Földmívelő, 1965 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1965-01-04 / 1. szám

Műszaki és takarékossági fegyelem Tanácskozásra ültek össze az OVF Vízügyi Építő Válla­latának szocialista brigádveze­tői is. A vállalat S­zocialista brigádmozgalma szinte hihe­tetlen fejlődést mutat 1961 óta, amikor is kilenc brigád kezdte meg a versenyt. Egy évvel később már 19, majd 1963-ban 56 brigád vetélkedett s közülük 25 nyerte el a meg­tisztelő címet. 1964 folyamán 57 brigád állt versenyben. A szocialista brigádok vál­lalt kötelezettségeiket kivétel nélkül teljesítik. De közöttük is vannak kiemelkedők, ame­lyek országos eredményeket is elemeit. Ilyen például a szol­noki üzemelésvezetőség terü­letén dolgozó KB—2-s „Új Élet’’ háromszoros szocialista brigád, amelynek Ungvári Sándor a vezetője. Ez a bri­gád 1963-ban a vállalat leg­jobb kotrás részlegének járó I. díjat és a vele járó pénz­jutalmat is elnyerte. A „Ku­­czik” brigád a Nyugati Főcsa­tornán épülő hidak munkála­tait az első kapavágástól a teljes műszaki átadásig egye­dül végzi el, a legnagyobb műszaki és takarékossági fe­gyelem betartásával. A hajdúszoboszlói főépítés­vezetőség területén dolgozó „Békési” kubikusbrigádnak a szocialista brigádmozgalomhoz való csatlakozása előtt egyet­len tagja sem rendelkezett a 8 általános iskolai végzettség­gel. Ma minden tagja elvé­gezte a 8 általános iskolát, ve­zetőjük pedig mezőgazdasági technikumba jár. A KB—11-es „Szorgalom” szocialista brigád vezetője be­számolt arról, hogyan sikerült egy olyan társukat, aki az al­kohol rabja volt, elvonókúrára­­ küldeni és a brigád kiváló tagjává nevelni. / Dr. Szilágyi László • ■ Ünnepségsorozatra készül Mohács Mohács is gazdag ünnep­ségsorozattal készül felszaba­dulásunk 20. évfordulójára. A Hazafias Népfront helyi bi­zottságának legutóbbi ülésén öntötték végleges formába a programot. Eszerint március 15-től május 1-ig kulturális heteket rendeznek, amelyek­nek keretében a többi között előadásokat és bemutatókat tartanak a mezőgazdaság fel­szabadulás előtti helyzetéről, valamint a szocialista mező­­gazdaság fejlődéséről. Különö­sen fényes külsőségek közt rendezik meg a híres busójá­rást, ezt a színes, látványos népi felvonulást, amelyen az állami gazdaságok, gépállomá­sok, termelőszövetkezetek dol­gozói is részt vesznek. Vasvári Dezső ...nem dédelgetett brigádok... Mennyivel több a szocialista brigád vezetője A szocialista brigád és a szocialista brigádvezető találóan tömör jellemzését hallottuk a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szocialista brigádvezetőinek Ajkán megtartott érte­kezletén. „A szocialista brigád nem elkényeztetett, dédel­getett brigád, hanem öntudatos, minden körülmények közt helytálló emberek tömörülése" —, mondotta Kárászi Kálmán igazgató, majd néhány perccel később Böröcz Gyula, a párt­­szervezet szervező titkára, mintha folytatta volna a gondola­tot: „A szocialista brigádvezető feladata lényegesen több, mint más brigádvezetőké, nemcsak sokkal jobban kell dolgoz­nia, hanem nevelnie, tanítania is kell az embereket; nem elég, ha a szakmai tudása nagyobb, politikai tájékozottságának is szélesebb körűnek kell lennie.’’ A jellemzések nyilvánvalóan ráillenek a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szocialista brigádjainak tagjaira és veze­tőire, mert rendkívül jelentős szerepük jutott abban, hogy az igazgatóság kiváló eredményeket mutathatott fel az elmúlt évben is. Eddig 14 brigád nyerte el a szocialista brigád címet, jelenleg pedig 30 brigád áll versenyben. Párniczky József 2500 kilométer Lengyelország földjén Negyven tagú szakszervezeti csoportunk, amely túlnyomó­­részt erdészeti dolgozókból és szakemberekből állt, több mint két és fél ezer kilométert tett meg Lengyelország földjén. A főváros megtekintése után útunk­ egyik fő látványos­sága volt a bialowiezai termé­szetvédelmi park és múzeum. A szovjet határ közelében fek­vő 54 000 hektár erdőségből 5000 hektár, mint rezervátum, évszázadok óta érintetlenül áll. Az első világháború után kipusztult európai bölényt ide telepítették vissza és számuk ma eléri a 120-at. Csoportunk is gyönyörködhetett az ősálla­tokban. Utunkat északkelet felé folytattuk, a Mazuri-tavak vál­tozatos vidékén át. Eközben megtekintettük a rud­anei fa­rost- és forgácslapgyárat, va­lamint a hajnowkai fakombi­nátot, Lengyelország legna­gyobb faipari üzemét. Mindkét üzemben a legkorszerűbb au­tomatizált gépsorokat és tech­nológiát láthattuk. Az erdészeti és erdőgazdál­kodási viszonyok tanulmányo­zására az olsztyni erdőigazga­­tóság területén nyílt alkal­munk. A hazai klíma- és állo­mányviszonyoktól merőben el­térő adottságok és az ebből adódó gazdálkodás sok újat és érdekeset jelentett számunkra. Lengyelország erdőben és fá­ban gazdag ország. Erdős te­rületének nagysága közel két­szerese, fakitermelése pedig négyszerese hazánkénak. Állo­mányainak háromnegyed ré­sze értékes fenyőerdő. A mun­kaerőellátás ott is sok nehéz­séget okoz. A fakitermelés gé­­pesítettségi foka alatta marad a magyarországinak. Rövid, de változatos útunk alatt betekintést nyertünk a lengyel nép múltjába, s szak­mai látókörünk is bővült. E. L. Szocialista munkabrigádmozgalom Csehszlovákiában A szocialista munkabrigá­­dok mozgalmának kezdete 1959 első hónapjaira nyúlik vissza. Ez a mozgalom, mely ma már egymilliót meghala­dó dolgozót egyesít, a mező­­gazdaságban kezdetben ne­hezem bontakozott ki, de an­nak állami szektorában ma már több ezer kollektíva mű-­­­ködik. A 2—3 év előtti gyors növe-­­ kedéssel egyidőben jelentke-­­ zett a munkaverseny első el-­­ lensége: a formalizmus. A ver-­­ seny fogyatékosságai ezért­­ felkeltették a párt- és szak­­szervezetek legfelsőbb szer­veinek figyelmét. Ennek kö­szönhető, hogy éppen ez idén tisztázódott a mozgalom jö­vőbeli fejlődésének kérdése. A mozgalom perspektívái te­kintetében a döntő szót a szocialista brigádmozgalom­­ összállami februári konferen­­­­ciájának, valamint a központi­­ szakszervezeti tanács és a­­ kormány júniusi határozatai­t mondták ki. Termelékenység — minőség — gazdaságosság E dokumentumok a verseny­zők figyelmét elsősorban „termelékenység — minőség — gazdaságosság” fontossá­gára fordították. A határo­zatok további jelentősége ab­ban áll, hogy az elvtársi kap­csolatok a munkához, a tár­sadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony erősítésére, az elmaradóknak nyújtandó segítségre, a rendszeres tanu­lásra, a tudomány, technika és szocialista kultúra sikerei­nek elsajátítására serkente­nek. Ám térjünk vissza a mező­­gazdaságban, mégpedig a há­rom szlovák kerület legna­gyobbikában, a Nyugat-Szlová­kiában folyó brigádmozgal­mi munkaversenyre. Az állami szektorban július 1-én 1040­­ kollektíva 11 285 versenyzőt­­ egyesített. Az állami birto­­­­kokon 380 kollektíva 5100­­ dolgozóval versenyzett. Eddig­­ már több, mint 400 kollektíva­­ nyerte el a büszke címet. „ A brigádmozgalom legtöbb résztvevője az állattenyésztés­ben dolgozik. Figyelmüket fő­leg a termelés fokozására, az önköltség csökkentésére, vala­mint az újabb ismeretek elsa­játítására fordítják. Ők a leg­sikeresebb alkalmazói és pro­pagálói az új technikának és­­ technológiának, olykor telje­­s­sen gépesített istállókban,­­ amint azt­­a Csallóközben fek­vő sósszigeti fajtenyésztő kí­sérleti állomáson dolgozó Ma­te­jka István