Foci, 1988 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
Az elmúlt hetek hírzuhatagában szerény helyet foglalt el a közlés, hogy megszűnik a SZŰR, színészek és újságírók műsorral egybekötött labdarúgó-mérkőzése, amit évenként rendeztek soksok ezer néző szórakoztatására, nem kis örömére. Az intézkedés okáról nyilatkoztak illetékesek és illetéktelenek, elhangzottak érthető és érthetetlen érvek, olvashattunk sajnálkozó és helyeslő véleményeket, de mindez a lényegen nem változtat: valaki vagy mlakik megfúrták a SZŰR-t! Megszűnt tehát valami, aminek jómagam is résztvevője voltam 1946-tól 1987-ig — akárcsak a műsorvezető dr. Sregedűs János — és így talán érthető, hogy szívesen, kicsit meghatottan emlékszem vissza a SZŰR-okra és emlékeimet szeretném megosztani a kedves olvasóval. A felszabadulás után 1946. augusztus 25-én rendezték meg az első SZŰR-t az FTC-pályán. Hétezer néző előtt győzött a színészek csapata és a legtöbb gólt a Nemzeti Színház daliás hősszerelmese, Pataky Jenő rúgta. A mérkőzés és a kísérő műsor hatalmas sikert aratott. A rákövetkező évben nem rendezték meg a SZŰR-t. 1948 júniusában került sor az újabb színészek,újságírók találkozóra, ismét Thália papjai diadalmaskodtak. A gólszerzők között volt Komlós András, a Vidám Színpad kitűnő karakterszínésze, aki 1987-ig viselte a kapitányi karszalagot. Ezután öt évre betiltották a SZŰR-t. Mindenféle mendemonda kelt szárnyra, egyrészt, hogy lejáratja a labdarúgást ez a bohóckodás, másrészt nemkívánatos elemek politikai tüntetésre akarják felhasználni. Bizonyíték sem egyik, sem másik állításra nem volt, de ez nem változtatott a helyzeten. Így azután 1954-ben félig titokban került sor, ezer néző előtt a következő SZÚR-ra, a Vörös Meteor-pályán és itt, ha kisebb közönség előtt is, de végre megvalósult az újságírók vágya, ők győztek, mégpedig 4-0 arányban. A góllövők között volt Boskovics Jenő, a Magyar Távirati Iroda sportrovatának munkatársa, aki voltaképpen profi labdarúgónak számított, hiszen tízegynéhány éves korában az ifjúsági válogatottban is szerepelt, ő lett később az újságírócsapat menedzsere. A legközelebbi SZVR-t a Margitszigeten rendezték és itt 3-3- as döntetlen eredmény született. A színészek Csapatában szeretett kollégám, Kautzky József, akinek édesapja ismert magyar válogatott volt. A magánéletben a legszelídebb, legtündéribb ember, a színpadon az ellenszenves figurák, az undorító német SS- tisztek megformálója. A zöld gyepen egymásután három gólt vágott be az újságírók kapujába. Az újságírók úgy felháborodtak, hogy a legközelebbi találkozón „bosszúból” 5-2-re megverték a színészeket, akik közül a legeredményesebb Tenkes kapitánya, azaz Zenthe Ferenc volt. Az 1958. évi színészek,újságírók rangadót a Sport utcában rendezték és itt derült ki, hogy megfelelő szervezés esetén, milyen hatalmas érdeklődésre tarthat számot ez az esemény. Tizenötezer néző tapsolt, amikor a legnépszerűbb magyar kabarékomikus, Salamon Béla elvégezte a kezdőrúgást. Ez a nézőszám még tízezerrel növekedett 1959-ben, amikor már 25 ezer néző tapsolt a játékosoknak és a szünetben zajló műsornak, mely a SZŰR-ok történetében először és utoljára mindössze háromszemélyes volt: Kardos Magda, Bilicsi Tivadar és szerény személyem lépett fel. Ez a SZŰR egyébként arról is nevezetes volt, hogy ekkor játszott Papp Laci először, a színészek csapatában, azzal az ürüggyel, hogy több játékfilmben szép sikerrel szerepelt. Laci lőtt■ is egy gólt, méghozzá 11-esből, , de a meccset mégis az újságírók nyerték 3-1- re. Ezután még három évig az FTC-pálya adott helyet a SZUR- nak, a jegyek mindig elővételben keltek el és sok ezerre volt tehető azoknak a száma, akiknek nem sikerült bejutniuk az Üllői úti stadionba. Ekkor merült fel az ötlet, a SZŰR-t a Népstadionban kellene, rendezni. Volt persze sok ellenvélemény is: „Negyed ház se lesz!” Nos a hitetlenek tévedtek. Még egy gombostűnek se lehetett volna helyet szorítani a lelátókon, 1963. június 2-án. Így volt ez a rákövetkező években is, amikor nemcsak a mérkőzések váltak érdekesebbé, hanem a játékvezetők személye is. 1964-ben a népszerűsége csúcsán levő Csikar, azaz Sándor Károly vezette a meccset, olyan partjelzőkkel, mint Tichy Lajos és Mészöly Kálmán. 1965-ben Bozsik József sípjelére kezdődött a játék, 1966-ban pedig Zsolt István bíráskodott. Ekkor rendezte először a SZŰR-t Marton Frigyes. Ragyogó ötleteivel, látványos és koncepciózus megoldásaival valóságos revüt varázsolt a zöld gyepre és bebizonyította,hogy avatott rendező kezében, a legnépszerűbb sztárok felvonultatásával, önmagában is szenzációs műsorral lehet felkelteni a SZŰR iránti érdeklődést. Néhány név a közreműködők közül: Gobbi, Sárdy, Kabos, Kazal, Kibédy, Bárdy, Alfonzó és a legnépszerűbb táncdalénekesek, Koncz Zsuzsától Aradszky Lászlóig. Ez utóbbi a focicsapat egyik erőssége is és olyanok rúgták meg vele a labdát, mint Major, Bessenyei, Garas, Suka, Bodrogi, Sztankay, sőt még egy színigazgató is vállalta, hogy szembenéz a kritikusokkal, a zöld gyepen, Kazimir Károly. 1968- ban Karády Béla veszi át a rendezést és „Ki SZŰR jobban?” címmel hirdeti meg a „Színészek és Újságírók Olimpiai találkozójá”-t, amit 4-3-ra nyertek a színészek, hála a „Toronyház”-nak becézett új csillagnak, Bujtor Istvánnak, aki háromszor talált az újságírók kapujába. Nekem ez a SZŰR azért is nevezetes volt, mert a műsorban először léptem a Népstadion, közönsége elé lányommal, Hajnalkával, akivel addig csak a televízió műsoraiban szerepeltünk. A családi kettősök egyébként helyet kaptak az 1969-es SZŰR-on is, ahol Voith Ági, Bodrogi Gyulával, Latabár Kálmán pedig fiával, ifjabb Latabár Kálmánnal mulattatta a közönséget. 1970 májusában külföldi vendége volt a SZŰR-nak az akkori legnépszerűbb televíziós sorozat hőse, a lengyel Stanislaw Mikulski, azaz Kloss kapitány. Erre a SZŰR-ra 450 ezren igényeltek jegyet. Mikulski a színészek csapatának tagjaként gólt is lőtt. Ekkor még persze nem sejtettük, hogy ezt az egész SZŰR-t, amelyet annyira szerettünk, egyszer elSZÚRják... (Folytatjuk) 191 ,!°i,«rbo'' a Röbe'1 RaW''l tro\no'W #W I * « ¥ 5