Földmivelési Érdekeink, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1882-10-09 / 41. szám
44« elhatározta, hogy nemzetközi ekeversenyt rendez, tette ezt azért, hogy a nagy gazdaközönségnek alkalmat nyújtson tapasztalatok gyűjtésére s megismertesse legelső és legfontosabb kulturális eszközünk előállítása terén tapasztalható haladással s javításokkal. Mi sem természetesebb, hogy az orsz. gazdasági egyesület ez eszközlése alkalmából kazd gazdasági érdekeink első őrét, fáradhatatlan előmozdítóját, legbuzgóbb bajnokát, szeretett földmivelési miniszterünket választotta protektorául. (Éljenzés.) Ezúttal én, mint ez Orsz. gazdasági egyesület által kiküldött rendező bizottság elnöke, első kötelességemnek tartom kegyelmes urunkat körünkben üdvözölni, (lelkes éljenzés) s egyúttal mint versenyünk védnökének beszámolni arról, amit a rendező bizottság az ügy érdekében tenni képes volt. S itt elsősorban meg kell emlékeznem ama hazafias áldozatkész érdeklődésről, melylyel nehéz feadatunk megoldásában a gazdaközönség részéről minden oldalról támogattattunk, meg kell emlékeznünk ama nagyszerű bőkezűséggel párosult vendégszeretetről, melylyel szíves házigazdánk, ifj. Nádasdy Ferencz gróf kastélyát, pusztáját, munkásait az ekeverseny czéljaira felajánlotta (Éljenzés.) s a rendezőséget minden tekintetben támogatni volt szives, hogy feladatát méltóan teljesíthesse, hálásan meg kell emlékeznem Fehérmegye birtokosságának előzékeny áldozatkészségéről, melylyel épen a legfontosabb vetési munkálatok idején, egymással versenyezve bocsátotta rendelkezésre fogatait s lehetségessé tette, hogy a versenyen költséges, nagyszámú, majdnem 300 fogat készen álljon, valamint őszinte köszönettel kell kiemelnem Fehér megye alispánja által képviselt törvényhatóságának elismerő törekvését, melylyel utak csinálása, hidak felállítása, rendőrök kirendelése által a verseny rendezőségének mindenképen segítséget nyújtott, végül Székesfehérvár város polgármesterének vendégszerető szívességét a versenylátogatók számára rekvirált nagyszámú ingyen lakások berendezéséért. Egy szóval hálás köszönettel kell megemlékeznem arról, hogy az egész gazdaközönség versenyezve szövetkezett arra, hogy országos gazdasági egyesületünk által kitűzött nagy és fontos feladatot méltóan megoldja, az ország földmivelése érdekében elérni kívánt czélokat sikeresen valósítsa. Midőn ezekről kegyelmes urunknak jelentésemet előterjeszteném, még arra kell megkérnem, mint hazai földmivelésügyünk legméltóbb képviselőjét, hogy versenyünket ünnepélyesen megnyitni méltóztassék. Az éljenzés lecsillapulta után Kemény báró miniszter következő rövid szavakkal válaszolt a verseny elnökének: Uraim! A magyar nép, kedves hazánkfiai túlnyomólag földmivelő osztályt képez. Nem mondok újat azzal, hogy rég volt az az idő, midőn magyar hazánk lakosságának erejét a kardforgatás vette igénybe, midőn boldogulása a hadviselés minden esélyének volt kitéve s hogy csak egy pár százada, hogy a földmivelő munkásság túlnyomólag előtérbe léphetett , ez az oka, hogy vajmi kevés módunk volt abban, hogy gazdaságainkat okszerűen fejleszthessük. Régibb időben közlekedési eszközeink fejletlen volta mellett lehetetlen is volt termelésünket emelni, akkor gondolni sem lehetett arra, hogy produktumainkat külföldön értékesíthessük s jól emlékszem magam is, hogy nem is oly régmúlt az az idő, mikor gazdálkodásunk czélja még csak az volt, hogy annyit kell termelnünk, amenynyi a házra elég. Ezzel az iránynyal szakítanunk кеЩ (Élénk helyeslés) meg kell ismerkednünk az okszerű gazdálkodásnak a termelés fokozására irányzott minden vívmányával követnünk kell az okszerű irányt, melynek legnevezetesebb tényezőit akarja az országos gazdasági egyesület előmozdítani, midőn az első