Földmivelési Érdekeink, 1882 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-09 / 41. szám

44« elhatározta, hogy nemzetközi ekeversenyt ren­dez, tette ezt azért, hogy a nagy gazdaközön­­ségnek alkalmat nyújtson tapasztalatok gyűj­tésére s megismertesse legelső és legfontosabb kulturális eszközünk előállítása terén tapasz­talható haladással s javításokkal. Mi sem ter­mészetesebb, hogy az orsz. gazdasági egye­sület ez eszközlése alkalmából kazd gazda­sági érdekeink első őrét, fáradhatatlan elő­mozdítóját, legbuzgóbb bajnokát, szeretett földmivelési miniszterünket választotta protek­­torául. (Éljenzés.) Ezúttal én, mint ez Orsz. gazdasági egyesület által kiküldött rendező bizottság el­nöke, első kötelességemnek tartom kegyelmes urunkat körünkben üdvözölni, (lelkes éljenzés) s egyúttal mint versenyünk védnökének be­számolni arról, a­mit a rendező bizottság az ügy érdekében tenni képes volt. S itt első­sor­ban meg kell emlékeznem ama hazafias áldo­zatkész érdeklődésről, melylyel nehéz feada­tunk megoldásában a gazdaközönség részé­ről minden oldalról támogattattunk, meg kell emlékeznünk ama nagyszerű bőkezűséggel pá­rosult vendégszeretetről, melylyel szíves házi­gazdánk, ifj. Nádasdy Ferencz gróf kastélyát, pusztáját, munkásait az ekeverseny czéljaira felajánlotta (Éljenzés.) s a rendezőséget min­den tekintetben támogatni volt szives, hogy feladatát méltóan teljesíthesse, hálásan meg kell emlékeznem Fehérmegye birtokosságának előzékeny áldozatkészségéről, melylyel épen a legfontosabb vetési munkálatok idején, egy­mással versenyezve bocsátotta rendelkezésre fogatait s lehetségessé tette, hogy a verse­nyen költséges, nagyszámú, majdnem 300 fogat készen álljon, valamint őszinte köszönettel kell kiemelnem Fehér megye alispánja által képviselt törvényhatóságának elismerő törek­vését, melylyel utak csinálása, hidak felállí­tása, rendőrök kirendelése által a verseny rendezőségének mindenképen segítséget nyúj­tott, végül Székesfehérvár város polgármeste­rének vendégszerető szívességét a versenylá­togatók számára rekvirált nagyszámú ingyen lakások berendezéséért. Egy szóval hálás kö­szönettel kell megemlékeznem arról, hogy az egész gazdaközönség versenyezve szövetkezett arra, hogy országos gazdasági egyesületünk által kitűzött nagy és fontos feladatot méltóan megoldja, az ország földmivelése érdekében elérni kívánt czélokat sikeresen valósítsa. Midőn ezekről kegyelmes urunknak je­lentésemet előterjeszteném, még arra kell megkérnem, mint hazai földmivelésügyünk leg­méltóbb képviselőjét, hogy versenyünket ün­nepélyesen megnyitni méltóztassék. Az éljenzés lecsillapulta után Kemény báró miniszter következő rövid szavakkal vá­laszolt a verseny elnökének: Uraim! A magyar nép, kedves hazánk­fiai túlnyomólag földm­ivelő osztályt képez. Nem mondok újat azzal, hogy rég volt az az idő, midőn magyar hazánk lakosságának ere­jét a kardforgatás vette igénybe, midőn bol­dogulása a hadviselés minden esélyének volt kitéve s hogy csak egy pár százada, hogy a földm­ivelő munkásság túlnyomólag előtérbe léphetett , ez az oka, hogy vajmi kevés mó­dunk volt abban, hogy gazdaságainkat ok­szerűen fejleszthessük. Régibb időben közle­kedési eszközeink fejletlen volta mellett lehe­tetlen is volt termelésünket emelni, akkor gondolni sem lehetett arra, hogy produktumain­kat külföldön értékesíthessük s jól emlékszem magam is, hogy nem is oly régmúlt az az idő, mikor gazdálkodásunk czélja még csak az volt, hogy annyit kell termelnünk, a­meny­nyi a házra elég. Ezzel az iránynyal szakí­­tanunk кеЩ (Élénk helyeslés) meg kell ismer­kednünk az okszerű gazdálkodásnak a terme­lés fokozására irányzott minden vívmányával követnünk kell az okszerű irányt, melynek legnevezetesebb tényezőit akarja az országos gazdasági egyesület előmozdítani, midőn