Fogorvosi szemle, 2011 (104. évfolyam, 1-4. szám)
2011-12-01 / 4. szám
124 FOGORVOSI SZEMLE ■ 104. évf. 4. sz. 2011. nyps közlemények gyűjteményeként értékelhető művek. A tudományos eredmények közkinccsé tételében más területen is kiemelkedő munkát végzett. A II. világháború miatt az 1908-ban indult Fogorvosi Szemle 1944 és 1946 közt nem jelenhetett meg. Az 1947-es újrainduláskor mint a lap társszerkesztője vállalt felelősségteljes munkát, később a lap felelős szerkesztője lett még nyugdíjba vonulását követően is. A Pázmány Péter Tudományegyetem utódjából, az Eötvös Lóránt Tudományegyetemből 1951-ben új egyetem vált ki, a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE). Ezen új intézmény azonban nem vette át őt oktatói munkatársai közé, emiatt másfél éven keresztül iskolafogorvosi feladatokat látott el. Ezen gyakorlati ismereteit 1954-ben megjelent könyvben foglalta össze. A BOTE-n 1952-ben, a társadalmi változásokat követő egészségügyi ellátási szükségletek jelentős megnövekedése (térítésmentes fogászati ellátás a társadalom egésze számára) miatt új típusú, önálló fogorvosképzés indult. Az új oktatási forma szakemberigénye következtében Huszár Györgyöt 1953-tól ismét az egyetem oktatói közt találjuk. A fogászati fém- és anyagtan tanáraként vállalt feladatot, melyet akkor a 3. szemeszterben, heti egy órában adott elő. Előadásainak anyaga egyetemi jegyzet formájában [9], több kiadást megélve (1953, 1955, 1958), is megjelent. Feladatkörét Földvári Imre beosztottjaként látta el, aki akkor a Propedeutikai Tanlaboratórium vezetője volt. A Tanlaborban, mely FOGPÓTLÁSTAN D. MOLNÁR LÁSZLÓ EGYETEMI MAGÁNTANÁR, A BUDAPESTI TTOMATOLÓGIAI KINIKA TECHNIKAI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE D' SCHRANZ DÉNES és D. HUSZÁR GYÖRGY EGYETEMI MAGÁNTANÁR EGYETEMI TANÁRSEGÉD közreműködésével. 888 ábrával és rajzzal BUDAPEST, 1950 EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ N. V. 1952-es létrehozása óta az I. sz. Pathológiai Intézet magasföldszintjén működött (a valamikori Anatómiai Műtéttan helyiségeiben) külön szoba állt az anyagtani (fémtani) vizsgálatok rendelkezésére. A laboratórium fő műszere egy a Magyar Tudományos Akadémiától tartós kölcsönbe kapott fémmikroszkóp volt. A fogászati fém- és anyagtan, mint önálló tárgy sorsa az 1961/62- es tanévben bevezetett oktatási reform áldozatává vált. A tárgyak összevonása következtében a fogpótlástani technológia tárgykörbe került, ezen belül azonban a tudományterület megőrizte önállóságát, előadója továbbra is Huszár volt. Antropológiai ismereteire építve a fogpótlástani technológián belül új tudományág, az odontológia oktatását is elkezdte, a témából 1969-ben egyetemi jegyzetet is írt [10]. Sokirányú érdeklődését és oktatni vágyását az általa az 1958/59-es tanévben a szabadon választható tárgyak közé sorolt „A fogászat története” című kurzus is megmutatta, melynek sikerességét bizonyítja, hogy ugyancsak húsz évvel később, de részévé vált a társadalomorvostan nevű kötelező tantárgynak. Oktató tevékenységével kapcsolatosan meg kell említenünk a Földvári Imre kezdeményezésére elindított, fogtechnikusok részére szóló szakmai továbbképzéseken való aktív részvételét is. Huszár György tudományos pályája is irigylésre méltó. 1955-ben pályázat alapján (a Karról többen pályázat nélkül, „életművükre” való tekintettel) docensi kineve zTT Egyetemi tankönyv EJ 2-3. kép. Huszár György részvételével is írt könyvek