gőzekeversenyt rendezi s én csak örömmel, szives készséggel fogadhattam az eszmét s tőlem telhetőleg óhajtom, annak megtestesülésére irányzott törekvését támogatni. A mint tisztelt barátom Széchenyi Pál gróf, mint országos gazdasági egyesületünk alelnöke s ezen nemzetközi ekeverseny főrendezője is említette, mindez még nem lett volna elég arra, hogy fontos czéljainkat megvalósíthassuk, arra az öntudatos, önfeláldozó közreműködésre, vállvetett munkásságra is volt szükség, melynek oly szép érvényesüléséről őszinte örömmel értesültem. S az a meggyőződésem uraim , hogy nem történetes, nem a véletlen, nem a régi híres magyar vendégszeretet, melyet ez uradalom nemes birtokosa gazdaközönségünk érdekében tanúsított, nem ezek voltak egyedüli tényezők, melyek összműködése versenyünk sikerét biztosította, hanem öntudatos haladásra törekvő igyekvés eredményének tekintem gazdaközönségünk működését s bizonynyal mindannyian azért tettek így, mert megdönthetlennek tartják velem együtt azt az elvet, hogy honmentő legfontosabb működési körünk a földmivelés. (Élénk helyeslés.) ez képviseli magyar hazánkban a legtöbb tőkét, a legnagyobb munkaerőt ez foglalkoztatja, s csakis ez alapon várhatjuk, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz“! (Lelkes éljenzés.) Én tehát legbensőbb köszönetemet fejezem ki a verseny sikerében közreműködötteknek s felkérem önöket, hogy nyissák meg e versenyt, melynek szép eredményéről eleve meg vagyok győződve! (Éljenzés.) Ezek után a nagyszámú hallgatóság közül lassan kint kiváltak a versenyen működendő bíráló bizottságok, s külön csoportjaik szerint, elnökeikkel s referenseikkel élükön a közes versenytérre távoztak, hova a miniszter is a verseny főrendezőjével s kíséretével azonnal kirándult, hogy mindenekelőtt a versenyen készen álló gépekéket, földmivelésügyünk ez érdekes vívmányát, a mezőgazdasági gépipar hatalmas alkotásainak működését szemügyre vegye A mérnökileg parczellákra osztott versenytéren délben beállítattak a versenyző fogatos ekék, s a bíráló bizottságok szakadatlan sorrendben végigmentek sok munkával járó feladataikon. Este öt órakor a jury tagjai számára bankett rendeztetett. A jelenvoltak között helyet foglaltak : báró Kemény Gábor, gr. Széchenyi Pál, gróf Zichy Nándor, gr. Zichy Jenő, herczeg Odescalchy Gyula, Wágner László, Kenessey Kálmán, Kostyán és ezeken kívül mintegy 30-an. A kedélyes lakomán az első beszédet gróf Zichy Nándor mondta, ki, mint a fehérmegyei gazdasági egylet elnöke szólalt fel, éltetve a verseny protektorát báró Kemény Gábor minisztert, a leglelkesebb gazdát, ki megadta a szükséges impulzust mezőgazdaságunk minden ágának emelésére. Utána báró Kemény Gábor miniszter emelkedett fel. Azt szokták mondani, kezdő beszédét, hogy az újabb kor legújabb vívmánya a természet leigázása. De a halandó ember soha sem képes a természetet leigázni, fejlettsége csak ama foktól függ, hogy mily mértékben képes a természeti erőket felhasználni. A czivilizálatlan ember rabja az időviszontagságnak, játékszere a véletlennek. Biztosabb állás megteremtése a czivilizált emberiség jellemzője. Mezőgazdaságunk egyes ágaiban a gazdasági egysületek adják meg az impulzust tovafejlődésre. E fejődés egyik lánczszeme a mai verseny is; én e lánczszem megalkotóját, az eszme létesítőjét, gr. Széchenyi Pált éltetem, ki mint saját megyéje gazd. egyesületének elnöke, ki mint egyik legnagyobb büszkeségem: a közgazdasági előadók egyike, ki mint a hazai gazdák egyik legkitünőbbike van itt körünkben és ki oly sokat tett közgazdaságunk fejlesztésére, de kitől méltán még sokkal többet várhatunk a jövőben. (Óriási éljenzés.) A beszéd után Széchenyi Pál emelt poharat. Ezen szavak által, úgymond, szinte megszégyenítve érzem magamat, megszégyenítve, mert