Filmvilág, 2019 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2019-06-01 / 6. szám

mintha csak Tamás korábbi buta barátnőihez lenne hasonló. A film helyzetén az sem javít, hogy a nőket adható-vehető hústömegnek kezelő férfihős azonosulásra alkalmatlan ka­rakter. Ha még arról szólna a Pa­rázs a szívnek, hogy ez az ember elindul a pozitív irányú változás útján, akkor más lenne a hely­zet, de Tamás figurája a cselek­mény előrehaladtával egyre taszítóbbá válik, így nincs súlya a férfihős végső idegösszeom­lásának sem, ami amúgy nem következik a legszívesebben csak lézengő, szerelmét is meg­­gyűlölő karakter cselekmény elején felépített jelleméből. Vámos Zoltán párhuzamos vágásokkal és előre utalásokkal próbálja izgalmasabbá tenni a filmet, ám a formanyelvi já­tékok nem képesek feledtetni a forgatókönyv súlyos logikai hibáit. A Parázs a szívnek legfel­jebb a Vikit megformáló Szabó Erika szépsége és színészi ala­kítása miatt nézhető, egyéb­ként méltán tűnt el a köztudat­ból a DVD-kiadásig. Extrák, így készült a film, erede­ti előzetes. Wanted l­ BENKE ATTILA Wanted - amerikai, 2008. Rendezte: Timur Bekmambetov. Szereplők: James McAvoy, Angelina Jolie, Morgan Freeman. Forgalmazó: Uni­versal. 110 perc. T­z év távlatából újranézve a Wanted még mindig olyan filmnek tűnik, amely a legsza­badelvűbb nézőből is kihozza a konzervatív erkölcscsőszt. A történet ideológiája ugyan­is túlzás nélkül visszataszító: olyan sorozatgyilkosokról szól, akik a világ „egyensúlyi álla­potának" fenntartását hirdet­ve öldökölnek gátlástalanul. Közülük a frissen beszerve­zett, boldogtalan irodistából terroristává képzett Wesley kerül főhősszerepbe, aki sú­lyos apakomplexusát, ócska szexizmusát és kétségbeej­tő kisebbrendűségi érzését egyaránt a gyilkosságsorozat felszabadító rítusával kívánja megoldani. Valójában a kazah Timur Bekmambetov első hollywoodi rendezése még kevésbé vér­szomjas, mint Mark Millar és J. G. Jones eredeti képregénye, amelyben Wesley kiképzője egy kávézó ártatlan vendégei­nek halomra lövésével mutat­kozik be, demonstrálva, hogy bármit megtehet. Ám a képre­gény a szuperhősképregények paródiájaként működik azáltal, hogy a világ leigázására törő szupergonoszok szövetsége­ként mutatja be a Wesley-t is át­formáló Testvériséget. Ez olyan iróniával vértezi fel Millarék ugyancsak roppant ellenszen­ves munkáját, amitől az erőszak ábrázolására is másképp tekin­tünk. A filmváltozatban sajnos nyoma sincs az iróniának: itt tényleg a kamaszkori gyilkos­ságfantáziák kiélése a cél, nagy költségvetéssel, digitális trük­kökkel felturbózva. A Wanted akcióesztétikája átmenetet ké­pez a Mátrix nagy hatású fegy­­verpárbajai és a Deadpool korhatáros kabarémészárlása között, miközben a történet szempontjából előbbivel a kivá­lasztott fiú motívuma, utóbbival az azonosulásra hívó antihős ka­raktere rokonítja. Bekmambetov, aki az Éjsza­kai őrség akció-fantasyjével győzte meg a hollywoodi pro­ducereket alkalmasságáról, ez­úttal is jól vizsgázik a lövöl­­dözős-üldözős jelenetekben. Ugyanakkor esze ágában sincs reflektálni arra, hogy a Wanted cselekményét az izzadtság­­szagú macsókultusz szervezi, és a filmben minden nő kurva - az egyetlen, aki nem, vagy­is Angelina Jolie karaktere, inkább megöli magát, hiszen nincs helye ebben a világban. Az agresszív nőgyűlölet szem­pontjából a Wanted a kortárs orosz tömegfilm éldarabjához, a Bekmambetov produceri er­nyője alatt készült Hardcore Henryhez válik hasonlatossá, ami egy egészen más jellegű testvériség hatását mutatja a nemzetközi filmiparban. Extrák kisfilmek a képregény­ről, a videojáték-adaptációról és a vizuális effektusokról, alter­natív nyitójelenet, rövid Timur Bekmambetov-portré. A film Blu-rayen jelenik meg. KRÁNICZ BENCE filmvilág I 63 I

Next