szocialista brigád­jának példája igazolja. A növénytermelésben egyes brigádok hírneve már messze túlszárnyalja a járás és kerü­let határát, így például Koch Vilmos brigádja a Komárom melletti Gyulamajorban or­szágosan is a traktorosok ki­emelkedő kollektívái közé tar­tozik. Munkahelyükön létesült az egyik első „haladó ta­pasztalatok iskolája”, ahová eljárnak az állami birtokok és termelőszövetkezetek dolgozói, hogy elsajátítsák azt a munka­­rendszert, amellyel a növény­­termelés túlnyomó teendőit is megfelelő gépesítéssel, a ter­melési és gazdasági eredmé­nyekben való maximális anya­gi érdekeltséggel végzi el. Egy brigád újjászerveződik Figyelemreméltó a Nagy­­födémesi Magnemesítő Gazda­ságban dolgozó Schweitzer Já­nos brigádjának újjászervező­dése is. ők, mint a szlovákiai mezőgazdaság legrégibb bri­gádja, tavaly egyhelyben to­pogtak, míg az idén már a „termelékenység — minőség — gazdaságosság” követelmé­nyeit megvalósító kollektívák mintaképéül szolgálnak. A negyven tagú brigád takaré­kossági alapot létesített a gé­pek kijavítására tervezett idő lerövidítéséből, kiselejtezésre­­ szánt alkatrészek megjavításá­­­­ból, üzemanyag megtakarítás­­­­ból, gumiabroncsok élettarta- l mának meghosszabbításából­­ és végül újítások megvalósítá­­­­sából származó összegekből. A­­ műhelyek dolgozói messze­menő kezességet vállalnak el gépjavításokért és erről meg­bízóiknak kezességi okiratot állítanak ki. A traktorosok és javítómunkások közötti vi­szonyt, melyet a múltban sok­szor kicsinyes viták homályo­­sítottak el, új — valóban baj­társi — szellem hatja át. A Szene község melletti královai magnemesítő állomá­son dolgozó, 14 leányból álló szocialista munkabrigád, Sig­­hart Mária vezetésével a kul­turális nevelőmunkában is fi­gyelemreméltó eredményt ér el. E brigád csoportosan láto­­­­gatja a Népi Akadémia har­madik évfolyamát. A leányok szavaló­kört és bábszínház kört alakítottak. Tevékenysé­gük értékes részét képezik a gyermekek részére havonta rendezett mese­délutánok. Persze még nem egyformán jól működik valamennyi bri­gád, de nyugodtan állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üze­­l­mekben dolgozó szocialista­­ munkabrigádok mozgalma egészségesen fejlődik. E fejlő­dést hathatósan segítik a bri­gádok találkozásai és kölcsö­nös tapasztalatcseréi. L. Fiala A Balatonboglári Állami Gazdaságban az elmúlt 3 év­ben csaknem 30 dolgozó ment nyugdíjba. Ezek általában a törzsgárdához tartoztak, 10— 15 évet becsületes munkával töltöttek el a gazdaságban. Ka­rácsony előtt a gazdaság veze­tősége, párt- és szakszervezeti vezetői elbeszélgettek nyugdí­jasaival. Békés András, az szb kul­­túrfelelőse meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket, és megemlékezett azokról is, akik betegség vagy más irányú elfoglaltság miatt az ünnepsé­gen nem tudtak megjelenni. Kérte, hogy gazdag tapasztala­taikból a lehetőségekhez ké­pest minél többet adjanak át. Zonagár József a nyugdíj­előkészítő bizottság munkáját ismertette, majd Balogh Ist­ván, a szakszervezeti bizottság titkára méltatta a nyugdíjasok érdemeit és példamutató helytállásukat, amivel jelentő­sen hozzájárultak a gazdaság elmúlt években elért eredmé­nyeihez. Végezetül pénzjutal­mat adott át a közelmúltban nyugdíjba vonult Bessenyei István gépkocsivezetőnek, Né­meth György gyümölcsterme­lőnek, Bíró Pál mindenesnek. Beszélgetés közben Széll András, a gazdaság igazgatója mondott ugyancsak meleg­­ hangú köszöntőt. Kijelentette, hogy a gazdaság továbbra is számít munkájukra — ameny­­nyiben dolgozni kívánnak —, számít tanácsaikra. Név sze­rint is kiemelte Bessenyei Ist­ván tehergépkocsivezető mun­káját, aki 500 000 km-t