Fotó, 1956 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1956-03-01 / 2. szám
Az esztétikai élmény azonban nem elégszik meg túlságosan egyszerű formákkal. Pl. egy vagy néhány vonal, futurista módon felrajzolva, nem nyújt műélvezetet. Az egység és az egyszerűség mellett változatosságot is kívánunk. Nem biztosíthatjuk pl. az egységet azáltal, hogy a főtéma mögött mindent teljes sötétségbe burkolunk, hogy semmi se zavarja a szemlélő figyelmét. A természetes környezethatáson kívül ebben van a jelentősége Jónás Pál „Karmester“ c. képének (2. sz.), a főalak mögött a homályban alakok láthatók. A formák, illetve a tárgyak bizonyos sokasága mellett azonban arra kell vigyáznunk, hogy a mellékes motívumok ne éljenek önálló életet. Egy másik követelmény: az egyensúly biztosítása. Ha pl. a kép egyik oldalán jól megvilágított részek vannak, a másik oldala pedig egészen sötét, az az érzésünk támad, hogy a kép szinte feldől az előbbiek súlya alatt. Hasonló egyensúlyhiány léphet fel a vonalvezetés terén is, de hiba, ha a főtéma a kép szélére kerül. Ilyenkor biztosítani lehet az egyensúlyt pl. a témával kapcsolatban levő, de kisebb jelentőségű tárgyaknak, személyeknek a képtérbe helyezésével, a főtéma vonalának ismétlésével, fényhatással vagy azáltal, hogy a motívumok természetszerűen visznek a főalakhoz. Az arányosság követelményéről is szólni kell. Mai ízlésünk szerint nem találjuk szépnek a pontos vagy majdnem pontos szimmetriát. Nem jó pl., ha a főtéma éppen a képátlók metszéspontjában van. Bántó az is, ha egy vízszintes vonal, pl. a horizont a képet éppen félmagasságában osztja ketté. A szimmetria—aszimmetria szempontjából a témát legtöbbször úgy szoktuk elhelyezni, hogy a főmotívum ne legyen egészen a geometriai középpontban, de a beállítás következtében és a környezet elrendezésének hatásaképpen mégis az érdeklődés középpontjába kerüljön. Az arányosság követelménye fennáll az egyes képrészek, foltok tónusai között is. Több hasonló motívum (hasonló tárgyak, foltok, párhuzamos vonalak) esetén új formai tényező jelentkezik: a ritmus. Az ilyen ismétlődéseknek szemünk számára kellemesen változó (rövidülő vagy növekvő) távolságokban kell következniök. Az egyenlő távolságokban való ismétlődés általában unalmas. A ritmus is felhasználható a főtéma kiemelésére úgy, hogy pl. a párhuzamos motívumok a kép súlypontja felé sűrűsödnek, ritmusuk mintegy fokozódik. Az egység és sokaság, az egyszerűség és változatosság megfelelő egyensúlya a térbeli elhelyezéssel és a tónusok arányaival együtt adja azt, amit az egész kép harmóniának nevezhetünk. Merész dolog volna azt állítani, hogy a felvételkor az összes felsorolt szempontok figyelembevételével s minden arány pontos kiszámításával szerkeszthetjük meg a képet. Bizonyos tudatosság és tervszerűség mellett feltétlenül érvényesülnie kell a művészi érzéknek, amely a képszerű kompozíciót számítás nélkül is megláttatja a fényképezővel. Az esztétikai szempontok tudatosítása s ezeknek alapján a jó kompozíciók tanulmányozása nagy mértékben hozzájárulhat ennek a művészi érzéknek a fejlesztéséhez. A FOTO 1955. ÉVI FÉNYKÉPPÁLYÁZATÁNAK