett, hogy Amerikába menne milliomosként, marad csikós, így találkozik egy apa a fiával egy mai kínai filmben. KŐHALMI FERENC: A szerelem a kínai filmben egyike a kulcskérdéseknek. Ezt az is mutatja, hogy 1981 novemberében Hu Jao-pang pártfőtitkár, a filmesekkel rendezett találkozón külön beszélt erről. Azt mondta: teljesen természetes dolog, hogy ezt a fontos emberi érzelmet a film tükrözi, és ő teljesen normálisnak tartja, hogy a filmekben a szerelemnek hatalmas szerepe van. Szeretné azonban emlékeztetni az ott megjelent filmalkotókat és irányítókat egy XIX. századi magyar költő, bizonyos Petőfi Sándor megfogalmazására, amely ma is érvényes. És idézte: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” És hadd jegyezzem meg itt, hogy nemcsak a magyar költőt ismerik, de a magyar filmet is. A szocialista országokból először tőlünk hívtak filmdelegációt Kínába. Mi kaptunk először lehetőséget arra, hogy a legújabb kínai filmek közül ilyen sokat megnézhessünk. A két hét alatt nagy figyelemmel, előzékenységgel fogadtak, nyíltan, „nyitottan” beszélgethettünk. Jó érzés volt hallani azt, hogy noha a közelmúlt úgy alakult, hogy hosszú ideig nem láttuk egymást, most annak a szakasznak Csiang tsina Ibsen Nórájukéut 20