ezek túlbecsülik működésemet, érdemeimet. De ép azért meg kell emlékeznem azokról, kik e túlbecsülését működésemnek előidézték, s gr. Zichy Nándor és Fehérmegye lelkes gazdaközönsége, kik munkálkodásomban annyira elősegítettek, különösen az, a ki felajánlotta egész birtokát: éljen gr. Nádasdy Ferencz, gr. Zichy Nándor és a fehérmegyei földbirtokosság. (Lelkei éljenek.) Ezeken kívül még többen emeltek poharat és mondtak felköszöntőket. Este 6 órakor a lakoma véget ért és báró Kemény Gábor miniszter visszatért Budapestre. A második napon, nyomban az eső után, mintegy 10 órakor reggel kezdte meg a jury működését. Fáradsága azonban teljesen meg lett jutalmazva, nemcsak azáltal, hogy az agárdi földek altalaja átbocsátván a sok vizet, a legalkalmasabbá tette a feltalajt a szántásra, hanem mert a verseny első napjára az ég teljesen kitisztulva, a nap gyönyörűen sütött. A versenyre érkező gépek Dinnyésre lettek szállítva, mert Agárd csak leszállóhely. Dinnyés a versenytértől úgy egy jó óra járás és az országot megáztatva a folytonosan csurgó eső által, valóságos sárfolyóvá lett. Négy meg 6—6 ökör lett befogva, hogy a gépek beszállíthatók legyenek. Sok baj volt a kiállítandó nagyobb gépekkel és a rendezőség szomorodott szívvel gondolt a gőzekékre. Eszükbe jutott egy híres németországi gőzeke története, mely megérkezve a vasúton, úgy belefeneklett a sárba, hogy épen egy félesztendő kellett a kivonszolására. Azóta azonban húsz egész esztendő múlt el s azóta Fowler, Stone, Howard, szóval valamennyi gőzekegyáros folyton tökéletessitette gépét. De ha tökéletesbitette is, a dinnyési után, azt hitték, mégse tud eljönni, hiszen csupa feneketlen sár, gödör volt az egész és az útba eső két bid is csak paraszt szekér számára készült. Mindnyájan csalódtunk. Fowler maga eljött Magdeburgból, Turner az első gépésze befüttette a nagy három gőzmozdonyt, hátulsó kerekeire kapaszkodó léczeket erősíttetett és angol hidegvérűséggel indította útnak az elefánt nagyságú gépeket. A gőzgépek eleinte lassan nekiindulva, csakhamar gyorsabb és gyorsabb mozgásban haladtak végig a sáron, nem is törődve azzal, hogy agyig merült el a kerék, hogy viharos tengeren tánczoló hajó módjára billent jobbra balra a nagy vasalkotmány. Az első kóládnál az egyik gőzgép leszakította a bid kőkar fáját és alig pár száz lépéssel arrább a szó szoros értelmében egy nagy kátyúban megfeneklett. Mr. Turner ismét angol hidegvérűséggel intett egyik gépészének, ki eleibe hajtott a megfeneklett gépnek és beakasztva egy vaslánczot, egy pillanat alatt kirántotta társát a sárból. A fahíd recsegett mindjárt az első gőzgép alatt. A rendezőség Fehérvárra akart küldeni mérnökért, hogy a hidat erősítsék meg. Mr Turner egyet mosolygott, oda állt a hídhoz és a lehető legnagyobb sebességgel áthajtotta mind a két gépet. Ekkor láttuk, hogy hiszen oly gyorsan jár ez a gőzgép mint akár a vasút. Szóval minden baj nélkül érkezett a három gép a versenytérre. Itt másnap bemutatta Fowler, hogy nagy gőzgépjével kisebb területen meg tud fordulni, mint egy gárdonyi szekeres. A többi gépek is be lettek szállítva, és hétfőn reggelre már minden eke a maga helyén állott. Az agárdi birtok gyönyörű, még Fehérmegyének is díszére válik. A szépen mivelt szántóföldek két-két sor fával vannak szegélyezve és a földeket itt-ott elhelyezett árnyas berkek szakítják meg, menekvő helyéül a vadnak, pihenőül a nyári forróságban embernek, állatnak. Mindezen zöldelő ékítményei a birtoknak lobogó zászlókkal vannak feldiszitve. A fő bejáró útnál két diszkapu van felállítva tele zászlókkal, felfutó és lecsüngő összevissza kacskaringózó növényekkel. A dűlő utak mindenfelé fel vannak zászlózva és a pusztai FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. 41. sz.