VÉGEREDMÉNYE A FOTO 1955. évi fényképpályázatának második félévi értékelése 1956. január 11-én megtörtént. A bírálóbizottság tagjai voltak: Vadas Ernő, Bence Pál, Rév Miklós, Langer Klára, Szegedi Emil, Réti Pál, a szerkesztőbizottság tagjai, Kálmán Béla a Fény. Szöv., dr. Ságy Imre a MADOME részéről. A kifejezetten fotoamatőrök részére kiírt pályázatra 56 szerzőtől 515 kép érkezett be. A bírálóbizottság megállapította, hogy olyan képek, amelyek művészi formában mutatják a felszabadulás eseményeit, nem érkeztek be. Megállapította továbbá, hogy üdülőink életét, kultúréletünket bemutató, valamint a portréképek csoportjában sem volt első díjra érdemes kép. A bírálóbizottság a portrécsoport II. és III. díját összevonta és két egyenlő részre bontva adta ki. A bírálóbizottság a képek értékelése során a következő döntést hozta: Otthoni élet (gyermekeink) : 1. díj: 800,— Ft. Papp Kálmán: Kis vadászok. 2. díj: 500,— Ft. Bogdán Román: Tera néni mesél. 3. díj: 300,— Ft. Kicli Kálmán: Fiú fuvolával. Üdülés 2. díj: 500,— Ft. Meződy István: Támadók. 3. díj: 300,— Ft. Molnár József: Fürdőzők. Kultúrélet 2. díj: 500,— Ft. Kicli Kálmán: A földrajzi szakkör munkában. 3. díj: 300,— Ft. Kriss Géza: Dolgozók képzőművész köre I. Tájkép 1. díj: 800,— Ft. Tóth István: Alkony. 2. díj: 500,— Ft. Berekméri Zoltán: Madártávlatból. 3. díj: 300,— Ft. Gál Imre: Pihen az ember és a gép. Arckép összevont II—III. díj. II—III. díj: 400,— Ft. Kaposi Gyula: Diáklány. II—III. díj: 400,— Ft. Tóth István: A múlt tanúja. A témacsoportokon kívül a bírálóbizottság még a következő kiváló munkákat jutalmazta: Főzy Erzsébet: Falusi derű 800,— Ft. Kicli Kálmán: Vásári jelenet 500,— Ft. Losányi Gyula: Famunkások 500,— Ft. Gál Imre: Szakértő 300,— Ft. Tömöri Ede: Ünnep előtt 300,— Ft. Egyenként 200,— Ft jutalmat kaptak. Berekméri Zoltán: Libák a ködben. Farkas Pál: Készül a lombik. Főzy Erzsébet: Ősz a pesti utcán. Kocsis Béla: Enyelgés. Lukács János: Ősz a Dunán. Markovics Ferenc: Diákmunka, tanulás . . . Meződy István: Felderítő. M. Friss Magda: Alkony az öbölben. Pászthory Lóránt: Cséplés. Renner Kálmán: Naplemente. Réti Imre: Mozgalmas utca. Tömöri Ede: Unalmas utazás. Tóth Tas: Esti csónakázás. A pályázat legszebb képe különdíját (400,— Ft) Tóth István (Cegléd): Alkony c. képe kapta. A bírálóbizottság 300,— forinttal jutalmazta Gátszegi Tibor három képből álló sorozatát (Injectio) — kedves ötletéért. A bírálóbizottság megállapította és ez a különdíjakban is kifejezésre jutott, hogy a képek színvonala örvendetesen emelkedett. Az amatőrök általában nem küldtek be kezdetleges technikailag alacsony színvonalon mozgó képeket, bizonyságot téve fejlődő kritikai érzékükről. A bírálóbizottság a képek értékelése során arra a véleményre jutott, hogy a MADOME eredményes nevelő munkája megmutatkozott a pályaművek tartalmi és technikai nívója jelentékeny javulásában. A díjnyertesek közül többen tagjai az Egyesületnek. Ugyanakkor azt is megállapította a zsűri, hogy a fotoamatőrök nem veszik észre — vagy csak igen kevesen — a szép felvételi lehetőségeket nyújtó sport- és kultúrélet megnyilvánulásait.