Fővárosi Közlöny, 1894 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1894-01-02 / 1. szám
szállítsuk a költségeket. A redukcziók megejtését a tervek módosításán már dolgozó Petz és a franczia vállalkozók is eszközölhetik saját terveiken s azzal rövid idő alatt elkészülhetnek , részben kérdi Krátky mérnököt, hogy ez mennyi idő alatt eszközölhető ? Arra a válaszra hogy az két hét alatt végbe mehet, a bizottság határozata gyanánt kimondja elnök, hogy január 15-ére bekivonják a terveket úgy Pető Samutól, mint a francziáktól s azokat a középítési igazgató s Krátky mérnök felülvizsgálván, írásbeli jelentésüket be fogják mutatni, azután fog majd határozni a bizottság a továbbiak felett. A központi járványbizottság ülését 1893. évi deczember hó 30-án Gerlóczy Károly alpolgármester megnyitván, jelenti, hogy az 1892. évi deczember hó 12-én hozott határozattal méltóztatott a bizottság kimondani, hogy működését befejezettnek még nem tekinti, hanem tekintettel a szórványosan fellépő betegedési esetekre és az ezeket előidéző viszonyokra, méltóztatott kimondani, hogy a járványbizottság összes teendőit az elnökségre bízza, amelynek kötelessége lesz minden esetben eljárni, az ellenőrzést gyakorolni és mindarra, amit a bizottság határozataiban körvonalazott, felügyelni. Az egész év lefolyása alatt mindazon megállapodásokat, melyek az elmúlt évben hozattak, iparkodott keresztülvinni s ezen körülményekre vonatkozólag az elnökség jelentését bemutatja. Ezt bemutatni azért tartja most szükségesnek, mert a legutolsó megbetegedés decz. 4-én fordul elő, a legutolsó beteg a kolerabarakból decz. 16-án lett elbocsátva. Miután decz. 4-étől újabb megbetegedés a fővárosban nem fordult elő, másrészt pedig a hivatalos jelentések szerint az országban is megszűnt a kolerajárvány, igy jogosan feltehető, hogy a járvány megszűnt s igy bekövetkezett az ideje annak, hogy a központi járvány bizottság is feloszlattassék. Jelentésében csak a tények elősorolására szorítkozott. Előadta azon tényeket s intézkedéseket, amelyek az egyes felmerült esetekből kifolyólag előfordultak, illetve megtétettek. Kivételesen mégis szükségesnek tart két körülményt, mint fontosabbakat felemlíteni. Ez különösen a vízszolgáltatásra és a központi fertőtlenítő intézetre vonatkozik. Az utóbbira nézve, minthogy nagy költséggel jár a fentartása, még hivatalos körökben is bizonyos téves nézetek merültek fel Szóló azonban meggyőződhetett, hogy az összes védekezési intézkedések közt ennek volt legnagyobb hatása, mert csakugyan bevált annak, aminek kontemplálva volt s működése minden tekintetben eredményesnek és üdvösnek bizonyult. Ezt azért tartja szükségesnek felemlíteni, mert különböző nézetek merültek fel ez intézetet illetőleg. A vízvezeték kérdésében is szükségesnek tartotta említést tenni, mert tapasztalatból tudja és hivatalosan is értesült arról, hogy az ivóvíznek jelentékeny hatása van a járványos betegségekre. Ha nem is lehet azt mondani, hogy az idézi elő a betegedéseket, kétségtelen az, hogy legveszélyesebb előmozdítója minden bajnak. Különösen gond lett fordítva az ivóvíz minőségére nézve, az ivóvízszolgáltatás és a szűrőkészülék működése nagy figyelem tárgyát képezte és miután a javítások pozitív eredményre nem vezettek, ez eredményezte, hogy az egyik szűrőkészülék beszüntettetek. Gondoskodtak azonkívül a kutakból szolgáltatott ivóvíz megvizsgálása tárgyában is és azon szomorú eredményre jutottak, hogy már a kültelki kutak sem szolgáltatnak oly vizet, mely veszély nélkül élvezhető lenne. Ennek folytán számos kut leszerelését kellett elrendeni; a tanácsnak az ivóvíz dolgában azon megnyugtató érzése van, hogy mindazon intézkedések, amelyek az ivóviz érdekében szükségesek voltak, megtétettek s e részben azon szerencsés helyzetben van, hogy a vízszolgáltatás nagy mértékbeni javulását jelentheti. A főváros egész területén rendelkezésre áll a jó viz s a vízvezetéki ügy