A MEDOSZ Lapja, 1973 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1973-04-02 / 7. szám

Visszapillantás „Szergej, Iván, Nikolaj, ' Ott pihennek csendesen, A földért meghaltak ők, Amely nékik idegen. Légy hozzájuk jó anya, föld ...” (Fodor József: Piros fejfák) Sűrű évek sodrában — hol vergődve, hol új, jó ös­vényt vágva magunk előtt — derűs kedvvel, szép aka­rással, nagy álmokat valóra váltón sokat tanultunk, ta­pasztaltunk az elmúlt huszonnyolc esztendő alatt. Tér­tünk jobbra is, balra is közben, jártunk egyenesen, emelt fővel, büszkén, s kujtorogtunk döbbent tanácsta­lansággal, de terelőutakról, hamis csapásokról, hancsíkos, csapdás, aláaknázott, ködös tájakról mindig visszatalál­tunk a jó, az egyenes útra, a mi igaz utunkra. Legborul­­tabb, viharosabb időkben volt erőnk, eszünk számvetés­re, arra, hogy józanul, hittel, akarással tiszta szándékkal a valóságadta lehetőségekkel állítsuk szembe az álmokat, lázálmokat, kifújjuk-rostáljuk a gazt a tiszta magból. Magunk kárán és előttünk járó dicsék szép, nagy ered­ményein, tapasztalatain okulni, be nem vált módsze­reket jóra javítani volt bátorságunk, mikor kellett. Mert volt hozzá segítő, értő tömegünk, a dolgozó nép, nehéz időkben volt névtelenek millióiból álló seregünk, melynek katonái velünk éreztek, értettek, céljainkat magukénak tartották akkor is, amikor a módszereket bántónak, embertelennek, érthetetlennek, sőt értetlen­­nek érezték — alaptalanul, az összefüggéseket nem ért-­­­ve, vagy jogosan. ..is volt hozzá olyan barátivá lett, hatalmas külső se­gítségünk, amely huszonnyolc éve százados elnyomást megszüntetni, a nép szabadságát, hatalmát megteremte­ni, a demokratikus, szocialista fejlődés útjára lépni se­gített, és viszályok, veszélyek idején segít azóta is, mint idősebb testvér, tapasztaltabb barát. Április 4-én visszatekintve lássunk hát tisztán: mi a dolgunk, a teendőnk? Népünk, hazánk, s a testvéri né­pek javáról, érdekeiről meg nem feledkezve éljünk, visz­­sza sose éljünk nem könnyen megszerzett, drága sza­badságunkkal! Erki Gulyás Gyula Hétezer sziget országa Csak néhány hete jött létre készséges kiszolgálója az ame­­a vietnami fegyverszüneti ríkaiaknak. (A szigetországban megállapodás, teljes egészében lévő amerikai támaszpontok még végre sem hajtották, már fontos szerepet játszottak a­r­i érezteti hatását a világnak Vietnam elleni háborúban, ebben a részében. Ennek egyik ezekre vitték egyebek között jele, hogy egymás után jelen- szabadon bocsátásuk után ü tik be a diplomáciai kapcsola- VDK által elbocsátott ameri­­ták felvételét a Vietnami De­ kai foglyokat.) Az Egyesült­mokratikus Köztársasággal a Államok befolyása Fülöp-szi­­hirhedt, kommunista ellenes getek gazdasági életére is ori­­paktum, az ASPAC (Asian and asi. A beruházott X milliárd Pacific Council, Aizsiai és dolláros külföldi tőkéből 900 Csendes-óceáni Tanács) tag­ millió amerikai, államai. Köztük van a Fülöp- Marcos elnök, az egykori jó­­szigetek is, Távol-Kelet egyik gász, bokszoló, birkózó és úszó­­leggazdagabb országa, amely bajnok (felesége Imelda azor­­az elmúlt hetekben a muzur­­szág 1954-es szépségkirálynője) mán és keresztény lakosság szeretné leszerelni a muzulma­­közötti véres összetűzésekkel is nők