az első gőzekeversenyt rendezi s én csak öröm­mel, szives készséggel fogadhattam az eszmét s tőlem telhetőleg óhajtom, annak megtestesü­lésére irányzott törekvését támogatni. A mint tisztelt barátom Széchenyi Pál gróf, mint or­szágos gazdasági egyesületünk alelnöke s ezen nemzetközi ekeverseny főrendezője is említette, mindez még nem lett volna elég arra, hogy fontos czéljainkat megvalósíthassuk, arra az öntudatos, önfeláldozó közreműködésre, váll­vetett munkásságra is volt szükség, melynek oly szép érvényesüléséről őszinte örömmel ér­tesültem. S az a meggyőződésem uraim , hogy nem történetes, nem a véletlen, nem a régi híres magyar vendégszeretet, melyet ez ura­dalom nemes birtokosa gazdaközönségünk ér­dekében tanúsított, nem ezek voltak egyedüli tényezők, melyek összműködése versenyünk sikerét biztosította, hanem öntudatos haladásra törekvő igyekvés eredményének tekintem gaz­daközönségünk működését s bizonynyal mind­annyian azért tettek így, mert megdönthetlen­­nek tartják velem együtt azt az elvet, hogy honmentő legfontosabb működési körünk a földmivelés. (Élénk helyeslés.) ez képviseli magyar hazánkban a legtöbb tőkét, a legna­gyobb munkaerőt ez foglalkoztatja, s csakis ez alapon várhatjuk, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz“! (Lelkes éljenzés.) Én tehát legbensőbb köszönetemet fejezem ki a verseny sikerében közreműködötteknek s fel­kérem önöket, hogy nyissák meg e versenyt, melynek szép eredményéről eleve meg vagyok győződve! (Éljenzés.) Ezek után a nagyszámú hallgatóság kö­zül lassan kint kiváltak a versenyen működendő bíráló bizottságok, s külön csoportjaik szerint, elnökeikkel s referenseikkel élükön a közes versenytérre távoztak, hova a miniszter is a verseny főrendezőjével s kíséretével azonnal kirándult, hogy mindenekelőtt a versenyen készen álló gépekéket, földmivelésügyünk ez érdekes vívmányát, a mezőgazdasági gépipar hatalmas alkotásainak működését szemügyre vegye A mérnökileg parczellákra osztott ver­senytéren délben beállítattak a versenyző fo­­gatos ekék, s a bíráló bizottságok szakadat­lan sorrendben végigmentek sok munkával járó feladataikon. Este öt órakor a jury tagjai számára bankett rendeztetett. A jelenvoltak között he­lyet foglaltak : báró Kemény Gábor, gr. Szé­chenyi Pál, gróf Zichy Nándor, gr. Zichy Jenő, herczeg Odescalchy Gyula, Wágner László, Kenessey Kálmán, Kostyán és ezeken kívül mintegy 30-an. A kedélyes lakomán az első beszédet gróf Zichy Nándor mondta, ki, mint a fehérmegyei gazdasági egylet elnöke szólalt fel, éltetve a verseny protektorát báró Kemény Gábor minisztert, a leglelkesebb gaz­dát, ki megadta a szükséges impulzust mező­­gazdaságunk minden ágának emelésére. Utána báró Kemény Gábor miniszter emelkedett fel. Azt szokták mondani, kezdő beszédét, hogy az újabb kor legújabb vívmánya a természet leigázása. De a halandó ember soha sem ké­pes a természetet leigázni, fejlettsége csak ama foktól függ, hogy mily mértékben képes a természeti erőket felhasználni. A czivilizá­­latlan ember rabja az időviszontagságnak, já­tékszere a véletlennek. Biztosabb állás meg­teremtése a czivilizált emberiség jellemzője. Mezőgazdaságunk egyes ágaiban a gazdasági egysületek adják meg az impulzust tovafej­­lődésre. E fejődés egyik lánczszeme a mai verseny is; én e lánczszem megalkotóját, az eszme létesítőjét, gr. Széchenyi Pált éltetem, ki mint saját megyéje gazd. egyesületének el­nöke, ki mint egyik legnagyobb büszkeségem: a közgazdasági előadók egyike, ki mint a hazai gazdák egyik legkitünőbbike van itt körünkben és ki oly sokat tett közgazdasá­gunk fejlesztésére, de kitől méltán még sok­kal többet várhatunk a jövőben. (Óriási él­jenzés.) A beszéd után Széchenyi Pál emelt poharat. Ezen szavak által, úgymond, szinte megszégyenítve érzem