folytonosan tárgyaltatik s arra nézve is biztos reménye van, hogy a főváros egész lakossága jó ivóvízzel ellátható lesz. Többet, mint amennyit az erő, idő, viszonyok megengedtek, tenni nem lehetett. A hatósághoz előterjesztést tenni a kültelki vízszolgáltatás tekintetében szükségesnek tartotta, mert a kezeihez érkezett jelentés szerint annak jött tudomására, hogy a kültelki kutak nagyobbrésze megvan fertőztetve. Ez mindenesetre nagy baj, mert a kültelkeken a kutvíz nemcsak kerti szükségletekre szolgál, hanem lényeges kiegészítője a háztartásnak is. Bemutatja azután azon kimutatásokat, amelyeket a ministeri rendelet értelmében összeállítottak s amelyeket a ministerhez fel kell terjeszteni. Már ezen kimutatások nyomda alatt vannak, bár bizonyos nehézségek miatt még el nem készülhettek, tehát csak kéziratban mutatja be. Az eddigi szokás az volt, hogy ezen kimutatásokat együtt küldötte fel a bizottság zárjelentésével a belügyminiszerhez s igy feleslegesnek tartja mondani, hogy ezen kimutatások most a bizottság működéséről szóló zárjelentést követni fogják. Ezzel természetszerűleg a bizottság további működését is megszünteti s bátorkodik erre vonatkozólag azon indítványt tenni, hogy ez határozatilag mondassék ki. Reményl szóló, hogy a hatóság intézkedései a helyzetet a közegészségügy terén annyira megjavították, hogy egyrészt ezen intézkedések alkalmasak arra, hogy a járványok fellépése egyelőre elháríttassék, másrészt a tapasztalatok is olyanok, hogy járvány esetén a védekezésnek a legerélyesebb módja lesz alkalmazásba vehető. Csak azon óhajtásának ad még kifejezést, hogy a biz.tag urak sokáig ne legyenek azon helyzetben, miszerint hivatalosan, mint járványbizottság újból megalakulni kényteleníttessenek. Egyúttal kimenti dr. Müller Kálmán távolmaradását, ki más hivatalos ügyben van elfoglalva. Dr. Gebhardt Lajos tiszti főorvos a zárjelentésbe a főorvosi hivatal által tett összes előterjesztések és intézkedések ismertetését felvenni kívánja már csak azért is, mert egy külön tiszti főorvosi jelentés tételét a járvány kisebbszerű jellege és a betegedések csekélyebb száma folytán fölöslegesnek tartja. A bizottság abban állapodott meg, hogy ezen netán kimaradt részek pótjelentés alakjában terjesztessenek fel. Dr. Weisz Jakab azon kérdésére, hogy a 1. főorvosi hivatalban alkalmazott ellenőrző orvosok száma a járvány megszűnte után a mostani nagyságban is meg fog-e maradni, ennök azt feleli, hogy a redukczióra vonatkozó javaslata már a polgármester asztalán fekszik. Ezután Haberhauer János tanácsnok jelenti a bizottságnak, hogy a budai oldalon levő egyik kolera-barakcsoportot 1886-ban a főváros bérelt telkeken építtette föl. Időközben ezen telkek másnak a tulajdonába mentek át, a ki most ott dobozgyárat akar felállítani s ennélfogva nem hajlandó a szerződés újbóli megkötésére. Felmerült ennek folytán azon kérdés, hogy a favázas baraképületek teljesen megsemmisíttessenek, illetve felgyujtassanak-e, vagy pedig anyaguk értékesíttessék, legalább azoké, amelyekben kolerabeteg egyáltalán nem feküdt. E barakkok 20.000 frtba kerültek. E részben a tiszti főorvos azon előterjesztést tette, hogy e deszkaépületek semmisíttessenek meg, de miután ez jelentékeny vagyon, a bizottság határozata is szükséges a teendőre nézve. A bizottság hivatkozva a főorvos véleményére, elhatározza az épületek megsemmisítését, illetve felégetését. Mielőtt a zárülés befejeztetett volna, dr. Aáler Zsigmond kért szót s miután ő a kritika jogát gyakran igénybe vette, illetékes szólni akkor is, midőn az érdemek méltánylása képezi a teendőt. Teljes elismeréssel azon folytonos és lankadatlan fáradozás iránt, amelylyel óriási fizikai és szellemi erejének feláldozása mellett Gerlóczy Károly I. alpolgármester úr a lefolyt évben a közegészségügyet szolgálta, neki, valamint a munkában osztályosainak, Gebhardt Lajos tiszti főorvosnak és helyettesének, úgy Haberhauer János tanácsnoknak és az elnök úr jobb kezének dr. Melly Béla biz. jegyzőnek a bizottság köszönetét jegyzőkönyvileg nyilváníttatni indítványozza. