Fővárosi Közlöny, 1920 (31. évfolyam, 1-43. szám)
1920-09-17 / 27. szám
adni a közgyűlésnek a törvényesség kérdésében. Ha a közgyűlés az átminősítést elhatározza, a szabályrendelettervezetet a tanács elkészíti és bemutatja a jogügyi bizottságnak s ennek véleményével kerül az ismét a közgyűlés elé. Dr. Lázár Ferenc: Nem akarja húzni a dolgot s azért ajánlja, hogy tegyenek vagylagos javaslatot, vagyis készítsék el már most a szabályrendelettervezetet az esetre, ha a közgyűlés az indítvány mellett döntene. Wolff Károly, dr. Buzáth János tanácsnok hozzászólása után dr. Liszka Árpád rámutat arra, hogy nemcsak a gyakorlatból, hanem egész alkotmányunk és évszázados szokásainkból kifolyólag törvénytelenséget követnénk el, ha a nálunk, Magyarországon a mi vármegyei, törvényhatósági szervezetünk által évszázadokon át gyakorolt általános tisztújító széket ma egy ily incidentális javaslattal megakasztjuk. Nem is kell a törvényt tekintenünk, hanem a még ennél is erősebb jogszokásaink tiszteletben tartását. Dr. Zielinski Szilárd: Ez nem incidentális javaslat, már 1896-ban kezdődött s azóta minden tisztújításkor azt mondják, hogy nincs rá mód, ha meg nincs tisztújítás, akkor, hogy nem aktuális. Elnök: A vitát bezárja s megjegyezve, hogy csak a bizottsági tagok szavazhatnak, felteszi a kérdést szavazásra. „Van-e törvényességi és jogi akadálya annak, hogy két jogi közigazgatási tanácsnoki állás műszakivá átminősíttessék ?" A bizottság 7 szavazattal 4 ellenében kimondja, hogy az átminősítésnek törvényességi és jogi akadálya van. Dr. Papp Vilmos: Kéri a kisebbségi véleménynek is a közgyűlés elé terjesztését. Elnök: A kisebbségi vélemény beadható írásban, akkor az iratokhoz csatoltatik és a közgyűlésen szintén előterjesztetik. Bukovszky Viktor tanácsnok ismerteti az elnöki ügyosztály előterjesztését aziránt, hogy az alkalmazottak részére engedélyezett lakáspénz-pótlék a nyugdíjszerű ellátás alapjául is beszámíttassák. (Elfogadtatik.) Elnök az ülést bezárja. A közigazgatási bizottság ülése. — 1920. évi szeptember 13-án. — A közigazgatási bizottság folyó évi szeptember 13-án délelőtt 10 órakor Sipőcz Jenő polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Elnök a napirend előtt kéri, hogy a gazdasági albizottság és kisajátítási albizottság múlt ülésen elhalasztott választása ejtessék meg. A gazdasági albizottságba szakértő kültagokat De Pottere Gerard főerdőtanácsos és Sándor Jenő erdőtanácsos, a közigazgatási bizottság tagjai közül pedig dr. Platthy György és dr. Kozma Jenő bizottsági tagok választtattak meg. A kisajátítási bizottságban az elnök-alpolgármester megválasztása függőben tartatott, tagjai dr. Kazay László és dr. Lázár Ferenc bizottsági tagok lettek. Elnök üdvözli a közigazgatási bizottság ülésén első ízben megjelent dr. Nádosy Imre főkapitányt. Fontosnak tartja, hogy a székesfőváros és az államrendőrség között meglegyen a kontaktus olyan személyen keresztül, aki egyesíti magában mindazon feltételeket, szervező erőt, mély tudást, izzó hazafiságot, amelyek biztosítják, hogy a bizottságot munkájában önzetlenül fogja támogatni. Dr. Nádosy Imre főkapitány megköszöni a szívélyes, meleg szavakat; teljes erejével azon lesz, hogy kötelessége teljesítésével a bizottság elismerését kiérdemelje. Dr. Farkas Ákos fogalmazó bemutatja a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalának következő jelentését: Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Budapest székesfőváros közbiztonsági állapotáról és a budapesti m. kir. államrendőrség kifejtett tevékenységéről szóló jelentést 1. évi augusztus hóra vonatkozólag az alábbiakban terjesztem elő: A bűnügyi osztály az elmúlt hónapban összesen 8760 bűnügyi eset nyomozását fejezte be. Ezek közül 7636 volt bűntett, 1124 vétség, 407 irányult az ember élete és testi épsége ellen, 7927 a vagyon ellen és 426 volt az egyéb fajta bűncselekmények száma. A ember élete és testi épsége ellen irányult bűncselekmények közül 66 volt bűntett és 341 vétség. A vagyon ellen irányult bűncselekmények közül 7485 volt bűntett, 342 pedig vétség, 5900 a lopások, 361 a sikkasztások és 184 a csalások száma. E számadatokban bemutatott bűncselekményekből kifolyólag az államrendőrség az elmúlt hónap folyamán 524 egyént helyezett előzetes letartóztatásba s 37 fiatalkorút vett őrizetbe. Ezek közül az illetékes királyi bíróságok elé állítatott 535, 19 egyént a nyomozás során szabadlábra helyeztünk s 7 egyénnel szemben a rendőrhatósági intézkedést függőben tartották. A nyomozás tárgyát képezett nevezetesebb bűnügyi esetek rövid vázlatát van szerencsém a következőkben ismertetni. 1920. augusztus 3-án Keller Hugó pancsovai születésű cukrászt Mihályi Árpád és felesége, Kenderutca 4. sz. alatti ház házmestere meggyilkolták, a hullát a pincében elásták és 26.000 korona készpénzét elvették. 1920. augusztus 23-án Mákus Vincét Drégelyutca 12. sz. alatti napszámost Kara János, ki kötekedő természetű ember volt, dulakodás közben halálosan mellbeszúrta. Bartha Béla (Szabadság-tér 5.) kárára kasszanyitás útján ellopatott 207.000 korona. Tettesek letartóztatva. Kár 104.000 korona értékben megtérült. Özv. Lőwinger Salamonné (Kisfaludy u. 8.) kárára lakásfeltörés útján ellopatott ékszer, ruha- és fehérnemű 500.000 korona értékben. Tettesek ismeretlenek. Deutsch Márkus (Wesselényi u. 35.) kárára lakásfeltörés útján ezüst-, ékszer-, ruha- és fehérnemű 500.000 korona értékben ellopatott. Tettesek ismeretlenek. Kiss Zsigmond (Teréz körút 46.) kárára üzletnyitás útján ellopatott 1 bál kalap, 200.000 korona értékben. Az áru megkerült. Tettesek letartóztatva. Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete kárára Banyi Jenő és Golcsakai István ottani tisztviselők által a kezelésükre bízott kedvezményes ellátású igazolványokból 52 darabot elloptak. Azokat beváltva, idegen neveken 200.000 korona kárt okoztak. Kár részben megtérült, tettesek, valamint orgazdák letartóztatva. Freud Jakab foglalkozás nélküli volt magánhivatalnok, ki jómódú szülők gyermeke, ismerőseinek különféle üzleteket ajánlott, mely üzletekre ös-