Fotóművészet, 1996 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3-4. szám
san mikor és hogyan vált az önálló aranyműves Streliskyből fényképész. Lehet, hogy nem is egyik napról a másikra szakított eredeti foglalkozásával, hanem hetekig, hónapokig, évekig tartott az átállás, és párhuzamosan művelte régi és új mesterségét? Megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor és hol nyitott először műtermet Strelisky mester. Fejős Imre 1842-re teszi a műteremalapítás idejét." Szakács Margit 1843 körül nevezi meg ezt az időpontot.10 Hevesy Iván szerint is 1843-ban kezdett Strelisky dagerrotípizálni." Torda József 1921-ben Strelisky Sándorra hivatkozva így adja elő a műteremalapítás történetét: 1843-ban egy francia töltött néhány hónapot a Tigris fogadóban, s ott dagerrotípiákat készített. Az ezüstözött lemezeket a Latzkó Testvérek cégtől rendelte. Strelisky Lipót akkoriban náluk volt segéd, ezért, ő csiszolta a lemezeket, így került kapcsolatba az utazó francia fényképésszel, és tőle tanulta meg a fényképezést, majd hamarosan maga is műtermet nyitott.12 Tény, hogy 1843-ban néhány hétig Magyarországon tartózkodott egy Jules Darier nevű francia fotográfus, de tevékenységéről részletek nem ismertek. Strelisky kapcsolata Danierrel nem zárható ki, de nincs is mellette más bizonyíték, mint a valóságot jól-rosszul rögzítő családi emlékezet. A Torda József-féle cikkben közöltek egy változatát ismerteti A magyar fényképészet nagyjai című írás, amely szerint egyenesen Daguerre volt az, aki néhány hónapig Magyarországon működött, és az aranyműves-segéd Strelisky Lipót tőle tanulta meg a mesterséget." Ha arra gondolunk, hogy a korabeli újságok milyen fokozott érdeklődést tanúsítottak az új találmány, a fotográfia iránt, akkor ezt a variációt nyugodtan elfelejthetjük, hiszen még csak utalás sincs a sajtóban Daguerre magyarországi látogatására, az pedig lehetetlen, hogy a lapok ne tettek volna említést róla, ha tényleg Magyarországon tartózkodott volna. Sokkal valószínűbbnek tűnik Szakács Margit véleménye (amit mások is, pl. Tőry Klára átvettek), mely szerint Strelisky attól a Kawalky Lajostól tanulta meg a dagerrotípizálást,14 aki maga is aranyműves volt eredetileg, és 1844 elején műtermet nyitott a Tigris fogadóban. Ha elfogadjuk, hogy Kawalky volt Strelisky tanítómestere, akkor Strelisky Lipót sem nyithatott korábban műtermet. Tehát a Streliskyműterem nyitásának legkorábbi feltételezett időpontja 1844 lehet. A mester első műtermének vagy műtermeinek helye egyelőre ismeretlen. 1846 májusában azonban ő maga jelenti be lakhelyváltozását, ettől kezdve a Bálvány (ma Október 6.) utcai Blachdorn ház II. emeletén bérel helyiségeket. E műteremben bármely időjárás mellett néhány másodperc alatt készíti felvételeit. „Szereit” Párizsból hozatja ezalatt felszereléseit vagy vegyszereit érthetjük.15 Ebben a műteremben készült Strelisky Lipót egyik legizgalmasabb felvétele. A mester dagerrotípia-reprodukciót készített Borsos József August Pettenkoffen: „Az első magyar országgyűlés megnyitása’’ (1848. július 5. Pest) című litográfiájáról. A dagerrotípizálás korában viszonylag ritka az ilyen reprodukció valamely rajzról, litográfiáról. Néhány portrét ismerünk, ahol korábbi, még a fényképezés feltalálása előtti időben keletkezett rajzról, metszetről készült a dagerrotípia, vagy olykor kortárs litográfiáról. Strelisky mester feltehetően így akarta pótolni a hiányt, hogy a fényképezés technikai adottságai még nem tették lehetővé számára, hogy eredeti felvételen örökítse meg a magyar történelem e fontos pillanatát. A dagerrotípia hátsó borítólapján nyomtatott aranybetűkkel ez áll: „L. Strelisky daguerrotypeur. Blüchdornische Haus no. 213. Güttergasse”. Fordítása: L. Strelisky dagerrotípia készítő Blüchdorn ház 213. szám Güttergasse (Bálvány utca).16 E fotótörténeti ritkaság az egri Dobó István Vármúzeum tulajdona. Ez a felvétel, valamint az a két dagerrotípia, melyek Görgey Artúr, illetve a honvéd vezérkar néhány tisztjét ábrázolják, igazolni látszanak Strelisky mesternek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc iránt érzett szimpátiájáról szóló családi hagyományt. A családi emlékezet szerint műtermében megfordultak a forradalom vezéralakjai, s maga a fotográfus is nemzetőrnek állt a forradalom napjaiban. A családi hagyományok azt is tudni vélik, hogy a szabadságharc bukása után Strelisky Lipót kétszer is elszenvedett néhány hónapos börtönbüntetést a Neugebaudéban. Először talán forradalmi szimpátiáiért, nemzetőrködéséért, másodszor pedig azért, mert valamilyen módon másolatokat készítve az ismert Petőfi-dagerrotípiáról, azokat mint kitűzőket osztogatta az egyetem kapujában. Míg e családi hagyományokat egyelőre egyéb források nem támasztják alá, az biztos, hogy Strelisky Lipót - feltehetően a már említett Bálvány utcai műtermében - 1849 tavaszán, Buda sikeres ostroma után dagerrotípiákat készített a honvéd vezérkar tisztjeiről. Nem tudni, hány felvétel készülhetett, napjainkban kettő ismert.Az első Görgey Artúr honvédtábornok portréja. Ez sajnos a II. világháború alatt elpusztult, azóta csak reprodukciója maradt fenn a Hadtörténeti Múzeumban. A másik kép is csak reprodukcióban maradt az utókorra, ez a honvéd vezérkar öt tisztjét örökítette meg: Görgei Gusztáv huszár századost, Kempelen Károly századost, Görgey Artúr segédtisztjét, Muck őrnagyot, Duka Tivadar századost, Görgey segédtisztjét és Görgei Kornél őrnagyot. A dagerrotípia rajzos reprodukciója a Vasárnapi Újság 1893. 6. számában február 5-én jelent meg, a 85. oldalon, az eredeti mű sorsa ismeretlen. A fentieken kívül köz- és magángyűjteményeinkben 10,5 x 7 cm, sztereodagerrotípia Fotóművészet ’96 • 34 ■ 87