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az ülés véget ért. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Hirdetmény a III. és IV. osztályú kereseti-, tőkekamat-és járadékadóra, valamint az ingatlan birtokok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozólag 1894. évre benyújtandó vallományok tárgyában. A tanács ezennel felhivja mindama adózókat, kik III. vagy IV. osztályú kereseti avagy tőkekamat- és járadékadó fizetésére kötelesek, hogy az ezen adókra vonatkozólag a törvény intézkedéseinél fogva 1894. évre benyújtandó vallományaikat a törvényes következmények terhe alatt 1894. évi január hó 20-ikáig (bezárólag) benyújtsák. Felhivja továbbá a helybeli házak és telkek tulajdonosait, hogy az ingatlan birtokukra netán bekebelezett terheknek az ezen birtokuk után 1894. évre kivetendő általános jövedelmi pótadó megállapításánál a törvény értelmében leszámítandó kamatait 1894. évi január hó 31-ikéig (bezárólag) bejelentsék. A szükséges űrlapokat a reggeli 8 órától déli 12 óráig terjedő hivatalos órák alatt a székesfővárosi adószámviteli hivatalok ingyen szolgáltatják ki s ugyanazon hivataloknál lesznek a kitöltött vallományok is elismervény ellen benyújtandók. A III. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallományoknál, melyeket mindazok tartoznak benyújtani, kik az 1895. évi adókivetés befejezte óta III. osztályú kereseti adó alá tartozó üzletet nyitottak vagy foglalkozást kezdtek, vagy akik III. osztályú kereseti adóval, bármi okból, az 1893. évbenkerülnek első ízben megadóztatás alá, — a bevallás tárgyát az 1893. évben, illetve az 1893. év megfelelő részében elért tisztajövedelem képezi. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelmek a székesfőváros azon közigazgatási kerületében lesznek bevallandók, melyben az üzlet, esetleg főüzlet létezik, mert a megadóztatás is rendszerint ezen kerületben foganatosítandó. Ama III. osztályú kereseti adót fizetők, kik segédekkel dolgoznak, vallomásaikhoz segédeik jegyzékét is tartoznak csatolni, mely jegyzékekben a segédek nevei, azok lakásai, a segédek belépésének ideje s havi vagy évi fizetései pontosan kiteendők. A IV. osztályú kereseti adóra vonatkozó vallományoknál, melyeket alkalmazottaikat illetőleg a nyilvános számadásiba kötelezett vállalatok és egyletek is benyújtani tartoznak, a bevallás tárgyát az 1894. évre megállapított, ha pedig ez megállapítva nem volna, az 1893. évben élvezett évi fizetés képezi. A tőkekamat- és járadékadóra vonatkozó vallományoknál a bevallás tárgyát a kamatok és járadékokból 1893. évben élvezett összege képezi. Az ingatlanok utáni általános jövedelmi pótadóra vonatkozó tehervallományokat illetőleg utalunk a minden egyes ház és telek tulajdonosának kézbesített külön figyelmeztetésre. Kelt Budapesten, 1893. évi deczember hó 28-án. A székes-főváros tanácsa. GANZ ÉS TÁRSA vasöntő- és népgyár részvénytársulat BUDAFEST. A) Népek és épület-vasmunkák, vasúti felszerelések, teljes malom - berendezések, aczélöntvények. B) Speczialitások: Kérgesöntésü vasúti kocsikerekek és váltócsúcsok, hengerek és lövegek. A legjobb és legolcsóbb, álló vagy fekvő, egy vagy két hengeri gáz- és petroleum-motorok. Szabadalmú, daráló- és őrlő-hengerszékek kérgesöntésű hengerekkel, hengerszékek búza, rozs és kukoricza őrlésére. Golyós malmok, hengerszékek czement őrlésére gabona tisztítógépek. Turbinák, a helyi viszonyok szerint szerkesztve. Zsilipek és zárókészülékek, Mindenemü vasúti kocsik Elektromos világító és erőátviteli berendezések Zipernowsky, Déri, Bláthy távvezető rendszere szerint. A Haas palotában (Gizella tér) lévő városi iroda a villamos világítás körébe vágó kérdésekre szívesen szolgál magyarázattal. Nagy raktárán egész a legdíszesebb csillárig válogathatni a lámpák minden fajtájában.