Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXIV. évfolyam 2017.

2017 / 4. szám - Közlemény - Nánási László: Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962)

Nánási László Büntetőeljárási iratkezelés... használhatja, addig a történésznek az irat jogi szabályossági körülményei által befolyásolt korlátai nincsenek. Az európai állam- és jogfejlődésben kialakult szervezeti funkciómegosztás­nak, valamint a felelősségre vonás rendjének meghatározása jogszabályban tör­ténik, amely a jogalkotó érdek- és értékfelfogásának megfelelően nyer megfogal­mazást. Ezek az anyagi és az eljárási jogi kódexekben öltöttek testet. A politikai magatartások miatti XX. századi magyarországi büntetőjogi fe­lelősségre vonások jellemzően az állam elleni bűncselekmények tényállásainak felhasználásával történtek. Ezeket a vizsgált korszakban az 1878:V. törvénycik­kel (te.) meghatározott, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex), valamint további jogszabályok tényállásai határozták meg, így az 1921. évi III. te. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, 1930:111. te. a katonai büntető törvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntető törvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészíté­séről, 1934:XVIII. te. a hűtlenség szigorúbb büntetéséről, 1938:XVI. te. az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről, 1940:XVIII. te. a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselek­mények büntetéséről, 81/1945: ME rendelet a népbíráskodásról — az ezt és a ki­egészítő rendeleteket törvényerőre emelő 1945:VII. törvény (tv.), 1946:VII. tv. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről, 1947:XXXIV. tv. a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről. De ezentúl más büntető normák is felhasználásra kerültek mint pl. az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet (tvr.) a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről, 1950. évi 24. tvr. a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről. A büntető jogszabályok tényállásainak jelentős részét egységes szerkezetbe foglalta az először 1952-ben, majd 1958-ban az Igazságügyi Minisztérium ál­tal közzétett „A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása” (BHÖ), így ez, valamint a katonai büntető törvénykönyvről szóló 1948:LXII. tv. volt a jogszabályi alapja az 1956-tal kapcsolatos felelősségre vonásoknak. A po­litikai szempontú eljárásokban felhasznált köztörvényes bűncselekmények tény­állásait pl. az emberölést, gyilkosságot szintén a Csemegi-kódex (278-279, 288. §), majd a BHÖ (349-351.) határozta meg.2­ 2 A hivatkozott jogszabályok forrása a https://1000ev.hu/ és a www.complex.hu honlapok, a nem itt találhatók külön kerülnek feltüntetésre. A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása: Budapest, Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó 1952, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1958.

Next