függetlenségi mozgalmát felhívta magára a figyelmet, és úgy-ahogy rendet teremteni Hétezer sziget országának is az őszi választások idejére, nevezik, pedig a szigetek­­on- hogy az amerikai mintájú vá­­ros száma ? ezer 107. Magal­­lasztási harc eredményeként haes, a spanyol szolgálatban harmadik négy évre is az el­ő­­álló portugál hajós fedezte fel ki palota lakója maradjon.. A 1521-ben. Nem sokkal később a demokráciához való visszaté­­r spanyolok foglalják el. Ök rész” ígéri, ami azonban az ő adták a nevét is. Fülöp spa- szótára szerint az amerikai ér­­nyol trónörökös a későbbi delek további kiszolgálását, a I. Fülöp király után. A spa- nép kizsákmányolását jelenti, nyol hódítók előtt nem volt Hivatalos adatok szerint a központi hatalom a sziget­i­ munkanélküliek száma egy­­ságban, csupán a mintegy ezer millió, a rejtett munkanélkü­­családot tömörítő, dátóknak k­eké azonban hétmillió. A nevezett arisztokrácia gyako- Fülöp-szigeteken ahol a népes­­zolta a helyi hatalmat. A spa­­ségszaporulat évi 3,5 %- a leg­­jivob­b a fülöp-szigetekieket, magasabb egész Ázsiában, Ázsia egyetlen katolikus népé- minden évben 400 000 új mun­­vé változtatták. Kivéve azokat kahelyre lenne szükség, a muzulmánokat, akik már a A 7 ezer sziget országa író- XIV. században felvették ezt a pusi mezőgazdasági ország. A hitet. Leszármazottaik száma lakosság háromötöd része ki­­mintegy 3 millió és az ország zárólag a mező- és erdőgazda­­déli részén, Mindanao-szigetén ságból, halászatból él. Terüle­­valamint Palawan és Sulu szin­tének hatvan százalékát erdő­zetcsoporton élnek, borítja. Az ország egynegyede A fülöp-szigeteki muzulmán alkalmas művelésre, jelentős nők az ország 38 milliós területeket a mocsarak foglal­­lakosságának mintegy ad­nak el. A megművelt terület 8 százalékát teszik ki, több mint fele a nagybirtoko­rendkívül ragaszkodnak val­­sok, az ültetvényes társaságok lábukhoz. Elég ha egy ke- és a katolikus egyház kezén resztény jó reggelt kíván van. A parasztok nagy része nékik, fegyvert ragadnak, mert negyed hektárnyi törpeparcel­­szerintük Allah dolga eldöntő- fákon, primitív önellátó gaz­­ni jó lesz-e a reggel vagy sem.­dálkodást folytat, részben az Nos a muzulmánok lázadása ország fő terményét, a cukor* okoz most gondot az ország el- nádat termeszti, részben mén­­nökének. Ferdinande Marens-­kásként dolgozik az ültetvé­­nak, aki — 1969-ben újjává- nyékén, 1963-ban földreformot rasztva _ 1965. december 30. hirdettek meg, ami azonban óta tölti be ezt a tisztséget, nem valósult meg a földbirtok Ez év novemberében újra át­­kosok szabotázsa következté­­talános és elnökválasztások ben­ lesznek. Az alkotmány azon- Az ültetvényeken monokól­­ban csak egyszeri újraválasz­­tárás exportnövényeket tar­­tást tesz lehetővé. Ez pedig mésztének. Cukornádat, ko­­már megtörtént 1969-ben. A kuszpálmát (a világ vezető kő­­muzulmán felkelések nyomán kusztermelője) kitűnő szivara­­kihirdetett rendkívüli állapo­­kat, melyeket az ország fővá­­rot Marcos most arra szeretné rosa után „Manila-szivarok­­felhasználni, hogy az alkot­­nak” neveznek, rizst és ker­­mány megváltoztatásával har­­dert, batátát, maniókát, kávét, módszeri elnökké választása is banánt stb. Állattenyésztése lehetővé