Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.
1. szám - Genealógia - Kádár Tamás: Az Árpád-házi uralkodók és az országlásuk idején hercegi címmel tartományi különhatalmat gyakorolt külhoni, fejedelmi származású előkelők, valamint azok családtagjainak elhalálozási és temetkezési adatai 997-1301 között
Kádár Tamás Az Árpád-házi uralkodók évben, a Nagy-Lengyelország keleti részén fekvő Gnieznoban (ma is Lengyelo.), mint annak apátnője, az általa alapított Szűz Mária mennybemenetele és Szent Antal tiszteletére felszentelt klarissza kolostorban halt meg. Csaknem bizonyosnak tekinthető, hogy ott is helyezték nyugalomra.12 Géza nagyfejedelem13 Mintegy 49-60 éves korban, 997. január legelső napjaiban, más — bizonytalanabb — vélemény szerint az év őszén, feltehetően valamely régóta tartó kardiovaszkuláris és/vagy agyér-betegségben, talán szívelégtelenség, esetleg (sokadszori?) központi idegrendszeri katasztrófa (agyvérzés) következtében halt meg. Egy újabb, felettébb kétséges kutatói feltevés szerint Székesfehérvárott, a város legrégibb templomában, ugyanazon merész hipotézis szerint az atyja, Taksony nagyfejedelem által alapított — és egyben annak végső nyughelyéül is választott — Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt keresztelőegyházban temették el.14 12 1298. ápr. 25-én III. Ulászló nagy-lengyelországi fejedelem (a későbbi király) oklevele még élőként említi: Kodeks dyplomatyczny Wielkopolski. Tom II. (Codex diplomaticus Maioris Poloniae). Poznan, 1878. 150-151. p. A Liber Mortuorum Monasterii Landensis halála napját év nélkül közli (júl. 17.): Monumenta Poloniae Historica. (Pomniki dziejowe Polski) (a továbbiakban: MPH) V. Lwów, 1888. 488. p.; Balzer, 2005. 410. p. Az újonnan felfedezett, 1303 vagy 1304 decemberében kelt forrás: Witkowska, Aleksandra: Bl. Jolenta w staropolskiej tradycji hagiograficznej. In: Wiadomosci z Prowincji Sw. Maksymiliana Marii Kolbego Zakonu Ojców Franciszkanów w Polsce. 13. (1999) no. 4. (Jubileusz 700-lecia smierci bt. Jolenty.) Gdansk, 2000. 414., 422^123. p., 64-65. jegyz. 13 Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. Bp., 1996. (a továbbiakban: Kristó-Makk, 1996.) 27-31. p.; Vijay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár évszázadai. I. Székesfehérvár, 1967. 63-100. p. (a továbbiakban: Vajav, 1967.), különösen: 63-65. p.; Györffy György: István király és műve. Bp., 2000.3 (a továbbiakban: Györffy, 2000.) 59-116. p.; Wertner, 1892. 24-25. p.; Kristó, 1995. 14 CFH II. 1313. p., III. 2599. p.; Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1999. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.) (a továbbiakban: ÁKÍF) 277. p. A kutatás korábban Karácsonyi Jánosnak a Zágrábi és a Váradi Krónika részben téves adatán alapuló számítása nyomán egységesen és hagyományosan 997. febr. 1 -re helyezte Géza halálát. Ld. Karácsonyi János: Az Árpádház második elágazása. In: Turul 8. (1890) 51-52. p. A kiváló történész a kérdéses dátum meghatározásakor azonban szarvas számítási hibát vétett, egy hónappal kevesebb időt számolt vissza István király 1038. aug. 15-én történt halálától annak az említett krónikák uralkodási idejére vonatkozó közléséhez (összesen 41 év, 7 hónap és 14 nap) képest. ÁKÍF 354. p., 1220. jegyz.; Györffy, 2000. 116. p.; Uijay, 1967. 64. p., 2. jegyz. Géza és atyja feltételezett sírhelyére. Püspöki Nagy Péter: A székesfehérvári prépostság és bazilika 63