baleset­­mentesen vezetett, szocialista brigádtag, és a fiatalok neve­lője volt a gazdaságban. A gépkocsivezetők nevében Pus­kás János köszöntötte a nyug­állományba vonult „Pista bá­csit”, és megfogadta, hogy az ő útmutatása és tanácsai alap­ján fognak dolgozni. A nyugdíjasok közül még Németh Gyula szólalt fel, el­mondta, hogy szívesen dolgo­zik, amennyiben igényt tarta­nak munkájukra. A gazdaság pártszervezete nevében Ambrus elvtárs, a pártszervezet titkára méltatta a volt aktív dolgozók hozzájá­rulását az elért eredmények­hez, majd gondtalan, békés pi­henést kívánt azoknak, akik nem kívánnak munkát vállal­ni a gazdaságnál. A bensőséges ünnepségen részt vett Molnár János, a szakmaközi bizottság helyi tit­kára is. N. J. Ülést tartott a Szakszervezeti Tanács A Szakszervezetek Országos tanácsa december 30-án ülést tartott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok szerepeltek. A tanácsülésen, melyet Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács el­nöke nyitott meg, részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Bruttyó János, a szaktanács főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Kovács István, a MEDOSZ főtitkára is. Beszélt a mező­­gazdaság elmúlt évi eredményeiről és az idei tervteljesítéssel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót egyhangúlag elfogadta és fel­hívással fordult a dolgozókhoz. Gépek a hó alatt A gépek megbecsüléséről akarok szólni, de a lovaknál kezdem. Teszem pedig ezt azért, mert házi állatai közül a lovát becsülte meg legin­kább a magyar ember. Volt is oka rá, hiszen sokféle hasz­nát látta ennek a gyors lábú, nagy erejű és okos jószág­nak. Télvíz idején is — ami­kor pedig inkább pihentette, mint dolgoztatta — róla gon­doskodott a legjobban. A ló kapta a legízletesebb kosztot, s még munkátlanul is kijárt neki az abrak. A gazdaságokban is tovább­élnek a lótartás öröklött sza­bályai. Rendjén is van ez így. A lovak ereje ma még hasz­nos kiegészítője az erőgépek munkájának. Nincs azonban ma már olyan nagyüzemi gaz­dasága az országnak, ahol a munka zömét nem a gépek végeznék. S minthogy ez így van, a gépeknek is meg kell adni mindazt, amire szükségük van. A parasztság többsége még csak most barátkozik a gé­pekkel. Korai lenne már szá­monkénti az olyan bensőséges kapcsolatot, ami megvolt egy­kor a ló és a gazdája között. Ennek is eljön majd az ideje, amikor felnő az a nemzedék, amelyik előbb ült a traktor nyergébe, mint a lóra. S hogy mennyire helyénva­ló erről beszélni, tekintsünk ki most csupán az egerszalóki határba. Egy földforgató eke, meg egy vetőgép fél kerékkel, tengelyre rogyva pihen a ba­rázdákban. Harmadiknak ott bóbiskol — láthatatlanul ugyan — a vezetők lelkiisme­rete. El is aludt talán azóta a rá boruló hótakaró alatt, ha csak időközben fel nem éb­resztette a MEDOSZ elnök­sége és a földművelésügyi mi­niszter együttes felhívása a mezőgazdasági gépek téli tá­rolásáról. Évi félmillió forint bevétel a kutyatenyésztésből A Mezőtúri Állami Gazda­ság kutyafarmján vizslákat, pulikat és simaszőrű toxikat tenyésztenek bel- és külföldi vásárlóknak. A tenyésztők munkájának jelentős eredmé­nye a foxi-vadászgörény ba­rátság. A két állatot egymás­hoz szoktatják és kiválóan használják őket patkányirtás­ra. A vadászgörény kihajtja a lyukból a patkányokat, a foxterrier megfogja és megöli őket. Egy-egy éjszakán há­rom-négyszáz patkányt is el­pusztítanak. Érdemes napraforgót termelni! A jó talajelőkészítés bő termést biztosít. A nagy olajtartalmú szovjet fajták termesztése gazdaságos és kifizetődő. Értékesítési szerződés köthető a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Kirendeltségénél.

Next