váljék. Marcos egyéb­ gyengén fejlett, halászata fe­­ként jellemző képviselője an- Ientős. Említésre méltó­nak a burzsoá rétegnek, amely gyöngyhalászata is, a dálók leszármazottaként M. M. A mezőgazdaság az élelmiszergazdaság fejlesztéséért Kovács István főtitkár cikke A magyar szakszervezeti mozgalom elméleti-társada­lompolitikai folyóiratának, a Szakszervezeti Szemle 1973. évi első számába Kovács Ist­ván, a MEDOSZ főtitkára A mezőgazdaság az élelmiszer­­gazdaság fejlesztéséért címmel írt jelentős tanulmányt. — Társadalmunk elismerés­sel adózik azoknak a nagysze­rű eredményeknek, amelyek a mezőgazdaság területén az el­múlt 20 év alatt bekövetkez­tek: az 55 százalékos bruttó termelési értéknövekedésnek háromötödét az utóbbi tíz év­ben értük el. Az élelmiszer- és fagazdaság mind kiegyensú­­lyozottabban, a társadalmi igé­nyeknek megfelelően látja el az ország lakosságát termékei­vel, fokozza az exportlehető­ségek kihasználását és alapot nyújt az életszínvonal-politi­kai célkitűzések eléréséhez — kezdődik a cikk, s a továb­biakban részletes áttekintést ad a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság szerepéről. Elmondja, hogy nálunk az egy főre jutó kalóriafogyasztás 3194. Elismerésre méltó, hogy a belföldi élelmiszer-fogyasztás 95 százalékát hazai termékek­ből fedezzük. Ma már elmond­hatjuk, írja a cikk­­, hogy az élelmiszerek döntő többsé­géből kiegyensúlyozott az el­látás, javult a minőség és a választék is. Ezután áttekintést ad a mintegy 310 ezer MEDOSZ-tag tevékenységéről az állami gaz­daságokban, a MEZŐGÉP- vállalatoknál, az erdészet te­rületén, a vízügyi ágazatban és a tudományos kutató és oktatási intézményeknél. Részletesen szól Kovács Ist­ván tanulmánya a gazdálkodás és beruházás kérdéséről, az üzem- és munkaszervezésről, valamint a munkaversenyről, a bér- és jövedelemszabályo­zási rendszerről, a törvényes­ségről, a kollektív szerződé­sekről. A továbbiakban az élet- és munkakörülmények alakulását elemzi a cikk írója. Megálla­pítja, hogy szakszervezetünk központi vezetősége — a főha­tóságokkal közösen — nagy erőfeszítéseket tett a helyzet javítására. Az utóbbi időszak egyik legfontosabb társadalompoliti­kai intézkedése a munkaidő­­csökkentés volt. Különösen az állami gazdaságokban és er­dőgazdaságokban jelentett ez nagy eredményt, ahol eddig a munkaidő rendkívül hosszú volt. Az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok dolgozóinak évi 2500 órás, azaz évi átlag­ban napi 8 órás munkaidejű a Szakszervezeti Szemlében foglalkoztatása gyakorlatilag megvalósult, kivéve az állami gazdaságok egyes munkakö­reit. A csökkentett munkaidő jó hatással volt minden társadal­mi rétegre, különösen az ifjú­ság és a nők helyzetében je­lentett kedvező változást. Az éves munkaidő keretein belül a szükségleteknek meg­felelően a munkacsúcsok ide­jén a napi 10—12 órás mun­kanapok mellett a 6 órás munkanapot is biztosítani kell. A következő években a to­vábbi munkaidő-csökkentés­sel — az állami gazdaságok­ban és az erdő- és fagazdasá­gokban — a heti 44 órás, évi átlagban pedig a 2300 órás munkaidő bevezetésére kell felkészülnünk. A III. ötéves terv időszaká­ban a szociális és a lakáshely­zet javítására mintegy 3 mil­liárd forintot fordítottunk. En­nek