Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1891-01-02 / 1. szám
/ f~n / // II. évfolyam, 1. szám. FŐVÁROSI BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egééi évre 6 frt, félévre 8 frt. MtejELEHIK : Minden kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. Budapest, 1891. január 2-án. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. A főváros képviseletében az új év alkalmából a belügyministerium vezetésével megbízott gróf Szapáry Gyula ministerelnök urnál Hárd Károly főpolgármester vezetése alatt, a tanács részéről Kamermayer Károly polgármester és Gerlóczy Károly alpolgármester részvétével, nagyobb küldöttség tisztelgett, melynek a törvényhatósági bizottság tagjai közüs tagjai voltak: Csepreghy János,árczhegyi Ferencz, Frey József, dr. Gombász Tivadar, Heinrich István, Januniczky Lajos, Magyarovits Jeormás, dr. Országh Sándor, Radocza János, Schf Károly, Tabódy Jenő és mások. Máth Károly főpolgármester úr a ministerelnök úrhoz a következő szavakat intézte : »Nagyméltóságú Gróf, Ministerelnök ur! Kegyelmes Urunk ! Budapest főváros közönsége mindenkor kedves kötelességének ismeri az új év alkalmából Ő Felsége legkegyelmesebb urunk sirályunk és ő Felsége a királyné, valamint a fenséges uralkodóház iránti legmélyebb hála- és hódolat-érzelmeinek és egyszersmind lejobb üdv- és szerencsekivánatainak kifejezést adni. A főváros képviseletében ez okból jelentünk meg ma Nagy méltóságod kegyes seme előtt és azon alázatos kérelmet bátorkodunk mély tisztelettel előterjeszteni, hogy az új év alkalmából a fővárosnak a Felségeik iránti hála- és hódolatérzelmit, valamint legjobb szerencsenatait kegyesen fogadni és azokat a felsége,i legmagasabb trónja zsámolyához juttatni méltóztassék.« Gróf Szapáry Gyula ministerelnök úr erre a következő szavakkal válaszolt: »Örömmel fogadom a főváros üdv- és szerencsekivánatait s kedves kötelességemnek fogom ismerni azokat Ő felségeik legmagasabb trónjához eljuttatni; meg levén győződve, hogy azokat Ő Felségeik mint mindenkor, úgy ez alkalommal is legkegyelmesebben fogják fogadni.« Ezután Ráth Károly főpolgármester úr újból a következő szavakat intézte a miniszterelnök úrhoz: »Engedje meg Nagyméltóságod, hogy Budapest főváros képviseletében az új év alkalmából Nagyméltóságod iránt érzett mély tiszteletünknek, őszinte ragaszkodásunknak és rendületlen bizalmuknak szintén kifejezést adjunk és keblünk mélyéből Nagyméltóságodnak és mélyen tisztelt családjának a legboldogabb újévet kívánhassuk. És legyen szabad ehhez még egy kívánatot és egy kérelmet csatolnunk. Kánatunk az, hogy a Mindenható azon magas és fényes állásban, melyet a korona és a nemzet bizalmából elfoglalni méltóztatott, a trón, a haza és a főváros javára évek hosszú során át, a legjobb egészségben tartsa. Kérelmünk pedig az, hogy Budapest fővárost ezentúl is hazafias jóindulatában és kegyeiben részesíteni és megtartani méltóztassék.« A miniszerelnök úr e szavakra következőleg válaszolt: »Igen köszönöm a főváros nevében irányomban kifejezett jókivánatokat s biztosítom a t. küldöttséget, hogy a főváros haladását, a fővárosnak jólétét mindenkor szivemen viseltem és viselem s állásomban ezentúl is kedves kötelességemnek fogom ismerni a főváros közjavát a trón és a haza érdekében teljes erőmmel előmozdítani.