magamat, megszégye­nítve, mert ezek túlbecsülik működésemet, ér­demeimet. De ép azért meg kell emlékeznem azokról, kik e túlbecsülését működésemnek előidézték, s gr. Zichy Nándor és Fehérmegye lelkes gazdaközönsége, kik munkálkodásom­ban annyira elősegítettek, különösen az, a ki felajánlotta egész birtokát: éljen gr. Nádasdy Ferencz, gr. Zichy Nándor és a fehérmegyei földbirtokosság. (Lelkei éljenek.) Ezeken kívül még többen emeltek poha­rat és mondtak felköszöntőket. Este 6 órakor a lakoma véget ért és báró Kemény Gábor miniszter visszatért Budapestre. A második napon, nyomban az eső után, mintegy 10 órakor reggel kezdte meg a jury működését. Fáradsága azonban teljesen meg lett jutalmazva, nemcsak azáltal, hogy az agárdi földek altalaja átbocsátván a sok vi­zet, a legalkalmasabbá tette a feltalajt a szán­tásra, hanem mert a verseny első napjára az ég teljesen kitisztulva, a nap gyönyörűen sütött. A versenyre érkező gépek Dinnyésre lettek szállítva, mert Agárd csak leszállóhely. Dinnyés a versenytértől úgy egy jó óra járás és az országot megáztatva a folytonosan csurgó eső által, valóságos sárfolyóvá lett. Négy meg 6—6 ökör lett befogva, hogy a gépek beszál­­líthatók legyenek. Sok baj volt a kiállítandó nagyobb gépekkel és a rendezőség szomoro­dott szívvel gondolt a gőzekékre. Eszükbe ju­tott egy híres németországi gőzeke története, mely megérkezve a vasúton, úgy belefeneklett a sárba, hogy épen egy félesztendő kellett a kivonszolására. Azóta azonban húsz egész esz­tendő múlt el s azóta Fowler, Stone, Howard, szóval valamennyi gőzekegyáros folyton töké­­letessitette gépét. De ha tökéletesbitette is, a dinnyési után, azt hitték, még­se tud eljönni, hiszen csupa feneketlen sár, gödör volt az egész és az útba eső két bid is csak paraszt szekér számára készült. Mindnyájan csalód­tunk. Fowler maga eljött Magdeburgból, Tur­ner az első gépésze befüttette a nagy három gőzmozdonyt, hátulsó kerekeire kapaszkodó léczeket erősíttetett és angol hidegvérűséggel indította útnak az elefánt nagyságú gépeket. A gőzgépek eleinte lassan nekiindulva, csak­hamar gyorsabb és gyorsabb mozgásban ha­ladtak végig a sáron, nem is törődve azzal, hogy agyig merült el a kerék, hogy viharos tengeren tánczoló hajó módjára billent jobbra balra a nagy vasalkotmány. Az első kólád­nál az egyik gőzgép leszakította a bid kőkar fáját és alig pár száz lépéssel arrább a szó szoros értelmében egy nagy kátyúban megfe­neklett. Mr. Turner ismét angol hidegvérűség­­gel intett egyik gépészének, ki eleibe hajtott a megfeneklett gépnek és beakasztva egy vas­­lánczot, egy pillanat alatt kirántotta társát a sárból. A fahíd recsegett mindjárt az első gőzgép alatt. A rendezőség Fehérvárra akart küldeni mérnökért, hogy a hidat erősítsék meg. Mr Turner egyet mosolygott, oda állt a hídhoz és a lehető legnagyobb sebességgel át­hajtotta mind a két gépet. Ekkor láttuk, hogy hiszen oly gyorsan jár ez a gőzgép mint akár a vasút. Szóval minden baj nélkül érkezett a három gép a versenytérre. Itt másnap bemu­tatta Fowler, hogy nagy gőzgépjével kisebb területen meg tud fordulni, mint egy gárdonyi szekeres. A többi gépek is be lettek szállítva, és hétfőn reggelre már minden eke a maga helyén állott. Az agárdi birtok gyönyörű, még Fehér­megyének is díszére válik. A szépen mivelt szántóföldek két-két sor fával vannak szegé­lyezve és a földeket itt-ott elhelyezett árnyas berkek szakítják meg, menekvő helyéül a vad­nak, pihenőül a nyári forróságban embernek, állatnak. Mindezen zöldelő ékítményei a bir­toknak lobogó zászlókkal vannak feldiszitve. A fő bejáró útnál két diszkapu van felállítva tele zászlókkal, felfutó és lecsüngő össze­­vissza kacskaringózó növényekkel. A dűlő utak mindenfelé fel vannak zászlózva és a pusztai FÖLDMIVELÉSI ÉRDEKEINK. 41. sz.

Next