eredményeképpen a tele­pített munkahelyek szociális ellátottsága 60—70 százalékos, a MOTI (Magyar Országos Tervezési Irányelvek) 30— 66-os irányelvek figyelembe­vételével. Ezen belül azonban nagyok a különbségek szek­toronként, de üzemenként is. Erőfeszítéseink ellenére las­sú a lakásellátás javulása. Dolgozóink csak néhány szol­gálati lakás építésével vagy saját erejükből, OTP-támoga­­tással jutnak új lakáshoz. Kezdeményezésünkre a kor­mány 1967-ben engedélyezte az állami gazdaságok terüle­tén évente ezer, összesen tíz­ezer lakás megépítését, ked­vezményes feltételek mellett. Az 1971-ben megjelent új la­­kásrendelkezésekben biztosí­tott, úgynevezett szociálpoliti­kai kedvezmények ennél jóval kedvezőbbek, de csak több­szintes lakóházak építésére vo­natkoznak. Lassú az előrehaladás a vál­tozó és távoli, illetve idősza­kos munkahelyeken dolgozók szociális ellátása (étkeztetés stb.) tekintetében is, pedig több tízezer dolgozóról van szó. A vidéki hiányos üzlet­­hálózatot, áruellátást igyek­szünk pótolni, kiegyensúlyoz­ni — ahol erre lehetőség van — illetményfölddel, a gazda­ság sajátos termékeiből való vásárlási lehetőségekkel. A továbbiakban szól a cikk a munkavédelmi helyzet javí­tására tett erőfeszítésekről, s megállapítja, hogy a nehéz, veszélyes és egészségre ártal­­mas­ munkafolyamatok gépe­sítése nagy ütemben fejlődik. Végezetül a cikk a kulturá­lis fejlődés kérdéseivel fog­lalkozik. A márciusi béremelésekről „Úgy érezzük, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága novembe­ri határozatának részben ele­get tettünk, mert szakmunká­saink bérét 9,8 százalékkal, a segédmunkásokét 7,6 százalék­kal, az alacsony keresetű dol­gozókét pedig 11,1 százalékkal emeltük” — mondotta Bóka elvtárs, a Felsőbagodi MEZŐ­GÉP Vállalat igazgatója, mi­kor tájékoztatott bennünket a központi bérintézkedés végre­hajtásáról. Szürke statisztikai számok ezek, de mögöttük a novem­beri határozat óta eltelt idő­szak egyik nagy munkája hú­zódik meg. E néhány szóban sűrítettük össze egy intézkedés végrehajtását, ammely egyúttal tükrözi a gazdasági és politi­kai vezetés 1973. évi előrete­kintését. Azt már a további beszélge­tés során tudtuk meg, hogy a szakmunkások órabére 1,05 forinttal emelkedik, a női szakmunkásoké 2,5 forinttal (igaz, hogy női szakmunkások Felsőbagodon nem sokan van­nak), a nehéz munkakörül­mények között dolgozók bérét pedig 1,50 forinttal emelik. A bérintézkedések végrehajtása után a Felsőbagodi MEZŐGÉP Vállalatnál nem lesz 1400,5 forint alatti kereset. „Részben tettünk eleget” — így mondta az igazgató, mert a továbbiakban kifejtette, hogy a saját belső tartalékok feltárásának, a korszerű üzem- és munkaszervezésnek — mely a termelés, a termelékenység emelése mellett a magasabb jövedelmet is biztosítja — csak a kezdetén vannak és most ez a soron következő fel­adatuk. A Budapesti MEZŐGÉP Vállalatnál is hasonló béreme­léseket hajtottak végre. A művezetők bérét mini­mum 10 százalékkal emelték. A szakmunkások bére a köz­ponti keret 8 és a vállalati sa­ját keret 3 százalékával együtt 11 százalékkal emelkedik. Ez a több műszakban dolgozó szakmunkásoknak havi 400— 500, *­ forintos keresetnöveke­dést jelent Tolna megyében és Szabolcs megyében