« A küldöttség tagjai úgy a főpolgármester úr üdvözlő szavait, mint a ministerelnök úr válaszait lelkes éljenzéssel kisérték. A vallás- és közoktatási minister úrnak értésére esvén, hogy a főváros a budavári plébániatemplom, belső felszerelési költségeire 1890. évi költségvetésébe 20.000 frtot vett föl, leirat kíséretében leküldötte a templom belső felszerelésére vonatkozólag Schulek Frigyes tanár által készített terveket és költségelőirányzatot, azzal, hogy a tanács azokat betekintse s esetleges észrevételeit tegye meg. Egyúttal felkérte a tanácsot, hogy a megszavazott 20.000 frtot folyósítani sziveskedjék, mert a budavári templom mielőbbi használatba vétele fölötte kívánatos s a máris hosszúra nyúlt helyreállítási munkálatok befejezése csakis a mintegy 90.000 frtba kerülő belfelszerelés gyors elkészítése esetén érhető el. A polgármester úr tudomásul vette dr. Nagy Lajos tanácsnok abbéli jelentését, hogy a városmajor belső részének rendezési munkálata, valamint a retek-utca és a városmajor között fekvő, eddigelé szemétlerakó helyül szolgált, most azonban már feltöltött területnek parkolása iránt a tervek és költségvetés elkészítésével a mérnöki hivatal közlekedési szakosztálya már foglalkozik és remélhető, hogy a tervek a legrövidebb idő alatt bemutattatván, a tél folyamán műszakilag letárgyaltatni fognak, a jövő tavasz beálltával pedig a munkák megindíthatók lesznek. Egyúttal felhívta a polgármester itr Lechner Lajos főmérnök középítési igazgató urat, hogy a városmajor és környéke rendezésének ügyét figyelemmel kísérvén, gondoskodni szíveskedjék arról, hogy a mérnöki hivatal e részben várt javaslatai a tanácshoz idejekorán beterjesztessenek. A balparti id. viemit kierjesztést végrehajtó vegyes bizottmány 1891. évi január hó 3-án szombaton délután 4 órakor Lechner Lajos főmérnök, középitési igazgató ur hivatalos helyiségében (új városházán II. em. 26. sz. a.) ülést tart, melyre a t. tagok ez után is meghivatnak. Tárgy: A Ganz-féle részvénytársaság végszámlájának felülvizsgálása. A járdákon való közlekedésre vonatkozólag a tanács a következő szabályrendeleti javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Szabályrendelet a főváros gyalogutain a közlekedés biztosítására. 1. §• Budapest főváros területén a közönség gyalog közlekedésére szánt járdán avagy e czélra fentartott gyalogúton a közlekedést feltartóztatni, akadályozni, vagy megnehezíteni nem szabad. A járdáknak, gyalogutaknak állandó elfoglalása tilos; tilos továbbá azoknak szükség nélküli időközi elfoglalása is, mihez képest az időközi elfoglalás is csak úgy engedtetik meg, ha a fel- vagy lerakodás a járdák, gyalogutak időleges elfoglalása nélkül meg nem történhetik. A lerakodásnak haladéktalanul és megszakítás nélkül kell történnie. Lerakodás közben a járdát, szegélyköveket, lámpaoszlopokat, fákat és egyéb köztulajdont képező tárgyakatmegrongálni tilos. 3. §. Az utczára nyiló üzleti helyiségek előtt ruhaneműeket, bútordarabokat, áruczikkeket és egyéb tárgyakat elhelyezni és kifüggeszteni tilos. Kivételnek van helye azon üzletekre nézve, amelyeknél eddig is szokásban volt az üzlet minéműségének jelzésére, a falhoz erősített boltajtón, kendőt, kelmedarabot vagy bőrdarabot felszegezni. Továbbá kivételnek van helye azon üzleti helyiségekre nézve, ahol boltkapuzatoknak és lépcsőfokoknak a járdán elhelyezése az illetékes hatóság által megengedtetett. Ily esetekben ugyanis az árvezikkek a lépcsőfokon és illetve a boltkapuzat (portale) határvonalán belül helyezhetők el. A járdákon és gyalogutakon járó közönséget tolakodó módon feltartóztatva, avagy hangos szóval bevásárlás czéljából az üzletekbe behivogatni és az üzletek elé a járdára kiülni tilos. Az üzleti személyzet ez iránybani cselekményeiért elsősorban az üzlettulajdonos felelős. 5. §. Az üzletek felett a bolternyők, czégtáblák, függő lámpák, hirdetési táblák, egyes áruczikkek stb. oly módon erősítendők meg, hogy azok lehullásának lehetősége is ki legyen zárva; továbbá, hogy azok a közterület feletti légűrbe 2-5 méternél (8 láb), illetőleg ha a