a kötelező béreme­lésen felül havi 36, illetve 60,­­forinttal emelték a nődolgozók bérét Látszólag nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy külön erre a célra differenciá­lási keretösszeget nem kaptak ezek a MEZŐGÉP vállalatok, akkor feltétlenül a nők hátrá­nyos helyzetének megszünte­tésére irányuló gondos törek­vést kell látnunk az intézke­désekben. Ezt láttuk, ezt hallottuk négy megyében. Ezek voltak a központi bérintézkedés végre­hajtásának első kedvező ta­pasztalatai, de biztosak va­gyunk abban, hogy a többi, itt nem említett vállalat is ha­sonló gondossággal és körülte­kintéssel végezte el ezt a fon­tos bérpolitikai munkát. Dr. Demeter Lajos Lucern­aliszt üzem Nincs holt szezon a Komáromi Állami Gazdaság lucerna­­lisztüzemében. A nyári időszakban betakarított és behálózott lucerna biztosítja az üzem folyamatos működését. Az­ üzem évente 620 vagon lisztet állít elő. A liszt kitűnő minőségű, 14°/g fehérjét tartalmaz. Az előállított termék exportra kerül. Je­lenleg az NSZK-ba szállítanak. Tavaly kitűnő lucernatermést takarítottak be háromszori kaszálással, 80 g széna került a raktárba. Ebben az évben to­vább növelik kapacitásukat a Kisbéri Állami Gazdaságban, új feldolgozóüzemet létesítenek. Lucerna l­isztüzem Szárítókemence Drazsirozó gépsor (Tamaska Gyula felvételei) APRÓSÁGOK Az illető ahelyett, hogy meg­­állná a helyét a vállalatnál, inkább megüli! ★ ■— Engem csak a meztelen valóság érdekel! — szólt a fes­tő. — Jucika kedves, lehet vet­kőzni!! ★ — Maga a férjem új titkár­nője? — Igen, kérem. — Remélem, maga nem lesz olyan rámenős, mint az előd­je! — Miért, ki volt az elődöm? — Én! ★ Külföldi lap írja: A történelem során már az is előfordult, hogy ateistákat is­tenítettek! ★ Peches ember... Kiesett a gondolatmenetéből és jól meg­ütötte magát! — Nekem nincs egyetlenegy ellenségem sem! — dicsekszik a kilencvenéves matróna. — Én mindegyiket már túlél­tem!! Gondold meg! Érdemes-e egyet is előrelépni, amikor mindenki szembejön veled! ★ A moszkvai Krokogyilban olvastam: — Úgy szeretném, ha lenne egy kerékpárom! Állandóan bizonygatom a férjemnek, hogy micsoda nagyszerű do­log lehet taposni a pedált a friss levegőn. — Na, és teljesítette a kí­vánságodat? — Félig igen. Ugyanis kivit­te a varrógépemet az erkély­re! — Ma házasodtunk össze, és máris ordítasz velem, drá­gám! — tesz szemrehányást az ifjú férj újdonsült hitvesének. — Még szép! Tudod mióta vártam ezt a napot?!? ★ — Pistike, mondd meg szé­pen, ki írta meg helyetted a házi feladatot? — Becsületszavamra nem tudom, tanító néni! Az este is nagyon korán lefeküdtem! ★ Nincs szerencséje ... Végre a boldogság beko­pogott hoz­zá, de pont otthon volt a fele­sége is!! ★ ★ Új szaunafü­rdő Hajdúszoboszlón A Hajdúszoboszlói Gyógy­fürdő, mely napjainkban már évenként közel egymillió ven­déget fogad, ismét gazdagabb­­ lett egy közkedvelt létesít­ménnyel, ugyanis eredeti finn mintára berendezett szaunát adtak át rendeltetésének. A „forró” teremben a vizet nagy terméskövekről párolog­tatják és ott vannak az igazi szauna elengedethetetlen kel­lékei is: a gallyacskák. Az el­múlt esztendőben, mintegy 30 millió forintos költséggel épült új szaunafürdő a gyógymeden­cék mellett kapott helyet. 3

Next